Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-11 / 109. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. május 11. Országos színházi ts/álkozó Népdalvetélkedő Mátészalkán Móricz Zsigmond Színház: IVANOV Két hétig tartó rendezvénysorozaton mutatkoznak be a vidéki színházak Budapesten. A május 15. és 30. közötti Országos Színháza Találkozót a nyíregyházi társulat előadása nyitja. Csehov: Ivanov című drámáját mutatják be, amelyet Ivó Krobot prágai rendező állított színpadra. Csehov Ivanovban a túl hamar kifáradó, önkéntelenül is bűntudatot érző, nagyon magányos embert kívánta ábrázolni. Az olyan emberek, mint Ivanov, nem oldják meg a kérdéseket, hanem elbuknak a súlyuk alatt Ivanovot Safranek Károly, feleségét, a fájdalmas sorsú Annát, Peremar- toni Krisztina alakításában, láthatják a fővárosiak május 15-én este a Thália Színházban. A további szerepekben Csikós Sándor, Szigeti András, Gados Béla, Keresztes Sándor és mások lépnék színpadra. Tavaszi szél vizet áraszt címmel nem hivatásos nép- dalónekes szólisták számára hirdetett vetélkedőt a közelmúltban a Mátészalkai Művelődési Központ. A felhívás a vártnál is nagyobb érdeklődést keltett, szép számban jelentkeztek romániai magyarok is, akiket külön felkértek a részvételre. A 47 szólista iközül a két elődöntő után végül 19-en jutottak be a döntőbe. A szakemberek szerint a mezőny igen erős, amint erről az érdeklődők is meggyőződhetnek a szálkái művelődési központban május 13-án, vasárnap a 18 órakor kezdődő döntőn. A program első részében a versenyzők lépnek a zsűri és a közönség elé, majd hivatásos mépdalénekesek adnak gálaműsort. A művelődési házak programjából A MÁTÉSZALKAI MÜVE- LÖDÉSI KÖZPONTBAN Barátom a természet címmel kiállítás tekinthető meg május 25-ig. A természetvédelemről egy diavetítéses előadás is meghallgatható május 11-én fél 4-től. Elmarad a vasárnapi társalgó. A VAsAROSNAMÉNYI MŰVELŐDÉSI házban pénteken diszkó lesz. H. Németh Katalin tárlata május 30-ig látható. A Népszínház két előadást is bemutat Mátészalkán május 23-án. Az egyiknek a címe Egy kis térzene, a másik Bródy Sándor Tanítónő című, szomorkás, szép drámája. a kisvArdai művelődési HÁZBAN május 14-én nyitják meg Juhász Imréné naív festő képeinek a tárlatát, amely a hónap végéig tekinthető meg. Május 18-án tartják a haladó társastánctanfolyam vizsgabálját. Szombaton gyógytornász várja a mozgáskorlátozottakat. Röviden Hofi kétszer. A nagy érdeklődésre való tekintettel kétszer mutatja be Hofi Géza új kabaréműsorát a Bujtosi Szabadidő Csarnokban május 14- én. Az első előadás 19, a másodok 21 órakor Kezdődik. Oklevelek, címeres, levelek, diplomák láthatók a Jósa András Múzeum aulájában. A kamarakiállítás sok érdekes régi dokumentumot mutat be. IhíÍt^ Kaktuszkiállítás lesz a hét végén a megyei művelődési központban. Az egzotikus növények szombaton és vasárnap tekinthetők meg. Május 13-án gyermektáncház és egyedülállók klubja várja az érdeklődőket Ugyanezen a napon Dés László és a Trió Stendhal együttes ad jazzkoneertet. A házasságra készült fiatalok részére tart előadást Husztiné Hajdú Erika május 14-én. A pszichológus szokás szerint hétfőn és szerdán ad tanácsokat. Novák Nóra festőművész munkáiból rendeztek kiállítást a nyíregyházi helyőrségi klubban. A tárlat anyaga június 2-ig tekinthető meg. Színháznaptár A budapesti vendégszereplés miatt csak négy előadás lesz a jövő héten a Móricz Zsigmond Színházban. Az új darab, a Danton című dráma május 11-én kerül színre. A Molnár—Móricz-bérlet tulajdonosok május 12- én tekinthetik meg az Ivanov című darabot. A jövő héten kétszer játsszák a Bunbury című produkciót, május 14-én (Radnóti-bérlet) és 17-én (Jászai—Illyés- bérlet.) V _____________________) Tárlat — középiskolában A Centrum Áruház bérbe adja 01/ a közel 100 m2-es pincéjét 02/ földszinten 10 m2 eladóterét 03/ emeleti 10 m2 eladóterét 04/ emeleti 8 m2 eladóterét valamint Bocskai utca felé néző kirakatai közül az 1, 2, 3 sorszámunkat. Pályázatokat írásban kérjük 1990. május 20-ig. Lehetőleg az áruháztól eltérő tevékenység folytatására adjuk meg az engedélyt. Felvilágosítás: a 15-555 telefonon, vagy személyesen az áruház igazgatójánál, vagy főkönyvelőjénél. (1602) SAJÁTOS KIÁLLÍTÁS látható május 18-ig a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola klubjában. Mészáros Gynla amatőr festő, több pályázatot nyert már, 1972-ben és 1973-ban szerepelt az őszi megyei tárlatokon. Ebben az időben elsősorban az emberi gondolat, az absztrakció foglalkoztatta. Másfél évtizeden át visszavonultan élt, nem festett. Elhatározta, hogy ha újra alkot, képeivel átmenti azt, amit az ember átalakít, lerombol: a természetet. Nem tanult festészetet, mestere nincs, de leginkább Pál Gyulához és Sebestyén Sándorhoz kötődik. A harminc kiállított kép között látható az a kettő is, amellyel a nyári kecskeméti országos tárlaton vesz részt. Fi Ima n monuórnl egy hétig forgatott megyénkben a r,,nl «■ l,,ü5J YÜB uu MAGYAR TELEVÍZIÓ EGYIK STÄBJA. Kardos Ferenc rendező vezetésével az Igrice együttessel készítették el Móricz Zsigmond Hímesto- jás című novellája alapján azt a 25—30 perces filmet, amelyet jövő év húsvét táján vetítenek. A produkció főbb színhelyei a cigándi Tisza-part és a sóstói Múzeumfalu volt, ahol május 7-én volt az utolsó forgatási nap. Balázs Gusztáv vezetésével 60 lány és fiú ropta a táncot. A film főszerepeit Filetóth Rita, Iváncsik Hajnalka, Bécsi Mária, Szatmári Károly, Kővári Zoltán játsza. A tévében látható képeket Szalay András, Balázs Bé- la-díjas operatőr készítette el. Elek Emil felvételei. Víz alatt a Szawcsawál Panasz nyomában Nyírmadán Először egy névtelen, majd egy konkrét névvel érkező levélben kérték járjunk utána, „mi folyik” a SZAVICSAV vásárosnaményi üzemmérnökségen. Katona Ferencné férje nevében fogott tollat, akit két társával együtt elbocsátottak az állásából. A nyírmadai vízműtelepen szerencsém van, mert minden dolgozót bent találtam. A levélben feltett kérdésekről beszélgetünk. — Nyínmada és Pusztadobos tartozik hozzánk, 1400 fogyasztó, 30 kilométernyi fő- és mintegy tíz kilométer bekötő vezeték — mondja Krivács István telepvezető. Eddig a telepen 8 ember dolgozott, de március végén, szóban bejelentették, háromra nincs szükség. Miért lem adminisztrátort küldenek el? — Nem értjük, miért a mi telepünkről került ki ez a három személy — szól közbe Katona Ferenc. — Mi mindannyian gépészek vagyunk, kettőnek a vállalat fedezte a tanulmányi költségeit, a harmadik itt volt szakmunkástanuló. Tudjuk, szükséges egyes üzemeknél megszabadulni a felesleges munkaerőtől, de elsősorban az adminisztratív (improduktív) létszámot kellene csökkenteni. Nálunk, Nyírmadán az itt dolgozók öszes keresete nem érte el ’89-ben az egymillió forintot, addig a naményd központban a három vezető bére már meghaladta ezt. Kézi László szakszervezeti bizalmi sem ért egyet a döntéssel. Elmondása szerint sokszor van ellenvéleménye a vezetéssel szemben. Sérelmezi, hogy írásban nem értesítették a jelmondásról a dolgozókat, akik év elején nem kapták meg a béremelést sem, s a történtekre semmiféle jogorvoslati lehetőség nincs. Nagy László érdekében a pusztadobosiak aláírásokat gyűjtöttek, melyet az elöljáró eljuttatott a vállalat vezetésének. A telepvezető ellenvéleménye A lakosság egyre nehezebben fogadja el a dráguló víz- díjat, az itt dolgozók sem értik, miért ilyen magas a körülbelül 22 forintos önköltség. A nyírmadai telepnek nincs egy járműve sem. Ha valahol csőtörés van, kézben vagy kerékpárral keli a szivattyút kivinni. Szinte nevetségesnek tartják a 25(!) forintos havi kerékpárkopási díjat. Viszont a vásárosna- múnyi központban több kocsi található, némelyikben még vállalati magnó is van műsoros kazettákkal... A munka egyre növekszik, a létszám csökken? Sérelmezik, hogy nem jár nekik ügyeleti díj sem. A dolgozók bérén takarékoskodnak, holott a vezetők nagy fizetést és prémiumot kapnak? Ezek mellett sok támadás éri Molnár Lajost, az üzemmérnökség vezetőjét is. — Számunkra a falu érdeke az elsődleges. A biztonságos vízellátást veszélyezteti a három ember elengedése. Ügy érzem ez a döntés nem elég átgondolt, zárja le a vitát a telepvezető. Könnyű megtalálni a Vá- sárosnamény peremén épült modern központi épületet. Molnár Lajos készségesen válaszol a kérdésekre. — 1986-ban alakult ez az üzemmérnökség, tizennégy telephely, egy szennyvíztelep és egy fürdő tartozik hozzánk. Az elmúlt években fokozatosan fejlődtünk, nyereséget termeltünk, főleg az építési tevékenységünkkel. Ezzel a beruházással a város is gazdagodott. Ma 92 dolgozatai van (átlag órabérük 54 forint), ebből 8 az alkalmazott. —•' Azt hiszem a legnehezebb vezetői feladat a létszámleépítés, az elbocsátás — folytatta —, mert valakit ezzel bizonytalanságba „taszítunk”. A vállalatnál döntöttek: a gazdasági nehézségek miatt csökkenteni kell a dolgozók létszámát. A mi üzem- mérnökségünktől öt embert kell elengedni. S hogy miért került szóba pont az a három nyírmadai személy? Azon a telepen irreálisan sok a nyolc fő, ugyanis a beregi térség legtöbb telepén — ahol három községnek is megoldják a vízellátási gondját — két- két ember dolgozik csak. Molnár-menalig — Természetesen a végsó döntés joga az enyém — így Molnár Lajos. — De elsősorban a telepvezető véleményét vettük figyelembe. Akkor a szakszervezeti bizalmi sem emelt kifogást egyik személy ellen sem. Jogszabály szerint bejelentettük a munkaerő- közvetítő irodának és június végén megkapják a felmondást. A személyek kiválasztását nem a végzettség és a termelt vízmennyiség határozta meg, hanem a munkához való hozzáállás. Az sem lehet indok, hogy ők szakmunkások, a gépésznek nincs sok feladata a beállított automatarendszernél, inkább a karbantartás a jellemző. — A leépítésről már régebben szóltunk az embereknek. Tudomásul kell venni: fegyelmezetten és még többet kell dolgozni. Nem szokásom a kiabálás, a hangos beszéd, de vezetőd elvem, hogy rendnek kell lenni, s bizony ezt sokan nehezen viselik el. A levelekben leírt vádakat határozottan visszautasítom, mivel alaptalanok, rágalmazásnak tekintem. Az elbocsátás szóbakerüléséig a vezetést és személyemet sem érte semmiféle vád. Most egyesek miért rajtunk akarják kitölteni a bosszújukat? Dankó Mihály Tizenkilencszer szűrt Bűnjel volt a piszkavas és a konyhakés. Előbbivel az apa, utóbbival a fia támadott. A fiú erősebb, brutáli- sabb volt, életveszélyesen megsebesítette apját. A bűn- cselekmény elkövetésekor mindketten ittasak voltak. Előzmény: gyakran együtt ittak, gyakran vitatkoztak, dulakodtak, de a piszkavas és a kés csak egyszer került elő. Ifj. Balogh Pál porcsalma- tyukodd Lakos alkalmi munkás. Alkalmi keresetének elköltésére minden alkalmat kihasznál a kocsmákban. Azon a bizonyos napon a helybeli kocsmában ivott apjával. majd átmentek Ura községbe rokonlátogatásra. Útközben minden kocsmába betértek. Este hazafelé megint végig itták a kocsmákat. Otthon hideg szoba fogadta őket. Az apa így szólt fiához: Hideg van. vágjál egy kis fát. rakjál tüzet! A fiú ellenszenves válasza ez volt: Vágjon fát, rakjon tüzet az, aki fázik! Ezen összeszólalkoztak és dulakodni kezdtek. Az apa felkapta a piszkavasat és fia felé csapkodott. A fiú az asztalról előkapta a kést és tizenkilencszer szúrta meg apját. Balogh Pált a bíróság életveszélyt okozó testi sértés miatt egy év börtönbüntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette.
