Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám

1990. június 15. Kelet-Magyarország 3 „Azt mondják, hogy a ráncfelvarrás, meg a kü­lönféle formaátszabás bol­doggá teszi a nőt. Én azonban még senkitől sem halottam, hogy egy plaszti­kai műtét után jobban sze­rették volna.” Liv Vilmán, színésznő „Számos depressziós pá­ciensemnek javasoltam már, hogy foglalkozzon po­litikával. Ekkor viszont pa­ranoiásokká váltak. Gyógy­. kezelésre viszont nem jöt­tek s vissza.” Dr. A. Hecklmeyer. kana­dai pszichiáter „Néha úgy érzi az em­ber, hogy Amerika nem más, mint egy hosszú te­hervonat, de amelynek nincs vezetője: olykor az­tán előáll valaki és megné­zi, hogy jól megy-e szerel­vény, aztán ö is eltűnik.” Peter Ustinov, színész---------------1-------n-------------.It' I—" T- . „A hevesvérű férfiak többnyire nem ismerik a szerelmet. Amit ők szere­lemnek tartanak, az nem más, mint csupán étvágy.” Alfred Capus, francia író ,Jiazugság, hogy a ko­lumbiai kokainmaffia kép­viselői az elnöknél jártak volna tárgyalni. Egyszerű turistaként jártak itt, mert kíváncsiak voltak." Az elnök magántitkárának j szövege A szezonra be­fejeződnek a Tiszamenti Dohányfer­mentáló Válla­lat nyíregyházi üzemében a nagy felújítási munkálatok. Üj fermentáló, prés és ko- csánytalanító gépsorokat he­lyeznek üzem­be. Képünk: Mr. Ralph Ed­ge (jobbról) angol szakem­ber irányítása mellett szerelik a Proctor ko- csánytalanító gépet. Elek Emil felvétele Nem kell mindig új irodaházat építeni, erre több szép példa található Nyíregyházán. Egyszerűen emeletráépí­téssel bővíthető az épület, mint azt a húsipari Vállalat is tette és városképileg is tetszetőssé vált az épület. (Elek Emil felvétele) s * i . . .' v.y ­— Szerintem nincs szükség az érettségire — mondja Pal­kó Mónika. — mert aki négy évig tanult, rendelkeznie kell annyi ismerettel, aminek a birtokában „érettnek” lehet őt nyilvánítani. Másrészt mindenütt kérik. így aztán nincs mit tenni, igazságtalan lennék, ha nem ismerném el. hogy sokat kaptam ettől az iskolától. Megváltoztatta a természetemet. Általános is­kolás koromban nagyszájú voltam, itt megtanultam, hogy először gondolkodni kell. s csak akkor érdemes valamit kimondani, ha iga­zam van. Amikor bementem a te­rembe. azt mondogattam ma­gamban, hogy sikerülnie kell. ság. hogy én a tanulást ko­molyan vettem. Bár őszintén megvallva, az utolsó napok- ban már lazítottam egv ki­csit, hiszen megkezdődött a labdarúgó-világbajnokság. Otthon nem tudtam tanulni (Kisvárdán lakom), ezért visszajöttem a kollégiumba. Itt jobban haladtam, a többi­ekkel is meg lehetett beszél­ni a dolgokat. Sok időm volt a, készülésre, mert az orszá­gos szakmai tanulmányi ver­senyen a hatodik lettem. így pénzügyi ismeretekből fel­mentést kaptam a vizsga alól. Remélem, hogy sikerül a felvételim a Közgazdaság­Ősi, népi tapasztalat és megfigyelés eredménye az a „parasztregula”, miszerint ha június 8-án esik, akkor négy ven napon át bőséges részünk Lesz csapadékban. Persze a nyár eleji esők bekövetkezte nem pontosan Medárd napjához fűződik. Helyesebb ha azt mondjuk, ez idő tájt áll be a Közép- Európa éghajlatára jellemző kora nyári esőzés, az úgyne­vezett nyári monszun jelen­sége. Az indiai, monszun it­teni kisöccsének magyaráza­ta is hasonló az ázsiai je­lenséghez. Erre az, időre a szárazföld belső területei már kellőképpen felmeleged­nek és e tájakon a felszálló légáramlás válik uralkodóvá. A felemelkedő légtömegek helyére az óceán felöl hűvös és nedves légtömegek tódul­nak a kontinens belseje fe­lé. Az Alpok vonulatainál fölemelkedve lehűlnek és a bennük lévő csapadékot szá mottevő esőzések formájá - ban ejtik a földre. Ennek következtében ha­zánkban is a legcsapadéko­sabb hónap a június és ebben az idei esztendő igencsak ha­gyományőrzőnek bizonyult. A Medárd-napi eső óta eltelt idő alatt 20—45 milliméter csapadék hullott a megye ben, ami nagyon kellett fű­nek, fának, kultúrnövénynek egyaránt. Ä búza egy részén már sajnos ez nem tud segíteni. Az országos helyzethez ha­sonlóan, a két-három héttel ezelőtti igen sok reménnyel kecsegtető búzatáblák homo­kosabb talajú, jelentős há­nyada napok alatt lesárgult és kényszerérett. Termése csak legfeljebb fele lesz az aszálykárt nem szenvedett táblákénak. Ugyanakkor igen bíztató továbbra is a kötöt- tebb, jó vízgazddlkodású ta­lajokon bókoló kalászosok ál lapota. Nagy szóródás várha­tó emiatt az egyes táblák idei terméseredményei kö­zött. Ilyen értelemben „kor­szerű'’, a magyar valóságot híven tükröző búzatábláink mai helyzete és hozamkilátá­sa. Most érthető meg igazán, hogy a magyar nép bölcs elő­relátásból miért is nevezte el e növény termését így: „élet”. G. B. 4 bárhogy is számo­lok, nem jön ki több 35-nél, ha el­osztom Zajta és Nyír­egyháza távolságát az ; ezen a vonalon közleke- I dő vonat menetidejével. Vagyis: a vonat ilyen sebességgel menne átla­gosan. Egyébként pedig nem megy, mert minden görbe fánál megáll, ami még önmagában nem is lenne túl nagy baj. Több az annál, hogy a jó öreg mozdony, amely szuper körülmények között még 70 km órát (!) is ki tud, hajtani magából, Zajta és Mátészalka között csupán 50-re képes. Tudniillik, baj van a sínekkel. Nem bírnak nagyobb tempót elvisel­ni. Hogy korszerűsítés? Á, kérem, nincs rá pénz! Egyébként is, örüljünk, hogy vannak, mert ezeket a síneket 10 évvel ezelőtt halálra \ ítélték. A helyi vasuta- ; soknak köszönhető, hogy • mégsem számolták fel I a pályát. | Szóval, akinek sietős, j javaslom, hogy pattan­jon biciklire. A jó kon­diban lévők nemcsak a 35-öt, de talán még a 40- et is ki tudják tekerni. — db — Hétpecsétes titok A Hungarowork Külföldi Munkavállalási Iroda Kft. ügyvezető igazgatója, Földi Tamás, elmondta, cégüket tavaly nyáron hozta létre 12 millió forintos alaptőkével az Országos Munkaerőpiaci Központ, valamint a Tescot azzal a céllal, hogy a külföl­di munkára jelentkező ál­lampolgárokat szakszerűen közvetítsék, méghozzá üzleti alapon. Remélik, hogy az idén a kölcsönöket visszafizetik, és 1991-től már nyereséget is­termelnek. Ez azért is figye­lemre méltó, mert egyelőre nagyobb arányú külföldi igény nem merült fel, és a hazai keresleti klientúrát óvatosan építi ki a cég. Csak olyan külföldi partnert vesz komolyan, aki munkavállalá­si engedélyt is tud szerezni. A fejlett világban ugyanis a munkaerőpiacot — a külföl­diekkel szemben — többnyi­re törvények védik, amelyek alól csak indokolt esetben, engedéllyel lehet „kibújni”. Nem kérnek pénzt a je­lentkezők nyilvántartásáért, mert nem tartják etikusnak. Ma Magyarországon ugyanis nem egyszerűen elhatározás kérdése a külföldi munka­A „másik” nemrég nyom­ta meg a gombot és kezdte meg a PET-palackos üdítő italok gyártását Budapes­ten. Ezzel a különleges jel­zővel illetik a Coca-Cola iidilőitalgyár szakemberei a legnagyobb rivális Pepsi Cola céget. Utóbbi nevét a Coca-Cola cég berkein be­lül szigoraún tilos kiejteni. Ennek ellenére mindketten árgus szemekkel figyelik egymás tevékenységét. A két cég kulisszatitkairól Szilágyi László, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat vezérigaz­gatója tájékoztatott bennün­ket, a hat Coca-Colát gyártó magyar cég egyike a várdai, ahol az egyliteres, míg a de­mecseri keményítőgyárban a kisüveges üdítő italt gyárt­ják. A vezérigazgató ezenkí­vül beavatott a világhírű Coca-Cola gyártási folyama­tába, valamint szólt a deme- cseriek önállósodási törekvé­séről. A várdaiak 1988-ban kötőt- lek ötéves szerződést az Ss- senben székelő Coca-Cola ke­let-európai vezetőivel az üdí­tő ital gyártására. Az alap- szerződés egy óriási kötetet, lesz ki, amelyben precízen szabályozzák a gyártást és meghatározzák az ellenőrzést. Az alapanyagot 20 literes mű­anyag kannákban kapják, amelyhez szinte lehetetlen hozzáférni. Sokáig hétpecsé­tes titokként őrizték a szirup összetételéi, nehogy valaki hasonló üdítő itallal rukkol-' jón elő. Manapság is szigo­rúak a feltételek, de a már­ka védettsége miatt már nem kísérleteznek azon, hogy ugyanazon receptúra alapján készítsenek üdítő italt. Szilágyi László elárulta, hogy a Coca-Colának nincs olyan frontembere, mint a Pepsinek, ahol a Tina Turner vagy Michael Jackson Is sze­repelt a reklámfilmekben A Coca-Cola tömegjelenetek­kel-próbálja az átlagembert meghódítani. Óriási lehetősé­get látnak a sportban, ezért is nem hiányoznak egyetlen jelentősebb sporteseményről, így a most zajló olaszországi foci-világbajnokságról sem. Lehet, hogy már jövőre újabb Coca-Colát gyártó me­gyei cég kapcsolódik be az üdítőital-gyártó monopó­liumba. Űjnak éppen, nem új, hiszen a Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményí­tőgyáráról van szó, amelynek vezetői a május 18-i válla­lati tanácsülésen jelentették be önállósodási kérelmüket. A demecseri gyárat 1971-ben csatolták a vállalathoz. Ko­rábban csak burgonyakemé­nyítőt készítettek, majd emel­lett belefogtak a világpiacon keresett vitális búzasikér gyártásába. Ahhoz. hogy technológiai váltást tudjanak végrehajtani, nyugati tőke­bevonással kft. megalakítá­sát tervezte a vállalat De- mecserben. Ezután jött az önállósodási kérelem. A ter­vek szerint Demecserben to­vább készítenék a keményí­tőt, a krumplicukrot a Sze­rencsi Édesipari Vállalatnak a cukorka és a karametla alapanyagául szolgáló kemé­nyítőszörpót, valamint a kis­üveges Coca-Colát és Sztár üdítőket. Utóbbiaknál to­vább éleződik a piaci harc, hiszen a kisvárdaiaknak újabb konkurens céggel kell majd számolniuk. Máthé Csaba Adjon rangot a tudás Érettségizők tótnélküli erőpróbája A Széchenyi István Köz- gazdasági Szakközépiskola végzősei közül hárman vál­lalkoztak arra. hogy megfo­galmazzák első benyomásai­kat. Mindnyájan túl vannak már a vizsgákon, legalább tíz perce „érették”. Keveset ér a papír — Számomra nem jelentett sokat az érettségi — mondja Felleg Edit. — Azt vártam, hogy minél előbb túl legyek rajta. Arra gondoltam, hogy sokan leérettségiztek már. ■ miért éppen én lennék a ki­vétel? Nem arról van szó. hogy túlságosan alacsonyak lennének a követelmények, de aki négy éven át tanult, annak nem jelenthetett kü­lönösebb nehézséget. Én in­kább a felvételi vizsgára ké­szültem. A három hét szor­galmi idő alatt sokat lógtam, ezután akarok igazán tanul­ni. Szerintem az érettséginek nincs olyan rangja, mint kel­lene. Ha valaki bekerül a középiskolába, minden való­színűség szerint le is fog érettségizni. Később sincs je­lentősége. mert nem lehet ve­le elhelyezkedni. A tanárképző főiskola ma­gyar-történelem szakára je­lentkeztem. Nyolcadikos ko­romban nem tudtam igazán, milyen lesz ez az iskola. Itt derült ki. hogy a könyvelés, a pénzügy nem az én vilá-' gom. Tudom, hogy kevés az esélyem a felvételin, hiszen a gimnazistákkal szemben na­gyon nagy hátrányban le­szek. Sokat kaptam vállalás, azaz néhány száz fo­rintért nem vásárolható meg. Az igény jóval nagyobb, mint a kereslet. Már mintegy- háromezer jelentkezőt tari nyilván a cég. Az idegen nyelvet nem beszélőkkel nem tudnak mit kezdeni, Így ed­dig csupán 65 jelentkezőt si­került külföldre közvetíteni. Földi Tamás szerint a leg­keresettebbek a különböző vasmunkások, a minősített hegesztők, a marósok, áz esztergályosok, a számjegy-- vezérlésű gépek programozói, a számítógépes, az egészség- ügyi, illetve a vendéglátó­ipari szakemberek. Olaszul tudó ápolónőket, 19- -25 éves angolul vagy olaszul beszélő pincéreket, szakácsokat szin­te azonnal kiközvetítenek külföldre. Amikor kijöttem, az volt bennem, hogy de jó túr lenni az egészen. Hogy mi zárul le? Egyelőre számomra véget ér a tanulás időszaka, lezárul­nak egyes baráti kapcsola­tok. Hiányozni fog az iskolai légkör, a sok-sok izgulás. Minden bizonnyal ezután ke­vesebb idő jut majd szóra­kozásra. színházlátogatásra. Reményteli várakozással ne­szemben a bizottsággal. (Balázs A. felv.) zek az élet elé. Kiváncsi va­gyok. milyen, amikor már nem, diák valaki. Bár félek tőle. hogy nem lesz olyan csodálatos, mint amilyennek most elképzelem. __________ Felmentés pénzügyből — Amikor kijöttem, nagv- nagy megkönnyebbülést éreztem — mondja Tóth Nor­bert — végre felszabadul­tam. mert odabenn nagyon zavarban voltam. Az az igaz­tudományi Egyetemre, mert már csak matematikából kell helytállnóm. Szeretem a családot, a vá­rost. ahol élek. Sajnálom azt a kél közösséget is — az is­kolait és a kollégiumit —, amelyet el kell hagynom Szeretnék jobb helyzetbe ke­rülni. mint a szüleim. Szeret­nék kitörni abból az elszige­teltségből. amelyben itt élnek az emberek. Nagy István Attila Az érettségi vizsgabizottság elnöke arról beszél, hogy milyen fontos a mai nap. Négyéves munkát zár le, azt bizonyítja, hogy érdemes dolgozni, gyötrődni, mert a tudást megbecsüli a társadalom. A diákok gyűrötten, szorongva álldogálnak, hiszéh még nem tudják, hogyan végződött a kétnapos erőpróba. v Biciklitenp Munka külföldön Angol gépek a fermentálóban Medárd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents