Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-12 / 136. szám

Az Országgyűlés hétfői ülésnapja Az alkotmánymódosító törvény vitája Az utóbbi hetekben már megszokottá vált hossza­dalmas ügyrendi vita mellőzésével fogadták el' a kép­viselők Szabad Györgynek, az Országgyűlés megbízott elnökének javaslatát a hétfői és a kedd! ülésnap tárgy­sorozatáról. Az elnök hétfőn délelőtt fél 11 után néhány perccel nyitotta meg a május 24-én megkezdett ülés­szak újabb ülésnapját. Bejelentette, hogy a plená­ris tanácskozáson 314 kép­viselő van jelen, majd javas­latot tett a tárgyalási menet­re. Eszerint az alkotmány- módosítási törvényjavaslat feletti általános vitát folytat­ják, majd azt követően az Országgyűlés megtárgyalja a Mentelmi és összeférhetet­lenségi Bizottság Speidl Zol­tán (MDF) mentelmi ügyév el kapcsolatos határozati javas­latát; dönt képviselői önálló indítványok napirendre tűzé­séről, illetve két előterjesz­tés sürgős tárgyalásáról. A kétnapos tervezett ülésen várhatóan napirendre kerül a közkegyelemről szóló tör­vényjavaslat, a bizottsági tagsággal kapcsolatos ország- gyűlési határozati javaslat. Az elnök indítványozta, hogy az interpellációkat és a kér­déseket kedden, az ebédszü­net után tűzzék napirendre. Szabad György bejelentette, hogy új jegyző megválasztá­sa vált szükségessé, erre szintén ezen az ülésszakon kell sort keríteni. A tárgya­lási menetre tett elnöki ja­vaslattal 300 képviselő értett egyet. Még mielőtt az elfogadott napirendi pontok megtárgya­lására tértek volna, az elnök bejelentette: a legfőbb ügyész helyettese indítványozta Sza­bó Lukács (MDF) mentelmi jogának felfüggesztését; az ügyet a Mentelmi és össze­férhetetlenségi Bizottság vizs­gálja felül, majd javaslatát az Országgyűlés elé terjeszti. Ezt követően — szintén na­pirenden kívül — Fodor Ist­ván (független) kért szót, s rövid megemlékezést tartott Dálnokt Miklós Béláról, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnökéről születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból. Méltatta a t:szteletre méltó politikus életpályáját, amely — mint mondta — ak­kor szakadt félbe, amikor Dálnoki Miklós Béla a hábo­rút követően nem volt haj­landó aláírni a Gerö Ernő által előkészített jóvátételi szerződést. Ez egyúttal mi­niszterelnöki megbízatásá­nak végét is jelentette. 1945- ben nyugdíjazták. Bár to­vábbra is országgyűlési kép­viselő maradt, közéleti sze­repe jelentősen csökkent. Ma­gánemberként temették el 1948-ban, s azóta egyetlen magyar kormány sem helyez­te el a kegyelet koszorúját a Kerepesi úti temetőben lévő sírján. A centenárium lehető­séget ad arra, hogy pótoljuk az eddigi mulasztásokat — fejezte be megemlékezését Fodor István. Az Országgyűlés a meg-, emlékező gondolatokat köve­tően folytatta — hivatalos na­pirendjének megfelelően — az alkotmánymódosítás álta­lános vitáját. A hétfő dél­előttöt és a délután jó ré­szét is igénybe vevő tör­vényjavaslat-tárgyalásban 20 hozzászólás hangzott el — beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is. amelyben többen többször kértek szót. Az alkotmány módosításá­ról szóló törvényjavaslatot eleme/.ve a képviselők főként a köztársasági elnök megvá­lasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzeti­ségek jogainak és parlamen­ti képviseletének garantálá­sáról, a konstruktív bizal­matlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat ter­jedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket — csak úgv, mint egy héttel ezelőtt. A hétfői megnyilatkozá­sokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képvi­selő — Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes — is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szó­ban a voksát, illetve ugyan­csak ketten foglalkoztak a köztársaság címerére és zász­lajára tett javaslatokkal is. A hosszúra nyúlt — átla­gosan 15 perces — és a gon­dolatokat, álláspontokat több • nyíre ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP- frakcióvezető). Indítványoz ­(Folytatás a 4. oldalon) Elpihen a „szitakötő" Uj megyei vadászszövetség A vadállomány nemzeti érték Megalakult a vadászok Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei szövetsége június 9-én Nyíregyházán. A mintegy 1700 vadász képviseletében összeülő megyei választmány úgy döntött, hogy szakítanak „Pro Patria” o pajtásoknak Hagyományőrzők megyénkben A szülőföld, a haza iránti szeretet olyan érzés, amelyre minden időben nevelni kell a felnövekvő nemzedékeket. Ezt a nemes célt szolgálja az a hagyományőrző találkozó, amelyet immár 13. alkalom­mal rendez meg június 11. és 15. között Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a megyei tanács, a megyei úttörőel­nökség és a Magyarország Felfedezői Hagyományőrző Szövetség. Tegnap délután a megyei tanács dísztermében kitünte­tési ünnepséggel kezdődött a hagyományőrző találkozó. Először Hernádi Katalin, a megyei úttörőszövetség kép­viselője köszöntötte az ország valamennyi részéből érkezett fiatal résztvevőket, majd Rakó József, a Hagyomány- őrző Szövetség országos elnö­ke ismertette a megyei ta­nács és a megyei úttörőel­nökség hagyományőrző pá­lyázatára beérkezett legjobb dolgozatokat. A „Pro Patria” kitüntetést, amelyet még 13 évvel ezelőtt alapított a me­gyei tanács, Vida János, a megyei tanács főtanácsosa adta át az öt kispajtásnak: Fülöp Anitának (Jászjákó- halma), Bíró Máriának (Gyömrő), Frigyes Kornélnak, (Domoszló), Bállá Rolandnak (Nagybajom) és Szabó Bélá­nak (Nyírmada). Az ünnepség után a talál­kozó résztvevői Tivadarra utaztak, onnan járják be az elkövetkező napokban me­gyénk történelmi hagyomá­nyokban gazdag településeit. Ma délelőtt Tunyogmatol- eson a Zalka Máté Fáklyaút- tal ismerkednek meg, délután pedig Szatmárcsekén a Köl­csey emlékeket tekintik meg. a korábbi szervezeti felépí­téssel és megszüntették a MAVOSZ megyei testületét. Az új szervezet azt a célt tűzte ki. hogy a megyében működő 44 vadásztársaság társadalmi összefogásával, érdekeik feltárásával és köz­vetítésével speciális érdekvé­delmet Valósítanának meg. Fenntartanák és fejlesztenék a vadászati lehetőségeket, a vadgazdálkodást összehan­golnák a mező- és erdőgaz­dálkodással. valamint a ter­mészet- és környezetvédelem­mel. S mint a gazdag ma­gyar vadászati hagyomá­nyokból következik, a vadá­szati kultúra fejlesztésével és az értékek megőrzésével kép­zelnék el a vadászat színvo­nalának emelését. A megyei választmány szakbizottságokat működtet. Létrehozták a jogi. közgaz­dasági. vadászati-vadgazdál­kodási. társadalmi és a pro- pagandabizottságot. A közel jövőben három tanfolyamot indítanak. Bárki jelentkezhet a vadászjelölteknek meghir­detettre. a másik a vadász­mesteri. míg a harmadik a csongrádi szakmunkásképző (Folytatás a 4. oldalon) Tavasszal a műtrágyaszórással kezdték munkájukat a tyukodi „Rege” társulás helikopterei. A gyomirtást követően a gomba és más növényi kártevők ellen vé­dekeznek. Remenyik Géza pilóta a szatmári termelő­szövetkezeti földek védelmében éppúgy részt vett, mint az erdészet fáinak megóvásában. Antall József Franciaországba utazik Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Michel Rocard francia mi­niszterelnök meghívására jú­nius 22-én kétnapos munka­látogatásra Párizsba utazik. Mint arról László Balázs kormányszóvivő az MTI munkatársát tájékoztatta: a magyar miniszterelnök bonni látogatását befejezve indul a francia fővárosba. Antall Jó­zsef találkozik Francois Mitterrand köztársasági el­nökkel. A tervek szerint megbeszélést folytat az ellen­zéki pártok vezetőivel, illet­ve francia gyáriparosokkal, s más jelentős gazdasági érde­keltségek vezetőivel is. Az MSZP aláírásgyűjtési akciója eredményeként eset­leg sorra kerülő népszavazás mintegy 350 millió forintba kerülne — közölte az MTI érdeklődésére Tóth Zoltán, a BM választási irodájának ve­zetője. Hozzátette: ha sor ke­rül rá, az iroda a kívánt idő­re megteremti Iebonvolítású- nak összes technikai teltéte­leit. Nem lenne azonban sze­rencsés. mondotta, ha az ön- kormányzati választással egyidőben tartanák meg, mert elterelhetné a figyelmet az önkormányzati képviselők és a polgármesterek megválasz­tásától. Az elnökválasztási kampány megzavarhatná a választók döntését, A népszavazás kiírásához. 100 ezer választópolgár alá­írására van szükség. Az alá­írásgyűjtő íveken olvasható­nak kell lennie a választó- polgár nevének, lakcímének, személyi számának és termé­szetesen az aláírásának is. Előírás továbbá, hogy minden egyes íven közérthető fogal­mazásban szerepeljen az alá­írásgyűjtés oka, illetve célja. Mindezek fontosságának il­lusztrálásaként Tóth Zoltán emlékeztetett arra. hogy a novemberi népszavazást meg­előzően az SZDSZ több mint 200 ezer aláírást gyűjtött ösz- sze, s ezek közül mindössze csak 114 ezer felelt meg ma­radéktalanul a törvényben szereplő követelményeknek. Üjabb segítségben része­sülnek ezentúl a vesebetegek. Amint azt a Vesebetegek me­gyei Egyesületénél megtud­tuk, ezentúl megkapják a táppénzt azokra a napokra is, amelyeket az úgynevezett nefrológiai rendelésen, azaz vesegondozáson töltöttek, (Mint köztudott, ez ideig egy napra nem járt táppénz a betegeknek.) Az új szabály szerint a szakrendelésen ka­pott igazolással a körzeti, il­letve az üzemorvosnál kell jelentkezni, aki a szükséges adminisztrációi elvégzi ah­hoz, hogy a szakrendelésen töltött egynapos táppénzt megkapják a vesebetegek. Jön a belga király Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes eLnö- ke meghívására kedden Bu­dapestre érkezik I. Baldvin belga király. Ütjára elkíséri felesége, Fabiola királyné. XLVII. évfolyam, 136. szám ARA: 4,30 FORINT 1990. június 12., kedd Népszavazás 350 millióért?

Next

/
Thumbnails
Contents