Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-08 / 106. szám

1990. május 8 Kelet-Magyarorsxág 7 HA Ön forgalmiadó-visszatérítésT^Jy I ✓ jogosult, f ApA- mentesen vásárolhat / I a Kelet-Magyarországi TÜZÉP Vállalat I I telepein, boltjaiban I I és FÉSZEK Áruházaiban az I I adóigazolás alapján.! Az adóigazolás beszerezhető a területileg illetékes adófelügy’előségeken, I — lakásépítési engedély I — költségvetés és I — 10 000 Ft ÁFA tartalmat igazoló számla bemutatásával. Figyelem! A vásárláshoz személyi igazolvány is szükséges. I (1523) S aa igggä* n boton dI = // L,1 ...........................KERESKEDELEM SZERVEZŐ ES 5 — ^ ^ — Li£CTROhtíc MM WMUK ■ SZOLGÁLTATÓ KISSZÖVETKEZET E ,,Távközlés 2000” címmel kiállítást rendez, ahol megtekinthetők a ma és a holnap hírközlő-, számítástechnikai- és fénymásoló berendezései. Időpont: 1990. május 9—1Ö:—11. naponta 8—16-ig. Helyszín: Nyíregyháza, Szabadság tér 11. I. em. (Szakszervezeti Székház) HALLÓ! Q Á „Távközlés 2000" mindenkit vár! (1582) Teendők 262 pontban Kék szalag az új kormányprogramon? Az új kormány megalakulása előtti hetekben az egész magyar társadalom tele van várakozással. A kivárás azonban ritkán pá­rosul teljesítményfokozással, amit az elmúlt hetek, hónapok gazdasási „eredményei” fényesen igazolnak. Most nem csak az a kérdés, hogy kik lesznek a kormány tagjai, hanem sokkal in­kább az. hogy milyen intézkedéseket hoz. mit tartalmaz majd az új kormányprogram. Az időfaktor szerepe is rendkívül nagy, mert a program gyors bevezetése nélkül a kormány elveszíthe­ti azt a lélektani előnyt, amit „mézesheteiben” él meg a válasz­tókkal. Néhány hazájáért különösen nagy felelősséget érző magyar és magyar származású külföldi szakember (köztük Berend T. Iván. Csáki Csaba. Jeszenszky Géza. Soros György. Tardos Már­ton és mások) 1989. nyarán (ami­kor „a választás kimenetele még bizonytalan volt) elhatározta, hogy megalakítja a Kék Szalag Bizottságot, melynek keretében segít felvázolni az új kormány­nak azt az — egyébként járatlan — utat. amely a központi terv- gazdaságból a piacgazdaságba vezet. A programjavaslatot a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap április 12-i száma tette közzé. A szerzők 262 pontban foglalják össze a legfontosabb teendőket, kiemelve belőlük az első száz nap alatt szükségessé váló intézkedéseket. Helyzeti előny Úgy vélem kormánynak még soha nem adatott . meg olyan helyzeti előny, mint a- most meg­alakulónak. mert a Kék Szalag Bizottság programjavaslata biz­tos kiindulópontja lehet a kor­mányintézkedéseknek. Nincs könnyű helyzetben az, aki e tudóscsoport elgondolásai­nak lényegét kívánja kiemelni/ Az új kormánynak az a feladata — fogalmazzák meg —, hogy a demokratizálás folyamatát a pi­acgazdaság egyidejű létrehozásá­val támogassa, amit a gazdaság szerkezetének átalakítása mellett az ország mindeddig lefojtott -cselekvőképességének felszaba­dításával és egy dinamikus vál­lalkozói gazdaság kiépítésével képzelnek el. Remélhető, hogy nem a de­mokrácia korlátozását látják majd az állampolgárok ahbar^, a véleményben, mely szerint' a kormánynak nincsen szüksége széles körű lakossági támogatás­ra minden egyes reformlépés megtételéhez. A lassúság ugyan­is semmivé teheti a kormány- programnak nyújtott lakossági támogatást. A nyugattól elsősor­ban az importkorlátozások lé­nyeges enyhítését, a COCOM-lista eltörlését és olyan kereskedelmi kedvezményeket várnak, ame­lyeket a világ bármely más. ha­sonló országa Kap a fejlett pi­acgazdaságoktól. Forint és konvertibilitás Szimpatikus az a felfogásuk, amelyben egyetlen országot sem állítanak követésre méltó ..pél­daképül”. de nem győzik hang­súlyozni a nemzetközi tapaszta­latok fontosságát. A forint kon­vertibilissé tétele a piacgazdaság egyik legfontosabb feltétele, amit a bizottság tagjai szerint mint­egy három éven belül meg kell valósítani. A privatizációt illető­en nem áriának zsákbamacskát. Szerintük az egész folyamatnak gyorsan és lendületesen kell vég­bemennie. bár természetesen nem szabad megalapozatlan célokat vagy határidőket kitűzni, s ezzel ijedelmet keltem vagy kételyeket ébreszteni. Véleményük egybe­esik a kormányt alakító MDF elképzelésével, hogy három éven belül az állami tulajdonnak leg­alább egyharmada. öt év alatt pedig a fele kerüljön magánkéz­be. A kiskereskedelmi és szolgál­tatási egységeknél, műhelyednél még gyorsabb privatizációt aján­lanak. szerintük ezeket egy éven belül magánkézbe kell adni. Véleményem szerint a mindvé­gig világos okfejtésű, jól érvelő, határozott intézkedéseket, célo­kat megfogalmazó tanulmány a földkérdésnél elbizonytalanodik, nem ad kiforrott választ a vidék e lényeges problémájára. Jönnek a magán­nyugdijak? A területfejlesztéssel a Kék Szalag Bizottság nem foglalko­zik, mindössze egyetlen utalást tesznek arra, hogy bizonyos ré­giókat (bányászfalvak, kohász­városok, egyes elmaradott ag­rártérségek) kormánytámogatás­ban kell részesíteni. Az általános gazdaságpoliti­kai célok mellé az alapkutatás támogatását, a jó minőségű okta­tási és információs rendszer (adó­ügyi igazgatás, statisztikai rend­szer, közigazgatás stb) fenntar­tását, az infrastruktúra fejlesz­tését ajánlják. Kiemelt célnak kell tekinteni egyebek között Ma­gyarország felzárkózását a fejlett országok technológiai színvo­nalához, mégpedig az elektroni­ka alkalmazásában, a fejlett in­formatikai rendszerekben, a biotechnológiában és a környe­zetvédelemben. A jelenlegi nyugdíjrendszert nemcsak erősen bírálják, hanem javaslataikat is egyértelműen megfogalmazzák. Szerintük meg kell fontolni a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését, valamint a férfiak és a nők nyugdíjkorha­tára közötti különbség eltörlé­sét. Nagyobb játékteret kell biz­tosítani a kiegészítő (,,megfejelő”) jellegű magánnyugdíjak számá­ra. Az Alkotmánybíróság kamat­adóról hozott határozatát nem veszik figyelembe, mert katego­rikusan kijelentik, hogy a ko­rábban kihelyezett lakáskölcsö- nöknek a korábbi kölcsönszer­ződésekben rögzített feltételeit mindenképpen meg kell változ­tatni. Meg kell szüntetni egyrészt a kölcsönfelvevők indokolatlan nyereségét, melyet a szerződés- kötés után megindult jelentős in­fláció okoz, másrészt az állam- háztartásnak az ebből eredő ha­talmas veszteségeit. Egyebek kö­zött javasolják a kamattámoga­tások személyi jövedelemként való kezelését, vagy a hitelek­nek az inflációt figyelembe ve­vő jelentős felemelését. Számos egyéb érdekes, új és remélhetően előrevivő gondolat áttanulmányozása után kíváncsi­an várom, hogy mit tart meg a tanulmányból a leendő új kor­mány. Abban nem vagyok biztos, hogy a szakértői bizottság ja­vaslatainak többségét elfogad - ják-e, de abban igen, hogy , e munkát köszönet, tisztelet és megbecsülés fogja övezni mind­azok részéről, akik valóban akar­ják, hogy Magyarország minél hamarabb egy fejlett piacgazda­sággal rendelkező, polgárainak jólétet biztosító országgá vál­jék. Dr. Hajnal Béla Vállalkozók fóruma Június 13-a és 15-e kö­zött Keszthelyein a Festetics kastélyban nemzetközi vál­lalkozói fórumot és szak­mai, találmányi kiállítást rendez az MTESZ, a KI- OSZ és a Műszaki Kisszö­vetkezet. A hazai kisvállalkozókon kívül a rendezvényre meg­hívják a környező országok vállalkozóit, cégeit, különö­sen a kiállítani szándékozó cégeket. Várják a magyar- országi .szabad munkaerő iránt érdeklődő vállalko­zókat és oégeket is. Több hazai feltaláló is jelen lesz a rendezvényen. A jelentkezők és a javas- lattevőik erre a címre írja­nak: Műszaki Kisszövetke­zet, Keszthely Pf.: 110., irá­nyítószám 8360. Brit segélyakció hazai vállalatoknak A brit kormány (és az Európai Közös Piac több más országának kormánya) jelentős pénzügyi segélyt szavazott meg a magyar vállalatok gazdasági megerősödésének, a magyar gazdasági élet mielőbbi ren­dezésének elősegítésére. A se­gélyt a brit kormány közvet­lenül a magyar vállalatoknak, a számítástechnika, valamint más, úgynevezett «^manage­ment technika" területén való szakemberképzés formájában kívánja nyújtani. A magyarországi igényfelmé­rés, kapcsolatfelvétel és szak­emberképzés operatív teendői­nek ellátását a brit Industrial Society (Ipari Egyesülés) kap­ta feladatául. Az Industrial Society célja, hogy minél több olyan vállalattal, annak veze­tőivel vagy megbízottaival lép­jen érintkezésbe, amelyek ezt a segítséget igénylik. A brit kormány által felkí­nált számítástechnikai szakem­ber- és menedzserképzés a ma­gyar résztvevők és vállalatok részére teljesen ingyenes, hi­szen a költségeket a brit kül­ügyminisztérium fedezi, mi­után az Industrial Society ál­tal összeállított részletes ma­gyarországi képzési programot elfogadta. Minden típusú magyar vál­lalat, munkaadó benevezheti alkalmazottait az általa szük­ségesnek ítélt szakemberképző tanfolyamra, működjön akár az állami, akár a szövetkezeti, vagy a magánszektorban. S ugyanez a lehetőség kínálkozik minden egyéb intézmény, szerv (bank, minisztérium, tanács, kórház, ügyvédi munkaközös­ség stb.) számára is. A Magyarországnak nyújtan­dó brit segély forrása az úgy­nevezett „Kow-How Found”. A segély keretében az In­dustrial Society olyan tanfo­lyamokat szervez, amilyeneket a magyar vállalatok, intézmé nyék stb. igényelnek. A tanfo­lyamok előadásait igény sze­rint angol, vagy magyar ny ven tartják, a munkahelyei;-n, vagy azok közelében, t hát Magyarországon. Amennyiben a magyar vállalat, vagy intéz­mény a képzéshez nem ki /án, vagy nem tud helyiséget bizto­sítani, a brit fél helyiséget bé­rel az igénylő munkahely kö­zielében. A tanfolyamok időtartama a képzés jellegétől és az oktatá­si anyag tartalmától, nehézségi fokától függ. A számítástech­nikai képzés elsősorban szoft­ver-területekre irányul (Word­star Professional, WordStar 3,4, Word, WordPerfect 5, dBASE 3+, SuperCalc 4—5, Lo­tus 1—2—3,). A menedzserkép­zés konkrét anyagát az igény­lővel egyeztetve alakítják ki. Az angol fél azt kéri, hogy az érdeklődő vállalatok, intéz­mények lehetőség szerint egy­két héten belül vegyék fel a kapcsolatot telefax, vagy tele­fon útján az Industrial Society angliai megbízottjával, Fahidy Lászlóval (Leslie Fahidy-vel). Címe: LESLIE FAHIDY THE INDUSTRIAL SOCIETY QU­ADRANT COURT 49 CAL- THORPE ROAD, BIRMING­HAM B 15 1TH TELEFON: 021- 454 6769. TELEFAX: 021-456 2715. Fahidy úr minden érdeklő­désre, jelentkezésre gyorsan válaszol és 1990 májusában— júniusában Magyarországra utazva személyesen is felkeresi a brit segélyben részesülő vál­lalatokat, intézményeket. Richter Tibor Az ikreket születésükig, ha­lálukig érdeklődés övezi, kü­lönösen ha nagyobb számban jönnek a világra (például né­gyes vagy ötös ikrek), vagy ha valamilyen különleges fejlődé­si rendellenességek hordozói. A többpetéjü ikreknél általában nincs probléma: ők lényegé­ben néhány perc időeltolódás­sal született testvérek. Az egypetéjűeknél, akik „meg­szólalásig” hasonlítanak egy­másra, már gyakrabban lehet va­lamilyen különlegesség. Az egy­petéjű ikreknél a fejlődő oete valamilyen okból bekövetkező szétválásáról van szó, tehát tulajdonképpen torz fejlődésről beszélhetünk. Szerencsés esetben a kettéválás tökéletes, szeren­csétlen esetben azonban a pete szétválása nem tökéletes. Az ilyen összenőtt torzóknak szá­mos típusát különíthetjük el aszerint, hogy milyen testrészeik függnek össze. így előfordulhat, hogy fejük. vagy fartájékuk, vagy esetleg az egész törzsük és fejük nem válik szét. Természe­tesen az ilyen torzók életképte­lenek. A kisebb mértékben ösz- szefüggő torzók közül azonban mintegy .700 pár néhány órától akár 63 évig is élt. Az ilyen, összenőtt ikreket sziámi ikrek­nek nevezik, az első híres eset­ről. Eng és Chang 1812-ben szüle­tett Sziámbán. A két testvér a mellkas elülső felének középső részén volt összenőve egy szövet- köteg által. Csecsemőkorukban ez olyan szoros volt, hogy csak egymással szemben feküdhettek. Később — a felülés, felállás, jár- kálás időszakában — ez a szo­ros összeköttetés nagy akadályt jelentett, és ezért egymástól független mozgásaik „megnyúj­tották” a szövetköteget. Ez any- nyira ment, hogy felnőtt koruk­ban még futni, sőt evezni és úszni is tudtak. Egyik vizsgáló­juk szerint mozgásuk olyan har­monikus volt, mintha egy agy irányította volna őket. Nem vol­tak tökéletesen egyformák: Eng, a jobb oldali iker erősebb, egész­ségesebb és barátságosabb volt, Chang egy kicsit nagyothallott. A pulzusuk nem volt szinkron, és ha egyikük lázas lett, a má­sik szívműködése nem fokozó­dott. Az egyikük által evett anyagok nem jelentek meg a másik vizeletében, tehát anyag­cseréjük független volt. Az éh­ség, szomjúság és szükségleteik érzése általában egy időben je­lentkezett. Néha összekülönböztek, sőt tettlegességre is sor került köz­tük, ezért kérték szétválasztásu­kat, de az orvosok akkor nem vállalkoztak erre. 42 éves koruk­ban megnősültek, egy virginiai pap lányait vették el. Hamaro­san — 4 nap különbözette! — megszülettek első gyermekeik is. Ezt Eng esetében még 11, Chang esetében 9 gyermek kö­vette. Az idillikus családi élet­nek az asszonyok torzsalkodása vetett véget: külön költöztek és három napot töltötték egyikük, majd három napot másikuk ott­honában. 1872-ben, 61 éves korukban Chang agyvérzést kapott és meg­bénult. Ettől kezdve Engnek kellett bénult testvérét hurcolnia. 1874-ben Chang tüdőgyulladásban szenvedett, és egy reggelre meg­halt. Eng csak annyit mondott: „Akkor én is megyek”. Két órá­val később meghalt, noha nem volt szervi baja. Boncolásukkor derült ki, hogy az összeköttetés megszüntetése még az akkori sebészeti színvonal mellett sem jelentett volna nehézséget. A történelem során még más, életüket együtt leélő ikerpár volt, köztük egy magyar is. Ma már, természetesen, ha csak egy mód van rá szétválasztják őket, mint a képen látható ausztrál Ikerpárt is. akiket 7 és fél órás műtéttel választottak szét. Has­falukon voltak összenőve. (MTI Külföldi Képszerkesztőség) OLCSÓBBAN a akcióban! gyermek, lányka, kamasz, női és férfi konfekcióáruk, lakástextiliák nagykereskedelmi áron Egyes cikkek további ENGEDMÉNNYEL 1990. május 2-től május 10-ig, hétköznap: 9,00—18,00-ig, szombaton: 8,00—12,00-ig a Szakszervezetek Megyei Házában, Nyíregyháza, Szabadság tér 11. (1340) ♦ Összenőtt ikrek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents