Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
2 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1990. június 14. Teológia közelről Pártkeringő, avagy... t ' ’’ ^ * -'V/ . * > ■ * -** *« - & *•'’> ■> Kallódó közházak Kiből lesz a kispap? Történelmi tény, hogy már a honfoglalást megelőző időkben jártak a magyarok között bizánci hittérítők. A magyarság egy része tehát a kereszténység keleti formájával is megismerkedhetett. Bizonyított tény az is hogy a honfoglalás után Nagy Lajos koráig éltek az ország keleti részében bizánci szertartási! keresztények. Ügy is mondhatnánk, a mai magyar görög katolikus őseink. Van azonban néhány évszázad a török hódoltság ideje alatt, amikor szinte semmit sem tudunk a görögkeleti szertartású egyházról. A 16. sz. végén egyszer csak felbukkant egy magyar nyelvű bizánci szertartást követő keresztény közösség az ország keleti felében, a Felső-Tisza vidék környékén. Erre a magyar nyelvű rétegre telepítettek az uralkodók az északi részről szlovákokat, ruténeket, délkeletről románokat. Így alakult ki a 17. sz. végére, a 18. derekára egy már népes számú keleti szertartású keresztény közösség. Ez a közösség, élet-halál küzdelmet folytat azért, hogy magyar nyelven végezhesse a szertartásokat,. magyar nyelven élhesse meg hitét. Ez a küzdelem csupán 1912-ben, századunk elején végződik győzelemmel. X. Pius pápa pedig létrehozza az önálló magyar görög katolikus egyházmegyét a bizánci szertartású magyar hívek számára. Döntő fontosságú volt az a tény, hogy ez a közösség magyarul végezheti a liturgiát, a szertartásokat, megélheti magyarságát. Görögkatolikus egyházmegyénk a legfiatalabbak közé tartozik, az idén lesz 77 éves. Az egyházmegye első püspöke Debrecenbe teszi székhelyét, ám 1914 szeptemberében áthelyezi azt Nyíregyházára. A Hajdúdorogi egyházmegye akkoriban a legjelentősebbek közé tartozott. A mai Bethlen Gábor utca 5 szám alatt alakult ki az egyházmegye központja, itt székel a püspök azóta is. A pápai alakító bullában, illetve az azt megelőző császári végzésben volt egy olyan rendelkezés, hogy mielőbb fel kell állítani a Magyarországi Görögkatolikus Egyház Hit- tudományi Főiskoláját papnevelő intézetét, A szűkös anyagi helyzet és az első, majd a II. viláffhéhnriit. évpit. knvpt.ő nphé7Kéerplr miA görög katolikusoknak soha nem voltak nehézségei a papi utánpótlást illetően. A képen: nyíregyházi teológusok. hatodéves korban az igazi teológiai tantárgyak, a szentírás magyarázata, hit- és erkölcstan, gyakorlati lelkipásztorkodástan és a teológiai tudományok királynője, a dogmatika. Ezenkívül természetesen beszédműveléssel, retorikával és szónokképzéssel is behatóan foglalkoznak, hiszen a papnak, a szó, az ige emberévé kell válnia. Hogy kikből lehet papnövendék? Nos, Pregun István szerint nehéz ezt meghatározni. Nyilvánvaló, hogy a jelentkezés a főiskolára teljesen önkéntes. Mindazok az érettségizett fiatalok jelentkezhetnek, akik papi hivatást éreznek magukban. Nehéz tehát a felvételi bizottság dolga, hogy megállapítsa; vajon komolyan érez-e papi elhivatottságot magában a jelentkező, hallja-e magában Isten hívó szavát, vagy sem. A felvételi vizsgálatok június végén zajlanak, kétnaposak szoktak lenni. A jelölteknek írásbeli és pszichológiai vizsgálaton kell átesniük. Ezen adnak bizonyságot emberismeretükről, érettségükről, illetve saját magukról. A szóbeli vizsgán általános műveltségüket, hittanismeretüket, ének-zenei képességüket ismeri meg a bizottság. A bizottság döntését aztán a püspök szentesíti. A görög ka to1--’ nehézségeik Az egykori MSZMP, a munkásőrség, a KISZ vagyonának sorsa jó ideje tartja izgalomban az ország polgárait. Nem kivétel ez alól a nyíregyházi közvélemény, amely szinte napra készen tájékozott a város központjában emelt kilencemeletes „Fehér Ház”, a volt oktatási igazgatóság, a sótói erdő szélén működött vendégház sorsáról. Kevesebbet hallunk mostanság a kerületi párt- és művelődési házakról, amelyekből ugyancsak féltucatnyi volt. S még kevesebbet arról, mi lett, lesz a munkásőr laktanyák sorsa a Soltész Mihály és a Rákóczi utcákban. A pártós munkásőrvagyonhoz hasonlóan alakul — legalábbis úgy tűnik — a Hazafias Népfront és a Magyar Honvédelmi Szövetség Nyíregyházán lévő székházainak sorsa, de hónapok 5tg, találgatjuk: ha a városuhkban állomásozó szovjet csapatok hazamennek, ki, vagy kik kapják meg hasznosításra a laktanyájukat? Ezeket a kérdéseket tettük fel Nyíregyháza Megyei Városi Tanácsa V. B. Hivatala igazgatási osztálya vezetőjének. Dr. Kuritár András láthatóan nem örült az érdeklődésnek, hiszen mint mondta; az ezzel kapcsolatos feladatok rendkívül kuszáltak, az elhelyezés körül felkorbácsolt érzelmek nem hatnak nyugtatólag azok idegeire, akiknek ez a „terep” jutott hivatalból osztályrészről. A kérdező is megtapasztalhatta; mindössze hatvan percecske alatt három „delegáció” kereste személyesen, egy pedig telefonpn ez ügyek intézőjét, s adtak hangot abbéli elszántságuknak, hogy amennyiben nem nekik lesz igazuk, úgy a közvéleményhez, a kormányhoz, illetve az illetékes bíróságokhoz fordulnak. Az MSZMP egykori Lenin téri székházát a pártvagyon sorsáról szóló kormányhatározatot tavaly egy kormánybiztos felügyelete alá helyezte. Ebben a« időben a jogutód Szocialista Párt kiürítette a helyiségeket, magának a harmadik emeleti irodákat és a tárgyalót tartotta meg. A nyolcadik emelet egy részében maradt a SZABISZ (Szabolcsi Ifjúsági Szervezetek Szövetsége),. s ott, valamint a kilencedik emeleten kapott helyet több gazdasági társaság. Az országos hat*'-*—’ ín* t’ ’ honnan? — tárja szét a kezét Koritár András. Az új és alakuló pártok nagy többsége önálló épületben tudja elképzelni tevékenységét, s nem akar tárbérletet vállalni sem közkönyvtárral, sem nyugdíjas klubbal, de másik párttal sem. Talán a Magyar Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Néppárt a kivétel, amelyek kinyilvánították, hogy szívesen meglesznek a Hazafias Népfront szék- házában — amire egyébként a szomszédos Centrum Áruház is ugyancsak benyújtotta jogos bővítési igényét — sőt Ígéretük szerint helyet kapnak itt azok az egyesületek is, amelyeket a népfront befogadott. A helyzetet bonyolítja, hogy a megyei népfrontbizottság viharos gyorsasággal mondta ki feloszlását és ajánlotta fel közcélokra épületét, jogilag tisztázatlan tehát mi legyen az országos tanács döntéséig, s a városi bizottsággal, amely működik. „Mivel sem az önkormányzat, sem a városlakók pénzéből pártszékházaknak megfelelő épületeket venni nem lehet, a meglévőket sem tudjuk igazságosan elosztani, hiszen nincsenek egyforma házak, hasonló igényű pártok, nehéz a döntés. Az MSZP tulajdon kezelői joga sem a helyi tanács, hanem a kormány kompetenciája. További fejtörést okoz, hogy magas szinten nem tisztázott; a pártok által igényelt épületek, helyiségek használatba vételéért, bérletéért ki fizessen és mennyit — a pártok ugyanis ilyen költségekkel nem számolnak. Szeretnénk mindén esetre a pártérdekeket a város érdekeivel egyeztetni — mondják az illetékesek. A munkásőrség Soltész Mihály utcai épületét pályázattal nyerte el a START rehabilitációs vállalat, s ugyancsak központi szervek hirdettek pályázatot a Rákóczi utca végén lévő egykori munkásőrbázis hasznosítására. A tanácsiak annyit tudnak, hogy ezt megpályázta az ugyancsak rendkívül mostoha körülmények között működő mentőszolgálat is. Sajnálatos az is, hogy az illetékes állami szervek nem várták meg az önkormányzatok létrejöttét, s elvették mind a hasznosítást, mind az ebből befolyó pénzt a helyi hatóságoktól, amely ebben a szűkös világban igen 'inthetett volna a városközösségnek, egységes rendezési elv alapján ''ártok és más szervek vég■f __ _x ____ r r
