Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

Középpontban a magyarság Olvasótábor Kállósenpben Kilenc alkalommal Ratkó József jelenléte, közreműkö­dése biztosította a kállósem- jéni tanyai diákotthonban megrendezett olvasótábor színvonalát. A táborlakók ezúttal a közelmúltban el­hunyt költő szellemét fag­gatják, életművével ismer­kednek. A tizedik „Ratkó József” Olvasótábor július elsején kezdődik, s az országjáró programmal együtt három hétig tart. Harmincegyen Kárpátaljáról érkeznek, kö­zöttük egyetemi hallgatók, orvosok. A magyar történe­lemről, a magyarság népraj­záról hangzanak el kiselő­adások, de a résztvevők ta­lálkozhatnak parlamenti kép­viselőkkel is. Front átalakulás Átalakult a népfront, a je­lenlévő több mint három­száz résztvevő, majdnem egy­behangzó szavazata alapján, azon a szombaton, a főváros­ban tartott kongresszuson, melyet a május 12-én félbe­maradt hasonló esemény folytatásaként rendezett a mozgalom. Az új elképzelések szerint, a legtöbben arra voksoltak, hogy váljanak a különböző társadalmi szervezetek or­szágos szövetségévé. Szavazás döntött a mozga­lom elnevezését illetően is, mely Társadalmi Egyesületek Szövetsége néven működik majd ezután. A TESZ egyik alelnökének megyénkből dr. Csermely Tibort választották meg. Dalfesztivál Beregszászon A kárpátaljai magyarság nemzeti eszmélésének szép megnyilvánulásaként ren­dezték meg Beregszászon a második magyar népdalfesz­tivált, Schober Ottó ren­dezésében. A szabadtéri kör­színház zsúfolásig megtöltött padsorai előtt mutatkozott be a hat magyarlakta járás — a beregszászi, ungvári, mun­kácsi, nagyszőllősi, técsői és huszti — amatőrjeiből ala­kított egy-egy közösség. A fesztivál alkalmával népmű­vészeti kiállítást is rendeztek. Az ünnepségre Magyaror­szág és a jugoszláviai ma­gyarság is elküldte követeit. Versenyen kívül léptek fel a domaházi, tokaji, balkányi, milotai és óbecseji (vajda­ság) műkedvelői. Vízum nélkül Párizsban Francia tőke magyar keruházásokra Antall József hazaérkezett Szombat este hazaérkezett Antall József miniszterelnök. Nyugat-európai hivatalos lá­togatása második állomásán, Párizsban szombaton talál­kozott a város érsekével, Jean-Marie Lustiger bíbo­rossal, aki hamarosan ha­zánkba látogat. Szálláshelyén több mint egyórás eszmecse­rét folytatott Roland Dumas külügyminiszterrel nemzet­közi kérdésekről és a két or­szág kapcsolatainak fejlesz­téséről, Pierre Joxe belügy­miniszterrel a vízumkény­szer megszüntetéséről, a közigazgatási szervek és a rendőrség közötti kapcsola­tokról. Antall József fogadta Rausche külkereskedelmi minisztert is. A magyar miniszterelnök megkoszorúzta Nagy Imre emlékhelyét a Pére Lachái- se-ben, majd pedig részt vett azon a magánebéden, ame­lyet Valéry Giscard d’Esta- ing, volt köztársasági elnök adott a tiszteletére a rezi­denciáján. Franciaország kormánya eltörli a három hónapnál rövidebb utakra az eddig fennálló vízumkényszert a magyar állampolgárok szá­mára — ezt említette első helyen párizsi tárgyalásait összegezve Antall József mi­niszterelnök szombaton, a magyar tudósítók számára tartott tájékoztatóján. Az in­MSZI*-javaslat: Választás, népszavazás egyszerre? A helyhatósági választá­sokkal egy időben tartsák a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjával kap­csolatos népszavazást — ja­vasolták a Szocialista Párt vasárnap tartott országos ta­nácskozásán. Horn Gyula pártelnök kezdeményezésé­re úgy foglaltak állást, hogy ajánlják az Országgyűlés­nek: ne külön-külön, hanem egy időben rendezzék meg az önkormányzati választásokat és a népszavazást. A népsza­vazásról szóló törvény ennek lehetőségét nem zárja ki, megítélésük szerint ily mó­don megtakaríthatók a nép­szavazás költségei, a tanácsi apparátus nagyobb megter­helése nélkül dönthetnek a választópolgárok arról is, hogy közvetlenül kívánják-e megválasztani az ország első emberét, vagy a Parlamentre bízzák ezt a feladatot. tézkedés bevezetésére még a turistaidény kezdete előtt sor kerül. Antall József egye­bek között elmondotta: a francia gyáriparosok szövet­ségében folytatott tárgyalá­sok világossá tették, hogy igen nagy az érdeklődés a magyarországi beruházások lehetőségei iránt, ,s fejlődés várható a vegyes vállalatok meggyorsuló alapítása terén. Ez annál is inkább fontos, mert a francia beruházók a legmagasabb szintű techni­kát hozzák ezekbe a vállala­tokba. s ez az ország gazda­ságának a korszerűsítését gyorsítja meg. A francia kormány által felajánlott kétmilliárd frank összegű exporthitelből az idén 0,8 milliárd hívható le, s ezért az összegért, nemcsak fran­cia árukat lehet vásárolni. A kis- és középvállalatok lét­rejöttének támogatását szol­gáló külön 50 millió frankos francia támogatás jelentősen bővülhet: a francia kormány adott esetben folyamatosan feltölti ezt a keretet. Magyar részről viszont megteremtik mindehhez a banki hátteret — mondotta a miniszterel­nök. Göncz Árpád: Kötelességünk begyógyítani a legsúlyosabb sebeket Tákoson felavatták a II. világháború áldozatainak emlékművét Teljesült egy kis beregi falu régi vágya, akarata: Tákoson vasárnap felavat­ták a II. világháború áldo­zatainak emlékművét, ame­lyet a helyi lakosok kezde­ményezésére emeltek. Az emlékező ünnepségen részt vett Göncz Árpád, hazánk ideiglenes köztársasági el­nöke is, kíséretében — töb­bek között Bánóczi Gyula megyei tanácselnökkel. Dobpergés kíséretében tet­te közhírré Kajor József kis­bíró, úgy, mint ahogy 1944- ben is ő hirdette ki, hogy a faluból minden felnőtt férfi­nak jelentkeznie kell a Vö­rös Hadsereg parancsnoksá­gának rendelkezésére. Tá- kosról 116 férfit hurcoltak el. Összesen hatvan a háború tákosi áldozatainak száma. Emlékezetükre mondta el az ünnepség kezdetén saját ver­sét Simon Józsefné, az is­mert népdalénekes. Megkon- dult a műemléktemplom harangja az áldozatokért, majd dr. Pataki Béláné Ba- ráth Ida a Tákosi Történelmi Emlékbizottság nevében kö­szöntötte a megemlékezés vendégeit. A közösen eléne­kelt Himnusz után lépett az emelvényre Göncz Árpád. — Aligha van Magyaror­szágon még egy táj •— kezd­te beszédét a köztársaság el­nöke — ilyen gyönyörű, romlatlan táj és még egy falu, amely a magyar nép alkotóképességének, művészi képességének értékesebb gyöngyével dicsekedhetnék, mint az önök temploma; ahova szívesebben jöttem volna, mint épp ide, Tákos- ra. Erre a tájra, amely iro­dalmi nyelvünk bölcsője, s ahol ma is a legszebben be­szélnek magyarul, erre a táj­ra, amelyet színmagyarnak őrzött meg a víz — a táj vé­delmezője és veszedelme — és lakói református hite, szülőföldjükhöz kötő rendít­hetetlen hűsége. Elmondta, hogy rendszere­sen -jár vissza Tákosra a templom kedvéért, tákosiak- hoz kötődő barátsága miatt, unokái számára a Tiszapart évtizede „maga az ország”. Beszédének nagy részében a háború áldozatairól szólt, a frontokra kivezényeltek, a Keresztet avattak a magyar Gulagon (4. oldal) DINNYE? A szemet-szájat ingerlő görög dinnye már kapható a nyíregyházi piacon, de komoly megpróbáltatásokat kell kiállniuk azoknak, akik venni is akarnak, és fennakad a szem, eláll a lélegzet a kilónkénti 150 forintos áron. (B. A. felvétele) hadifogságba elhurcoltak, a malenkij robotra kényszerí­tettek tragédiájáról. Nekünk, az utókornak, éppen gyer­mekeink, unokáink érdeké­ben tisztáznunk kell azokat a történelmi viszonyokat, amelyek áldozatokat köve­teltek, s amikor fejet haj­tunk az emlékük előtt, nem hallgathatjuk el az igazságot, a legsúlyosabb sebeket köte­lesek vagyunk begyógyítani. — Én már két csoda tanú­ja voltam Magyarországon — mondotta befejezésként —:, 45-ben az „urak”, és 56- ban az „elvtársak” futása után. Minden faluban, min­den helyen ott voltak azok a hiteles emberek, akik tud­ták a dolgukat. A vezetést mindkét alkalommal kicsa­varták a kezükből, s ma ott vagyunk anyagilag, ahol va­gyunk. Az idei őszön megint választ az ország. Ez a vá­lasztás lesz az igazi rend­szerváltás, ez után szűnik meg a maradék félelem. Hi­szem, hogy tanúja leszek a harmadik csodának: se a fa­lu, se a város nem hagyja is­mét, harmadszor is kicsavar­ni a kezéből a nehezen kiví­vott jogot, hogy önmaga in­tézze, ellenőrizze a sorsát, anyagiakban és szellemiek­ben. Ezt követően leplezte le az emlékművet, Schmidt Sán­dor népi iparművész 4 mé­ter magasságba emelkedő, tölgyből faragott alkotását, melyen az áldozatok névsora olvasható. Jelképes gyász- szertartáson a református (Folytatás a 4. oldalon) * XLVII. évfolyam, 147. szám ARA: 4,30 FORINT 1990. június 25., hétfő ; A köztársaság ideiglenes elnöke avatóbeszédét mondja. ^25 1 Jugoszláv fagyasztószekrény 2400,— Ft engedmény I imm* 240 1 Jugoszláv fagyasztószekrény 5200,— Ft engedmény 200 1 Jugoszláv fagyasztóláda 3900,— Ft engedmény JriyrW 400 1 Jugoszláv fagyasztóláda 5100,— Ft engedmény K MOST OLCSÓBBAN VÁSÁROLHAT a 350 1 olasz fagyasztóláda 4100,— Ft engedmény Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk MÉG KAPHATÓ BOLTUNKBAN; Kiskereskedelmi Vállalat MÜÁRT MÁRKA — 4 té^elves fnpvlalf pón __7 tálcás g Boltjában - Nyfegyháza, Vasvári Pál u. 6. Sz. fagylaUpur-^Mfcanatek m — Kombinált hűtőszekrény: 5200,— Ft 30 FÉLE FAGYLALTPOR! PuHtI y engedménnyel (125 1 fagyasztórész, 200 1 hűtőrésszel). V________________ ______________________________________________________________________________________________________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents