Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-21 / 117. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 21. Várjuk a vállalkozókat Gtfncz Árpád hazaérkezett Göncz Árpád megérkezése­kor a sajtó képviselőinek el­mondta: jó szolgálatot akar­tam tenni az országnak. Az volt a benyomásom: hiteles ember vagyok számukra. Azt szerettem volna el­mondani: a magyar belpoli­tikai helyzet stabil, nyugod­tan fektethetnek be pénzt Magyarországon. Mindenekelőtt új kis- és középvállalkozásokra gondol­tam, mivel azok az átalaku­lás és a privatizálás idősza­kában munkahelyeket terem­tenek és munkahelyeket szüntetnek meg. Teljes meg­értéssel fogadták ezt, és úgy vélem, hogy támogatják is majd ezzel kapcsolatos terve­ink megvalósítását. Gyakori lati kérdésekről szólva kér­tem, ha akadályokba ütkö­zünk az előttünk álló nehéz gazdasági feladatok során, akkor nemzetközi fórumokon segítsenek. Erre is ígéretet tettek, s arra is, hogy támo­gatják a kisebbségi charta kidolgozását, illetőleg elfo­gadtatását. Hangsúlyoztam: a magyar külpolitika egye­nes vonalú és kiszámítható lesz, folytatása az utolsó más­fél esztendő külpolitikájának. Célja békés, s ezen belül is elsősorban a szomszédokkal való megbékélést, az ottani magyarság kollektív és egyé­ni emberi jogainak érvénye­sülését kívánja elősegíteni. Találkozásom Bush elnök­kel nagvon kellemes volt. Azt hittem, hogy ez formális lesz, kezet fogunk, meg­iszunk egy feketét és kész. A tizenöt percre tervezett be­szélgetés 45 percig tartott. Az elnök véleményemet kérte a kelet-közép-európai és a szovjet fejlődés viszonyáról. Alternatívákat vetett, illetve vetettünk fel. A bennünket érintő kérdésről szólva kér­tem: a csúcstalálkozón szor­galmazza, hogy határidőre fejezzék be a szovjet csapa­tok kivonását Magyarország­ról. Az elnök azt válaszolta, hogy ez természetes, szerepel a tárgyalások napirendjén. Fontos írókkal, kiadók, kulturális intézmények, ala­pítványok képviselőivel is találkoztam. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy az Egye­sült Államokban teljes biza­lommal, fenntartás nélkül tekintenek Magyarországra. Nagyon félnek azonban az európai instabilitástól, min­dentől, ami ezt előidézheti. Látják, hogy a kelet-európai folyamat fokozatosan bonta­kozik ki, s a kimenetele ki­számíthatatlan. Kérdezték az én magánvéleményemet er­ről. Feltették a kérdést: va­jon á magyar modellt hasz­nosítja-e a Szovjetunió? En erre azt válaszoltam: vajon belefér-e egy mamut az egérlyukba? Szó volt a magyarországi antiszemita megnyilvánulás­ról az Edgar Bronfman úr­ral, a Zsidó Világkongresszus vezetőjével folytatott beszél­getésünkön. Elmondtam: vol­tak ilyen megnyilvánulások, ezek azonban nem fenyeget­nek erőszakkal, küzdünk el­lenük. Teljes egyetértésre ju­tottunk, meghívtam Bronf­man urat magyarországi lá­togatásra, ezt ő köszönettel elfogadta. Leszerelési világkonferencia | Mviudus .’,.-,,1 jlyiu.r-ur • ' Balogh Györgynek (FKgP), az Országgyűlés Honvédel­mi Bizottsága elnökének ve­zetésével parlamenti delegá­ció utazott vasarnap Bonnba, az Interparlamentáris Unió által szervezett leszerelési világkonferenciára. A május 21-től 25-ig tartó nemzetkö­zi tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tagjai: Perjés Gábor (MDF), a Hon­védelmi Bizottság titkára, Zombori Mátyás (SZDSZ), a Külügyi Bizottság tagja, Kovács Jenő (MSZP), az Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagja. Románia „votat“ Romániában rendben és nyugalomban szavaznak az állampolgárok. Délig a sza­vazásra jogosultak 35,9 szá­zaléka adta le voksát. Valamennyi választási kör­zetben a választási bizottság elnöke vasárnap reggel 5 óra­kor a bizottság többi tagjának részvételével végezte el az utolsó ellenőrzéseket. Min­denütt rendben levőnek ta­lálták a fehér szavazólapo­kat. a kis körbélyegzőket, amelyeket „votat” felirattal kapták meg a szavazásra jo­gosultak. a választási név­jegyzékeket. majd lepecsétel­ték az urnákat. A körzetek előtt hosszú sorokban álltak az állampolgárok és türelme­sen várakoztak, amíg bejut­nak a szavazóhelyiségbe. A visszaélések elkerülésére a szavazáskor a személyi iga­zolványokba a választási bi­zottság elnöke egy pecsétet nyomott. Így nem fordulhat elő. hogy valaki kétszer le­adja á szavazatát, mert je­lentkezéskor először átlapoz­zák a személyi igazolványt, s csak azok kapnak szavazó­lapokat. akiknek „üres” az igazolványuk. Megtalálták a Ceausescu házaspár sírját BUKAREST: A román fővárostól délre levő Ghencea-te- metőben sírásók május 19-én nyugati újságíróknak meg­mutatták Ceausescu és felesége feltételezett sírját. A diktátor sírján (képünkön) hevenyészett fakereszt, rajta a felirat Popa Dán ezredes. (MTI telefotó) Stephan Khoeler. Kéjéig« állatok Felcsigázott csiga-bige Nehezen hihető, hogy az állatok közül a csigák azok, amelyeknél először lépett fel a törzsfejlődés során a szapo­rodási aktus mellett jelent­kező jellegzetes szexuális magatartás. Az ugyancsak puhatestű kagylók — bár váltivarúak — még igazi re­meteéletet élnek; érett ivar- sejtjeiket egyszerűen a kör­nyező vízbe ürítik. Egészen más a csigák esete, amelyek­nél emberi szemmel nézve szinte perverz szerelmi életet tapasztalhatunk. A közismert éti csigáiméi például minden szokatlan. Az ivarmirigyek a csigaház vé­ge közelében helyezkednek el, innen egy bonyolult csa­tornarendszer vezeti el az ivarsejteket és a kísérő vála­dékot. Ha a hímnős csigák egyikét „szerelmi" aktus köz­ben megvizsgáljuk, akkor a csiga a „férfiasság” megtes­tesítőjeként hat. Óriási, ki­dugható párzószerve van, ud­varlása heves és szenvedé Íves. A vad szerelmi tánc vé­gén mindkét partner felágas­kodik, ide-oda inog, sőt cup- panásokat is hallat, a végső­kig felizgatott csiga pedig egy mésztőrt döf szerelmesé­nek testébe. Más csigafajok mésznyilakat lőnek — talá­lomra — partnerükbe, de a nyilak messze elkerülik a partner ivarnyílását. Ezen iz­galmas jelenet után a sebe­sült láthatóan összehúzódik a fájdalomtól; azt hihetnénk, hogy kéjgyilkosság történt. Ehelyett azonban a partner is izgalomba jön. A kölcsönös megtermékenyí­tés, amelyben mindkét part­ner egyidejűleg hím és nős­tény is, néhány percig tart. Az egyre hevesedé násztánc egy pillanata az éti csigánál kovácstábort, melynek Nyír­egyháza adott otthont. „A fel­fedezett” kovácsmesterek nagy lelkesedéssel dolgoztak a táborban, így tavaly már a kovácsok országos találkozó­ját is megrendezhefték. Ta­valy hirdették meg a céh megalakításának terveit is, nagy sikerrel, hiszen az or­szág területéről 22 kovács pá­lyázott. Az ő munkáiból nyílt a mostani kiállítás. A céh önálló jogi személy, ellátja tagjainak menedzselé­sét, érdekképviseletét. Szere­pet fog játszani az utánpót­lás erősítésében is, azzal, hogy a kovács-iparitanulókat foglalkoztató mesterek, ked­vező adóztatásáról gondosko­dik. Szeretnék elérni, hogy a művészi képességű fiatalok kizárólag a céhbe tömörült kovácsmestereknél tanulja­nak, vegyék át a szakma ér­tékeit. A továbbiakban számos újdonság várható a céh mű­ködésétől. Jövőre, a külföldi kapcsolatok révén itt rende­zik meg az európai kovács­konferenciát, amelyre többek között spanyol, német, kár­pátaljai és litván mesterek jelezték részvételüket. Most még fantasztikusnak hat az elképzelés, de megvalósítha­tó, hogy Nyíregyháza legyen a centruma az európai ko- vácsművességnek — itt ta­lálkoznak maid rendszeresen a kiállításokon, tanfolyamo­kon. Szerepel a tervben e ki­állításnak az országos vándo­roltatása is, valamint az, hogy amint arra alkalmasak a körülmények, egy állandó­an látogatható bemutatót nyissanak — afféle kovács­múzeumot. Remény van ar­ra, hogy az iparosodással el­felejtődött szép ősi mestersé­get megmentsük a jövendő­nek. BE. Szelek szárnyán háztál házig Stephan Khoeler, a képen látható gépen osztrák üzletembereket ho­zott hazánkba. Mivel a Dunán innen csak Nyír­egyházán van olyan re­pülőtér, amely rendelke­zik szilárd burkolatú ki­futópályával, ezért válasz­tották leszállóhelyül Nyír­egyházát. Míg az üzletemberek a debreceni partnerükkel tár­gyalnak, addig Stephan a nyíregyházi repülőtér al­kalmazottainak általa is nagyra tartott vendégsze­retetét, illetve a májusi kánikulát élvezi. S az üz­letember szemével jár kel a muzeális értékű repülőgé­pek között. Egy 300 alkalmazottat foglalkoztató cég együk tu­lajdonosa, ugyanis egy re­pülőteret, illetve négy re­pülőt üzemeltet. Két piló­tája közül az egyik ö maga. Egész Európában vállal­nak szállítást a fentihez hasonló kisebb gépekkel, de mostanában a legkere­settebb utak Magyarország­ra, illetve Jugoszláviába irányulnák. Az NSZK-ban székelő cé­ge szívesen szállítana az NDK-ba. de ott ma még tízszer annyi a papírmunka. mlint nálunk. Most alig több mint kétórás út után érkez­tek meg az ausztriai Bre- gen&abőü. Mivel Afrikáiban, köze­lebbről Ghánában is van cégének érdékel tsége, s ez az ország éppen nem a rendkívül magas színvona­lú repülőtereiről híres, a nálunk használatos An—2- es gépek ott jól hasznosít­hatók lennének. Ahogy Stephan mondta, a gbanai viszonyok egészen hasonló­ak a mieinlkihez. Ezért akar vásárolni itt egy AN—2-est. Az ő gépe „kicsit” felsze­reltebb, s értékesebb, mint a vásárolandó. Értéke — az 5 becslése szerint — kö­rülbelül százszorosa. A nagy nyomást is bíró abla- ikoikon betekintve a video-, a telefax-, a telefonkészülé­keket szemlélve, lehet ab­ban valami, amit mondott. Balázs—Tapolcai A Népművészeti Egyesület, illetve a megyei népművésze­ti stúdió a Váci Mihály mű­velődési központ kebelében 1973-tól házigazdája az or­szágos népművészeti kiállí­tásnak. Az eltelt idő alatt a pályázatokra érkezett anya­gok alapján megfigyelhették, hogy egyes szakmákat a ki­halás veszélye fenyeget. Nincs meg a kívánatos után­pótlás a kovács szakmában sem, ezért újabban erre is kiemelt figyelmet fordítanak. A megyei csoporthoz tar­tozó kovácsok — Molnár Jó­zsef, Vajda László és Szeke­res Antal — 1987-ben au­gusztus 20-án a budai várban nagysikerű bemutatót ren­deztek, melyet azóta többször megismételtek. 1988-ban megszervezték az I. országos Míves kovácsoltvas-tár­gyakból nyílt kiállítás Nyír­egyházán a Pál Gyula terem­ben a hét végén, amely júni­us elejéig látogatható. Szombaton, a kiállítás megnyitása után egy másik jeles esemény is megtörtént: megalakították az országos kovácsműves céhet. Ennek előzményeiről és körülmé­nyeiről dr. Puskásné Oláh Júliától a Népművészeti Egyesület megyei szervezeté­nek vezetőjétől kaptuk a tá­jékoztatást. A vasat az ember ősidők óta használja, a bronzkort fkövető vaskortól kezdve, amikor a fújtató feltalálásá­val megmunkálása lehetővé vált. Ez a legfontosabb fé­münk felhevítve már olva­dáspontja (1535 °C) alatt meglágyul, kovácsolással alakítható a kovácsolt dara­bok összehegednek. Egyip­tomban és a Távol-Keleten már i. e. 4000 évvel készítet­tek vasból ékszereket. A hat­ezer éves művészet mai re­mekeit a kiállításon Pereházi Károly művészettörténész mutatta be a közönségnek, örvendező szavai annak szól­tak, hogy a művészi színvo­nalon alkotó mesterek sike­resen találták meg az ará­nyait a hagyományos és az újabb elemek, módszerek al­kalmazásának. Aki szereti a szépet, nézze meg a szép használati és dísztárgyakat. dMm|u|s REKLÁM ÁR! — REKLÁM AK! AZ OLCSÓT OLCSÓBBAN! Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat DOMUS ÁRUHÁZÁBÓL — Nyíregyháza, Űj Erő u. 39. sz. — és DOMUS MINTATERMÉBÖL — Nyíregyháza, Rákóczi u. 5. szám — 1990. május 21-től Régi ár: Új ár: sötétítő függöny 60,— Ft/m 10,— Ft/m műszőrme 280,— Ft/m 100,— Ft/m Lada gépkocsi szőnyeg 960, Ft 500,— Ft Amíg a készlet tart! (1771) Egy mesterség megmentése Luxusgép a kifutón

Next

/
Thumbnails
Contents