Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-23 / 146. szám
1990. június 23. Kelet-Magyarország 3 Főispán, vagy kormánymegbízott? Az önkormányzó vármegye a kistelepülések érdekeit védi Beszélgetés ér. Verebélyi Imrével, a BM közigazgatási államtitkárával Nagyléptékű közigazgatási reform tervei körvonalazódnak. A parlament elé terjeszti a kormány a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot, amely — a honi hagyományokat követve, azt az Európai önkormányzati Karta követelményeivel ötvözve — elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzásához fűződő alapjogait. A közhatalom demokratikus átalakítása jegyében megváltozik a helyi igazgatás arculata. Visszakapják valódi önállóságukat a települések, de átalakul, megváltozik a megyei igazgatás helye és szerepe is. Hogyan védjük törékeny demokráciánkat? A (vár) megyei önkormányzat —, hogy az új törvényjavaslat alternatív szóhasználatát kölcsönözzük — új vonásairól. funkciójáról beszélgettünk dr. Verebélyi Imrével, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárával. — A legutóbbi kormányülésen az önkormányzó megye gondolata mellett tette le vok- sát a kormány. Eszerint a te- lepüléseken túl a megyét is megilletik bizonyos önkormányzati jogok. Lakossági, netán apparátusi érdeket is szolgál ez a megoldás? — Azt majd az Országgyűlésnek kell eldöntenie, hogy végül is a megye, avagy a vármegye kifejezést fogadják-e el. A törvénytervezetben ma még ez a két szó alternatív megoldásként szerepel. A tartalmi kérdés azonban az, legyen-e a megyében önkormányzat és kinek jó, ha van. A szakmai koncepció előkészítése során a megyei tanácsi hivatalok, vb-titkárok nagy része nem akart semmiféle önkormányzatot. nem óhajtott megyei testületet, csak megyei hivatalt. Általában a hivatalnak nincs ínyére. ha van fölötte egy választott testület, amely irányítja. Ám az önkormányzat a községi és a városi lakosok sajátos területi önszerveződése kell. hogy legyen, amely adott esetben a hivatali érdeket is keresztezheti. I — Voltaképpen hány „szinten” szerveződhet a helyi lakosság? — Először is a településeken. Ha meg akar oldani bizonyos helyi ügyeket, választania. küldenie kell képviselőket, akik aztán ellenőrzik az apparátusokat, amelyek a lakosság ügyeit is intézik. A lakossági érdekek másik része persze nem oldható meg helyi szinten, bár még nem igényel központi, miniszteriális döntéseket. Ezeket tehát területi szinten kell megoldani. Társulással egy mikrokörzetben. vagy megyei. regionális értékű önkormányzati keretek között. Vannak ugyanakkor olyan érdekeink is. amelyeket csak országos igazgatás képes hatékonyan kézben tartani. A kormány élutasította azt a javaslatot, hogy a megyei ön- kormányzatot a polgármesterek automatikusan létrejövő gyűlése alkossa. A kormányzat ugyanis mindenképpen választott megyei testületet. nem pedig delegált apparátust akart. — Végül is kinek a szervezete lesz a megye? A nagy kérdés: marad, ami volt, a központi végrehajtóhatalom meghosszabbított karja? — Ezzel valóban gyakran megvádolták a megyét, bár ez szerintem inkább a szovjet típusú tanácsigazgatás struktúrájának egyenes, logikus következménye volt. Hiszen ebben a formációban a tanácsigazgatás voltaképp az egységes hatalom hajtószíjaként működik. így , volt szükség a megyére is. amely közvetíti a központi, miniszteriális szervek akaratát, kézi vezérléssel továbbítja az elvárásokat a városok, községek felé. Nem a megye telepedett tehát a községekre, városokra, hanem a központi hatalom mintegy rátolta a megyét, a megyestruktúrát a helyi településekre. Nem törvényekkel kívánt irányítani, hanem egyedi döntésekkel. egyedi pénzelosztással. És erre. mint minden hatalmi centrum, a megye is rátette a maga sajátos szervezeti érdekeit. Nem csoda tehát, hogy szakmai berkekben már évek óta bírálták a hierarchizálódó megyei modellt. | — Kinek kedvez majd az új | rendszer? — A törvényjavaslat által felvázolt ú.i modell lényeges eleme, hogy a nagyvárosokat — ezek köre még kérdéses. 60—100 ezer körüli városoknál húznák meg a határt — kivenné a megyei képviseletből, hogy ne vihessék el azt a nagyobb városok képviselete irányába. Erre a veszélyre intenek ugyanis a nemzetközi tapasztalatok. A megyei várost a törvény újra megyei jogúvá kívánja tenni, amely a saját területén ..megyeként” járna el. Ugyanakkor a Községek és a kisvárosok ügyében ezek a megyei jogú varosok nem szavazhatnának a megyegyüléseken. A megye tehát a kistelepülések érdekvédő szervezete lesz. Védve a kicsit nagyvárossal szemben, de szükség esetén a központi 'hatalommal szemben is. I — Milyen kötelezettségei | lesznek a megyének? — A megye mintegy megjeleníti a táj, a körzet, a régió átfogó érdekeit. Hisz nemcsak települési érdekek léteznek. Nálunk történelmileg a megye fordított szerepet töltött be, mint •most a szovjet-típusú tanácsszervezetben : az idegen hatalommal, szemben Becsesei szemben volt egyfajta ellenálló, nemzeti egységet védő bástya. Az önkormányzati törvény, persze nem kívánja feltámasztani a politikai vármegyét. A mi elképzeléseink szerint a megye nem vétózhatná meg a központilag hozott törvények Végrehajtását. Lényegében két alapvető funkciója lenne: az érdekvédelem és az intézmények fenntartása. Ha kell, ennek érdekében nemcsak a minisztériumok- kal, de a megyei városokkal is vitában kell állni, őrködve például afölött, hogy a központi pénzeket kik és milyen arányban kapják, s használják fel. Hogy mondjuk Győr nem fut-e nagyon előre Sopronhoz képest; Zalaegerszeg és Nagykanizsa fejlesztése hogyan viszonyul egymáshoz. Mert ezt legjobban egy megye tudja figyelemmel kísérni, főként akkor, ha az érintett nagyvárosoknak nincs ott saját képviselete. | — De gondolom, nemcsak I ütköznie kell a nagyvárosok- I kai? — Természetesen, a megye köthet szövetségeket is. ez az önkormányzati törvény lényegéből fakad. Két egyenjogú fél egy-egy intézmény közös fenntartásában is megállapodhat. Ilyen egyezséget a megyei apparátus a környező községekkel is nyélbeüthet. A népszuverenitást azonban az Országgyűlés testesíti meg, s ezt a vármegye sem kérdőjelezheti meg. Mindazonáltal igazat kell adni a téma nemzetközileg ismert kutatójának, Alexis Tocqu- eville-nek, amikor azt mondja: egy nemzet erős lehet erős kormánnyal, de nem lehet szabad önkormányzatok nélkül. — Ki lesz a majdani megyei | önkormányzatok vezetője? — Az egyik elképzelés szerint az alispán állna az önkormányzati testület élén. (A törvényiben alternatív megoldásként a közgyűlés elnöke elnevezés is szerepel.) A testületet a községek, települések választanák. Abban konszenzus van, hogy a községekben és városokban egyaránt polgár- mester legyen. Abban viszont még nincs teljes nézetazonosság, hogy a megye fölötti törvényességi ellenőrzést gyakorló személyt — aki a kormány embere — főispánnak, vagy kormány- megbízottnak nevezzék. Nekem szakmai szempontból ez utóbbi elnevezés a szimpati- kusabb. Korábban a megyei vezetőt azért nevezték főispánnak, mert egy kicsit a főnöke is volt a megyei ön- kormánvzatnak, az alispánnak. Ezzel szemben a törvényjavaslatban vázolt főispán nem rendelkezne közvetlen felügyeleti és intézkedési joggal a megyei, település szerinti önkormányzatok fölött. Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy az önkormányzó megyék és általában az önkormányzatok közellátási, intézmény fenntartó szerepe is igen jelentős lesz. További gondos mérlegelést igényel, hogy milyen szinten tartsanak fenn, üzemeltessenek egy-egy közintézményt. A jelenlegi helyzet ugyanis rendkívül ellentmondásos, és gyakran kistelepülések tartanak fenn — formálisan — erejüket, de érdekeltségüket is meghaladó közintézményeket. Mindezzel nem akarjuk kizárni, hogy saját forrásból, egy helyi önkormányzat, bármilyen intézmény, akár egyetemet is alapítson. Az önkormányzati törvény úgy kívánja kijelölni a közigazgatás palettáján a megyék új helyét, hogy az ország mintegy 1500 tanácsában szerveződő 3000 magyar község, a kisebb, és nagyobb városok összlakosságának valódi érdekvédelmi szerve legyen. Borsó és szamóca A hért: elején véget ér a borsószezon a nyíregyházi konzervgyárban. A háromezer tonnányi feldolgozott borsóból ezer tonna a hazai, kétezer a külföldi boltokba kerül. Szamócából 700 tonnát vásárolt fel a gyár, a szamócaszezon is véget ért az elmúlt napokban. OPTIKAI MÁSOLÓBERENDEZÉSSEL felszerelt négy égőfejes lángvágót állítottak munkába a tiszaszalkai Fer- romas Tisza menti Gépipari Vállalatnál. Folyamatban van a gép számítógépes felszerelése. (Harasztosí Pál felv.) Az áruház nem toboroz Dr. Feigel Mihály „TV vásárlási akció tagtoborzással” című pénteki írására válaszoljuk, hogy a Gávavencsal- lő és Vidéke Takarékszövetkezettel áruvásárlási kölcsönök nyújtásával kapcsolatban valóban kötöttünk megállapodást. de abban nem szerepel az, hogy áruvásárlási kölcsön csak azoknak nyújtható, akik tagként belépnek a takarékszövetkezetbe. Tagtoborzás! akcióhoz ezért nem nyújtunk segédkezet, az a Gávavencsellő és Vidéke Takarékszövetkezet belső ügye. Áruházunk a kölcsönt igénybe vevőket mindenkor készségesen kiszolgálja. Ezennel politikai cikksorozatunk zárótételéhez érkeztünk, melyben a Parlamentbe bejutott hat pártnak feltett hat kérdésre válaszoltak hat napon át a megyei szervezetek vezetői. * Nagyon törékeny még ez a mi demokráciánk — ilyen alapon milyennek látják a demokrácia megvalósulásának esélyeit, hogy a helyhatósági választásokon valóban a népkép viselem érvényesüljön? FIDESZ: A demokrácia a számunkra az esélyegyenlőséget jelenti, az egyéni és kollektív szabadságjogokkal, a szólásszabadsággal. a vállalkozói, a felekezeti szabadsággal és a szabadelvűséggel (liberalizmus). Amíg ezek közül valamelyik nem valósul meg, addig nem beszélhetünk demokráciáról. A legsürgőseDb tennivalónk talán az esély- egyenlőség és a vállalkozói szabadság körül van. El kell érnünk, hogy az ún. szociális védőháló ne alamizsnaosztogatás legyen, hanem egyenlő esélyt nyújtson mindenki számára a felzárkózásra. Rengeteg gátja van még a teljes vállalkozói szabadság megteremtésének. Itt a minimális cél az, hogy a társadalom minden rétegét be kell vonni a vállalkozói szférába. FÜGGETLEN KISGAZDA FÖLDMŰNKÄS ÉS POLGÁRI PÁRT: Ezt találtuk a legszebb kérdésnek a sajtó által feltettek közül, mert nem mindegy, miféle demokrácia valósul meg. lesz-e demokrácia egyáltalán. Fontos kérdése a demokrácia érvényre jutásának, hogy kik kerülnek majd a helyhatósági választásokon a vezető helyekre, illetve ezzel kapcsolatban az a fontos; kire szavaz a nép. Bízzunk benne, hogy csakis olyat választanak meg, akinek a személye garancia a közösség számára. Nagyon félő viszont, hogy továbbra is törékeny marad a demokrácia, amíg kísért a múlt és továbbélnek a beidegződések. Ha meggondoljuk, hogy a keletnémetek meg más nemzetek itt a közelben 90 százalék feletti arányban vettek részt a választáson, gondoljuk meg azt is, milyen akkor itt nálunk a demokrácia az 50—60 százalékkal. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPART: Igaz, hogy a törékeny demokráciánk még csak parlamenti szinten valósult meg. „Lenn” azonban élet-halál harc lesz! Vidéken, a kis falvakban, de még a városokban is nem eléggé tudatosult az emberekben, hogy a tét milyen óriási... a jövőjükről van szó. Most kell döntenünk, boldogulásunk hogyan alakul. Meg kell alakítaniuk a saját közösségükben azt a kis magot, legyen az párt. vagy más szervezel, amely összefogja őket, s képes lesz arra, hogy olyan tiszta, becsületes, az ő érdekeit szolgáló vezetőket tudjanak maguk közül kiválasztani, akik képesek lesznek a még meglévő régi rendszer képviselőivel szemben győzelemre vinni a demokráciát. Ebben a sajtónak, a tömegtájékoztatásnak óriási a szerepe. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM: A demokráciát nem az új pártok tették, teszik tönkre. Ebben a régi pártoknak és a sajtónak több a bűne mim nekünk. A születendő demokráciát a régi-mostani vezetők színjátékai veszélyeztetik legjobban. Sokszi- inűen adják elő a „váltás" módozatait: „ha én ezt tudtam volna”, mi lesz velem, s a családommal”, kiváncsi vagyok, mire viszik ezek” —■ hangozitatják egyre erősödő kórusban, miközben a balekokkal ellentétben degeszre szedték magukat. Dehát miért e rém? Különösen egy szűk vidéken, ahol még név szerint tartják számon az embert? Az MDF bízik a szavazók nagykorúságában és belátásában, bár tudjuk, hogy demokratikus törvények mellett nem lesz könnyű váltani a helyi hatalomban. Most kell igazán emberére találnia a vidéknek! MAGYAR SZOCIALISTA PART: Bizony, elég törékeny ez a demokrácia. És nagyon úgv tetszik nekünk, hogy egynémely parlamenten kívüli pártközi kiegyezések nem éppen nem a demokrácia kiteljesedését szolgálják. Ügy hírlik például, hogy a kormányzó pártok a helyhatóságok vezetőit, a „polgár- mestereket” — korábbi elveikkel ellentétben — közvetett úton javasolják megválasztani. Nem közvetlenül személyre szóló népszavazással — bizonyára a népfelség elvének nagyobb dicsőségére, SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: A helyj demokrácia legnagyobb ellensége vidéken a régi „belügy” által kidolgozót és az MDF-kormány által sarkossá tett, most a parlament elé terjesztendő önkormányzati törvénytervezetet a maga vármegyéjével, főispánjával. A tervezet azt célozza, hogy az erős önkormányzati megye gyámkodása a terület falvai,- városai fölött fennmaradjon. A szabad demokraták azon lesznek, hogy ne sikerüljön a még meg se szabadult települések feje fölé új bürokratikus központot ültetni. Azt mondják a megyerendszer magyar hagyomány. Mi azt mondjuk, Eötvös Józsefnek — egyik legnagyobb szabadelvű gondolkodónknak, a vármegyék ellenségének — szellemi hagyatéka is fontos magyar hagyomány. Mi inkább ez utóbbit választjuk. Közreadja: Baraksó Erzsébet (vége) B. L. Király József leányvállalat-igazgató mMomoly üzleteberek. La- «1 pót szeretnének ala* pítani. Egyikük 14. a másikuk 12 éves. A szerkesztőség folyosóján bolyongónak, valakit keresve, aki felvilágosítaná őket a, lapcsinálás mikéntjéről. Jobb híján a szobámba terelem őket, legalább mi szakmabeliek tartsunk ösz- sze. Szabadkozva foglalnak helyet, némi zavarral. Terveikről faggatom, vajon hogyan gondolják. Tamás a rangidős. ö a szóvivő. Szóval, egy fiatalokndk szóló, hetente megjelenő újságról van szó, amely nyolcoldalas. (Hadd legyen benne sok olvasnivaló — teszi hozzá Jóska.) Lenne benne képregény, — a sztorit ők találnák ki és rajzolnák meg —, rejtvény, aztán sok olyan dologról is írnának, ami a gyerekek örömeiről és bajairól szólnak. Tamás már írt is egy ilyen cikket arról, hogy több játszótér kellene, szörnyű rossz Nyíregyháza belvárosában a srácoknak, kevés a parik, ahol bicajozni lehetne. Arról is szeretnének írni — mondja komolykodva Jóska —, hogy az emberek ne szemeteljenek any- nyit. Bólogatok, igazuk van, jó, témák, a terv remek. Tamás mint jövendőbeli főszerkesztő felbátorodva folytatja: természetesen IMII lenne benne zenéről is szó, de csak komolyabb zenéről, olyanról, mint amilyet a Bross és Depeche Mode játszik. Aztán közölnének ételrecepteket is. sziporkáznak a jobbnál-jobb ötletek. Ez újból felcsigázza érdeklődésemet, Tamásnak szegezem hát a kérdést, vajon ő személy szerint miféle ételek készítésének a specialistája. A pudingé — vágja ki lelkesen. — Jó dolog is az. főleg nyáron, gyümölccsel alapozva — teszem hozzá. Az újságkészítésre terelődik a szó. hogy is képzelik, megcsinálnák kézzel és fénymásolóval elkészítenék az újságot. Sokfelé van ilyen fénymásoló. Kiderül, eleinte száz példányra gondoltak, amit természetesen maguk árulnának. (Igazuk van, minek is szaladgálni a más újságával.) 4 tervek jók, majdhogynem remekek — bólogatok továbbra is, — de egy a bökkenő, csak felnőtteknek adnak lapkiadói engedélyt. Ha valamelyik szülő esetleg a nevét adná — kérdezem. Mindketten határozottan szabadkoznak. Nem, nem. Sőt azt sem tudják otthon, hogy ide jöttek. Mondom, ha már eljöttek, írok róluk egy cikket, hadd tudjon a világ, a szakma arról, milyen legyen egy gyerekeknek szóló újság. Rendben — mondják az ajtóból. Csak a nevünket ne tessék kiírni, mert még kikapunk otthon. (bodnár) B párt nap kérdés
