Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-04 / 103. szám

1990. május 4. Kelet-Magyarország 3 Tanulják meg Magdal ötkonnányozii Vergődő tanácsok ÜRESEK A ZSEBEK, az emberektől egyszerűen nincs mit elvonni. Az állampolgá­rok teherbíró képessége vé­ges és most elértük ezt a határt. Fáradtán, de még fe­gyelmezetten teszünk eleget napi dolgainknak. Körülbe­lül ilyen színezetű közérze­tünk. ' :.i.i < . Keserűen hallgattam űr. Verebein [ oJfrnre int belügvmi * niszternhelyettes véleményét a Tanácsi önkormányzatok: Országos Szövetségének kon­ferenciáján a minap, tudni­illik. a Németh-kormány a „vérét, lelkét” adta a taná­csoknak. csak éppen a pénzét nem. S ezután másképp lesz? — mély ed t el gondolataiban a 400 .főnyi hallgatóság. Az ú.i önkormányzatok lé­te.' működőképessége majd­hogynem tulajdoni, gazdasá­gi tényezők meghatározója. Ugyanis a szabályozási rend­szer úgy alakul, hogy norma­tív finanszírozást vezetnek be. Ez egy általános zsinór- mérték. mindenki egyformán kap az állami támogatásból. Csakhogy nem következiK-e ebből egy újabb egyenlőtlen­ség. hiszen nincsenek egyen­lő feltételek, lehetőségek, s most megint előjöhetünk hátrányos helyzetünkkel? Az ülésen az elnökség tag­jai között helyeslő bólogatás- ra talált Csabai Lászlóné, nyíregyházi tanácselnök hoz­zászólása. Szerinte az önál­lóságot, szabadságot ígérő törvény semmit nem ér. ha nem veszik komolyan az el­maradt térségek felzárkózta­tását. Egyébként ez feladat­ként szerepel a tervezetben, „legalábbis ’ átmenetileg” er­re a külön programra szűk-’ ség van. S ki tuöla; metít$i?' időre lesz szükség, hógy fel­zárkózzunk? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy ha ez a térség nem kap megfelelő állami támogatást, a saját forrásaiból a műkö­dését. létét sem tudja bizto­sítani. Ügy fogalmazta ezt meg néhány tanácsi szakem­ber: majd dönteni kell — szabadon, önállóan. -— hogy a villanyt vagy a fűtést kap­csoljuk-e ki' A MEGYEI TANÁCS HELY­ZETE a másik legvitatottabb kérdés az önkormányzati rendszerben. Figyelemremél­tó egy felmérés eredménye, ami alapján a városok mint­egy 4/5-e tagadja a megyei önkormányzat szükségessé­gét. á községek 60 százaléka igényli. Igenlő állásponton van az elöljáróságok kéthar­mada is. A konferencián a hozzászólások nagy részében elvetették az önkormányzati megye létrehozását. Egy olyan variációt tartanak el­fogadhatónak. amelyben a megyegyűlés a helyi önkor­mányzatok képviselőiből áll, vagy egy hivatali megyét ja­vasoltak még. amelynek fő funkciója a koordináció, az információszolgáltatás, a me­nedzselés lenne. Meglepő volt, mikor sza­vazásra került a sor. A leve­zető elnök úgy fogalmazott, .hogv ki akar olyan megyét, ahol nincs pénzelosztó sze­rep. nincs aiá-födérendelt- ség? , Szinte mindenki feltet­te a kezét. Csakhogy sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ez most melyik variáció volt. ezért újra kérték a sza­vazást és az indoklást is. Az elnök az önkormányzati me­gyére gondolt kérdésében, s a harmadszori szavazás ered­ményeként végül is azt el­fogadták. De már sokkal ke­vesebben. a számot azért nem tudjuk, mert nem szá­molták meg. A kívülállónak az volt a benyomása, hogy itt valahol kilóg a lóláb. A TÖOSZ elnökségének egyébként korábban más volt a véleménye, s a hozzászólá­sokban is az önkormányzati megye ellen kardoskodtak. Ha az önkormányzat sommá­san azt jelenti, hogy tulaj­don. adókivetési jog. pénzel­osztó szerep, akkor a terve­zett megye mitől lesz „ön- kormányzati” ? Hiszen épp ilyen funkcióval nem akarják felruházni. Mindenesetre a TÖOSZ ezt az álláspontot viszi a parlament elé. s majd a képviselők döntenek. A MEGYEI ÖNKORMÁNY­ZATOT igenlő községek 60 százalékának, a városok egy­ötödének is adják csak meg a lehetőséget az önállóságra, hogy ne szoruljanak istápo- lásra és merjék vállalni éle­tük irányítását, tanul ják meg saját magukat • „önkormá- nyozni". Lehet, hogy bele­buknak. de épp ideje elkez­deni, és biztos akad olyan is. ak: segít. De ha meg sem próbálják. ki törődik egy jámbor, alázatos néppel? S meg egy megbántott, szo­morú kicsengés a konferen­cia hangulatáról. Az állam­igazgatási dolgozókban jog­gal kerekedik felül a bizony­talanság a jövőtől. A „tava­szi nagytakarítás”, az „igaz­ság pillanata” azt sugallja, hogy a rendszerváltás nerrt mehet végbe a közigazgatás­ban történő személycsere nél­kül. A szakértelem fontos, de az is tény. hogy az önkor­mányzat része a hatalomnak. Ha most a tanács házá tájá­ról egy körképet rajzolunk, csupa olyan embert látunk, aki keresi a helyét. A feszült; kilátástalannak tűnő napok- ,ban úgy" ereik, szégyenpadra !ültették őket. Ha a „törvé- 'nyességnek és a nyilvános- jsógnak” meg tudnak felelni, imiré fel ez a kishitűség, ag­godalom? Bojté Gizella — Nem a két város elöl­járóságának, hanem polgá­rainak akaratából jött létre ez a kapcsolat, amint ezt a meghívott vendégek, a kü­lönböző pártok jelenlévő képviselői is bizonyítják — mondta Kárpáti Tibor, Má­tészalka megbízott tanácsel­nöke azon a bensőséges ün­nepségen, melyet a város művelődési központjában tartottak május elsején, hogy aláírják a kapcsolatteremtést szentesítő dokumentumokat. Nagykároly polgármestere, Gavril Roska kiemelte a tör­ténelem szerepét, mely a ro­mániai forradalom győzelme révén teremtette meg mára azt a lehetőséget, hogy az egymáshoz igen közel fekvő, sokáig mégis távolinak tűnő két város egymással nagyon sók esetben még vérségi kap­A két város vezetői, középen Kárpáti Tibor megbízott tanácselnök és Gavriflí ’Roska pol­gármester. (H. F. felv.) '"1' híícTj. csolatban is lévő lakói újra egymásra találhassanak. Mivel a két város ha­sonló gazdasági szerkezetű, saját fővárosától is hasonló távolságra fekszik mindket­tő, egyformán nagy remé­nyeket fűznek az emberi és kulturális kapcsolataik meg­teremtésén tűi a gazdasági együttműködés kialakításá­hoz. Ezt jelzi az is, hogy a nagykárolyi delegációval Mátészalkán járt Örmény János, az ottani bútorgyár főmérnöke, Székely Attila, az Ipari Berendezések Gyá­rának igazgatója és Suciu Septmiu, a mi áfészünk- nek megfelelő romániai szö­vetkezet helyi igazgatója is. Amikor a cégek diktálnak a bankoknak Pénz beszél —a bank felszámol Az NSZK-beli hitelről az illető cég , számlavezető bankja és a MNB nem­zetközi bankkapcsolatok fő­osztálya ad tájékoztatót. Ehhez kapcsolódóan nem árt megemlíteni, hogy a me­gyében közel ötven cég ala­pított olyan társaságot, amelyben a részvények ki- sebb-nagyobb hányada kül­földi tőke. Nem kell a tőke? A külföldi hitel mellett to­vábbra is rendelkezésre áll a szabolcsi kisvállalkozóknak a belföldi hitel. Ennek egy­negyedét a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága Még alig kelt el néhány millió abból a hitelből, ame­lyet az NSZK két tartománya, a bajor és a baden- württenbergi nyújtott Magyarországnak, kaptuk a tájé­koztatót a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságá­tól. Ebből az 500 millió nyugatnémet márka hitelből azok a cégek, kisvállalkozók részesülhetnek, akik már megalakították vagy ezután fogják megalakítani egy NSZK-beli céggel a vegyes vállalatot. Előny, ha ez az NSZK-beli cég a két tartományból származik. A mind­össze 10 százalékos kamattal terhelt hitelt a két tarto­mányból vásárolt import gépbeszerzésre lehet fordíta­ni. A hitel futamideje 9 év. és két év türelmi időt ad-, nak. . . ... . közvetlenül refinanszírozza annak a pénzintézetnek, amelytől a kisvállalkozó igé­nyelte. Az összeg egynegye­dének kikötött. 18,5 százalé­kos kamata van. A szóba északkeletre nézett, ablakában zöld műanyag redő­nyök szabályozták a fényt. A nénike szobájának • nem volt külön bejárata, csak a fürdőszobán át, vagy a má­sik szobán keresztül lehe­tett megközelíteni. A be­járás a másik szobán bajos volt, ott túl drága és kényes szőnyegek és bútorok vol­tak, porcellánok, csipkék, nippek. Állítólag a szekré­nyekben, aranyak, valuták és betétkönyvek rejtőzköd­tek. Oda nem volt jó be­menni sem. Túlzsúfoltan rideg volt az ebédlő is. Az álantik bú­torok nem egy belvárosi szűk lakáshoz készültek, így ki is szorítottak belőle minder, mozgási lehetősé­get. Az sem lehetett a néni­ké birodalma, hiszen, ott mindenre vigyázni kellett, nehogy valami elmozduljon 3 pontosan kimért helyéről. A hamutartóba nerr lehe­teti hamuzni, a telefont sem volt ajánlatos használ­ni. így a {üthet ellet fürdő­szobád. kellett átjárni, de megérte. A tér egyszerre, világos és tágas lett, s meglepte a látogatót az ott­honiét bizonyossága. Pedig a nénike szobájában sem­mi különös nem volt. A fő­falat piros-fehér gyermek­bútorok uralták emlékeztet­ve arra az időre, amikor legalább a ggermekbúto- rok kaptak árkedvezményt. A nénike nem volt buzgó magyar, de azt tudta, hogy a piros kiegészítő színe a zöld. Zöld térítőkét — nem harsányakat — tett hát az ágyra, az ülőkére, a fo­telre. Zöldeket fekete apró mintákkal. A nénike a fotelben sze­retett legjobban üldögélni. Dúsa Lajos: A nénike szobája amely kicsit kilógott a szo­ba szögletes piros-fehérjei közül. A fia egyszer ebben tolta el hozzá az unokáját a város esti csúcsforgalmá­ban. A kis hároméves na­gyon élvezte a foteltaxit, hozott a nagymamának egy egész fotelnyi nevetést. A görgős fotel kényelmes volt, s ha a nénike elbóbiskolt, az sem volt baj, hiszen a két könyöklő megtartotta A nénike lakása eredeti­leg csak az övé volt, de a jó rokon lassan a szobába szorította vissza. Szívósan, feltartóztathatatlanul ter­jeszkedett. A jó rokon tulajdonkép­pen nem volt barátságtalan. A pénzével jogot szerzett, azt érvényesítette aprán­ként. Nem volt rosszabb, mint egy hivatali könyvelő. Kiszámította. hogy mire tarthat igényi, s csak azt érvényesítette. Azt viszont könyörtelenül. A nénike visszaszorult saját lakásá­ból saját szobájába. A szo­bájába. A szobán belüli gyarmatosítás önzetlen ajándékozással kezdődött, egy guruló asztalkával, az­tán folytatódott a bukás rö- kamiéval, a műanyag re­dőnnyel. •Egyre több nipp lett a nénike szobájában. A jó rokon tevékeny volt és élelmes. Az ebédkiosz­tásból hazahozta a maradé­kot, a kávéfőzésből a hasz­not, felgazosodott kertjét is sikerült eladni a hódolójá­nak. A nénike nem ette meg az üzemi maradékot, amúgy is keveset evett. Csak azt szerette volna, hogy kapcsolják be a kon­vektort, ha hideg van. Még ennél is jobban sze­rette volna, ha nem hagy­ják magára, legalább hét­végeken nem. Ebből is lát­szik, hogy a nénike telhe­tetlen volt, hiszen valójá­ban azt akarta, hogyi sze­ressék. Ilyen pont azonban nem szerepelt az eltartási szerződésben. « A szobájában halt meg, a nevetős fotelben. Egyedül volt. Amikor felkötötték az, állat, akkor is mosolygott, hiszen a szekrényben min­dig volt a vendégeknek egy kis ropogtam való, sőt itó- ka is. A halottszállítók is kényelmesen elfértek nála, csak az előszobában akadt egy kis probléma a szűkre apasztott tér miatt. A szóba nem sokáig ma­radt a nénike szobá­ja. Az osztozásnál az is kiderült, hogy itt már tulajdonképpen semmi nem volt a nénikéé. Az oszto- zók szinte vidámak voltak, egyikük fel is kiáltott vic­cesen. — Kinek kell egy múfog- sor? Egy ajtó véglegesen bezá­rult mögöttem. De vajon mitől is volt olyan barát­ságos a nénike szobája? A titok nyitja, alighanem, maga a nénike volt. Ám ki kíváncsi itt a nénikékre? A több mint negymilliará^ forintos Magyar Vállalkozás fejlesztési Alapítványból, , ^ megyében május 2-átóft .á; vállalkozók három pénzinté­zettől juthatnak hozzá, a Magyar Hitel Bank RT.-től, az OTP-től és a Postabank­tól. A hitelnél nincs összeg­határ-megkötés. Változatlanul él az export­előfinanszírozási hitel és változatlanul, alig veszik igénybe a megyei vállalatok. Március 31-éig erre egyetlen példa akadt, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank RT. nyújtott 9 milliós hitelt. A cégek talán annyiban okol­hatók ebben, hogy a koráb­bi exportszerződéseikben úgy kötötték meg a feltételeket, hogy abból kimaradt az, hogy a külföldi partner ban­ki garanciát adjon az export- szállításokra. Mivel ezt nyu­gaton sem adják ingyen, a külföldi cégek is spóroltak. Előbb az adósság Május elsejétől szigorú szankciókat vezetnek be a fizetésképtelen vállalatok el­len. A Magyar Közlöny idei 22. száma tartalmazza a kö­vetkezőket. Eddig a tartós fi­zetésképtelenség kategóriája élt és korábban a hitelezőre volt bízva, hogy az adott vál­lalat ellen kezdeményez-e felszámolást. Az új jogsza­bály szerint „egyszerű” fize­tésképtelenség esetén la cég 30 napig sorban á'll és fize­tésképtelen) a vállalat első számú vezetője 8 napon be­lül köteles a megyei bíró­ságtói kérni a felszámolás megkezdését. Ugyanezt .a hi­telező továbbra is megteheti. Jelenleg a Nyírlugosi Álla­mi Gazdaság ellen folyik fel­számolás. amit az: nehezít, hogy a műit évben a gazda­ság közreműködésével ala­kított kft-k közül néhány veszteséges és ezek pénz­ügyeit kell. legelőször rendez­ni. Bár a nyírbátori Auróra Cipőgyárat megvásárolta a Pécsi Bőrgyár, kérdés, hogy a vételárból ‘ a Pénzintézeti Központ mennyi re tudja ki- finetni-'a-hitelezőkefycVdlósizí- nű hofflí iádon megalakultak a szak- szlWetkfeöítefiu'S Rttfabbí' tar­tozás (viszónt még’ •mindig' (34 milliós. A pátrohai Zöld Me­ző Termelőszövetkezet tagsá­ga saját szövetkezete ellen kérte a felszámolás megkez­dését. Sorban állnak a pénzért Jelenleg sok cég vezetője abban bízik, hogy ezt a jog­szabályt nem lehet végrehaj­tani. A megye bankjainál az első negyedév végén kimu­tatott kétmilliárd tartozás viszont azt jelzi, hogy ko­moly gondok várhatók. En­nek az összegnek a 70 szá­zalékával 13 megyei cég (ál­lami gazdaság, vállalat, ter­melőszövetkezet) tartozik. A bankok, ezt a 13 céget külön kategóriáiban tartják nyíl-. ván. ők azok. akiknek sor- banállása mindennapos és hiteltartozásuk meghaladja a 25 milliót. Közülük talán az a két nagyvállalat van fur­csa helyzetben, amelyek ko­rábban jelentős nyereséget könyvelhettek el. de a rubel- exportstop miatt jelentős veszteségek érték őket. A tő­kés export finanszírozására pedig nehezen adnak szá­mukra hitelt a bankok. A másik véglet, amikor a cégek diktálnak a bankok­nak. hogy a több tíz milliós betétállományuk elhelyezésé­ről ki fizet több kamatot. Magyarán szólva licitet tar­tana«. A hírek szerint az áruba bocsátott pénzösszeg kamata elén a 33 százalékot. (má(hé) Füsttel mérgezők Hála az égnek, nem kell le­szoknom a dohányzásról. A szer­vezetem volt oly szives, nem hagyta, hogy rászokjak. Sőt: Mint érzékeny műszer,' heveny émelygéssel Jelzi a legapróbb kis füstkunkort is. Hát nem szörnyű? Ha teszem azt, ülők a vonat nemdohány­zó kocsijában, s valamelyik ked­ves útitársam kojtolva átllbeg a kocsin, a rosszullét környékez: Mit csináljak? Álljak fel. men­jek oda a kedves útitársamhoz, vegyem ki a szájából a henyén lefittyedő füstokádót, vágjam ki az ablakon (nem a kedves utast, hanem u cigarettát). s hív­jam fel figyelmét a nemzetközi jelzésre a kocsi falán? vagy in­kább füstölögjek én is magam­ban? Félő, hogy így is. úgy Js egyedül maradók...------- (T.) Május elsejétől Mátészalka testvérvárosa NaiykHIyl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents