Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám

1990. június 13. Kelet-Magyarország 11 KM-posta, • KM-posta DEMOKRÁCIA, DE MIKOR? Legyen „zöld párti ' a város pf. 47 í Olvasiíok írják Nem szabad skatulyázni Vita egy játszótér körül ,A gyors változások korát éljük. Oly társadalmi idő­szakot. ahol a döntés meghozatala a közösség kezébe jutott, ahol az emberek véleményét figyelembe veszik, vagyis a demokrácia előtérbe került”. — így kezdődik az a levél, melynek melléklete még egy 103 aláírással ellátott beadvány. Lapjuk egy régebbi számá­ban olvastam egy írást, amelynek a szerzője a nyug­díjaikat egységesen 6000 fo­rintban maximálná. Szerin­tem ez teljesen híjával van minden realitás- és differen­ciálási érzéknek. Majd bo­lond lenne egyetlen, felelős állásban lévő kormányifénfi, vállalati igazgató vagy banki is dolgozni harmincöt-negy­ven vagy akár ötven évig és fizetni a keresete, fizetése után a 7—8000 forint vagy még ennél is tölbb nyugdíj­járulókot azért, hogy amikor nyugdíjazzák , akkor csak 6000 forintot kapjon öregsé­gére ... Elég igazságtalan a jelenlegi nyugdíjrendszer így is, mert az egyiknek ötven évi megszakítatlan munkavi­szony után sem ad még 7000 Ft nyugdíjat sem, míg a má­siknak harmincöt évi munka után, korkedvezményes Utcánkon, a nyíregyházi Eötvös utcán tűnhetetlenül nagy az egyirányú forgalom. Hajnali négy óra körül kez­dődik, tart késő estig. A te­herforgalom a Kossuth tér forgalom előli elzárása óta növekedett meg elviselhetet­lenül. A mi utcánk, a házak nem úgy épülteik, hogy ilyen forgalmat elbírjanak: sze­mélyautók, de faként teher­gépkocsik, autóbuszok ro­bognak el egymás után. Az nyugdíjazó« esetén 55 évesen tízezer Ft feletti nyugdíját biztosít. A javasolt nyugdíjazási aján­lat így főként skatulyázó jel­legű ienne, ráadásul növelné a nyugdíjazási rendszer kö­rüli igazságtalanságokat. Mert ha megvalósulna, aki 1970 óta dolgozik, ugyanany- nyit kapna, mint aki 1939 óta dolgozik. Mint ahogy nem minden ember egyfor­ma, úgy mem szabad minden­kit egy Skatulyába zárni, nem lehet az egyenlősdit tör­vényesíteni — a nyugdíja­zást is csak differenciáltan kellene és lehetne megolda­ni. Aki tölblbet és jobban dol­gozott, alki többet tett a tár­sadalom asztalára, több időt töltött munkaviszonyban, az kapjon tölbb nyugdíjat, ne csak 6000 forintot! Halimosi Lukács Dombrád, Somogyi Béla u. 4. utca keskeny, a házak állaga egyre romlik, a falak napról napra repedeznek. A tanács 'illetékeseihez hiába fordul­tunk kérvényünkkel, hogy szüntessék meg az átmenő forgalmat. Élő példa az Egy­ház utca, hogyan ment tönk­re. A házainkban keletkezett kárt ki fogja nekünk meg­fizetni? Hatvan aláírás, A nyíregyházi Eötvös utca lakói A nyíregyházi Kun Béla utca. Marx tér. Sarkantyú ut­ca határolta játszótéren gará­zsok építéséhez kezdtek. S ez váltotta ki a környéken la­kók felháborodását Vallják: nekik utólag jutott tudomá­sukra a park elleni „merény­let”. Tiltakozásukkal Csabai Lászlónéhoz. a városi tanács elnökéhez fordultak, kérték a munkálatok azonnali leál­lítását. Garázs aen játszátér? Tóth András még külön megkereste szerkesztőségün­ket. — A padokat szétverték, a homokozót áttelepítették, tíz­nél több kis fát kivágtak, el­kezdtek gödröt ásni — sorol­ja a sérelmeket, majd hozzá­teszi : a park egy harmada ma­rad meg■ A gyerekeknek így nincs hol játszani, az idő­seknek pihenni, de ezzel egy újabb zöld foltot tüntetnek el a városban. Egyelőre elértük, hogy a gödröt visszatemették, de kérjük, állítsák vissza az eredeti állapotot. Mi el va­gyunk szánva még arra is. amit nappal felépítenek, éj­jel lebontjuk. A vádak között szerepel még. hogy a garázsok nem a környéken lakóké lesznek. Mások, távol élők. jó befek­tetésként építtetik, ha elké­szül. maid „piacra” dobják. Koncz Imre. a körzet ta­nácstagja meglepődve hallja a problémát. A területet a rendezési terv szerint erede­tileg parkolónak jelölték ki. Ezt módosítva döntöttek — lakossági kezdeményezésre —. hogy gépkocsitárolókat épí­tenek. Elképzeléseiket egyez­tették az ott élőkkel. 1989. május 31-én a 15-ös iskolá­ban tartott fórumon — jegy­zőkönyv szerint — 180—200 fő vett részt, és senkinek nem volt ellenvetése a terv ellen. A Nyírterv által el­készített beépítési tervet közszemlére kitették a Kun Béla utcai párthelyiségbe. A környékről 198-an jelentkez­tek a garázsokra. Ellentétes érdekek Tavaly december 7-én ta­nácstagi beszámolón is szól­tak a tervről (igaz. nagyon kevesen vettek rajta részt). A Városvédő Egyesület tá­mogatta az építkezést. A vég­rehajtó bizottság döntéséről hírt adott a Kelet-Magyaror­szág. s annak mellékletében, a Nyíregyházi Élet-ben is ol­vashattak róla az érdekeltek. Emellett a pályázati kiírás többször megjelent, mint hir­detés. — Senki, sehol nem emelt szót az építkezés ellen — hangsúlyozza a tanácstag. — A nemrégiben megtartott vb- ülésen elbírálták a pályázato­kat. egy nyíregyházi vállalat megkapta a megbízást. Ami­kor ők munkához láttak, in­dult el a „lavina”. Ügy ér­zem. ellentétes érdekek üt­köznek. azok kerülnek egy­mással szembe, akiknek már van. s akiknek még nincs garázsuk. Ez a terület tíz évig le­robbant. elhagyott hely volt. Az egykori Hazafias Nép­front kezdeményezésre tet­ték rendbe a közelmúltban. Az építkezés a tanácstag vé­leménye szerint csak a ját­szótér egyharmadát veszi igénybe. A pályázaton szigo­rúan kikötötték, hogy csak a környékről kerülhetnek ki a tulajdonosok. Üzérkedés nem fordulhat elő. ez az építtető felelőssége, de szigorúan el­lenőrzik is majd. A fák újra­telepítését szintén vállalta a kivitelező. Időlegesei leállították A lakók beadványukat a városi tanács elnökasszanyá- hoz címezték, aki személye­sen járt a helyszínen és idő­legesen leállította az építke­zést. — Miután a kezdeményezés a lakosság részéről érkezett, s az egy év alatt a terület­ről folytatott vitában nem hangzottak el ellenérvek, ezért döntött így a testület. A munka szünetelésének min­den napja komoly pénzbe kerül. Ennek ellenére vállal­tuk. még egyszer összehívjuk véleményegyeztetésre a lakos­ságot, s e beszélgetés eredmé­nyeként június 15-én rend­kívüli végrehajtó bizottsági ülésen vitatjuk meg a fejle­ményeket. Jó a demokrácia. De eb­ben az esetben korábban is élhettek volna vele az érde­keltek. Mert igaz. még nem történt ráfordítás, de jelentős kötbért kell fizetni a tanács­nak. ha elvetik az építkezést. A felsorolt fórumokon az ott élők véleményt nyilváníthat­tak volna, de nem éltek ve­le. Csakhogy a panaszosoknak is igazuk van abban, nem le­het a város még nagyobb ..betontenger”. Kevés a zöld­terület. akkor miért „csen­nek” el még abból is? Küz­dünk minden elültetett fáért, minden bokorért, és minden tenyérnyi zöld helyért! Dankó Mihály JOGI TANÁCSOK Nem akarunk iiabb Egyház utcát! Szerkesztői özenetek KOVÁCS JANOS. Nyír­egyháza: A jelenleg ér­vényben lévő jogszabály szerint a táppénz szám­fejtésénél a megbetege­dést megelőző évben el­ért bruttó keresetet kell figyelembe .venni. „egy aggódó asz- SZONY”, Tiszavasvári: A munkaszerződés vagy munkamegállapodás mó­dosítását a munkáltató és a munkavállaló bár­mikor kezdeményezhe­ti, de a módosításra álta­lában (az ön esetében például) csak közös megállapodás alapján van mód. A munkáltató akkor köteles egészségi állapotának megfelelő munkakörbe helyezni, ha munkaképességének csökkenését az Orvosi Bizottság megállapította és a csökkenés mértéke legalább ötven százalék. A kötelező áthelyezéshez sajnos, egy orvosi tanács nem elegendő. H ATAL, A MIHÁLY, Nyírbátor: Mint lapunk­ban olvashatta, a szov­jetunióbeli hadifogság tényét igazolni kell. A Belügyminisztérium le­vélcíme: 1903 Budapest, Pf. 314. FEKETE ILONA. Nyír­egyháza: Sajnáljuk, hogy tévesen tájékoztatták. Gyermekgondozási díj­ra és gyermekgondozási segélyre ugyanis az jogo­sult, aki terhességi-gyer­mekágyi segélyben ré­szesült, vagy a folyósí­táshoz szükséges feltéte­lekkel rendelkezett. R. GY.-NÉ, Kisvárda: Az adóhatóság méltá­nyosságból, indokolt esetben az adózó kérel­mére az adótartozást mérsékelheti, vagy el­engedheti. K. GYÖRGYNÉ, Nyír­bátor: Mivel a hivatal az előírásoknak megfe­lelően járt el. javasoljuk, beszélje meg munkahe­lyi vezetőjével a problé­mát. talán van megoldás. (tol) Hogyan kell nyugdíjba menni? •" • \ EHHEZ AZ A szociálpolitikai kedvezményről Aradványi Pé­ter nyíregyházi levélírónk né­hány hét múlva éri el az öreg­ségi nyugdíj korhatárát. A nyugdíjazásá­val kapcsolat­ban kér felvilá­gosítást. Az öregségi nyugdíjkorha­tár elérése nem jelent nyug­díjba vonulási kötelezettsé­get, a munkáltató részéről azonban ez felmondási indok lehet. A munkaviszony meg­szüntetését mind a munkál­tató, mind a munkavállaló kezdeményezheti. A dolgozó a felmondást nem köteles in­dokolni. Ha a felmondást a munkáltató kezdeményezi, a felmondási idő egy részére, annak hosszától függően 15—• 30 napra köteles a dolgozót a munkavégzés alól felmen­teni. Dolgozói felmondásnál ez a munkáltató számára le­hetőség, amivel nem köteles élni, ebben az esetben a dol­gozó a felmondási időt köte­les ledolgozni. A nyugdíjazásra tekintet­tel külön szabadság nem jár. Az évi rendes szabadság is csak a ledolgozott idővel ará­nyosan jár. De ha a dolgozó év közben az egész évi sza­badságát igénybe vette, a többletszabadság idejére eső átlagkeresetét a munkabér­ből levonni nem lehet. A nyugdíj folyósításának a nyugdíjba vonulás az előfel­tétele. Ennek az az indoka, hogy nyugdíjazás előtt a szolgálati időt és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkerese­tet meg kell állapítani. A nyugdíjkorhatár elérése után a továbbdolgozásban, vagy nyugdíjba vonulásban a munkáltatóval kell megálla­podni. Természetesen annak sincs akadálya, hogy olva­sónk a nyugdíj folyósítása mellett tovább dolgozzon. Z. G. mátészalkai lakost az MHSZ bevonulása előtt gépjárművezetői tanfo­lyamra küldte. A tanfo­lyam idejére — mivel az előadások, foglalkozások gyakran estek egybe a mun­kaidejével — csak eseten­ként kapott bért. Nemrég egy kollégája felvilágosítot­ta, jogosult az átlagkerese­tére. Az MHSZ által szervezett előkészítő tanfolyamon részt vevők részére a munkáltató rendkívüli szabadságot köte­les biztosítani. A szabadság igénybe vételének idejét a munkáltatóval előzetesen egyeztetni kell. A rendkívüli szabadság időtartamára át­lagkereset jár, de természe­tesen a tanfolyamon való részvételt a dolgozónak iga­zolnia kell. Olvasónk a leve­lében leírtaknak megfelelően a kifizetett munkabér és az átlagkereset közti különböze- tet követelheti. Javaslom, a kifizetés érdekében kérelem­mel forduljon a vállalat mel­lett működő munkaügyi dön­tőbizottsághoz és kérje a kü­lönbözet kifizetésének elren­delését. Farkas Mibályné szabol­csi illetőségű levélírónk második gyermekének szü­letése után gyermekgondo­zási szabadságon volt. A munkáltató az első gyerme­ke után 15, a második után 22 nap szabadságot számolt el, olvasónk furcsállja a kettő közti különbséget. Véleményem szerint a munkáltató többszörösen té­vedett, mert összesen leg­alább 59 nap szabadságra jo­gosult. Mivel nem írta meg, mennyi a munkaviszonyban eltöltött ideje, pontos választ ennek hiányában nem adha­tok. Általános tájékoztatásként azonban: a szülési szabadság teljes tartamára, a gyermek- gondozási szabadság egy évé­re szülésenként jár a rendes szabadság. A rendes szabad­ságalap (15 nap) a munkavi­szonyban töltött idő után (háromévenként 1—1 nap), egy gyermek után 2, két gyer­mek után 5 nap jár. A gyer­mekek után járó pótszabad­ság a szülés időpontjától füg­getlenül egész évre megilleti. Ennek megfelelően az első gyermek után 28 napra, a második után 31 napra jogo­sult. Ezen túl, a második gyermek születése előtt mun­kaviszonyban töltött idó után háromévenként 1—1 nap pót- szabadságot kell hozzáadni. A munkaviszony fennállá­sa alatt a szabadságot termé­szetben kell kiadni, azt pénz­ben megváltani nem lehet. Nagy Mihály A. J.-né nyíregyházi olva­sónk három kiskorú gyer­meket nevel egyedül. Nem­rég megpályázott egy OTP- lakást s azt kérdj, hogy meg­vásárlásához milyen állami támogatást kaphat? Az OTP Megyei Igazgató­ságának válasza szerint szo­ciálpolitikai kedvezmény il­leti meg a vásárlót értékesí­tés céljára épített és építte­tett lakások megvásárlásánál, valamint az értékesítés cél­jára lakást építő vagy építte­tő gazdálkodó szervezettől olyan _ lakás megvásárlása esetén, amelyet a szervezet a másik vevőjétől vett meg. Ezen túl a nem városi tele­püléseken üresen álló családi házaknak — a tanács kije­lölése alapján — a tanácsi ingatlanközvetítő szervezet­től történő megvásárlása esetén is — megilleti a vá­sárlót. Ez utóbbi gyakorlati­lag azt jelenti, hogy a Taka­rékpénztártól új vagy hasz­nált lakás vásárlásakor, illet­ve az IKV-n keresztül taná­csi kijelölés alapján üresen álló családi ház megvásárlá­sakor is kedvezményben ré­szesül a vásárló. A vásárlót az általa eltar­tott, vele közös háztartásban élő három gyermek után je­lenleg hatszázezer forint szo­ciálpolitikai kedvezmény il­leti meg, s az, hogy a vevő esetleg egyedülálló, a ked­vezmény igénybevételét nem befolyásolja. Természetesen a hitelké­pességet meg kell vizsgálni, és itt az igénylő jövedelmi viszonyai a meghatározóak. Elvált szülők kiskorú gyer­mekei után kedvezmény ak­kor adható, ha az igénylő a jogerős ítélet, illetve jogerős bírói egyezség bemutatásával igazolja, hogy a gyermekek nála vannak elhelyezve. A meghirdetett lakásokat a legjobb ajánlatot tevőknek értékesíti a Takarékpénztár, s az odaítélésről csak a kije­lölt vevőnek küldenek érte­sítést. Általában a vételi ajánlatot akkor tekintik meg­alapozottnak, ha a lakás szo­ciálpolitikai kedvezménnyel csökkentett vételárát és a nyújtható maximális hitelen felüli részt (figyelembe ve­hetnek egyéb támogatást is) készpénzben egyenlíti ki a vá sárló. A lakáscélú támogatá­sok rendszerét kormányren­deletek szabályozzák, s a ke­reteken belül a Takarék- pénztár minden ügyfelét egy­formán kezeli, igyekszik szá­mára saját üzletpolitikáját is szem előtt tartva a legkedve­zőbb, legmegfelelőbb lehető­séget biztosítani, hogy lakás­hoz juthassanak. Lehet licitálni Egy nyíregyházi, Malom utcai olvasótól kaptunk leve­let a napokban, amelyben azt írja: utcájukban az egyik bérlő két éve leadta tanácsi lakását az IKSZV-nek, így kedvezményesen kapott tel­ket a Korányi utcán, ahol fi­ával építkezett. Arra az idő­re, amíg a ház felépül, a ta­nácsi lakásban maradhatott, közben azonban a lakást ki­jelölték elidegenítésre, így vissza akarja fizetni azt a pénzt, amit a tanácstól an­nak idején a lelépésért ka­pott, s megvásárolná a bér­lakást. Lesz-e rá lehetősége — kérdezi olvasónk —, mert nem tartja helyénvalónak a dolgot. Mogyorósi László, a nyír­egyházi városi tanács la­kásügyi főelőadója az ügyben a következő felvilágosítást adta: Valóban érkezett hoz­zájuk ilyen kérelem a volt bérlőtől, akivel három évvel ezelőtt, amikor leadta a la­kását, határozott időre szóló bérleti szerződést kötöttek, s ez a hónap végén jár le. Ez­után köteles leadni a lakást az IKSZV-nek, vagyis ki kell költöznie. Bentlakóként nincs lehetősége a megvág sárlásra, kívülállóként azon­ban a szokásos módon, mint bárki más, ő is licitálhat a lakásra. ................... (csk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents