Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-02 / 101. szám

1390. május 2. Kelet-Magyarország 7 \71 PF. UT7 4400 k n Olvasóink írják A sok „salátából” egyet Mégis csak felháborító, hogy mindig valakik dönte­nek helyettünk. Adott eset­ben a NYÍFKÁBEL G. T. igazgatója. Arra hivatkozva, hogy a lakosság kérésére tet­te, a szovjet és a román tv adását automatára kapcsol­tatta, ami azt jelenti, hogy csak akkor nézhető a szovjet adás, ha nincs román adás. E kényelmes megoldás ellen szeretnék sokak nevében ki­fogást emelni. Az indokaim a következők: Mint olyan gyakran, már megint átes­tünk a ló túlsó oldalára. Eb­ben a városban nem kevés azoknak a száma, akik nem­csak tanulták az iskolában és a főiskolán az orosz nyelvet, hanem meg is tanulták és nem hiszem, hogy emiatt most szégyenkezniük kelle­ne. A politikának semmi kö­ze a nyelvtudáshoz. De ha a NYÍRKABELi igazgatója úgy gondolja, hogy a romániai események és az oly színvo­nalas román nyelvű műsor indokolják a tv átvevését, ám tegye, — de nem egy másik adás rovására, amelyet szin­tén sokan néznek, és főleg értik is! Mert a nagy szom­szédunknál legalább oly ese­ménydúsak a változások, mint Romániában, és sajnos, ugyanúgy érintve vagyunk e változásokban. Ezért azt ja­vasolnám a NYÍRKÁBEL- nek, hogy a sokféle salátából — 3 SAT, RTL PLUS, SAT 1, EUROSPORT. SUPER CHANNEL stb. — egyet kap­csoljon át a szovjet, vagy a román adásra. A logika is azt diktálja, hogy a többől elvenni egyet értelmesebb, mint az egyből egyet. Ezzel megoldódna mindenkinek a kívánsága, mert azok sem emelhetnének kifogást, akik netán német, francia, vagy angol nyelven szeretnék néz­ni az adásokat a tv-ben. Meg­jegyzésül még annyit: a NYlRKÁBEL T. Igazgatója ne feledkezzen meg arról, hogy a felemelt tv-díjat MI, A LAKOSSÁG FIZETJÜK. Papírnyik Jánosné Nyíregyháza, Kossuth u. 41/1. (A szerk. megj.: A levélben foglaltak egy részével nem értünk egyet, mégis lcözzé- tesszük, mert ilyen vélemény van és lesz is. És ennek a tökéletes ellenkezője is ... > KÖSZÖNET A VAGÉP DOLGOZÓINAK Rokkantnyugdíjas vagyok. Normál Trabant gépkocsimat orvosi utasításra kézivezér­lésre kellett átalakíttatnom. Pristyák András, a VAGÉP dolgozója két szerelőtársával együtt vállalta a munkát. Ez nem volt szokványos munka, nincsenek hozzá előre gyár­tott elemek, a megoldást ne­kik kellett megtervezni, min­den szükséges alkatrészt el­készíteni. Nem kíméltek időt és fáradságot, hogy teljes ér­tékű embernek érezzem ma­gam. Emberségükért, segítő­készségükért hálával tarto­zom. M. Zsigmondi Nyíregyháza Ranaszos levél nyomán Csak közös megegyezéssel Még visszatérünk a kihelyezésre A második levél is megérkezett, igazolva, hogy panaszo­sunk nem nyugodott bele a kapott válaszba. Miről is van szó? Egyik nyíregyházi olvasónk húsz éve nevelőszülő, s eddig csak dicséretben részesült a példás gyermeknevelésé­ért. A közelmúltban viszont három nála lévő kislány közül kettő visszakerült a vérszerinti szülőkhöz. A mama pedig szeretett volna helyettük új gyerekeket kihozni, s emiatt vitába keveredett az intézettel. lag támogatják boldogulásu­kat. Itt a legmaga­sabb arszágosao — Én mindig gyönyörköd­tem bennük, tiszta szívből szerettem őket, öltöztettem, gondjukat viseltem. Nem igaz az ellenem felhozott gyanúsí­tás — vallja az asszony. Tiszta, rendezett A Megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézet igazgatóhe­lyettese Bodnár Imre már többször járt személyesen a nevelőszülőnél, és megállapí­totta — amit az újságíró is megerősít: a család környe­zete, az épület, a kert, a la­kásbelső tiszta és rendezett. — Az eltelt időszak alatt nem merült fel ellenük külö­nösebb kifogás — mondja az igazgatóhelyettes . Miután a két kislány gondozása meg­szűnt, a harmadik ott maradt egyedül, öt „nevelőszülői al­kalmatlanság” miatt nem akartuk elvinni. Javasoltuk, hogy a kért gyerekek kihe­lyezésére ez év augusztusá­ban térjünk vissza. Nem tartjuk azonban helyesnek, hogy a gyerekek külön épü­letben — a családtól elkülö­nítve laknak, ahol nincs köz­ponti fűtés és éjszaka gyak­ran vannak egyedül. Nyíregyházának e külterü­leti településén nagyon sok az olyan nevelőszülő, aki már 20—25 éve fogad gyere­keket. Közülük többen meg­öregedtek, így az „apróságok” nehéz körülmények közé ke­rülhetnek. Nincs az intézet­nek szándéka gyerekeket el­venni tőlük, de újak kihelye­zését sem tervezik. — A megyében 2700 álla­mi gondozott gyerekből 1300 él kihelyezve 710 családban — teszi hozzá Együd János, Gazdáját keresi! A képen látható forgalmi rendszám- táblát a nyíregyházi Shell- áruház előtt kaptuk lencse­végre. Várja, hogy tulajdo­nosa elvigye onnan. Felme­rül a kérdés: rendszám nél­kül hogyan közlekedik a „gazdi” és az autó? (K. Gy. felv.) Kistermelők, kertészkedök figyelem! A feltételes forgalmú NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK HASZ­NÁLATÁRA JOGOSÍTÖ TANFOLYAMOT SZERVEZ AZ AGRÁRSZÖVETSÉG, Nyíregyháza, Dózsa György út 33. szám alatti székházábah A tanfolyam részvételi díja: lfiOO Ft. A TANFOLYAMRA JELENTKEZÉS a fenti címen, 1990. május 5-ig. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT VAR'N'K! (1463) az intézet igazgatója. Az utóbbiak közül 32 a hivatá­sos nevelőszülő. Ennek egyik feltétele, hogy a családban öt vagy ennél több állami gon­doskodás alatt álló gyerek nevelkedjen. A hagyományos családokban nevelkedők éle­te sem gond, és probléma- mentes. Naponta történik va­lami, amire oda kell figyel­nünk! Hivatásos nevelőszülők — Az új kihelyezés eldön­tése gyakran elhúzódik. A nevelőcsalád körülményeit meg kell ismerni, azok pe­dagógiai, orvosi, pszicholó­giai, anyagi helyzetét stb. S ez alapján határozunk. A jelentkezők 15—20 százaléka nem alkalmas e feladatra. A már említett régi szülők 10 százaléka szintén nem felel meg az igényeknek, és az el­várásoknak, de még így is jobb, ha a gyermek család­ban nevelkedik és nem a ne­velőotthonban. Lényeges az is, hogy a családba kihelye­zett gyerekek többsége be­épül a gondozó családba, úgy­is mondhatnánk, hogy gyöke­ret eresztenek. Sokszor talál­kozunk olyanokkal, akik le­telepednek az adott települé­sen, sőt ők maguk is ott ala­pítanak családot. Megható a ragaszkodásuk a nem vérsze­rinti szülőkhöz, akik az ott­hon melege mellett anyagi­Országos viszonylatban a megyénkben a legmagasabb a gondozásba vett gyerekek száma (ezek között 90—95 százalék a cigány származá­sú). De azt is örömmel je­lenthetjük. ki, hogy itt van a legtöbb nevelőszülő is. Kez­deményeztük, hogy a több évtizede állami gondozotta­kat nevelő szülők kapjanak nyugdíjat. Elértük, hogy a megyei és minisztériumi tá­mogatással létrejött az „Élet­erő Alapítvány”. Ez ma már az egész országra kiterjedve működik. Járadék a kuratóriumtól A kuratórium minden olyan szülőnek — aki lega­lább tíz éven keresztül két gyereket nevelt egyidejűleg és elérte a nyugdíjkorhatárt, valamint semmiféle társada­lombiztosítási ellátást nem kap — 3895 forint járadékot ítél oda. Ezt az összeget ad­dig tudjuk folyósítani, amíg az alapítványriak pénze van. (Jelenleg négyszáz személy­ből száz szabolcsi kapja ezt a támogatást.) Végezetül a panaszbejelen­tésről, mindent mérlegelve szeretnénk, ha közös meg­egyezés születne, amennyiben a nevelőszülők az „együttla­kást” megoldják, augusztus­ban vagy még hamarabb is visszatérünk a kihelyezésre. Dankó Mihály Szerkesztői üzenetek L. PÁL. KISVÁRDA: A nyugdíjas dolgozók felmon­dási idejének hosszát a kollektív szerződés rendezi. A jogszabály csak a legrövidebb felmondási időt határoz­za meg. KISS JÓZSEFNÉ, NYÍREGYHÁZA: Köszönjük, hogy megtisztelt bizalmával és tanácsot kért magánügyé­ben. Ennek alapján engedje meg, hogy elmondjuk vé­leményünket: nem biztos, hogy egy szülő jó irányba befolyásolja gyermeke életét, ha megszabja, kinek ud­varolhat. Gondoljon bele, végül is a gyermeke saját életéről jogosult dönteni... K. S.-NÉ: Kérjük, írja meg a teljes nevét és a cí­mét, ugyanis problémáját névtelensége miatt nem lehet elbírálni. A családi pótlékkal kapcsolatos előírásokról épp ezen az oldalon olvashat. BÓCSI GYULANÉ, NYÍREGYHÁZA: A Szabolcs Vo­lán Vállalattal kapcsolatos dicséretét eljuttattuk az ille­tékeshez. G. B. MÁTÉSZALKA: Egyetértünk felháborodott so­raival. Sajnos, valóban terjed hazánkban a csúnya — mi több — a durva beszéd, a modortalanság, pedig a mi nemzetünk valóban a nyelvében él. Jobban óvnunk kellene a szellemi környezetszennyezőktől értékeinket. VÁNYI JÁNOS, BALKÁNY: Köszönetét megkaptuk, örülünk, hogy javítják az utat, de hogy üröm is ve­gyüljön bele — állítólag nem túl gondosan. Reméljük, erre még a munkálatok idején ráeszmél a kivitelező. FEKETE GÉZANÉ, TISZAVASVÄRI: Az átmeneti járadék összege a jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében a várható nyugellátás hetvenöt százaléka. (tmi) Mit szól ehhez az illetékes? m így alacsonyabb az adóalap Néhány nyíregyházi autó­tulajdonos azzal a panasszal kereste föl szerkesztőségün­ket, hogy N. András és B. István autóalkatrész-kereske­dők a vevőknek a megvásá­rolt árukról időnként nem hajlandók számlát írni. A vásárlók sajnos, kényszer- helyzetben vannak, mivel az AUTOKER üzletében ritkán, találják meg a szükséges alkatrészeket a kocsijukhoz. Az már majdnemhogy „mel­lékes”, hogy az említett ma­gánkereskedők a bolti árnál kétszer ^háromszor drágábban árusítják az alkatrésze­ket. Á jogász tanácsai Hí az igazság bérletidíj-ügybon ? A megyei tanács V. B. Termelési- és Ellátási Főosz­tályának Ar- és Piacfelügye­lősége megvizsgálta a beje­lentéseket és jogosnak találta. A próbavásárlás során ugyanis B. István az általa nyilvántartott, valamint a terméken feltüntetett árnál ötszáz forinttal többet kért a próbavásárüótól. Mindez azt jelenti, hogy így alacsonyabb az adóalapja a valóságos be­vételhez képest. Mert — bár az autóalkatrészek szabad árformába tartoznak, vágyás az áraikat a magánkereskedők szabadon alakíthatják ki —, ha a magánkereskedő az ár­nyílván tartásban alacso- nyab árat tüntet fel annál, amit a vásárlótól ténylegesen elkér, az adóhatóság számára a valóságosnál alacsonyalbb jövedelmet mutat ki. N. András számlát sem adott a próbavásárlónak és háromszázötven forinttal többet is kért a nyilvántar­tásban szereplő árnál. Ellene már korábban is eljárást in­dítottak hasonló szabályta­lanságok miatt és bírságot kellett fizetnie. A mostani el­lenőrzés során tapasztalt hi­ányos ámyilvántartás és ár- kiírás, megtévesztő árfeltün­tetés miatt szabálysértési bír­ságot vetettek ki mindkét magánkereskedőre. ISMÉT A CSALÁDI PÓTLÉKRÓL Április elsejétől kik és mi­lyen feltétellel jogosultak családi pótlókra ? — kérdezte T. Mária mátészalkai levél­írónk. A Társadalombiztosítási Igazgatóság tájékoztatása szerint az 1990. április 1-től érvényben lévő rendeletek alapján családi pótlékra — a nemzetközi szerződésekben, foglalt eltérésekkel — a Ma­gyar Köztársaság területén tartózkodó az a ma­gyar állampolgár; illetve állandó tartózkodásra jogosí­tó személyi igazolvánnyal rendelkező nein magyar ál­lampolgár jogosult, aki ház­tartásában gyermeket nevel. Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki tizen­hat évesnél fiatalabb: illet­ve tizenhat évnél idősebb, de húsz évesnél fiatalabb, és alap- vagy középfokú okta­tási intézmény nappali tago­zatán, illetőleg a dolgozók ál­talános vagy középiskolájá­nak ifjúsági, fiatalkorú tago­zatán tanul. esetében már 1988-tól a bérlő és a bérbe­adó megállapodása volt a meghatározó a f izetendő bérleti dí j összegében, és nem az állami tulajdonban lévő helyiségekre meg­állapított bérleti díj. Lényegében e megol­dást terjesztette ki a jogalkotó az 1990. ja­nuár 31-e után kiutalt, állami tulajdonban lévő helyiségek bérleti díjára is, míg az ekkor fennálló bérleti jogviszonyok eseté­ben lehetőséget adott a bérbeadónak, hogy 1990. december 31-éig a helyiség haszná­lati értékéhez igazodóan — tehát nem minden helyiségnél azonos mértékben — legfeljebb 100 százalékkal megemelheti a bérleti díjat. Igen lényeges változás, hogy ezzel egyidejűleg hatálytalanítja a helyi­ségek településcsoportokba, illetve kategó­riákba sorolását, megszüntetve ezzel azt az egyöntetűséget, illetve az állami kontrollt, ami gátat szabhatott — legalább az álla­mi tulajdonú helyiségek esetében — a bér­leti díj emelésének. Természetesen a bérlő sem maradt jog­védelem nélkül, mert végső fokon a bér­beadó és a bérlő közötti bérvita eldönté­se a bíróság hatáskörébe tartozik. Nyil­vánvaló viszont az is, hogy az újonnan kiutalandó bérlemények esetében már sze­repe lesz a kereslet-kínálat — (a piac) — szerepének is, hiszen nagy kereslet esetén magas bérleti díjat fog a bérbeadó kérni, míg a hosszú ideig üresen álló bérlemény esetén jelentősen csökkenteni fogja azt. A helyiségek bérleti díjának szabályo­zásával összhangban módosították a he­lyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT. számú rendeletet, illetve a végre­hajtásáról szóló miniszteri rendeletet is, melyek jelentős változásokat hoztak a he­lyiségekkel összefüggő hatósági eljárás­ban. Mivel ezekről helyhiány miatt most nem tudok részletes tájékoztatást adni, az olvasók ezzel összefüggő kérdésére bármi­kor szívesen válaszolok. Dr. Kovács Mihály Z. B. nyíregyházi olva­sónk fiatal házas, lakást szeretnének vásárolni, de nem tudja, örökölhető-e például a tanácsi lakás és mi a különbség a tanácsi és a szövetkezeti lakás között? A tanácsi bérlakás az ál­lami lakások egyik formá­ja. Mint a nevében is ben­ne van, itt bérleti jogot szerezhet a ben­ne lakó és ezzel a lakással nem rendelkez­het szabadon a bérlő, ezt a lakást elcserél­ni, a bérleti jogot átadni, arról lemondani csak a lakásügyi hatóság hozzájárulásával lehet. A tanácsi bérlakás nem örökölhető — az öröklés szabályai szerint — hanem az egyenesági leszármazott, tehát a gyer­mek is folytathatja a bérlő halála után a bérleti jogviszonyt, amennj’iben a jogsza­bályi feltételeknek megfelel. A szövetkezeti lakás, vagy a társasházi (OTP-) lakás személyi tulajdonú (nem ál­lami) lakásnak számít, ami azt jelenti, hogy azzal a tulajdonosa szabadon rendel­kezik: eladhatja, elcserélheti. A személyi tulajdonban lévő lakásokat a gyerekek a törvényes öröklés rendje szerint örököl­hetik. M. Gézáné tiszavasvári olvasónk részére adott és a március 28-ai lapszámban meg­jelent — esetleg félreérthető — válaszomat szeretném elsősorban egy névtelen kritikus levele alapján kiegészíteni. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló többször módosított 34/1985. (VII. 1.) MT. sz. rendelet a 15/1990. (I. 31.) MT. számú rendelettel lett módosítva, de ez a módosítás alapvetően csak az állami tulajdonában lévő helyiségek bérére vonat­kozik. hiszen a nem állami, illetve magán- személyek tulajdonában lévő bérlemények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents