Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-09 / 107. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 9. Svájci bankárküldöttség Magyarországon Megállítjuk az eladósodást Svájci bankárokból álló 30 tagú üzletember-delegáció folytat tárgyalásokat Magyarországon. Kedden a Parla­mentben találkoztak Bőd Péter Ákossal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével. Előzőleg a svájci üzlet­embereket fogadta Antall József, az MDF elnöke, vala­mint Pozsgay Imre állammini$zter is. A találkozón Bőd Péter Ákos röviden ismertette az MDF gazdasági elképzeléseit. Elmondta: az új kormány ar­ra fog törekedni, hogy min­denképpen fenntartsa az or­szág fizetőképességét. Ezzel el kívánta oszlatni a svájci bankárok aggodalmát, akik­nek bizalma némiképpen megingott Kelet-Európa iránt annak következtében, hogy Bulgária fizetésképte­lenné vált. és az utóbbi idő­ben a Szovjetunió is vonta­tottan fizeti külföldi adóssá­gait. Az MDF gazdasági szak­értője szerint az új kormány elsősorban az export jelentős növelését kívánja elérni. így az ország néhány éven belül képessé válhat arra. hogy megállítsa az eladósodás nö­vekedését. Ha sikerül az ex­portkapacitásokat jelentős mértékben növelni, a vala­mivel több mint 20 milliárd dolláros bruttó adósságter­heinek kifizetése nem fog ilyen nagy gondot okozni. Addig azonban nagyon fon­tos. hogy a magyar gazdaság külföldi pénzpiacokon hozzá­jusson a finanszírozásához szükséges hitelekhez. Az országnak támogatásra is szüksége van. de a legfon­tosabb. hogy megkapja a bankrendszer fejlesztéséhez szükséges ismereteket és szá­mítástechnikai eszközöket. Budapest néhány éven bélül regionális pénzügyi központ­tá válhat Közép- és Kelet- Európában. Ehhez igen jók a lehetőségek, hiszen Magyar- ortzágon jóval fejlettebb az infrastruktúra, és a bank- rendszer is. mint a többi kö­zép-. vagy kelet-európai or­szágban. Tőkés Lászlót a világhírű temesvári lelkészt a nagyváradi református templomban a Királyhágó meiléki református egyházkerület püspökévé szentelték. I Ligacsov | Mi a válság oka? Az SZKP-nak meg kell sza­badulnia a párt eszmei alapja­it aláásó szeparatista és naci­onalista erőktől. A többpárt­rendszer körülményei között a párt nem engedheti meg imagánlak, hogy parlamenti tömörüléssé váljon, amelyben szabadon működhetnek a frakciók — jelentette ki Je- gor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a szovjet tévének adott nyilat­kozatában. ' A-1"válságból ki­vezető útat a szabályozott piacgazdaságban jelölte meg. Ligacsov szerint egyidejűleg kell megerősíteni a tervezés szerepét és a piaci szabályo­zást, ugya-nakor kifejtette, hogy elképzelhetetlennek tartja a munkanélküliséget. szankciók Litvánia kedden teteme­sen csökkentette a Szov­jetunióba irányuló hús- és tejtermékszállításokat, vá­laszul a Moszkva által Lit­vániával szemben foganatosí­tott gazdasági intéziloedések- re. Az Izvesztyija című lap kedd esti jelentése szerint Vilnius ezentúl az eddig szállított élelmiszenmennyi- ségnek mindössze 10 száza­lékát juttatja a szovjet köz­ponti ellátási rendszernek. A litván parlament kü­lönbizottsága egyúttal dön­tést hozott a Litvániából a Szovjetunióba irányuló „stratégiai’' termékekszáb-.- lításának leállításáról; őst eaa cikkek listájának összeáll* Utasáról. 1 -01 A szovjet újság az intéz­kedést kommentálva úgy fogalmaz, hogy Litvánia „ütésre ütéssel válaszol, hi­szen nincs vesztenivalója,,. Az Izvesztyija szerint egyébként az intézkedés azt eredményezi, hogy a szállítások visszafogásával 2 ezer tonnával több hús és tejtermék jut a litvániai fogyasztóknak. A litván gazdaság füg­getlenedésével függ össze, hogy Vilniusban kormány- szintű döntés született ál­lami kötvények kibocsátásá­ról. Az Iszvesztyija beszámolt arról is, hogy bizonyos Kari Habsburg, a páneurópai moz­galom egyik vezetője Litvá­niába érkezett, s orvosi esz­közöket, valamint gyermek- gyógyszereket adott át a köz­társaságnak. Kongresszus után — választások előtt Jogos a remény, hogy sikeresei szerepeljünk A romániában zajló eseményekről, a választási kampány kiteljesedéséről kimenetéről naponta újabb s újabb kommentárt lehetne írni. A Temes­vári Kiáltvány köré csoportosult erők megalakítot­ták a Nemzeti Szövetség a Temesvári Kiáltványért elnevezésű mozgalmat. A forrongó főváros sürge­tő és mind türelmetlenebb követelései előre nem látható fordulatot hozhatnak, adhatnak a választá­si kampány végső kimenetelének. A politikai küzdelmekben országszerte s Szatmár me­gyében is számottevő szere­pet tölt, tölthet be a Romá­niai Magyar Demokrata Szö­vetség, amely I. kongresszusa után, a szenátor- és képvise­lőjelöltek névjegyzékének közzétételével egyidejűleg maga is fokozza a választási küzdelmet, harminckét me­gyében és a fővárosban állít jelöltet. Hogyan, milyen ered­ménnyel, milyen céllal és re­ménnyel kíván harcba len­dülni ? — erről kérdeztem Pé­csi Ferenc közgazdászt, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének ügyvezető el­nökét. — Az RMDSZ I. kongrész- szusának jelszavai: „Otthont a hazában”, „Egységben a jövő”. Kérem, ismertesse, mit takar e tömör gondolat? — Olyan cselekvési progra­mot, amelynek célja, megte­remteni azokat a gazdasági, társadalmi, politikai, kultu­rális és oktatási feltételekét* amelyek valóban otthont te­remtenek Románia minden polgárának, otthont, melyben mindenki egyenlő, amelyben a kollektív és egyéni jogok egyaránt biztosítva lesznek, amely nem eltaszítja, hanem megtartja megkeseredett lel­kű fiait. Az egység szükség- szerűsége nyilvánvaló, hisz csakis, így érhetjük el, való­síthatjuk meg kitűzött célja­inkat. — Az országos kérdéseken túlmenően, melyek a megyei szervezet legfőbb tennivalói, célkitűzései? — A kettőt nem lehet szét­választani. Különösen nem lehet most, amikor a man­dátumokért folyik a harc. A sajátos kérdések majd a helyhatósági választásokon kerülnek előtérbe. Most a legnagyobb gondunk, célunk, hogy minden magyar nemze­tiségű állampolgárt a szava­záson való aktív részvételre, támogatásunkra szólítsunk, biztassunk. A passzivitás, a közömbösség, a nem szava­zás minket gyengít, esélyein­ket csökkenti. Közös listán, az RMDSZ jelével indul a küzdelembe a Független Ma­gyar Párt és a Német De­mokrata Fórum megyei szer­vezete, sőt a cigányság jóré­sze is velünk, mellettünk van. Aktív, a mi jelünkre történő szavazás esetén reményünk, esélyünk lehet a két szenáto­rt hely egyikének, a hét kép­viselőházi mandátum közül pedig legalább három meg­szerzésére. — Egy politikai tömörü­lés miként tudja felvállalni a sok társadalmi réteg, cso­portosulás érdekképvisele­tét? Lehet-e olyan rendet vágni, amely minden téren éreztesse: az RMDSZ jelen van, számítani lehet rá, programot, cselekvési pers­pektívát ad? — Bizony széles rendet kell vágni. Adva ehhez a szakbizottságok munkája, adva ehíhez a most alakuló rétegszervezetek — ilyen a 'magyar pedagógusok, a ma­gyar mezőgazdák egyesüle­te, 6 a még ezután alaku­landó más szakmai és kul­turális tömörülések —, amelyek mögénk sorakoz­nak, az RMDSZ kollektív tagjaiként vesznek részt a küzdelemben. Emellett jó- nóhány tenv, kezdeménye­zés van. kibontakozóban a gazdasági vállalkozás fel­lendítésére, támogatására. — Minden cselekvés sze­mélyhez kötött — a siker és kudarc ugyanúgy. Tiszt­sége, maga a tény, hogy elvállalta, arra utal, hogy bizalommal tekint a jövő­be. ön valóban optimista? — Nem hinném, hogy ez érzelmi kérdés volna. Köz­gazdász vagyok, aki objektív gazdasági és társadalmi törvények szemszögéből elemzi, ítéli a dolgok mene­tét. Ez országban minden adottság megvan ahhoz, hogy gazdaságilag talpra áll­jon — enél'kül nehéz lenne demokráciáról beszélni, kol­lektív és egyéni jogok fel­tételeit megteremteni, enél- kül minden vívmány inga­tag talajon áll. Ezért kell küzdeni mindenkinek, aki ma szerepet vállai a köz­életben, a politikában. Csakhogy minden kezdet ne­héz, mi pedig, sok tekin­tetben, éppenséggel null- pantról startolunk. De ha mégis -hallani kívánja, ki­mondom: hiszek a felemel­kedésben, a talpraállásban, abban, hogy valóban otthon leszünk e-hazában, szülőföl- dünkön, őseinlk földjén.. — A családi tragédia, az önt ért sérelmek ellenére is? — Kisebbik fiúnk tragi­kus elvesztése örök fájda­lom számunkra. A szemé­lyemet ért sérelmeket néma román nép, hanem egyes egyének, csoportok, a dik­tatúra rovására írom. Fáj­dalom, sérelem nemcsak en­gem sújtott, hanem még sok más embert az ország­ban. A harc célja épp ez: olyan társadalmat teremte­ni, ahol nem történhetnek hasonló tragédiák, jogsérel­mek sem a nemzetiség, sem az egyének tekintetében. — Ez önmagában is tá­mogatásra érdemes prog­ram. ön az RMDSZ első számú képviselőjelöltje. Hogyan ítéli meg a szövet­ség esélyeit? — E megye lakosságának mintegy fele a nemzetisé­gek sorába tartozik. Jogos a remény, hogy, mint arra fentebb is utaltam, sikere­sen szerepeljünk. _Mindany- nyiunk érdeke azt diktálja. Hosszú idő óta első alka­lom, hogy válóban yálasz- szunk, valóban a magiunk kollektiv és személyes opciója alapján döntsünk sorsunk reménybeli alalfcu- lásáért, alakításáért. S e történelmi lehetőséggel min­den magyar nemzetiségű román -állampolgárnak élnie kéül! — Ezzel egyetértésben zárjuk e beszélgetést, kö­szönettel Máriás József ^^MoszkvoMevelunk Inni vagy nem inni? £ bben az évben a Szovjetunióban, becslések sze­rint, az általános iskolák első osztályaiba körül­belül kétmillió olyan gyerek kerül, akik szü­leik alkoholista jellegéből következően kisebb-nagyobb szellemi defektussal terheltek. Okét Nyugaton „ünnepi gjferékeknek” nevezik, ők azok, akik „alkoholmámor-. baft” fogatitöttak. Ahhoz, hogy valaki szellemileg fo- [3r:gjfált)tkos gyéreket szüljön, nem feltétlenül szükséges, ■ átlandóan tökrészegre igya magát. (Állítólag- 6 *' hóhap ‘séilkséges áhhoz, hogy mondjuk 100 gramm tiszta szesztől a szervezet tökéletesen megtisztuljon.) Francia és amerikai tudósok véleménye szerint ahhoz, hogy egy népet, nemzetet elpusztítsanak, elégendő négy nemzedéket itatni. A negyedik nemzedék már nagy va­lószínűséggel rendellenes lesz. Most a Szovjetunióban, a tömeges ivászat elterjedésének 40. évfordulójánál tar­tanak. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás (beleértve a vallá­si okokból keveset ivó közép-ázsiai köztársaságokat is) 18 liter, tiszta szeszben számítva egy évre. (Beleszámol­va a csecsemőket és az aggastyánokat is!) A világátlag 4 liter körüli. Az ország egyes területein a fogyasztás eléri o 30—35 litert is. Ez 120—130 üveg vodkát jelent pl. Magadánban, a Szahalin-szigeten, Uljanovszkban. Moszkvában valamivel jobb a helyzet, itt 96 üveg az átlag. Amikor II. Miklós cár 1914-ben az orosz birodalom területén alkoholtilalmat vezetett be, amely egyébként 1925-ig állt fenn, akkor az egy főre eső alkoholfogyasz­tás 3 liter körül volt, amit a cár sokallt. A szeszfogyasz­tás az 50-es évektől kezdett katasztrofális gyorsaság­gal növekedni. Hruscsov idején a 3 literes átlag 9 literre nőtt. Brezsnyev korában újabb jelentős ugrás következett be, az átlag 18 literre nőtt, vagyis elérte a mai szintet. Ilyen helyzetben törvényszerű, hogy min­dig akadnak olyan emberek, akik a fenyegető veszély láttán megpróbálnak tenni valamit. Közéjük tartozik G. A. Siesko, a biológiatudományok kandidátusa, aki saját módszert dolgozott ki az alko­holizmus terjedésének megfékezésére, az alkoholbete­gek gyógyítására. Kétségbe vonja azt az elterjedt né'- zetet, miszerint az alkoholizmus betegség. Ennek iga­zolására az alábbi példát hozza fel. Ha egy rákos be­tegtől és egy alkoholistától egyidejűleg megvonjuk a gyógyszert és az alkoholt, akkor az előbbi menthetet­lenül elpusztul, míg az utóbbi meggyógyul. Ezért úgy gondolja, hogy az alkoholizmus szociális probléma, amely az emberi öntudattal áll kapcsolatban és ha si­kerül az emberi agy jelzőrendszerét átállítani, akkor meg lehet szabadítani ettől a káros szenvedélytől. Az általa kidolgozott tíznapos kurzus, amely kérdések özö­nével indul, majd egyéni beszélgetésekkel, közös vi­tákkal, naplóírással, kérdőívek sokaságának kitöltésé­vel stb. folytatódik, meglehetősen eredményesnek mu­tatkozik. Nemcsak Moszkvában, hanem szerte az or­szágban 70—80 százalékos eredményt produkálnak a Sicsko-módszerrel szervezett klubok. Sőt! Az egyik vi- déki üzem vezetése a szakszervezet pénzén szervezett kurzust dolgozóinak., úgy, hogy a kieső időt munkaidő­nek számolták el. Az eredmény? Az üzem termelése néhány hónap alatt rentábilissá vált. P ersze mielőtt örömujongásban törnénk ki, meg kell jegyezni, hogy egy ilyen tíznapos tanfolyam csak a kezdeti lépés, a neheze, a teljes megvál­tozás még hosszú folyamat, nagyban függ az illető sze­mélyiségétől. Ám már az is eredmény, hogy a jövő nemzedéket fenyegető veszély leküzdésében újabb kis lépés történt előre. Moszkva, 1990. április tAJuymp. Qitaájrt A Centrum Áruház bérbe adja 01/ a közel 100 m2-es pincéjét 02/ földszinten 10 m2 eladóterét 03/ emeleti 10 m2 eladóterét 04/ emeleti 8 m2 eladóterét valamint Bocskai utca felé néző kirakatai közül az 1, 2, 3 sorszámúa/kat. Pályázatokat írásban kérjük 1990. május 20-ig. Lehetőleg az áruháztól eltérő tevékenység folytatására adjuk meg az engedélyt. Felvilágosítás: a 15-555 telefonon, vagy személyesen az áruház igazgatójánál, vagy főkönyvelőjénél. (1602)

Next

/
Thumbnails
Contents