Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-16 / 140. szám
1990. június 16. HÉTVÉGI MELLÉKLETE 5 dr. Fekete Zoltán alkotmányjogásszal f Szerintem... az önkormányzati törvénytervezetről 0 A rendszerváltás fent megtörtént, lent a helyhatósági választások utáni időben történik meg. Talán ez az oka, hogy alig lépett hivatalba az Antall-kormány, máris megtárgyalta az önkormányzati törvény tervezetét, s ha igaz, rövid időn belül a parlament is tárgyalni fogja. Ennyi idő elég volt a változtatás előkészítéséhez, vagy akkor is változott volna, ha nincs új kormány? — A tanácsok működésiek tapasztalatai már 1985- ben felvetették, hogy a jelenlegi tanácstörvény keretei között a tanácsok nem képesek betölteni azt a funkciót, amelyet a lakosság elvár. Hosszú időn keresztül jelszóként fogalmazódott meg, hogy a tanácsok egyidejűleg önkormányzati, államigazgatási és népképviseleti funkciót látnak el. Ugyanakkor ezek csak szavakban fogalmazódtak meg, hiszen végrehajtásukhoz nem voltak meg azok a feltételek, amellyel valóra lehetett volna váltani. A tanácstörvény kisebb módosításokkal nem tehető ma már alkalmassá arra, hogy a megváltozott politikai, gazdasági körülmények között betöltse funkcióját. Szakmai körökben éppen ezért már évek óta megfogalmazódott, hogy teljesen új önkormányzati törvényre van szükség. Szabályozási koncepciói először 1988-ban fogalmazódtak meg, mára eljutottunk odáig, hogy van egy olyan önkormányzati törvénytervezet, amely már a koncepciók véleményezése során is megfogalmazott kérdésekre is választ ad. 9 Legnagyobb problémának azt szokták emlegetni, hogy a közigazgatásban 1950-ben megszakadt az az úgynevezett evolúciós folyamat, amely a természetes fejlődést megtörve új, a magyar közigazgatástól idegen államigazgatási formát vezetett be, a tanácsrendszert. — Valóban, a több évszázados hagyományokat félretéve egy teljesen új szisztéma szerint felépített modellt vezettünk be. A lakosság éppen ezért nem mindig érezhette, hogy ez neki sajátja, mert a tanácsi rendszer az összes előnyét is figyelembe véve inkább volt a hatalom irányítási eszköze, mint az önkormányzat hivatali szervezete. Ez az út a továbbiakban nem járható, jelzi ezt az is, hogy az utóbbi egy évben tíz önálló tanács alakult, s ez a folyamat nem állt meg. Napjainkban például Apagy és Nyírtét kezdeményezi, pedig már nyilvánvaló, hogy minden település önálló lesz. Összegezve: az önkormányzatok csak akkor tudnak beilleszkedni a társadalomban a megfelelő helyükre, ha megkapják azokat a jogosítványokat, amelyekkel képesek lesznek önmaguk irányítására, képesek lesznek vállalkozói tevékenységet kifejteni, és érdekeltek lesznek abban, hogy önállóan gazdálkodjanak. 0 Most? Amikor ilyen nagy bajban van az ország? Felülről nem várható pénz, helyben nem lesz bevétel, a kormány pedig kibújhat a támogatás alól azzal az indokkal, hogy az önkormányzati törvény önállóvá tette a településeket. — Az önkormányzat alapját elsősorban az fogja megadni, hogy saját maga által választott képviselőtestület fogja ellátni a település irányítását, a másik pedig, hogy önálló, körülhatárolt vagyontárgyaknak lesz a tulajdonosa, birtokosa és használója. Szemben a jelenlegi gyakorlattal, ahol mesterségesen kialakított közös tanácsi rendszer működik, ahol a természetes érdekszövetség nem alakulhatott ki, mert a székhelyközség domináns szerepe vált uralkodóvá. Nem volt valós tulajdona az ön- kormányzatnak, tehát nem volt minek a bevételéből gazdálkodni, ugyanakkor miniszteri utasításokkal szabályoztak olyan kérdéseket, mint az oktatásügy, az egészségügy, körzetesítettek jobbra, balra anélkül, hogy az önkormányzat valamilyen garanciát kapott volna. Eddig keret- gazdálkodás volt, státus volt, „lebontották” a pénzt, s minden aszerint ment, hogy korábban a járási, majd a megyei szintről hogyan tudták orientálni a tanácsokat. Ez a fajta gondolkodás vezetett például oda, hogy ma legalább ugyanannyi tanterem hiányzik a megyében, mint amennyi üresen áll, mert egy koncepció azt kívánta meg, hogy a székhelyen legyen egy erős iskola, aztán a gyerekeket vagy busszal hordták, vagy kollégiumokat építettek. Éz nem vált be. Nem az a cél, hogy egyenlősdit játszunk. Minden településnek más funkciója van, de a jogosítvány egyforma kell legyen. 0 Mégsem lesz egyforma, mert a települések nem egyforma helyzetből indulnak. A székhelyközségek sok mindennel gyarapodtak, miközben a társközségek vagy kevesebbet kaptak, vagy mégjobban elszegényedtek. Hogyan lehet egyformának nevezni a jogosítványokat? — Minden település, mint az önkormányzat hordozója, azonos jogosítványokat kap. Egy csúnya példát hadd mondjak. Képzeljünk el egy olyan közlekedést, hogy a közutakon a gépjárművek a lóerőtől függően kapnának jogosítványt. Nyilvánvaló, hogy egy Mercedesnek nagyobb jogosítványa lenne, mint egy Trabantnak. Tudomásul kell venni, hogy a közigazgatási „közlekedésben” is minden autónak egyforma „jogosítvány” jár, de mindnek más lesz a „funkciója". 0 Most épp arról van szó, hogy a Trabantnak kellene nagyobb jogosítványt adni, hogy utolérje a Mercedest. — A Trabantnak nem kell nagyobb jogosítványt adni, hanem azt kell biztosítani, hogy nagyságrendjének megfelelő funkció ellátására ő is kapja meg ugyanazokat a pénzügyi garanciális feltételeket, amelyek a működtetésének alapját fogják képezni, minden település a saját maga ura kell hogy legyen. Ha egy községi jogállású településnek középiskolája van, akkor azt tudomásul kell venni, hogy ott kell a kollégium, amire egyébként nem az önkormányzatnak lenne szüksége, hisz nem az ottani emberek érdekeit szolgálja. Eltérő feltételrendszer birtokában kell meghatároznia, és nem a pénzügyi forrásokat általában, nem a lakosságszámtól függően. Ezt sem úgy kell azonban megoldani, hogy most elkezdünk a nem székhelyközségekben iskolát építeni, azért, hogy nekik is legyen. Majd az önkormányzat dönti el, hogy neki mi lesz a gazdaságosabb. 9 Ha lesz hozzá elég ereje... — Az önkormányzati törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy azok a települések, amelyek önmagukban nem képesek feladataikat ellátni, megoldásukra társulásokat hoznak létre. De önkéntes elhatározás alapján. Tehát abból kell kiindulni, hogy az önkormányzatriak nemcsak jogai, hanem feladatai is vannak. Ilyen az oktatási, az egészségügyi, a szociális ellátás, s ehhez kell megteremteni a feltételeket. Ezt ha nagyságrendje lehetővé teszi, vagy saját erőből oldja meg, vagy természetes kiválasztódás folytán társulásokat hoz létre. A magyar közigazgatás története már bebizonyította: száz évvel ezelőtt is tarthatatlan lett volna, hogy minden település az önkormányzatiság elismerése érdekében önálló igazgatási apparátust alakítson ki. Ez illúzió. Nem állunk úgy, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében 226 településen holnap a képesítési előírásoknak megfelelő szakembergárdát tudjanak beállítani. 0 Akkor ez magyarul azt jelenti, hogy maradnak a társközségek, csak a nevük nem közös községi tanács, hanem közjegyzőség lesz? — TuTajdonképpen a törvény a községi, városi jogállású településeknek adja meg azt a jogot, hogy önálló önkormányzatot hozzanak létre, ám számol azzal, hogy néhány kis településen eleve nem kívánnak élni önálló ön- kormányzati képviselő-testületek létrehozásával. Ilyen kategória az úgynevezett száz leiken aluli települések, Szatmárban ilyen Komlódtótfalu. 1988-ban létrejöttek olyan közigazgatási egységek, ahol városi székhellyel községek közös tanácsot alakítottak. Most felmerül a kérdés: a városhoz tartozó községek akkor járnak-e jobban, ha leszakadnak a várostól és önállóan végzik feladatukat, újrakezdenek mindent, vagy marad mai státusuk. A helyi képviselő-testületeknek kell majd kimondani a végső szót, mert nem célja a ma működő megyei tanácsnak íróasztal mellett kisakkozni, hogy ki kivel, milyen társulást alakítson ki. Aki segítséget kér annak segítünk, véleményt mondunk, szakmai információt adunk, de a döntést helyettük senki nem vállalhatja át. 9 Képesek lesznek-e megfelelni ilyen követelményeknek az önkormányzatok? — Természetesen az eltérő feltételeknek csak úgy lehet megfelelni, ha maga a törvény is elismeri a differenciált körülményeket. Ez a felismerés abban jut kifejezésre, hogy a társult helyhatóságok intézményét is elismeri, vagy elismeri azt, hogy kétezer lélekszám alatti településen egészen más, például listás módszerrel kell a helyhatóságokat megválasztani, mert nem lehet egy utcát négy felé darabolni, hogy egy választókörzet kialakuljon, hiszen nincs elkülöníthető érdek, és más nyomós ok sem követelhet ilyet. Régebben sem volt ok, csupán egységesen hajtottuk végre a választási törvény rendelkezéseit. A lényeg tehát: minden település kapja meg azt a lehetőséget, hogy döntsön: önállóan vagy társulva hozza létre ön- kormányzati testületét; hogy melyik szomszédos önkormányzattal kíván igazgatási társulást létrehozni és abba is, hogy milyen speciális feladatokra hoz létre egyéb tásulást. Ez azonban nem a közös tanács. Itt nem a testületek lesznek közösek, hanem az önkormányzat megállapodik egy másikkal abban, hogy a hivatali feladatokat mely szomszédos községgel közösen működtetett apparátus látja el. 0 Elhangzott már a jegyző, a képviselő-testület, a körjegyzőség elnevezés. Ezek arra utalnak, hogy visszajönnek közhasználatba a régi elnevezések? — A törvénytervezet azzal számol, hogy helyhatóságok alakulnak és minden településnek önálló képviselőtestülete lesz. A települések élén polgármester áll. Valamikor a kisebb településeken bírót választottak, most az egységes elnevezés várható. A főváros lesz a kivétel, ott főpolgármester lesz. 9 Hogyan néz majd ki egy helyi önkormányzat a törvénytervezet szerint? — A képviselő-testület vezetője a polgármester, akit vagy közvetlenül választ a település lakossága, vagy közvetve, tehát a képviselő-testület választja ki tagjai közül, mint most a tanácselnököt. A közigazgatási feladatokat ellátó szakembereknek lesz egy képesítéshez kötött hivatali főnöke, ez a jegyző lesz, a mostani vb titkárnak megfelelő funkció. Ő nem lesz képviselő-testületi tag, szakmai tudásával járul hozzá a feladatok megoldásához, s ahhoz, hogy a törvények—köztük a helyi törvények is — érvényre jussanak. Ha több helyhatóság közösen fogja fenntartani a közigazgatási szervezetet, akkor körjegyzőségek lesznek. 9 Vagyis sok testület fog ugyanannak az apparátusnak parancsolni? — Két megoldás van. Vagy több önálló képviselő- testület fogja a körjegyzőséget irányítani, vagy szűkebb körben elképzelhető, hogy közös képviselő-testületet választanak. 9 Milyen elnevezések változása várható még? — A megyénél a vármegye elnevezés kerül vissza. 9 Nincs ennek valami feudális íze? — A feudális íz onnan ered, hogy a középkorban egy- egy vár környékére alkalmazták ezt a terminológiát, ám most egy olyan szimbolikus elnevezés lenne, amely a névhasználattal is kifejezésre kívánja juttatni, hogy az a megye már nem ez a megye, ami most van. Nem szabad félni a hagyományok ápolásától még akkor sem, ha régiségénél fogva bizonyos esetekben újszerűén fog hatni. Vissza fogják állítani a főispáni intézményt, visszajön a képviseleti megyénél az alispán és a főjegyző elnevezés is. Ezek az elnevezések nem újak, a magyar közigazgatás több évszázad alatt kialakult és bevált intézményeinek visszaállítását jelenti. 9 Olyan véleményt is hallani, hogy könnyű helyzetben lesznek az önkormányzatok a mostani tanácsokkal szemben, mert az ölükbe fog hullani egy csomó állami tulajdon, s akkor is megélnek, ha ezeket eladogatják. — Az imént említettem: a törvény nem azt fogalmazza meg, hogy ezeket a tulajdonokat meg kell tartani, hanem hogy gyarapítani kell. A gyarapítás épp olyan feladat lesz, mint az anyakönyvi feladatok ellátása. Ahhoz, hogy az önkormányzat fejlődni tudjon, nem elég a passzív vagyon birtoklása, az aktivizált vagyonból származó jövedelem kell, amelyből képesek lesznek fejleszteni is. 9 Milyen lesz a megyei önkormányzat szervezete? — A megyei közgyűlés tagjait a települések lakói vagy közvetlenül választják, vagy a polgármesterekből fog állni. Elnökét és alelnökét a megyegyűlés tagjai közül választják, ám ha ez a megyegyűlés létrejön, folyamatosan nem tud majd ülésezni, ezért szükségessé válik egy megyei önkormányzati hivatal felállítása, amely a döntéseket szakmailag előkészíti, megszervezi végrehajtásukat és ellenőrzi is azokat. A közgyűlést az alispán fogja irányítani, a hivatal vezetője pedig a megyei főjegyző lesz. 9' Ha az önkormányzatok önállóak lesznek, maguk határozzák meg munkájukat és ellenőrzik végrehajtásukat, minek a megyei hivatal? — A megyei önkormányzat létét és működését azok a feladatok indokolják, amelyek helyi szinten nem láthatók el. Gondoljunk csak a szociális otthonokra, a kórházakra, közép- és felsőfokú oktatási intézményekre, a víz- és csatornahálózatra, a gázvezetékek működtetésére. Megyei feladat lesz a munkanélküliség gondjainak kezelése, de az elmaradott térségek felzárkóztatása sem képzelhető el a helyi önkormányzatok erejéből. Nem hatalmi pozíció lesz tehát a megyei önkormányzat, hanem saját feladatai lesznek. 9 Akkor egy új típusú közigazgatással állunk szemben? — Igen. 9 És ez jobb lesz a mostaninál? — Egészen biztos. 9 Köszönöm a beszélgetést. Balogh József bizonyára tanítják a vendéglátóiskolákban, hogy a kuncsaft az első, mi (a vendéglátóipar, az üzlet, a személyzet) vagyunk a vendégért és nem fordítva. Tanítják—reméljük azt is, hogy a kuncsaftnak ott, akkor és azt a szolgáltatást kell nyújtani, amiért fizetni hajtandó. Ebédelni szeretnénk az útszéli fogadóban, amit csárda néven feltűnő táblával reklámoznak a főútvonalon: babgulyás, halászlé... Igaz, négy óra már, nem éppen a megszokott magyar ebédidő, dehát most végeztünk a munkánkkal, csárdában, gondoltuk, nem számít az idő. Tévedtünk. A pincér közölte, ilyenkor már nem foglalkoznak ebédfelszolgálással. Akkor minek vannak nyitva? Választ ad a csárdajelenet: tizenéves kuglizó suhancok söröznek. Magyar mentalitás. Adnám a pénzem, nem veszik el. Azt se tudják, milyen valutával fizetnék. Nem is érdekli őket. Pedig nincs rámírva; nem a tengeren túlról jöttem-e, dollárokkal tömött vastag pénztárcával. Az sem kell. Vannak nálunk sokkal fejlettebb, gazdagabb országok, ahol a mienkétől teljesen eltérőek az étkezési szokások. Mit mondanánk, ha történetesen egy angol úr téved ide, és négykor, vagy ötkor szeretne enni? Azt mondjuk: sajnálom Uram, Ön rosszkor jött. Bennünket Ön most nem érdekel. Hogy ez Önnek nem tetszik? Menjen máshová. Még szerencse, ha a pincér elnézést kér. Persze, ritkán tévednek erre angol urak, de már előfordul. Luxemburgi rendszámú kocsiból japánok szállnak ki egyik szép beregi templomunknál. Ha továbbra is az álmos szabolcsi falu kíván,.tempót’” diktálni, és nem itt próbálunk mi az európai igényekhez alkalmazkodni, akkor előre megjósolható, hogy hányszor fog az az angol úr hozzánk visszatérni. Hogyan is igyekszünk magunkat megkedvelteim, vendégeinket milyen figyelmességgel fogadjuk? El lehet menni Nyíregyházától Mátészalkáig úgy, hogy a vendéglátás direkt az ebédelni kívánó vendég ellen „dolgozik ”. Nem egyszer fordult elő: zárva a baktai Fenyves, a vajai Nádas csárdában meghatározott az ebédidő, Mátészalka két jobb vendéglőjében hét végén egyszerre van lakodalom, az a természetes, hogy a nyitva tartást, a zártkörű rendezvények időpontját nem hangolják össze. Végig lehet menni a határig bármely irányban a megyében, anélkül, hogy egy útszéli illemhely, kézmosó, valamiféle szolgáltatást nyújtó autóspihenő volna. A frekventált étteremben láthatóan évek óta nem volt nagytakarítás. A patinás pincecsárdában ragad a szék, koszos az asztal. A térítőkön előzőleg elfogyasztott ételek kilöty- tyent. kikavart maradékai, odahullott cigarettahamu. A pincér, mellén keresztbefont karral támasztja az ajtófélfát, és nem veszi észre, hogy az abroszt ki kell cserélni. És micsoda textiliák vannak az éttermi mosdókban törölköző címen — ha vannak egyáltalán. Egyébként kitűnő éttermekben, mert önkiszolgálás van, és a vendéget kímélni szeretnék az ebéd utáni fáradozástól, úgy tudják megoldani az ételmaradékok begyűjtését, hogy egy kerekeskocsin az étkező vendégek között tologatják a gusztustalan moslékosdézsákat. A Tisza- parton petróleumízű volt a halászlé, és nyers savanyúkáposzta úszkált benne. A pincér látta és felszolgálta. Természetesnek vette, hogy ezt lehet, nem vitte vissza magától, és nem kért elnézést. Megvárakoztatják a vendéget, kiabálnak, hangos a gépzene, ordít a gumirock, a diszkó, és hallgatnom kell, akár akarom, akár nem. Nem tetszik? Legfeljebb elmegyek. Tartanánk a markunkat, hadd jöjjenek a vagyonos turisták, a külföldiek, akik itt költik majd el a pénzüket. De mit tudunk nyújtani? — tisztelet a kivételnek. Mert vannak, ahol előre köszönnek, gyorsak, szakszerűek, figyelmesek, tiszták, és érzékelhető, hogy szeretik a szakmájukat és a vendégeket is. Ilyenekből kellene sok. Lehetőleg mindnek ilyennek kellene lenni. Sok kis apró részlet megváltoztatása is eredményt hozhatna, ami még pénzbe sem kerülne, sőt nyereséget teremthet. Csak a mentalitást kellene felülvizsgálni, ami különösen aktuális a most kezdődő idegenforgalmi szezon előtt... II Kelet , A Hagyarorszáfi Baraksó Erzsébet
