Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-18 / 141. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. június 18. Hatrészes cikksorozatot közlünk lapunkban, mely­ben a Parlamentbe bejutott hat párt megyei vezetői fejtik ki véleményüket a ne­kik feltett hat kérdésünkre. A kérdéseket olvasóink kö­zötti előzetes tájékozódás után úgy állítottuk össze, hogy azok tükrözzék, mi foglalkoztatja, nyugtalanít­ja az állampolgárokat, mi az, amire magyarázatot vár­nak. D Hogyan képzelik el, hogy a párt befolyást gyakorolhat a választókra, a pártokon kívüli­ek nagyobb tömegére? Miként van joguk pl. Nyíregyházán a mindössze 2 ezres tagság révén a pártoknak 120 ezer ember ne­vében fellépni? Hogy lehet ilyen arány mellett igazságos a választás? FIDESZ: Az a véleményünk, hogy szervezetünk befolyását a vá­lasztókra nem a taglétszá­munk határozza meg, hanem politikai kultúránk, tetteink és konstruktivitásunk. Szim­pátiát az a párt vagy szerve­zet válthat ki, amely felvál­lalja a társtadalom egyné­mely rétegének érdekeit és azt nyíltan és következetesen képvisli. A választás akkor lesz igazságos, ha az embe­rek meggyőződnek róla, hogy az általuk szimpatikusnak vélt szervezet valóban őértük van. A Fidesz megfelel e kí­vánalmaknak, amit több százezer szavazó is kifejezés­re juttatott. Reméljük, a helyhatósági választásokon még jobbak lesznek az ered­ményeink. Az említett 2 ez­res párttagságot egyébként nem tartjuk kevésnek, inkább az a veszélyes, ha az embe­rek tömegesen özönlik el a pártokat. FÜGGETLEN KISGAZDA. FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁ­RI PÄRT: Visszakérdeznénk: egyálta­lán hogy lehet felvetni ilyen kérdést? A pártállam idősza­kában is a párt nevében tör­téntek a választások. Nyuga­ton is a pártok lépnek fel, visszamehetünk a római jog­hoz, mindig képviseleti jel­leggel választottak. Igaz. hogy a tagság kevés, de van­nak szimpatizánsok, akik a pártokat támogatják. Szá­munkra más gondot vet fel ez az arány: sokan vannak, akik várnak, talán úgy gon­dolják: kaparja ki más a gesztenyét. A pártok teljesen jogosnak találják, hogy így lépjenek fel az emberek ne­vében. A kisgazdapártnak csak becsületes magyar em­ber lehet a tagja, és ha fel­teszik a kérdést, van-e jo­gunk mások nevében fellép­ni, azt feleljük: becsületes emberek lépnek fel, tehát az eljárás igazságos. KERESZTÉNYDEMOKRA­TA NÉPPÁRT: A mi pártunk az egyetlen párt, amely a keresztény élet­elveket kivétel nélkül magá­évá tette, és a célunk az em­beriség, a haza — szűkebb hazánk is —, a kultúra, az erkölcs szolgálata. Lehetetlen, hogy az emberek rövid időn belül észre ne vegyék az ér­tük végzett szolgálatot. Olyan ez az eszmeiség, mint a bib­liai mustármag példája: amely a magvak között a legkisebb, mégis hatalmas fává terebélyesedik. Ameny- nyiben olyan jelöltek kerül­nek megválasztásra, akik ehhez hasonlóan gondolkod­nak, munkájukat szolgálat­nak tekintik és nem karrier­nek, a választás igazságos lesz. MAGYAR DEMOKRATA FÚRUM: A Magyar Demokrata Fó­rum tagsága általában meg­győződésből, megszállottság­ból és elhivatottság-érzésből foglalkozik a közéleti kérdé­sekkel és a politikával. Más pártokkal, szervezetekkel egyetemben, velük párhuza­mosan embereket és progra­mokat kínál. A lakosság sza­badon dönt az emberek és az alternatívák között. Ez a döntés ad megkérdőjelezhe­tetlen jogot és szuverenitást nekünk és minden más párt­nak is. Mi nem erőszakoljuk rá magunkat a választókra, mi megoldást kínálunk. A helyi társadalom vagy elfo­gad bennünket, vagy nem. Mi úgy érezzük, hogy képe­sek vagyunk proklamálni a produktív társadalmi rétegek várakozásait, szolgálni a he­lyi társadalmat. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT: Nem kell ehhez különösebb képzelőerő — hiszen a vá­lasztásokon kiderült: a fel­nőtt lakosság 50—60 százalé­ka hagyta magát a pártok ál­tal meggyőzni, ilyen arány­ban vettek részt a választó- polgárok a szavazáson. Csak idővel döntheti el bárki is, hogy jó lóra tett-e. Ha a kér­dés a befolyásolás módjára vonatkozik: szóval és tettel. Aki kormányoz, inkább azzal, amit tesz, aki nincs hatalom- közeiben. inkább azzal, amit mond. Így kerek a világ. És forgandó is, persze. Sokan formáltak(nakl) jogot arra, a múltban is és ma is, hogy a nép, a nemzet, netán a ma­gyarság nevében szónokolja­nak. Mi a magunk nevében beszélünk. Meggyőződésünk szerint a megyelakók javáért. Akikre nyugodt szívvel rá­bízhatjuk, hogy eldöntsék; hi­tük szerint az érdekükben tesszük-e? SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE: A pártokat az minősíti, hogy hányán értenek egyet azzal, amit akar, és bíznak benne, hogy azt képes is el­végezni. Egyik pártnak sincs joga az egész nemzet, minden keresztény, az egész megye, az egész város nevében be­szélni. Az ilyen magatartás bennünket mindig zavart, mindig szót emeltünk ellene. Valakinek a nevében csak a közösség törvényesen megvá­lasztott vezetője beszélhet, ő is csak módjával. (A polgár- mesternek köze van a jár­dámhoz, de nincs köze az íz­lésemhez.) Következik: Hogyan értékelik önmagukat a pártok? Közreadja: Baraksó Erzsébet Pispök a pápa látogatásáról ORXAS CITROM IZRAELBEN. Or­ly, a jeruzsálemi pincérnő egy nor­mál citrommal összehesonlítva mutatja azt az 1.8 kg súlyú citromot, amely egy izraeli kertészetben ter­mett A jókora tök­nagyságú gyümöl­csöt szerepeltet­ték a citrusfélék fesztiválján, és be­nevezték a Guin- ness-féle Rekor­dok könyvébe is. Moszkvai történetek Páncéltaxi mmősünk, nevezzük egyszerűen V.-netk, egy Moszk­wf fiában nehéz művelettel próbálkozott a Begova- ja utca és a Leningrádi sugárút sarkán, taxit próbáit fogni. A minél gyatrsabb siker mátr csak azért is fontos volt, mert esővel fenyegető komor felhők gyü­lekeztek az égbolton. Am hiába integetett már vagy tíz perce, a dolog csak nem akart összejönni. Vagy az útirány nem tetszett a megálló járműnek, vagy a sofőr kért olyan összeget, ami meghaladta, az etviselhetöség határát. (Egyébiránt újabban a taxitarrifa, mivelhogy ez az esetek jelentős részében az utas és a taxisofőr közötti megegyezés tárgya, hű kifejezője az országban lezajló inflációs fo­lyamatoknak. A Seremetyevói repülőtéren ma már szemrebbenés nélkül 60 rubelért ajánlkoznak a ma­gántaxisok a külföldiek szolgálatára, fél évvel ezelőtt még 40 rubeléit behozták az idegent a városba.) Szávai V., a reménytelen próbálkozásba kissé bele­fáradva. maga elé meredve azon töprengett az út szé­lén, hoyg mitévő is legyen. Am ekkor váratlan dolog történt, egy páncélozott jármű állít meg mellette. Ve­zetője, egy tizennyolc—húsz év körüli, pattanásos ar­cú katona felnyitotta a jármű tetővel egybeépített ol­dalajtaját és csak ennyit kérdezett: — Hová? — Az Ukrajna szállóhoz! — hangzott a ,válasz. — Gyerünk! —szólt a katona, és V. még fel sem ocsúdott a meglepetéstől, amikor már vígan robogtak a megadott úticél felé. A járműben körülnézve elége­detten állapította meg, milyen jó kilátás nyílik egy ilyen járműből a városra. Kisvártatva azo|t kezdetit töprengeni, mennyit is fi­zessen majd az útért. mivelhogy (ebben előre nem ál­lapodtak meg. Egy ilyen út, normál járművel 2—3 rubel szokott len­ni, dehát ez mégsem Lada Szamara, nyilvánvalóan többet fogyaszt egy személygépkocsinál, tehát intel- díjként is több ,dukál. Mire mindez végigfutott az agyán, már a Moszkva folyó hídjásról gurultak lefelé, egyszóval megérkeztek. V. elővett 4 rubelt, és átnyújtótta a katonának, aki szemmel láthatóan elégedett volt cuz összeggel. A busz­megálló megrökönyödött utasainak pillantásától kísér­ve kiszállt és úticélja felé indult. Néhány pillanat múl­va a páncélautó is eltűnt a Kutuzov sugárút jármű­forgatagában ... Abonyi István MSZMP-csatlakozás A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye tagságának kezde­ményezésére támogatjuk a Központi Bizottság Ügyveze­tő Ttitkárságának állásfogla­lását. amelyben csatlakozik a Magyar szocialista Párt Me­gyei Szervezte által megje­lent felhívásához, amelyben kezdeményezi a köztársasági elnök népszavazás útján tör­ténő megválasztását. Kérjük a megye tagságát, a felhí­váshoz csatlakozva minél szélesebb körben kapcsolód­jon be az aláírásgyűjtésbe, akár saját. akár az MSZP gyüjtőívének aláírásával. Megyei Koordinációs Bizottság (Folytatás az 1. oldalról) lágkiállítási programoknak és egyéb, évenként visszatérő, már meglévő és tervezett eseményeknek. „A világ szeme Máriapó- cson lesz ezen a napon’’ fo­galmazott dr. Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető és személyes szimpátiáján kí­vül pártjának támogatását is ígérte. Más képviselők is számos ötletet vetettek fel, többek között alapítvány lé­tesítését is. Nemcsak egyházi, hanem állami esemény is lesz a pápalátogatás, és ezt a megyének nemcsak jól meg­szervezni kell, hanem a jö­vő érdekében hasznosítani is, hogy ne csupán egyszeri al­kalmat jelentsen. Szombaton egyébként Má- riapócson a helyben közvet­lenül érdekelt egyházi, álla­mi, gazdasági szervek tekin­tették át az előkészületeket, amelyekre alig több mint egy esztendő áll csupán rendel­kezésre. A képviselői eszmecsere után Keresztes püspök nyi­latkozott lapunk munkatár­sának. — A pápa látogatásáról rendszeresen tájékoztatni kí­vánjuk a közvéleményt. Most elsősorban szakembe­rek dolgoznak a terveken — mondta —, éspedig elsősor­ban a várható költségek fel­mérésén és a fedezet előte­remtésének lehetőségein. Ha azt akarjuk, hogy a pápalá­togatás jövőre az egész or­szágban sikeresen bonyolód­jék le, ahhoz már az idén meg kell tenni azokat az előkészületeket, amelyek út­építésben, közműfejlesztések­ben, telefonhálózat-fejlesz­tésben szükségesek. Mi Máriapócson különösen nehéz helyzetben vagyunk, hiszen Máriapócs és a kör­nyező települések igen elma­radtak a fejlődésben Most egv év alatt nem tudjuk azt az elmaradást bepótolni, ami ezeket a településeket koráb­ban sújtotta: sajnos tudato­san sújtotta. de mindent el kell követnünk annak érde­kében, hogy Máriapócson méltó körülmények között fogadhassuk a pápát. Ennek a tervei már körvonalazód­tak. Most arról tárgyalunk, hogy milyen ütemben, milyen anyagi források bevonásával valósíthatjuk meg azokat a fej lesztési terveket, amelyek ezekhez szükségesek. A püspök kiemelte: Mária­pócs nemcsak Kelet-Magyar- országnak, de egész Magyar- országnak legjelentősebb bá- csújáró helye és az elkövet­kezendő években egyre in­kább azzá válik. Máriapócs addig is látogatott volt, ameddig politikailag nehéz­ségekbe ütközött a zarándok­lat, most viszont sokkal több embert várnak és sokkal vál­tozatosabban kívánják őket ellátni. — Nagyon tudatosan kell gondolnunk arra — folytatta, hogy a hagyományos nagy­búcsúk vagy vasárnapi ese­A Hongkongban tartott legó-világkiállítás egyik látoga­tója eg.y 1 egoból készült Ferrariban gyönyörködik. Az au­tócsoda 17 200 legóalkatrészből készült 92 óra alatt, csakúgy, mint a mögötte látható római Colosseum mása. A szobrait ledöntöttek, a portréját még rajzol- gatják, mert a világ to- vábbbra . is kíváncsi: milyen volt a diktátor ma­gánélete? Az olasz La Stam- pa felkutatta Sztálin szemé­lyi kísérőjét, vagyis a testő­rét. AJexej Trofimovics Ri- bin 1929-től 1953-ig. tehál a generalisszimusz haláláig ..24 órás szolgálatban őrizte a gazdát”. A hű cseléd sze­rint Sztálinnak nem voltak barátai: Borija. Malenkov. Bulganyin. Hruscsov és Ka- ganovics voltaképpen falat alkottak körülötte, és Ben- ja ennek a falnak a védel­mében követhette el a gaz­tetteit. Sztálin gyakran fe­lelősségre is vonta, a többi­ek azonban, vagyis a fal mindig megvédték.” Arra a kérdésre, hogy mit mondana el a magánéletéről, a volt testőr így válaszolt: ..Máso­dik felesége. Nagyezsda Allilujevna a Novogyevicsi temetőben nyugszik. Sztálin éjszaka szokott ellátogatni a sírhoz. én mindig kísér­tem. Kis ideig álldogált, pipázott, aztán távozott. Ha­zaérve mindig ugyanazt a dalt hallgatta. a Ragyogj, ragyogj csillagom kezdetű románcot. Előfordult, hogy énekelte is. A Bolsoj Szín­ház egyik tenorja szerint na­gyon jó hangja volt. Biz­tosan állíthatom. hogy nem igaz, miszerint a szín­ház egyik primadonnája volt a szeretője. Erről az érintett színésznő, Broniszlava Zla- togorova így nyilatkozott: ..Joszif Viszarionovics egy szerzetes volt.” Lévén szó olasz újságról, az egyéb részletek ismereté­ben. helyénvalónak látszik olasz közmondással "kiegé­szíteni a már kissé feledé­keny testőr véleményét: ..L’abito non fa il monaco.” Nem a ruha teszi a szerze­test. mények mellett igen változa­tos program álljon rendelke­zésid fiataloknak, családosok­nak, különféle csoportoknak — hangoztatta. — Eddig is volt ilyen, de azt hiszem, hogy a most megnyíló lehetőségek sokkal többet kívánnak tőlünk, és erre Máriapócsot, mint foga­dóhelyet szükséges felkészí­teni. Az kell, hogy Máriapócs Kelet-Magyarországnak és az egész országnak világszínvo­nalon is méltóan képviselt zarándokhelye, vallási köz­pontja legyen. Máriapócs évszázadokon át a Kárpát-medencéiben élő vallásos emberek, elsősorban a görögkatolikusok vallási központja volt. Ma is az. Kár­pátalján a ruszinok, Erdély­ben a románok még ma is emlékeznek Máriapócsra, és igen nagy öröm, hogy a po­litikai helyzet ezekben az or­szágokban is, örvendetesen, reméljük folyamatosan és gyorsan változik, és így őket is be tudjuk kapcsolni Má- riapócsnak, mint zarándok- helynek a fogalmába. Ez el­sősorban vallásilag fontos azoknak az embereknek, akik egyházi életükben, vallásuk gyakorlásában sokkal több korláttal találkoztak, mint mi Magyarországon bármi­ikor. — Itt arra is számítani kell — folytatta a püspök —, hogy ezen emberek között a szomszédos országokban na­gyon sok magyar él. Nekünk az a kötelességünk, hogy ezeknek a magyaroknak a saját magyarságukhoz, ma­gyar kultúrájukhoz, magyar vallásosságukhoz való ra­gaszkodását megerősítsük és tartalommal töltsük meg. Máriapócs egy lehet azon központok közül, ahol a kör­nyező országokban élő ma­gyarok úgy találják meg a maguk magyarságát, hogy ezzel még a látszata sem merül fel annak, hogy erede­ti állampolgárságuknak, or­száguknak bármiben is kárt okoznak. Mi ezzel a szere­tettel készülünk fel arra. hogy nem csak a pápaláto­gatáskor, de más alkalmak­kor is a környező országok hívő emberei, görög katolikus, római katolikus, vagy bár­milyen vallású emberek, ma­gyarok, szlovákok, románok, ruszinok ott mindig jól érez­zék magukat. Ez is vezetett abban, hogy nemcsak a pápalátogatásra, de már az idei programok­ra is gondoltam, és az idei augusztusi nagybúcsúra, ami augusztus 19-én, vasárnap lesz, meghívtam a környező országokból a görög katoli­kus püskököket, papokat, híveket a zarándoklatra. Te­hát Szlovákiából az eper­jesi egyházmegye, Kárpát- ukrajnából a munkácsi egy­házmegye és az erdélyi gö­rög katolikus egyházmegyék püspökei meghívást kaptak egy közös zarándoklatra, egy közös hálaadásira. Ott most kezdődik a görög ka­tolikus egyházak szabad éle­te. Én úgy gondoltam, és ez az ő örömükkel, lelkesedé­sükkel is találkozott, na­gyon szép dolog lenne, hogy most Máriapócson közösen adjunk hálát a gondviselő jóistennek. Közösen me­gyünk el imádkozni szere­tett pócsi kegyhelyünkre, s ezzel az imádsággal egyszer­re arról is teszünk tanúsá­got, hogy a hívő emberek, a becsületes emberek, szlová­kok, ruszinok, ukránok, ro­mánok, magyarok tudnak békében, szeretőiben, imád­ságban együtt élni. — Én úgy gondolom, hogy abban a sok-sók nemzetiségi hányattatásban, és feszült­ségben, amiben körülöttünk ma az emberek élnek, az ilyenfajta békés együttimád- kozásra nagyon nagy szüksé­ge van a világnak. Mária­pócs kell, hogy vallásilag is, emberileg is és ezen ke­resztül társadalmilag, po­litikailag is a nyugalomnak, a békességnek, a megbéké­lésinek a helye legyen — fe­jezte be nyilatkozatát Ke­resztes Szilárd püspök. Marik Sándor Kitekintő Sztálin éjszakai útjai Ferrari legóból

Next

/
Thumbnails
Contents