Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

A NAP HÍRE: Visszafizetik a kamatadót A kormány csütörtöki ülé­sén határozatot hozott arról, hogy a kamatadóról szóló törvényt annak hatályának napjától kezdve helyezi ha­tályon kívül. így tehát azok, akik már befizették a ka­matadójukat — ez körülbe­lül 50 millió forintra tehető összességében —, valameny- nyien egy összegben, 10 szá­zalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket. Nyílt levélben fordultak a földművelésügyi miniszter­hez a nehéz helyzetbe jutott gabonatermelők, akik pénte­ken országos tanácskozásra gyűltek össze gondjaik meg­vitatása és stratégiájuk egyeztetése végett a Baranya megyei Szajkón. A Nagy Ferenc József mi­niszter számára megfogal­Szilajev elnök lett Ivan Szilajevet választották meg pénteken az Oroszor­szági Föderáció kormányá­nak elnökévé. Az 1930-as születésű poli­tikus repülőmérnöki főisko­lát végzett, s a kormányzati munkál is ebben az ágazat­ban kezdte, eljutva végül a tárca élére. 1985-ben lett a szövetségi kormány elnökhe­lyettese, s e minőségében vezette a négy minisztérium munkáját összehangoló gép­gyártási kormány bizottságot. mázott levélben is arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a termelési költségek az utóbbi években kétszer olyan gyor- .san növekedtek, mint a ter­melői árak, s ennek követ­keztében a gabona jövedel­mezősége immár az elvisel- hetőség szintje alá csökkent. A tanácskozás résztvevői komor hangon figyelmeztet­nek levelükben arra, hogy az idei kenyerünk ugyan meg­termett, de a jövő évi termés veszélyben van. Márpedig az agrárágazat gazdasági hely­zetének megrendülésével és ezzel együtt az élelmiszer kí­nálati piacának megszűnésé­vel összeomlana az ország politikai stabilitásának utol­só pillére is. Az aratás előtt két hettel tartott országos gabonafó­rum emlékeztetett a tavalyi Péter—Pál-napi demonstrá­cióra, amely hosszú idő után első paraszti tömegmegmoz­dulás volt. A demonstráció azonban nem érte el a célját, az agrárágazat helyzete to­vább romlott, sőt a rendszer- váltás következményekép­pen elbizonytalanodtak a szö­vetkezeti és állami gazdasa­gok. Több radikális kezdemé­nyezés is született a szajki ta­nácskozáson. Az egyik indít vány szerint a termelőüze­mek ne ad ják el aratáskor a búzát, hanem tartsák vissza a magtárakban, mert csak ígv élhetik el. hogy az illeté­kesek tárgyalópartnernek fo gadják el okét Üj üzemcsarnokot épített a SZAÉV a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának. A műszaki átadás meg­történt, az új csarnokban a napokban elkezdték a szö­vetgumizó kalander gépsor központi egységének besze­relését. (Ezt ábrázolja felvételünk.) Az új csarnok a gépi berendezésekkel együtt több. mint egymilliárd fo­rintba került. Az összeget világbanki hitelből fedezték. A próbaüzemelést év végén kezdik az új üzemcsarnok­ban. (Harasztosi Pál felvétele) Húsz éve város Kisvárda Képesítést a képzettséghez Gorbacsov meghűlt Mihail Gorbacsov szovjet államfő még amerikai útja alatt megfázott, s jelenleg nem jár be 'hivatalába — közölte pénteken külföldi új­ságírókkal, köztük az MTI tudósítójával Anatolij Luk- janov. A szovjet parlament elnö­ke kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy Gorbacsovnak hőemelkedése van, ezért ott­hon dolgozik, mégpedig a pártkongresszusra készülő beszámolón. Lukjanov ügy vélekedett, hogy az elnök a jövő hétre teljesen rendbe jön. Bőrűit a gumigyár Veszélyben a jövő évi kenyér A gabonatermelők nyílt levele a miniszterhez Sorsfordító nap A fejlődés és gondjai — Átvett és visszautasított kitüntetések Április elsején volt húsz éve, hogy Kisvárda ismét városi rangot kapott. Azért ismét, mert évszázadokon át mezővárosi előjogokat élvezett — Károly Róberttól vasár-, Zsigmondtól rév-, Mária királynőtől pallos-, V. Lászlótól pedig vásártartási jogot kapott. L élekharang csendüljön szivünkben e napon, mert gyászolunk. Gyásznapja van ma a nem­zetnek, egy éve temették el Nagy Imrét és mártírtársa­it. Álljunk meg egy főhaj­tásra. emlékezzünk mártír­jainkra. és vessünk szamot önmagunkkal. Emlékezzünk a temetés napjara, melyen .77 év után napfényre tört az igazság, megkaphatták a végtisztes­séget ők öten. akik nemze­tünkért áldozták életüket. Nagy Imre. Crimes Miklós. Ijosonczy Géza. Maiéter Pál. Szilágyi József földi maradványait az egész ma­gyar nemzet mély részvéte mellett helyezték örök nyu- galomra. Értékeit elvesz­tett korunkban példaképei lehetnek az utánuk követ­kező nemzedékek: nekik nem volt teher vállalni a mártiromságot. Nekünk viszont félelme­tes az örökség, amit reánk hagyományoztak. Azt, hogy hogyan kell embernek len­ni, mindig, minden körül­ményben. Az embert nem lehet legyőzni. az ember legyőzhetetlen — idézhet­jük a halhatatlan Haming- ivay-i mondáit. Nagy Imre méltósággal ment a halál­ba, mert volt erős vérteze- te: magyarsága és hite. Hitt abban, hogy az igazság ve­le van. Vele volt az igaz­ság, amint azt a történe­lem bebizonyította. Emlékezzünk most a te­metésre azért is. mert több volt az egyszerű gyászszer­tartásnál. \'em csupán az áldozatok temetése volt. hanem egy diktatórikus rendszeré is. amelynek a törtévelmt igazságszolgalta- tas tett pontot a vegere. Olyan első mozzanata volt a temetés a rendszerváltás­nak, amely jelképes erejű, jelenti egyben a lehetősé­get az újjászületésre. A születés minden kínjával és keservével együtt, de felcsillantott reményekkel is. Sorsfordító nap volt az életünkben a tavalyi június 16-a. A torokszorító pilla­natokban is valami újnak, jobbnak az ígérete, hogy megbünhödtük már a jö­vendőnket, vége szakad a lélek leigázasárwjc. Akkor még talán csak reményked­tünk szívünk mélyén a változásokban, melyek az­után gyors egymásutánban bekövetkeztek. Kimondták az MSZMP-röl az ítéletet, és megkezdődött az állam- part struktúrájának felszá­molása. A zóta megtörténtek az országgyűlési válasz­tások. és felállt az uj parlament. Megalakult az új kormány. Kivonulóban a szovjet csapattestek. Reméljük, hogy az a mű, ami Itt most készül az ó akaratuk szerint való. Ez előtt az akarat, az ő áldo­zatuk elolt hajtsunk ma fejet. B. E. 1970-ben azonban végre is­mét várossá vált. s a húsz­éves születésnapról tegnap ünnepi tanácsülésen emlé­keztek meg a városi taná­cson. Rákóczi András megbí­zott tanácselnök ünnepi be­szédében szólt a város törté­netéről. az eltelt húsz év si­kereiről és sikertelenségeiről. Az eredmények között emlí­tette hogy kiépült a vezeté­kes ivóvízhálózat, a szenny­vízelvezetés. amihez a lakos­ság is sok pénzzel hozzájá­rult. csakúgv. mint a gáz­program megvalósításához. Napjainkban új iskolák épül­tek. bölcsődék, óvodák léte­sültek. 600 ágyas kórházban gyógyítják a betegeket, és művelődési központ várja a látogatókat. A 70-es években több gyár is települt ide. ami azt jelen­tette. hogy 12—13 ezer em­bernek kínált munkalehető­séget. Ennek köszönhetően a város léleksz.áma is megnó- vekedett — ma már megha­ladja a húszezer főt. s több. mint hatezer a lakóházak száma. Vannak azonban gondok is: hiszen amíg a lakótelepek épültek, a városközpontra nem jutott pénz. nincs szál­loda. és katasztrofális a tele­fonhelyzet. Ma már minden párt igyek­szik programot készíteni, irányt adni a város számá­ra, de fejlődés, előrelépés csak akkor és úgy képzelhető el. ha a város lakói együtt tudnak dolgozni civakodás, torzsalkodás és gyanúsítgatá- sok nélkül, ha elismerik a szellemi munkát, és megte­remtik a szellemi tőke újra­termelésének feltételeit. Az ülés végén azoknak a városlakóknak a munkáját ismerték el. akik a közös­ségért. a városért kiemelkedő munkát végeztek. Díszpolgári címet adományozott, a tanács Szabó Ferencnek, a város első polgármesterének. Kis­várda Városért kitüntetést Mezősi Dezsőnek, a VSZM igazgatójának (Ugyancsak Városért kilüotetést szeretett volna adományozni a tanács Mezey Károly országgyűlési képviselőnek, aki azonban már korábban visszautasítot­ta ezt, és visszaadta a Kis­várda Érdemes Pedagógusa címet Kriveczki Béláilé is, a Nevelési Tanácsadó igazga­tója Mindketten a mai el­lentmondásos politikai hely­zettel indokolták elzárkózá­sukat) (cs. k.) Könnyíti az elhelyezkedést Először vizsgáztak szak képesítést adó bizonyítvány ért június 4-én Mátészalkán a városi művelődési központ gyors- és gépíró tanfolyama ra tavaly beiratkozott tanú lók Az eddig csak látogatási igazolást adó' tízhónapos kép zés — a Csepel Oktatási Igazgatóság közreműködésé­vel — ettől kezdve szakké pesítést ad a résztvevők szá mára. ami nyilván növeli majd a tanfolyam iránti ér­deklődést. Ugyancsak szakképesítést szereztek ezen a napon azok, akik a környék üzemeiből, gyáraiból iratkoztak be a há­rom és fél hónapos kazán fű tő tanfolyamra. A gyors- és gépíró vizsgán 18-an, a ka zánfűtők megmérettetésén 33-an kaptak bizonyítványt/ Sepsi Zsigmond, az okta tási igazgatóság osztályveze­tője elmondta, hogy intéz ményük az egész országra kiterjedően végzi munkáját. Nem igazán hisznek a tan folyamok mindenhatósága ban — inkább a szakközép iskolák szervezését szórgal máznák —, de a jelenlegi helyzetben ezek a gyorsított képzések és átképzések ko­moly segítséget - jelentenek azoknak, akik szakképzettség hiányában már, vagy majd kiszolgáltatott helyzetbe ke­rülhetnek a munkahelyükön. Az ünnepi tanácsülés: az első sorban halszélen a két kitüntetett, (h. p.) TISZTELETTEL MEGHÍVJUK ÖNT A PROFESSZIÓNÁL debreceni kiállítására, ahol bemutatjuk a szingapúri GES-cég által fejlesztett DATAMINI számítógépcsaládot és az osztrák KARASMAN-cég által forgalmazott OLIVETTI irodagépcsaládot. Felkészülten várjuk Nyíregyháza, Békéscsaba, Debrecen körzetének felhasználóit. Bemutató — Konzultáció — Árusítás Ha a helyszínen gépet rendel —- AJÁNDÉKOT kap. A kiállítás ideje: 1990. június 21—24., de.: 9-től 16 óráig. Helye: DEBRECENI NEMZETKÖZI VÁSÁR Debrecen, Tócóskerti Oktatási Központ, Margit tér 19. (1983) g XLV11. évfolyam, 140. szám ^ ÁRA: 5,30 FORINT 1990. június 16., szombat $ ^ ty/tofjessfiioháH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents