Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
12 HÉTVÉGI MELLÉKLETE 1990. május 5. Az ingblúztól a romantikus blúzig Jó étvágyat! > „Tavasszal nagy szerepe van öltözködésünkben a blúznak. Az mgblúzgzefírbcj, pupligból vagy a csipkés áelyerrú blúz minőén divatos. Hordjuk kosztümhöz, blézerhez, vagy a csipkés selyemblúz minden divatos. Hordjuk kosztüm- hoz, blézerhez, vagy kabát nélkül egy szép kasmír szoknyával. 1. ) Zefírbőh készíthető, sportos, „blúzon”, nyomcvpatent gombolással. Hordható szoknyával, pantallóval. 2. ) Pettyes blúz pamut dzsörzéből, idegen színű anyaggal paszpólozva. Ügyeljünk a paszpól színtartóságára. 3. ) Kívülkötős, karcsúsított, négyszögletes ki vágású blúz, rejtett gombolással. A gombolópántot a kivágást és az ujja végét szélcsipke díszíti. Az anyaga lehet, batiszt, zsorzsett, dzsörzé. 4. ) Selyem vagy dzsörzé blúz, csipkével kombinálva. A blúz anyagával van paszpólozva az ujja széle és az ovális nyakkivágás. Villányi Zsuzsa a KM orvosi rovata A reuma O^arancstorta I. Hozzávalók: egy ötlapos száraz piskótalap, 2 dl tejszín, 15 dkg porcukor, 2 dl tejföl, 1 citrom leve, 3 narancs. A tejszínt kemény habbá verjük, és a porcukorral, a citromlével meg a sűrű tejföllel összekeverjük (a savóját leöntjük róla). Belereszeljük a két narancs sárga héját, és apró kockákra vágva hozzáadjuk a belsejüket is. A tortalapokat ezzel töltjük, vonjuk be, de vigyázzunk, nehogy a tetején lévő krémbe narancsdarab jusson, ezt óvatosan emeljük le, és dugjuk be a lapok közé. A harmadik, meghámozott, felszeletelt naranccsal díszítjük, és legalább fél napra jégbe hűt- jük, hogy a tészta megszívhassa magát, és megpuhuljon. (Előző nap is készíthetjük, nem esik össze.) 9{arancstorta II. Hozzávalók: 2 doboz babapiskóta, 2 csomag hidegen kikeverhető Aranka pudingpor, 5 dl tej, 2 narancs, 2 dl tejszín; a piskóta áztatásához rumos tej (meggybefőtt, 2 dl édes tejszínhab). Egy nagy tortaformát hideg vízzel kiöblítünk, és kirakjuk az alját rumos tejben könnyedén megmártott babapiskótával. Az oldalára, körös-körül, a gömbölyű felükkel felfelé, szintén rumos tejben megmártott piskótákat állítgatunk. A pudingport a tejjel simára keverjük, és 3—4 percig állni hagyjuk. Két narancs sárga héját vékonyan lehántjuk, és annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzzük, majd leszűrjük; ezt a Az emberek nagy része az egészségügytől, az orvosoktól várja panaszainak enyhítését. A mpzgásszervi betegségek gyógyításában is természetesen a fáj dalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, izomlazító gyógyszereké és a különböző fizikoterápiás és fürdőkezeléseké a vezető szerep. Ugyanakkor a legtöbb gyógyszernek van mellékhatása a fizikoterápiás kezeléseknek és fürdőknek is megvannak az ellenjavallatai, s csak meghatározott számban ill. ideig adhatók. Régi orvosi megfigyelés, hogy a betegektől is függ gyógyulásuk. Mennyire fogadja meg az orvos utasításait, beveszi-e a gyógyszereket a megfelelő adagban, meg akar-e egyáltalán gyógyulni. Ugyanakkor sok egészséges ember is fölteszi a kérdést, mit tehet azért, hogy ne legyen beteg, illetve gyógyulása után mit tegyen, hogy betegsége ne újuljon ki. Első helyen kell beszélni az elhízásról. Az izmok, ízületek viselik a túlsúlyt. Gondoljuk csak el, ha egy ember testsúlya pl. 20 kg-mal több a kívánatosnál, a térde minden lépésnél mennyi többletsúlyt kénytelen mozgatni, mennyivel hamarabb fog ez az ízület elkopni! Rohanó életünkben kevés idő jut a mozgásra. Ha valakinek volt már valamelyik csontja eltörve, maga is tapasztalhatta, hogy a hosszú gipszelés alatt izmai mennyire meggyengültek, az ízület a gipsz levétele után esetleg nem is mozgott rendesen. A gipszelés természetesen szükséges a törés gyógyulása érdekében, de vajon ízületeinket megmozgatjuk-e mindennap rendesen. Reggel járassuk be izmainkat, ízületeinket. Néhány perc torna megéri, egész nap frissebbek leszünk. Napközben is próbáljunk meg minél többet mozogni, ne üljünk azonnal autóba,' ha néhány méterl menni kell. ’ ; A beszűkült mozgások kijavítása természetesen szakképzett, gyógytornász segítségével történhet, de a séta, néhány mély légzés, egyszerű torna- gyakorlat nem igényel sem felszerelést, sem tornatermet. A nyújtózkodás, fejkörzés, test- és végtaghajlftás jót tesz feszes izmainknak, s ízületeinket is megmozgatja. Az ízületek, izmok állandó, egyirányú terhelése azok túlfeszülésével, előbb-utóbb kifáradásával és fájdalommal jár. Munkánk közben is próbáljunk meg egy keveset tornázni, túlterhelt izmokat más irányban elfoglalni. Tornára tehát mindenkinek szüksége van, kivételt csak az ízületi gyulladás heveny fellángolásának időszaka képez, de ilyenkor a beteg úgyis szigorú orvosi ellenőrzés alatt áll. A helytelen táplálkozás, az alkoholizmus egyrészt az elhízás által, másrészt táplálkozási és felszívódási zavarok következtében károsítja a mozgásszerveket. Szigorú diétát csak kösz- vényes betegeknek írunk elő, a másfajta mozgásszervi megbetegedésben szenvedőknek általában „csak” fehérje- és vitamindús étkezést ajánlunk. A mozgásszervi betegségek kialakulásában régóta ismert tényező a hidegártalom. Oltözködjjünk tehát rétegesen. az időjárásnak megfelelően, óvakodjunk a kifázástól. Lehetőleg kerüljük a huzatos helyeket. Mozgásszervi panaszát, leginkább derékfájdalmát a betegek nagy része hirtelen rossz mozdulat, nehéz tárgy emelése után érzi először. így, lehetőség szerint, tartózkodjunk ezektől. Összegezve tehát: egészséges életmóddal, korszerű táplálkozással, megfelelő öltözködéssel, az elhízás elkerülésével, illetve fogyással, kellő mennyiségű mozgással sokat tehetünk egészségünkért. A betegek pedig tart- sák, bc. ^'drvob utasításait, járjanak rendszeresen gondozásra, hogy jó állapotukat ínifiéi hamarabb visszanyerjél ; uT1"’. ’ Dr. Bartha Attila Négyparancsolat A kecses testtartásért 1. Álljon egyenesen, kinyújtózva, lábait egymás mellé zárva, karjait felfelé nyújtva, lábujjhegyen, hasizmát erősen megfeszítve. Ereszkedjen visz- sza lassan a talpára, engedje le a karjait. Ismételje meg a gyakorlatot tízszer! 2. Térdeljen le, s támaszkodjon maga előtt a két tenyerére. Most csípőjével rugózzon a sarkán. Helyezze a súlyát újra a karjaira, testét hosszan, hátrafelé nyújtsa ki, és dőljön előre, a hasára. Helyezkedjen vissza a kiindulási, térdelő helyzetbe. Ismételje meg a gyakorlatot ötször! 3. Álljon egyenesen, összezárt lábszárakkal. Farizmait feszítse meg, medencéjét döntse előre, kezeit tartsa lazán a felső combján. Lábujjhegyen rugózzon. Ismételje a gyakorlatot tízszer! 4. Térdeljen le a padlóra, támaszkodjon a kezére, a lábát enyhén terpessze szét. Görbítse be a hátát úgy, ahogyan a macskák szokták, a fejét lógassa lejó mélyen. Fújja ki a levegőt, és húzza be a hasát. Számoljon ötig, és a derekát lefelé eresztve emelje fel a fejét, s lélegezzen be. Ismételje a gyakorlatot tizenötször! Barkácstanács Régi bútor űj ruhában Régen is az volt, ma is kedvelt lakberendezési tárgy a fonott bútor. Sok helyen még napjainkban is találni padlásokon, pincékben hiányos állapotú karosszékeket, asztalt, sőt olyan, bambusznádból készült öreg hintaszéket, aminek ugyan az ülőrésze és a háttámlája megrongálódott, de erős váza még épségben maradt. Kár lenne ezeket szemétre vetni, mert egy kis ötletességgel és némi anyagi ráfordítással köny- nyen újjávarázsolhatók. Már csak azért is, mert az ilyen bútor napjainkban ritkán és borsos áron kapható. Akármilyen garnitúra, vagy csak egy-egy darab legyen is, amit felújítani kívánunk, csak az alapvázát hagyjuk meg, a többi rossz fonatos részt szedjük le róla, s a vázat jól tisztítsuk meg. Ezután pedig a műanyagboltokban kapható színes pvc-huzal felhasználásával szőjük, illetve fonjuk be eredeti állapotának megfelelően a padot, hintaszéket, asztalt vagy karosszéket. A fortélya eme munkának az, hogy a huzalt igen erősen kell mindenütt kifeszíteni, és a végeit nagyon jól kell eldolgozni, mert ellenkező esetben meglazul, és lógni fognak a szálak. Ugyanezzel a módszerrrel helyrehozhatók a vasvázas kerti bútorok is, ha a régi fonás megrongálódott volna. (Akik pedig a fém megmunkálásához értenek, akár új kerti csőbútort is készíthetnek.) Ahol a környéken működik kosárfonó, érdemes megfontolni, hogy egy- egy szép, régi de megkopott, megrongált darabot ne mesterrel hozassunk-e rendbe? Ha nem kerül túl sokba, még mindig megéri a kiadást egy-egy hangulatos, ritka darab. levet is a krémhez öntjük. A két narancs levét is belekeverjük, és a habbá vert tejszínnel gazdagítjuk. A krém felét is piskó- tával bélelt formába töltjük, rumos tejbe mártogatott babapiskótasort rakunk rá, majd ismét krém következik. A másik két narancsot meghámozva, felszeletelve a tetejére rakjuk, és az egészet jégbe hűtjük. Tálaláskor a tortakarimát lehúzzuk róla, és a tortalappal együtt csúsztatjuk tálra. (Díszíthetjük a tetejét meggybefőttszemekkel meg tejszínhabbal is.) %arameíítorta Hozzávalók: egy fél doboz babapiskóta, 35 dkg cukor, 10 dkg dió, 1 evőkanál olaj, 3 dl tej, 1 csomag vaniliaízű Aranka (hidegen kikeverhető) pudingpor, 15 dkg Rama margarin. Egy deci tejet elveszünk, könnyedén belemártogatjuk a piskótát, és egy nagy tortaforma alját kibéléljük vele. Annyira összenyomkodjuk a piskótákat, hogy a forma ne látszódjék ki. 20 deka cukrot kevergetve aranybarnára pirítjuk, és a felét kiolajozott tálra öntjük, a másik felébe a diót szórjuk, és egy másik kiolajozott tányérra terítjük. Ezután 15 deka cukrot megpirítunk, a maradék két ded tejjel felengedjük, és kevergetve addig forraljuk, amíg a karamell fel nem oldódott, majd kihűtjük. A pudingport először simára keverjük a karamelles tejjel, 3—4 percig állni hagyjuk, majd a margarinnal habosra keverjük. Jégbe hütjük, hogy megkeményedjék, majd a diós karamellt összetörve hozzáadjuk. A formába rakott piskótára simítjuk, és a maradék sima, összetört karamellel megszórjuk. Tálaláskor a torta széleit késsel meglazítjuk, és a tortakarimát lehúzva róla, a tortalappal együtt csúsztatjuk tálra. A legkönnyebb hideg vízbe mártott késsel felszeletelni. ‘Bécsi piskótatorta Hozzávalók: 1 doboz babapiskóta, 35 dkg vaj, 1 csomag vanília- vagy mogyorpízű Aranka (hidegen kikeverhető) pudingpor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 dl tej, 4 púpózott evőkanál kakaó, 2—3 evőkanál rum; a tetejére 2 dl tejszín, 1 evőkanál porcukor (meggybefőtt). A pudingport a vaníliás cukorral, a tejjel meg a kakaóval alaposan kikeverjük, és öt per- dg állni hagyjuk. Ezután az előre kikevert vajat is hozzáadjuk, a rummal ízesítjük, és nagyon habosra keverjük. Egy püspök- kenyérformát folpackkal kibélelünk, hideg vízzel kiöblítjük, és az aljára terítjük ujjnyi vastagon a krém egy részét. Ezután hosszanti irányban babapiskótát fektetünk rá, majd ismét krémmel folytatjuk a rétegezést. Ezt a műveletet addig ismételjük, amíg a hozzávalókból tart, de a tetejére krém kerüljön. Egy napra a hűtőszekrénybe rakjuk, hogy a krémben lévő tejtől a piskóta megpuhulhasson, majd tálra borítjuk, és lehúzzuk róla afolpackot. Hideg vízbe mártogatott késsel elsimítjuk, villával megvonalazzuk, és a tejszínből vert édes habbal díszítjük a tetejét. (Tehetünk rá lecsepegtetett, kimagozott meggybefőttszemeket is.) Amikor szeleteljük, a barna krém között hófehér nagy pöttyöknek tűnnek a piskóták. Gyermekviszály Nagykállói levélírónk tipikus problémát vetett fel. „Szomszédjukban 3 évvel ezelőtt fiatal pár kezdett építkezni. Amiben tudták, segítették őket. Fiuk 2 évvel volt idősebb a szomszédétól. (3 és 5 évesek voltak a gyerekek). A kezdeti barátságot a gyerekek civako- dása keserítette meg. A levélírónk fia nem szívesen adta oda játékait társának, ami miatt a szomszédasszony tiltani kezdte őket egymástól. Ez addig fajult, hogy már durva szavakkal is illették levélírónk gyerekét.” („Azzal a rohadt senki kölyökkel ne játsszál” — mondták a fiuknak.) Azóta a két család némaságban” élt egymás mellett, míg most újra kezdődtek a problémák, hisz a 2 gyerek a tiltás ellenére is játszik együtt. Levélírónk hiába mondta többször, hogy ő azt tanulta az idősebbektől, a gyerekek acsarkodása miatt a felnőtteknek nem szabad haragudni egymásra, de hiába, mert a szomszéd pár továbbra is szítja a haragot.” Sajnos nagyon gyakori, hogy barátságok romlanak meg a gyerekek miatt. Pedig, mint ebből az esetből is kiderül, a gyerekek játék közben gyakran összevesznek, de azonnal ki is békülnek. Ez így természetes. De míg ha ez, testvérek között fordul elő, a szülő sohasem mondja azt, hogy ,,Kisfiam ne játssz a testvéreddel!", addig ha a gyerek barátjáról van szó, ez sok esetben elhangzik. A gyerekek veszekedés közben esetleg durva, csúnya szavakat is mondanak egymásnak, amit nem biztos, hogy otthon mondanak nekik, hanem hallják társaiktók, s megtanulják a tömegkommunikációs eszközök „segítségével”. Ilyenkor a legnagyobb hiba az, ha a szülő a szavak tartalmának jelentőséget tulajdonít Levélírónk esetében, amikor a viszály elkezdődött, a gyerekek abban az életkorban voltak, amikor egyébként is jellemző az önzés, az irigység, amihez még hozzájárult, hogy mindketten egyedüli gyerekek voltak. Ezen változtatni azonban nem tiltással, hanem türelmes neveléssel lehet. Ha sok időt töltenek együtt, jól összebarátkoznak, s ha a szülő megtanítja hogyan kell megosztani egymás közön dolgaikat, akkor ez az önzés elmúlik. Levélírónknak azt tanácsolom: —— legalább ön ne tiltsa gyerekét a másik kisfiútól — ne akarja megoldani a gyerekek problémáját; ha összevesznek, békül- jenek ki — ilyen jellegű dolgaiba ne avatkozzanak bele. — Ne feszítse a húrt, inkább csitítani próbálja a fiát. (pl.: Engedj neki, ő a kisebb) — ne próbálja kideríteni, hogy ki mondta először a durva szavakat, és ki az, alá csak reagált rá — próbáljon ön közeledni a szomszéd családhoz, üljenek le és próbálják újra megbeszélni a kapcsolatukat. S legutolsósorban nem szabad elfelejteni, hogy a gyerek úgy viselkedik, úgy viszonyul embertársaihoz, ahogy a felnőttektől, a szüleiktől látja. Ha önök gyűlölködnek, ő is azt fog, gyerekként és felnőttként egyaránt. Azt ajánlom, hogy intelligens viselkedéssel mutasson példát gyerekének és a másik szülőpárnak is. Vassné Figula Erika pszichológus II Kelet _ A Imgyarorszáq