Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

HETVEG3 MELLÉKLETE 1990. június 16. Nyáron is divatosan Huligán és társai Ha már nagy a meleg... E gy kendő is elég ahhoz, hogy üdülés, stran­dolás, hétvégi napozás céljára többféle felsőrészt készítsünk. Hozzávalók: 135 x 140 centi hosszában csíkos kelme. Ebből az anyagból két 105 centi hosszú és 40 centi széles ferde csíkot szabunk ki (kész szélesség 20 centi). A ferde csíkokat összevarrjuk, hosz- szában félbehajtjuk (a színe legyen belül), és a széleket összevarrjuk. Egy körülbelül 10 centis nyílást hagyjunk a kifordításhoz szabadon. A kendőt fordítsuk ki, végül a nyílást varrjuk ösz- sze. Variációk: 1. A kendőt elől csomóra kötjük, végeit hátul a nyakánál rögzítjük. 2. A kendőt a nyakba tesszük, elöl keresztez­zük és a végeket hátul a deréknál megkötjük. 3. A kendőt egyik oldalon a hónalj alatt meg­csomózzuk, és a végeit felhozva a vállra, ugyan­azon az oldalon megkötjük. A személynevekből lett köznevek egy részében könnyű felismerni a sze­mélyneveket, másokban azonban már kevésbé. A nőcsábász férfiakat tréfá­san donhuánnak vagy donzsuánnak mondjuk (kis kezdőbetűvel, s egy szó­ba írjuk); valójában Moliére, Puskin, Bemard Shaw és egy Mozart-opera hősét emlegetjük. A huligán szóról azonban már sokkal kevesebben tud­ják, hogy eredetileg a századforduló idején London egyik külvárosában működő garázda banda fejének, bizo­nyos Hooligannak volt a neve. A régi magyar viselet cgy-egy da­rabja az atilla és a zrínyi (csípőn alul érő, testhez simuló kabát, illetve dí­szes, zsinóros hosszú kabát). Az előbbi Attiláról, a nagy hun fejedelemről , az utóbbi Zrínyi Miklósról, a szigetvári hős jellegzetes viseletéről kapta a ne­vét. Más nyelvekben sem ritka az ilyen köznévvé válás. A bő szabáfeű felöltő­nek, a raglánnak a XIX. századi angol hadvezér. Lord Raglan volt a névadója, a kötött női vagy férfi kiskabátot, a kardigánt pedig Cardigan grófjáról. Ja­mes Brudenellenről, a krími háború­ban (1853—56) csatát vesztett brit tá­bornok sajátos ruhadarabjáról nevez­ték el. Greta Garbo svéd színésznő nevéből származik a visszahajtott magas nyakú pulóver, a garbó. Nézzünk szét egy kicsit a virágok között is! A forró égövi eredetű begó­nia Haiti szigetének egykori helytartó­járól, M. Begonról kapta nevét A dália névadója Andreas Dahl svéd, a fuk- sziáé Leonhard Fuchs német botani­kus. A kelet-ázsiai eredetű kamélia pedig európai meghonosítójának, G. J. Camel morva származású jezsuita szerzetesnek őrzi a nevét. A rekamié a francia J. Récamier asszony nevéből keletkezett, a bédek­ker (útikalauz, útikönyv) a Baedeker koblenzi kiadó nevéből, a firegoli (ru­haszárító szerkezet) Leopoldo Fregoli olasz átváltozó művész nevéből szár­mazik. Ma már nem gondolunk Man­sard francia építészre, amikor a man­zárdszobában ülünk, MacAdam skót mérnökre, amikor makadám úton megyünk, Sandwich lordra, amikor szendvicset vásárolunk. Ha dobostor­tára fáj a fogunk, akkor Dobos C. Jó­zsef híres cukrászmester találmányát szeretnénk megkóstolni, ha zserbót kívánunk, Gerbaud Emil budapesti cukrász süteményét óhajtjuk. A tü ártalmatlanná tétele Az injekciós tűk használatuk után olykor megszúrják — megszúrhatják az Üdülés = aktív pihenés Az üdülést sokan összetévesztik a tespedéssel. Kevesen értik meg, hogy a két hé! alatt nemcsak enni, inni, aludni és heverészni kell, hanem napozni, úszni, kirándulni, olvasni vagy kikapcsolódni is. A legtöbben —• különösen nyáron — a Balaton, a Velencei, vagy más tó partjai­hoz igyekeznek. A nagy vízfelület a hő­mérséklet ingadozásait — bár csekély mértékben — de kiegyenlíti. A könnyen felmelegedő víz már enyhe szél hatására is hullámozni kezd. A hullámverés pedig olyan, mint egy erős masszázs, így fel­frissíti a vérkeringést. A napsugárzás és a tiszta levegő hatására gyorsan felfris­sülünk. Az étvágytalan és vérszegény betegek kiválóan érzik itt magukat. Az erősen legyengült, s túl érzékeny embe­rek viszont kerüljék az ilyen vidéket. Egyre többen kedvelik a magas hegy­vidéki klímát is. Az ilyen klíma erős ingert jelent. Növekszik a légzés mélysége, emelkedik a vörösvérsejtek száma. Az edzett, fiatal emberek könnyebben alkal­mazkodnak a megváltozott környezet­hez. Az idősebbek ügyeljenek arra, hogy fokozatosan szoktassák szervezetüket a hegyvidéki levegőhöz. A hegyvidéki klíma kiválóan alkalmas az idült hörghurutos és asztmás beteg­nek, nem ajánljuk viszont a szervi szív-, bajban vagy a magas vérnyomásban szenvedőknek. Ilyen helyek hazánkban a Kékes, továbbá a Börzsöny, a Pilis és a Bükk magasabban fekvő részei Erdős dombvidékben bővelkedünk. Éghajlatuk kiegyenlítettebb a síkságé- ■ nál. Az erdős részek ózondús, tiszta levegője, a csend általában nyugtatóan hat az ideges, feszült emberekre. Üdülőterületeink nagy része az Alföl­dön és a Kisalföldőn található. Itt nagy a hőmérséklet ingadozása, erős a napsu­gárzás, s kevés a csapadék. Vérsze­gény betegeknek ajánljuk. Köztudott, hogy a világ különböző or­szágaiban eltérőek a klímaviszonyok, az étkezési szokások. Amikor tervezgetjük az útvonalat, tanulmányozzuk ezeket is. Bárhol és bármikor üdül is valaki, min­dig igyekezzen kikapcsolódni. A szellemi foglalkozásúak általában fizikai munká­val, a fizikai munkával foglalkozók pedig szellemi kikapcsolódást és más irányú fizikai leterhelést jelentő elfoglaltságok­kal tudnak regenerálódni. A KM orvosi rovata Baleseti rehabilitáció A „baleset” szó elsősorban egyéni tragédiát idéz fel az emberekben, és csak ritkán vetődik fel annak társadal­mi hatása is. Pedig minden baleseti sérülés nemcsak az áldozat és család­ja, hanem végső soron az egész táfsa- dalom problémája. A heidelbergi Ant­ropológiai Intézet statisztikája szerint a világon évről évre a legtöbb kiesett munkanap a közúti, üzemi és egyéb balesetek miatt van (átlagosan mint­egy 40 millió munkanap). Ez azt jelen­ti, hogy korunk egyik legfenyegetőbb „betegsége” a baleset. A balesetek szaporodásával, saj­nos, a jövőben is számolni kell, külö­nösen a közlekedésben. Egy francia- országi felmérés azt mutatja, hogy a közúti forgalom fél év alatt 6 százalé­kos növekedése mellett a közúti bale­setek száma 9 százalékkal emelkedett. Ezenkívül az állandó mennyiségi nö­vekedés mellett a balesetek az utóbbi időben minőségileg is megváltoztak: eltolódtak a súlyos balesetek, a poli- traumák irányába, s így a rokkantsági arány emelkedett. Ez önmagában fel­hívja a figyelmet a baleseti rehabilitá­ció egyre fokozódó társadalmi jelen­tőségére. Amikor elismerjük a társadalom minden egyes tagjának a munkához való jogát, valamint a munkát, mint sajátos emberi szükségletet, akkor el­fogadjuk azt is, hogy a munkában a fenti okok miatt akadályozottak mun­kaképességének újraértékelésére és az illetőknek a társadalomba való visszahelyezése sajátos alakító teen­dőket, különös irányítást és megfelelő védelmet igényel. E teendőknek a legszorosabb egységben kell lenniük. Ezt az egységet nevezzük rehabilitá­ciónak. A balesetet szenvedetteknél első lépés a morfológiai helyreállítás, ami nem más, mint a sérülések ellátása: operá­ciók, törések fixálása, amputálása stb. A második szakasz a funkcionális helyreállítás, bár már a morfológiai helyreállítás is ezt tartja szem előtt. Ezt követi az utókezelés, amelyben a fizi­koterápián kívül döntő szerepet kap a gyógytorna és a víz alatti torna, ame­lyek elsősorban a tudatos, akaratlagos mozgások kialakítását segítik elő. Rendkívüli jelentőségét tekintve első helyen áll a kézsérültek reha­bilitációja. A kéz a test felületének csak 2 százalékát teszi ki, mégis a leg­gyakrabban sérül. Nem kevésbé jelen­tős a láb amputációja sem, hiszen a helyváltoztatás „eszközéről” van szó. Részleges vagy teljes elvesztésük ese­tén egyre korszerűbb protézisekkel pótolják az alsó végtagot. Amíg azon­ban odáig eljut a sérült, hogy könnye­dén használja műlábát, addig számta­lan problémát kell megoldania. Ilyen például a protézis helyes megválasz­tása. Mielőtt a művégtag elkészül — már a műtét után pár nappal — elkez­dődik a mozgáskezelés, a gyógytorna, majd a víz alatti tomafoglalkozás. A szubakvális torna rendkívül jótékony hatású bármilyen mozgásfogyatékos­ság esetén. Tud Ön zakót csomagolni? Legyen az hivatalos kiküldetés, rokonlátogatás vagy üdülés, a bőrönd­be zakót is be kell csomagolni. Azt azonban kevesen tudják, hogyan lehet férfizakót, kosztümkabátot ügyesen, gyűrődésmentesen kicsire összehajto­gatni. No, tessék megtanulni: 1. A zakót fektessük le, és gombol­juk ki. 2. A kabát szárnyait húzzuk ösz- szébb, és hajtsuk szorosan egymásra. Receptötletek Karfiolból készült ételek Paradicsomos saláta sajttal Hozzávalók: (4 személyre részére) 1 kis fej karfiol, 45 dkg mélyhűtött zöldborsó, 1,5 dl fehérbor, só, 3 db paprika, 20 dkg eidámi sajt, 2 fej hagyma, fejes saláta levelek, 1,5 dl joghurt, 2 evőkanál paradicsompüré, 1 mokkáskanál mustár, fehér bors, édes-ne­mes paprika, 1 csipet cukor, 1 dl tejszín. A karfiolt megmossuk, megtisztítjuk, rózsáira szedjük. Forrásban lévő sós vízben 10 percig főzzük. A borsót 3 percig a borban megpároljuk, majd a karfiolt és a zöldborsót Spárgasaláta Hozzávalók: (4 személy részére) 1 kis fej karfiol, 6 tojás, 45 dkg spárga, só, ecet, fe­hérbors, cukor, 5 evőkanál olaj, petrezse­lyem zöldje, 5 db paradicsom. A megmosott és rózsáira szedett karfiolt forró, sós vízben 10 percig pároljuk. Majd leszűrjük, és kihűlni hagyjuk. A tojásokat keményre főzzük (kb. 10 percig), majd meghámozzuk és felszeleteljük. A spárgát cukros, sós vízben szintén megpároljuk, leszűrjük és feldaraboljuk. A paradicsomot is feldaraboljuk. 5 evőkanál ecetet sóval, borssal és cukorral ízesítünk, és olajat te­szünk hozzá. A spárgát, karfiolt, paradicso­mot, tojásokat egy nagy tálba tesszük, és a fűszerezett ecetet ráöntjük, és a tetejét meg­szórjuk petrezselyemmel. * Es spenóttal Hozzávalók: (4 személy részére) 1 fej karfiol (kb. 1 kg), só, fél kg spenótlevél, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 dkg vaj vagy margarin, 2,5 dl húslé, ételízesítő, 1,5 dl tejszín, bors, reszelt szerecsendió. A karfiolt megmossuk, megtisztítjuk, rózsáira szedjük. Sósvízben kb. 10 percig főzzük. Közben a spenótleveleket megmos­suk, és megtisztítjuk, és szárazra töröljük. A vöröshagymát és a fokhagymát is megtisz­títjuk, és apró kockákra vágjuk. A zsiradé­kot felforrósítjuk, és a hagymát aranybamá- ra pároljuk. Majd hozzákeverjük a spenótle­veleket, és további 3 percig pároljuk. Hoz­záöntjük a húslét, és felforraljuk. A tejszín­be kevés vegetát teszünk, ráöntjük, és együtt forraljuk. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük. Majd a karfiolrózsákkal összeke­verjük a spenótot, és melegen tálaljuk. orvost vagy az ápolónőt, s például az AIDS-nek vagy a fertőző májgyulladás­nak a kórokozójával is megfertőzhetik őket. E veszélyt elhárítandó egy müncheni cég olyan, az injekciós tűt teljesen körbe­záró, reá húzható, mozgatható műanyag hüvelyt gyárt, amelyet az injekció beadá­sa után csupán rá kell tolni a tű végére. Az Egyesült Államokban ezt a hüvelyt már alkalmazzák is, ha olyan beteget kezel­nek, akiről tudják vagy gyanítják, hogy a vérén keresztül másokat is súlyos beteg­séggel fertőzhet meg. ' Gyógyító nevetés z emberiség jelentős része meg la van győződve afelől, hogy a ne­vetés a gondtalan élet boldogító ajándéka. Frank Far re Ily amerikai pszichológus szerint a nevetés — gyógyszer. A lélekbúvár ezért evan- gélizációs körutat tesz a világban, és magához hívja a csüggedőket. Az olasz fővárosban tartott bemutató kezelésen részt vett a sajtó is, és mint a La Repubblicából kitűnik, jól szó­rakozott a terápián. Farrelly doktor egyik páciense például arról panasz­kodott, hogy valamiféle belső hang minden cselekvésében meggátolja. „Egy csomó nő éppen ilyen gátlásost keres, mint te.” ,jNem doktor, nem ez a bajom.” Inkább az, hogy nem va­gyok képes kiadni magamból az alko­tóerőt. „Talán azért nem tudod, mert ilyen nincs is benned.” ,A, dehogy, tele vagyok energiával.” ,,Ki mondta ezt neked, a mamád?” ,,Belülről hal­lom.” ,,Rosszul hallod. Te ugyanis annyira unalmas fickó vagy, hogy még a saját belső hangjaidra is elal­szol. Na már most, képzeld el, hogy milyen unalmasnak találnak azok az emberek, akikhez közeledsz! Volta­képpen őket is elaltatod. Sőt, az imáid is hiábavalóak. mert a fohászkodá­sok közben elalszik a jóisten.” ,,De- hát én föl akarok ébredni” —mondja a beteg nevetve. Ilyen egyszerű. Legalább is a de­monstráció szerint. A módszer: ,A kezelő pszichológusnak tulajdonkép­pen az ördög ügyvédjévé kell. válnia ahhoz, hogy megszemélyesítse a pá­ciens lelki baját, mert csak így re­ménykedhet, hogy megszabadítja tőle a betegét." Hogy ez nem mindig sikerült? Far­relly doktor szerint: „Még a Megvál- \tójsem gyógyított meg mindenkit.” 3. Könyökmagasságban hajtsuk vissza az egyik ujját, majd... 4. ... ugyanígy — a gallér irányába — a másik ujját. Ezután a szaggatott vonal alatti részt felhajtjuk, rá az uj- jakra. 5. A gallérból kilátszó részt befelé fordítjuk. 6. Végül, így fest a zakó, mielőtt a kofferba kerül. is lecsöpögtetjük. A paprikákat megmossuk, megtisztítjuk, és kockákra vágjuk, a sajtot szintén kockákra vágjuk. Egy tálba tesszünk néhány salátalevelet, rátesszük a salátának valókat. Majd elkészítjük az öntetet: a hagymát megtisztítjuk és lereszeljük. A joghurtot a tejszínnel elkeveijük krémszerűre, hozzá­keverjük a mustárt, belekeverjük a hagymát, paradicsompürét, és fűszerezzük sóval, pap­rikával, cukorral és a salátához tálaljuk. Megküzdeni, megbirkózni Nem is hisszük, mennyire szer­ves része mindennapi életünknek a küzdelem. Erről a fogalomról elsősorban az emberekkel — el­lenségekkel, vetélytársakkal, sőt barátokkal — való durvább-fino- mabb „harc” jut az eszünkbe. Ezenkívül nap mint nap meg kell küzdenünk a körülményekkel, köztük az időjárással, a nehézségi erővel, a jármüvek és gépek se­bességével, és így tovább. Küz­dünk a feladatainkkal (a szám- tanpéldától a gyári normán át a gyermeknevelésig), és nem utol­sósorban saját magunkkal, szo­kásainkkal. hibáinkkal, gyenge­ségünkkel. Tehát az ember küzd — és vagy győz vagy alulmarad. Kérdezhet­nénk: mennyiben függ az ember személyiségétől a harc kimenetele? Ez valóban legtöbbször és legna­gyobbrészt a személyiségtől függ. Attól, ahogyan küzd az ember és attól is. ahogyan gondolkodik a győzelméről. A sportról mondta valaki: az első helyezettnek azért sikerült, mert ő tudta, hogy győzni fog. A győzelembe vetett hit ,.he­gyeket mozgat", aki saját magában bízik, az „szárnyakat kap”, jó han­gulatban és nagy erőbedobással harcol és dolgozik, és így — bizo­nyos határokon belül — győz. A kudarcvárás, az önbizalomhiány ellankasztja az izmokat, elgyengíti a szívet, ügyetlenné teszi a viselke­dést, még a gondolkodást is gátolja. Vannak olyan emberek, akik folytonosan „harcra készek", nem riadoznak a nehézségektől, sőt gyakran nem is csak az adott prob­lémákkal készek megküzdeni, ha­nem elébe is mennek, vállalják az újabbakat. Ok általában meg is bir­kóznak ezekkel. Mások passzívak, megtorpannak az akadályok előtt, nem vállalják a harcot, és már jó előre húzódoznak minden várható erőfeszítéstől és megmérettetéstől. Ok gyakran sikertelenek: vagy ki­térnek vagy kudarcot vallanak. Küzdelmeink színpada és néző­tere nem üres. Tudjuk, hogy az el­lenfélre is nagy hatással van a má­siknak a magabiztossága, vagy a szorongása. (Ez még állatoknál is széles körben megfigyelhető.) Ha társai biztatják, az növeli a bátorsá­got és tetterőt, az ellendrukkerek elbizonytalanítják, megfélemlítik; gátlásossá teszik az embert. A lelki betegségek szakirodai­mában kulcsfogalom a megbirkó­zás. Nagyon-nagyon sokan beteg­szenek meg amiatt, mert úgy érzik, nem képesek megbirkózni ellenfe­leikkel, körülményeikkel, felada­taikkal vagy saját magukkal. Na­gyon fontos az egyén saját belső értékelő rendszere. Sokan eltúloz­zák a nehézségeket, és lebecsülik saját képességeiket. Ezt pesszimis­ta életszemléletük és negatív önér­tékelésük alakítja így'. Ha a felada­tot megoldhatatlannak, az akadályt legyőzhetetlennek minősíti valaki, ezzel védtelenné válik. Vagy fél­reáll, vagy szorongva, bizonytalan­kodva lát hozzá, és a sikertelenség nem marad el. A megbirkózás érzése a szó szo­ros értelmében létkérdés az ember számára. Ennek eléréséhez hozzá­segíthet az. ha fokozatosan gyako­rolja a nehézségek leküzdését. Még fontosabb, hogy próbálj. bízni önmagában, és elhinni, hogy képes... Képes megtenni még 500 métert, elviselni a fogorvosi bea­vatkozást, megtanulni húsz idegen szót, megmondani főnökének a véleményét, és így tovább. Az állatokkal szemben az ember­nek sajnálatos módon megvan az a sajátossága, hogy képes előre szo- rongani a várható vagy csak elkép­zelt problémák miatt. Szerencsére azonban rendelkezik a győzelembe vetett hit és a feladat iránti lelkese­dés képességével is. Ez az a többlet, mely a legerősebb, legügyesebb állatnál is bátrabbá, kitartóbbá és végső soron legyőzhetetlenné tehet minket. Dr. Ignácz Piroska IC Kele«­„ a Älaoyarorsz» 12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents