Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-24 / 120. szám
1990. május 24. Kelet-Magyarország 3- Legutóbb épp a csernobili , események negyedik év■* fordulójára megrendezett jj ^ nyíregyházi tanácskozás P8 előadójától érdeklődtek a -résztvevők: hogyan alakul a sorsa a megyében tárolt nyersbőröknek, s mi az oka aiinak, hogy mindeddig nemi sikerült az ügy végére pontot tenni? A kérdésre ezúttal Reiniger Róbert, a Környezetvédelmi Minisztérium hulladék-gazdálkodási főosztályának megbízott vezetője ad választ. — Annak, hogy a bőrügyben mindeddig nem lehetett pontos adatokról tudni, formai és jogi akadályai egyaránt voltak. Egyik, hogy az anyagot a Compack Vállalat termelési célú alapanyagként tartotta nyilván, amellyel szemben környezetvédelmi szempontból nem járhat el a hatóság. Csak akkor teheti ezt, ha hulladékról, pontosabban veszélyes hulladékról van szó. Sajnos, nekünk, mint hatóságnak nincs arra jogosítványunk, hogy — bár sejtjük a bajt — annak utánajárjunk. Ha egy cég valamire azt mondja, hogy abból termel, akkor mi semmit nem tehetünk. Fordulópontot szinte egy véletlen hozott az ügyben, amikor a Compack vezérigazgatója 1990. február 15-én leírta, hogy a Szabolcs-Szatmár- Beregben tárolt bőrök eredeti célra már nem hasznosíthatók, s kérte, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium a raktározás meghosz- szabbításához adjon segítséget. Hit mond a minisztérium? Mint kiderült, a valós ok nem is a minőség romlása, hanem a tárolási idő lejária volt. A lényeg persze nem ez, hanem az, hogy a minisztérium végre léphetett, s azonnal lépett is. Nem javasolta a további tárolást, mivel végre papíron is írva volt, hogy a bőr nem termelési alapanyag, hanem hulladék, ráadásul veszélyes hulladék. Az elsőfokú hatóság a zükséges vizsgálatok elvégzésére kötelezte a Compack Vállalatot, s igazolta: a maradék bőrök mérsékelten veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért a teljes mennyiségre kiadták a határozatot: mely szerint a vállalatnak végérvényesen fel kell számolnia azt a huzavonát, amit külföldi partnerével együtt a megyében mindeddig művelt. A kiszabott határidő a raktározás határidejének lejárta utáni két hónap. Amint azt a Környezetvédelmi Minisztérium megbízott főosztályvezetője megerősítette, a bőrök a Szovjetunió különböző területeiről érkezték, s a Ledex nevű osztrák cég tulajdonát képezik. Reiniger Róbert szerint a Compacknäk mindössze úgynevezett vámraktáron kívüli raktározási engedélye van. A 8663 tonna bőr 1986-tól érkezett Magyarországra, s a környezetvédelmi hatóság volt az utolsó, amely tudott létezéséről. A bőrök gazdája osztrák — Hogy mindeddig nem léphettünk a bőrök ügyében, nem a mi hibánk. Mi kötelesek vagyunk ahhoz ragaszkodni, amit a jogszabályok számunkra lehetővé tesznek — mondja dr. Szlávik Lajos, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója, akinek igen sok bosszúságot okozott már a bőrügy. Nem mintha bármi része is lenne a dologban. Épp ellenkezőleg. Hiába tudja, hogy mit kellene tennie, miközben a jog gúzsba köti a kezét. — Nagyon örültünk az új helyzetnek, amelyben a Compack önmaga nyilvánította hulladéknak a bőröket — mondja az igazgató. •— Így már intézkedhetünk, s nem is várunk vele sokat. Annak idején három kötelezést írtunk elő a vállalatnak: adja meg a tárolt bőr teljes meny- nyiségének és jövőbeni fel- használásának módját és idejét, valamennyi prizmánál vizsgáltassa meg, hogy a tárolás során a bőrök nem indultak-e romlásnak, s mondja meg, milyen az elkészült komposzt minősége. A vállalat mindezeknek az előírásoknak eleget tett, de a bőr feldolgozásában és elszállításában nem lépett megfelelően. Az új helyzetben nem tétováztunk. Legutóbbi határozatunk érteimében a Compack 1990. július 30-ig t>aía- mennyi bőrt köteles a megyéből, az országból elszállítani, s ráadásul — tekintettel a hulladék veszélyességére — jelentős pénzbírsággal is sújtjuk őket. * Mindez persze nem változtat azon, hogy a Compack változatlanul továbhra sem informálja a KömvezetvéOsztoi megyénkben is Kontaktlenese és komputeres szemrizsgáló A napokban Budapesten megalakult a Magyar Szemorvosok Kontaktlencse Társasága. A hír már csak azért is örvendetes, mert a kontaktlencse hazánkban is mind nagyobb népszerűséget élvez, egyre többen viselik esztétikai. vagy pszichés okokból, és szembetegségre a kontaktlencse az egyetlen megoldás. A kontakt-kagyló, a mai lencse elődjét —, amely jelentős lépés volt a szemorvoslásban — száz évvel ezelőtt alkalmazták először. s mai formájában már Magyarországon is közel ötvenezer ember viseli. A Magyar Szemorvosok Kontaktlencse Társasága létrejötte több szempontból is előny a hazai szakemberek számára. A közös munka, az itthoni együttműködés mellett állandó kapcsolatteremtést jelent a világ kontaktlencse társaságaival, s így a magyar orvosok számára ezentúl a jelenleg igencsak hiányos nemzetközi szakirodalom is rendelkezésre áll. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ma még csak magánúton, Debrecenben azonban már SZTK-ra is rendelhető kontaktlencse. Amint arról lapunkban már többször is hírt adtunk. Nyíregyházán őszre egy komputeres szemvizsgáló felállítását tervezik, s ha minden igaz. abban rövid határidőre kontakt- lencse készítését is vállalják majd. , / K. É. delrni Minisztériumot, így a minisztérium, s a Felső Ti- sza-vidéki Kövizig csak az események után, nem pedig előttük járhat. Vigyék haza, az övék! S hogy mi lesz valójában a bőrökkel? A minisztérium képviselője szerint két eset lehetséges. A Compack — amely valószínűleg busás hasznot vág zsebre az üzletből —, visszaviheti oda, ahonnan hozta. Másik megoldás, ha a tulajdonos, az osztrák Ledex hazaviszi saját területére. Elvégre ő vette, az övé. Ha a bőröket mégis Magyarországon hasznosítanák, akkor viszont meg kellene fizetni a vámot, ami megint csak nem kevés pénz, s kérdés, ki nyúlna emiatt mélyén a zsebébe? Mert a magyar állam már megtette ezt, elég ha az ellenőrzésekre, a bőrügyben tett kiszállásokra, vizsgálatokra gondolunk. A szabolcsi bőrügyről jó lenne a megye lakóinak végre megtudniuk: kinek volt és van haszna a nálunk tárolt bőrökből, miért, hogy a tárolást végző termelőszövetkezetek mindeddig egy szót sem szóltak? Mit mondanak az ügyről a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnokságán, s igaz-e a szóbeszéd, miszerint a tárolás bázisán, Demecserben az utóbbi időben szaporodott a leukémiás megbetegedések száma? Mindezekre a kérdésekre egy következő cikkben keressük a választ. Kovács Éva Kövesút a Paláitok között A tiszahátiak régi vágya teljesül a KÉV jóvoltából. Igaz, már 1974-ben megfogalmazódott, hogy lehetővé kellene tenni, hogy a hódosok és a paládok rövid úton kapcsolatot tarthassanak. Időközben — központi keretből, és helyi támogatásból — megteremtődött az útépítés feltétele. A Közúti Építő Vállalat Kishódostól, a Túr hídtól indulva már mintegy másfél kilométer hosszon elkészítette az útalapot. Közel 4 ezer köbméter földet mozgattak meg. Ennek egy részét az egyenetlenségek kiküszöbölésére, illetve a hídfeljárónál, töltésépítésre fel is használták. A 20 centiméter vastagságú kohósalakréteget már bedolgozták. Megépültek azok a műtárgyak, melyek a víz lefolyását oldják meg. A megrendelő előírásaihoz igazodva sárrázókat is építettek, így a kishódosi, illetve kis- paládi határból felhajtó járműveket a szennyeződésektől megtisztíthatják. Mivel a pénzügyi tervhez alkalmazkodni kell, így az 5 km hosszú út építési költségei csak 1991 végén lesznek realizálhatók. Azok tudják igazán értékelni ennek az útnak az elkészültét, akik a Tiszahátról az Erdőhátra tartottak- Kispalád—Csenger között így félszáz kilométernyi spórolásra nyílik lehetősége. Nem beszélve arról a „nyereségről”, amit az itt élők járműveik kímélése kapcsán mondhatnak majd magukénak. M. K. Kishódos határában épül as új út. JÖ ÜTEMBEN FOLYNAK A MUNKÁLATOK a KEMÉV kivitelezésében a Jósa András kórház területén. Elkészült a műveseállomás, épül az imaház, a gyermekambulancia és a munka jelenleg legfontosabb része, a sugárterápiás épület, az onkológiai és az ortopédiai osztályok kialakítása. (Balázs Attila felvétele) Regionális Gazdatági Kamara Együtt könnyebb Kora tavasz óta működik a Magyar Gazdasági Kamara regionális szervezete, amely három megyére terjed ki: Szabolcs-Szatmár-Beregre, Hajdúra és Szolnok megyére. A közeli napokban, hetekben gazdag Programjai lesznek a szervezeteknek, egyebek mellett nem titkolt szándék a bemutatkozás, a tagtoborA szervezeteknek a jövőben megyénk akár valameny- nyi gazdálkodó üzeme hasznát veheti. Az időszerű témáról beszélgettünk Seres Antallal, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójával, a szervezet társelnökével. — Milyen céllal alakultak, mik a feladataik? — Sok mindent le ksll bontani, sok. mindent a helyére kell tenni a magyar gazdaságban, megyénk gazdaságában is. A nyugati országok kormányait, gazdálkodó szerveit régóta segítik a kamarák. Nálunk az átalakuló gazdasági rendszerben fontos szerepe lehet a kamarának, illetve a regionális szervezeteknek. Célunk egyfajta érdekvédelmi, érdekegyeztető feladat ellátása. Működik már például a mérnök kamara, de mint a nevéből is kiderül, csak a mérnököknek. Mi átfogóbb szerepet töltünk be. Különböző információkkal szolgálunk a Kemény fenekű tündér O tt fenn, a nőies hajlatokkal kísért, keményfenekű Túr ricset szakaszán a Nap lemenőben az erdő csúcsából küldte vissza sugár- özön-csókjait a szélfiúkkal cicázó, lilapiros kakukkszegfűkkel tűzdelt, sárga virágokkal karéjo- zott margaréták bokraira, amikor kifeszítettük hálóinkat. Rég járok erre, vágyódok ide. Hajdanán, közeli tanyasi tanítóságom idején e fényes, selymes mezőkre hoztam nászúira a feleségemet édesíteni. S úgy tűnik, oly tisztán és ideillően, mintha e hajlatokból emelkednének ki a feszes dudorok, a Kárpátok kék bércei. Hálóstól ereszkedünk le az egyik kanyarulatba. , Berci és én maradunk, Pityu és Zoli átlábalnak, s velünk szemben ülnek le, amikor a halterelő vész is a helyén áll. Azt elfogadjuk, hogy apad a víz, de hogy csepeg az eső, és éppen csak felettünk, ez különös. Könnyeznek a ficfák — nézünk fel. A nép kakukknyálnak nevezi a kabócák habbölcsőjéből csepegő nedvet. Aztán csendben váltunk át. Várjuk az első halakat. Hangok halmaza özönlik felénk. A pacsirták naplementén túl is zengenek fentröl, minden lenti hang koronájaként. A parti bozótból pedig tücsökmadár perreg szakadatlan. Túl rajta, az itató felől a gulyás cifrázza, s hozza felénk a víz kellemes, szép hangját: Ég a kunyhó, recseg a nád ... Tavaly nem így volt, nem ölelte azt a barnát, jól elnáspángolta, hogy későn hozta a vacsorát — mesélem a fiúknak, kik jót kacagnak néhány jász után. Majd dühös vakkantá- sok riasztanak. Egy, kettő és sok. Ismerjük, őzek. Valamelyik nyáron azzal loholt vissza a faszedésből Zsiga bátyánk, hogy ugat a csősz kutyája. Jót mulattunk rajta most is. S amikor a dévéreket fogjuk, csupán a hazatartó halászcimboránk kor- tyogását halljuk a csillagos égből. A gémét. Makay Béla szervezet tagjaként működő gazdálkodó szervezeteknek. Ismertetjük az új formákat, lehetőségeket. Ügyelünk az üzleti etikára, támogatjuk a korrekt partneri kapcsolatok kialakítását és megtartását. — Mi a feltétele a kamarai tagságnak? — Megyénkben minden gazdálkodó szervezet tagja lehet. Persze csak a cégbíróság által bejegyzett szervezetek jelentkezhetnek. Nemcsak vállalatok, áfészek, egyebek közt kft.-k is. Jelenleg ötven megyénkben üzem tagja a regionális szervezetnek. Többek közt a SZÁÉV, a Nyíregyházi Konzervipari Vállalat, a Mátészalkai Bútorgyár, a Kisvárdai Baromfifeldolgozó Vállalat. Hangsúlyozom, hogy a kamara politikamentes, pártoktól független szervezet. Az újabban jelentkezők tehát ne tartsanak valamiféle befolyásolástól. A regionális szervezet minden tagja tagsági díjat fizet, a termelési volumenétől függően. Ez a díj minimálisnak mondható. Bővebb információt ad bárkinek Nyíregyházán a Toldi u. 1. sz. alatt dr. Jakab Imre, a regionáilis szervezet megyei képviselője. — Mérhető-e a kamara konkrét gazdasági, vállalati haszna? — Közvetve igen. A kamara javaslatokat tehet, illetve tesz a kormánynak és a parlament illetékes bizottságainak. A szabályozók, rendeletek módosításainál ezeket a javaslatokat figyelembe vehetik. Amint az elnevezés is tükrözi, a regionális szervezet a helyi gondokat és lehetőségeket jól ismeri és ezeket az ismereteket hasznosítja. Május 24-én a megyei tanácson a kamara főtitkárának jelenlétével megyei konzultációt tartunk, itt is hasznosítható információkat kaphatnak a résztvevők. Május 28-án Debrecenben a három megye üzemeinek érdeklődői a világkiállítás, főleg a három megyét érintő hatásáról kaphatnak információkat. A közeli napokban megyénkbe érkezik egy dél-koreai üzletember, aki közreműködésünkkel nyíregyházi, mátészalkai és záhonyi üzemekkel ismerkedik. A terv szerint június elején lesz a kamara országos közgyűlése, minden bizonnyal nagyszámú szabolcsi küldöttség részvételével. A közgyűlésen sok közhasznú feladatot határoztunk meg. , ' ■ ► «. , . - n; l. Ii_u_i_u_u_CO_i_i_Cu_i_0_i_i_Ci_i_i_i_u_i_CCu_i_u_0_Ci_i_i_i i_i i_i i m_i i i i _■_i_§_■_i i_■_i t i i i i i i_i_i_i_i_i_i_i i_i_i_■_i_i_i_■_i_i_i_i_i i_i J II I II I ILII M I I JJUl IJ I I I I I I IJl IMIIM U I I I I I I I I I I jjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj 111111 rrrn rrrm m 111 rn i rro mim rrrn rrrn rn 11 rrrn rrrn rrn n / Hordják már el az irhájukat!
