Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-19 / 116. szám

1990. május 19. Kelet-Magyarorsság 3 A munkástanácsok a/ önvédelem eszközei é, ----------—---------------------- " Lázadás a köldökzsinór ellen FURCSA MISSZIÓ JÁRT a napokban megyénkben. A baloldali alternatív egyesü­lés tagjai, akik egyben a Munkástanácsok Országos Szövetségének aktivistái, tár­sadalmi munkában vállalták, hogy az országszerte alakuló munkástanácsoknak gazda­ságpolitikai és jogi felvilá- gosítást, támogatást nyújta­nak. Így jutottak el hozzánk is, és tárgyaltak többek kö­zött a demecseri Nyírtex, a HAFE és a Fémmunkás dol­gozóinak képviselőivel. — Az egyesülést különböző pártok képviselői hozták lét­re, elsősorban a dolgozók tá­mogatására — emeli ki Krausz Tamás történész. — Amikor 1945-ben, 1956-ban bizonytalanná vált a vállala­tok irányítása, eltűnt a tu­lajdonos, a dolgozók kezük­be vették a sorsukat. Ezt az egész világon „magyar cso­dánaknevezték. Ma is úgy látjuk, a legfontosabb a tüg lajdoptasi érdekvédelmen alapuló Mi. létrehozása, meri tulajdonosként különböző módon és formában juthat­nak szerephez a dolgozók az állami vagyon lebontásában. A munkásnak nem all ér­dekében. hogy az üzem to­vábbra is államigazgatási irá- nyitás alatt maradjon, de az sem, hogy a volt igazgatók: (vezetői elit) legyenek az új tulajdonosok és őket kisem- mizzék. A politikai pártok­ban szerveződő uralkodó elit nem lesz legitim, ha a rep­rivatizáció a dolgozók nélkül történik meg. — A tőkének ..valódi” tu­lajdonosának .kell lennie — teszi hozzá Mocsáry József közgazdász. — De meg kell adni a dolgozónak járó részt is. Az államosításkor a je­lenlegi vagyon egytizede, ha megvolt, a kilenctizedét az évek során a melós, az apja és a nagyapja tette hozzá. Joggal háborodik most fel,— mert a „verítékük díja” nem volt ott a borítékban —, ak- kor milyen alapon adhatja el az állam külföldre, vagy ajándékozza el az újgazda­goknak a gyárat?! Nem tö­rődve azzal, hogy a dolgozó az utcára kerül... — AZ EMBEREK FELNEK. A közelmúltban nem fejlőd­hetett ki a munkásszolidari­tás — teszi hozzá Krausz Ta­más. — Az új rendszer vi­szont „ötszázezer munkanél­külivel le akarja kaszálni a dolgozókat”. A Mt. akkor működik jól, ha alulról jövő kezdeményezésként hozzák létre. Mert ha nem így van, törvényszerűen vállalati ta­nácsként fog funkcionálni. (Kialakult tapasztalat pedig a vállalati tanács és az igaz­gató összefonódása.) A Mt. pártoktól független és egé­szen más, mint a szakszer­vezet, mivel az utóbbi csak érdekvédelmi szerepet lát el. — Mi a vegyes tulajdon hívei vagyunk — folytatja a közgazdász tanácsadó. — A kis- és középüzemek kerül­jenek a jól gazdálkodó ma­gánemberek kezébe, de a na­gyobb gyárak nem. Sajnos, a szakembereink jó része a XIX. század marxista kapi­talista elméletét ismeri, ho- lőtt ma már egészen más a nyugati vagy a japán mo­dell. A tulajdonos csak rész­vényekkel — vagyis személy- telenül van jelen — nem tud ellenőrizni, irányítani. Ha jó a részesedés, elégedett, ha nem, eladja az értékpapíro­kat. A ‘kapitalista nagyüze­meknek egy szakképzett irá­nyító réteg és az ott dolgozók a jó gazdái, akiknek szintén vannak részvényei és így ér­dekeltek a nyereséges ter­melésben. Visszatérve a munkástaná­csok alakítására; a munkás ott él a gyárban, mindent tud arról. Hogy például a vezetés feléli-e vagy fejlesz­ti az üzemet, esetleg a szé- tpéiyi jövedelmek reálisáif alakulnak-« vagy tisztesse- gesék^a üsunfcaviszonyok,- i irányítanak. A MT. MEGALAKULÁSÁ­NAK közvetlen oka egyfajta Tvédelemre törekvés. Ha a vállalatnál baj van, akkor éb­red fel rá az igény. Ez kü­lönböző1 jellegű lehet. Pél­dául üMaeljárást indítanak, jelenté®'létszámleépítés vár­ható, a vállalatot részben vagy egészben kiárusíják. Ezekre a jelenségekre termé­szetes, hogy felháborodnak a dolgozók. — Megyénk sajátos hely­zetbe került. A fővárosi anya- vállalatok „gyarmatokként” kezelik a vidéki gyáregysé­geket — foglalja össze a szű- kebb haza jellemzőit Kántor Csaba Áron, a SZABISZ ál- elnöke, a házigazda, aki egy- ben a munkástanácsok Or­szágos Elnöksége mellett mű ködő információs iroda me­gyei instruktora. — Az' évek­kel ezelőtt idehelyezett régi, rossz gépek gazdaságtalan működése miatt most veszte­ségessé vált a termelés. Hogy a budapesti központok veze­tői átmentsék hatalmukat, ezeket a helyi gyáregysége­ket áldozzák fel. (Felszámol­ják, esetleg eladják őket.) (Holott ezek az üzemek a „köldökzsinór”-politika miatt nem is tudták bizonyítani életrevalóságukat Nálunk a munkástanácsok a belső ki­zsákmányolás ellen, mintegy spontán lázadásként szület­tek á tebbtelepes anyaválla­lattal való elszakadás érde­kében a részleges tulajdon­jog megszerzésére. HAMIS AZ AZ ÉRV, hogv a tanácsok választott vezetői csupán rövid távú bérszem­pontokat vesznek figyélembe. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogyha hatalmi pozíció­ba kerülnek, gyorsan képesek a munkát megszervezni, fel­nőnek a feladatokhoz. Megyei sajátosság az is, hogy mind­három helyen a vállalaj, ve­zetése együttműködik és köl­csönösen keresi a kiutat a munkástanácsokkal. Danko Mihály Nagy Sándor aranygyűrűs cipészmester — aki már meghalt — műhelyének szerszámaival gazdagodott a közelmúltban a fehérgyarmati tájház. (M. K.) A költségvetési üzem dolgoséi nagy gonddal szépítik a vá­lj j színfolt az utcai zöldséges magánstand. (V. P. felvételei) ros parkjait. VIHAR EGY ÜVEG COCB-COLÍBBN A vásárló issza meg a levét? Abszurdnak tűnik: Kisvárdán gyártanak kólát és konya­kot, a helyi áfész mégis távoli vidékekről rendeli az üdí­tőt á szeszt. Gyár kontrái I eresk ed elem uímmel glossza jeféijímeg lapunkban a Kjstárdfsi fceszipi® Hy általat és a hptyi áfész ellentétéről. Pár napPm Syső^b közöltük a Ma­gyár Demokrata Fórum kisvárdai szervezete elnökének „Bojkott?” című írását. A pártelnök úgy véli, hogy vál­lalat helyesen nyitotta meg saját boltját, a szövetkezet pe- dig a vásárlók kárára hirdetett bojkottot- A szövetkezet főosztályvezetője nemrég levélben kérte szerkesztőségünket, hogy közöljük véleményét, „Nincs bojkott” címmel. Szívalapítvány Nyíregyházán lesz a Ma­gyar Szívalapítvány első szű­rőállomása, amelyet most va­sárnap adnak át a Bethlen Gábor utca 12 . szám alatti épületbeni a tüdős..: féttj- Mint isrtll^fes, pítvány célja, az, Jjo^.cjppK­kentse a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, az e betegségek miatt bekövet­kező halálesetek számát. Az ország első szűrőállo­másán holnap, azaz vasárnap délelőtt tíz órától megtekint­hető kiállításon több külföldi és hazai cég mutatja be a szűrővizsgálatokkal kapcso­latos, legkorszerűbb termé­keit. A kuratórium tagjai és más szakemberek véleménye alapján ezek közül választ­ják ki azokat a műszereket, amelyekkel az ország külön- höző pontjain kialakítandó, a nyíregyházihoz hasonló szűrőállomásokat felszerelni kívánják, mindenütt garan­tálva az azonos színvonalat. Lapunkban is beszámol­tunk már róla, hogy a Ma­gyar Szívalapítvány szerve­zésében a nyíregyházi Can- temus kórus és a Piccoli Ar­ch! zenekar jótékony célú hangversenykörutat tesz az Amerikai Egyesült Államok­ban. A turné bevételét és a felajánlott támogatást a szű­rőállomás fejlesztésére for­dítják majd. Az elutazás előtt, holnap este 19 órától a két gyermekegyüttes bemu­tatót tart a hangverseny kör­út műsorából a nyíregyházi római katolikus templomban. Közreműködik Détár Enikő és Rékasi Károly színmű­vész. Az alapítvány szervezőbi­zottsága hívja és várja az említett rendezvényekre mindazokat, akik a célokkal egyetértenek. Amerikai, skandináv, nyugat-európai vendégek jelezték részvéte­lüket, sőt az Európa Parla­ment néhány képviselőjét is várják vasárnapra Nyíregy­házára. A helyszínen igyekeztünk I meggyőződni arról: a szö- S vetkezet valóban bojkottál- ia-e a vállalat Coca-Cola és konyakszállítását. * A javaslat: 27 forint Az érthetőség kedvéért idézünk az eredeti glosszá- ból: ..Példaként említette a kereskedélrhi igazgató. hogy a vállalat által gyártott literes Coca-Cola az üzletekben 35 —40 forintba kerül, holott ok 27 forintos árat javasolnak a kereskedelemnek. Újabban az áfész üzletei nem veszik le a túrakocsikról a vállalat termékeit”. A vállalat a közelmúltban saját boltot nyitott, amely­ben valóban 27 forint egy üveg kóla. Letörték hát a szövetkezet árait. ezért a ..bojkott”? Az MDF helyi ve­zetője így fejezte be levelét: ..Reméljük, hogy az áfész il­letékesei felülvizsgálják dön­tésüket. érvényesülni hagy­ják a piaci törvényeket.” Az utóbb idézett mondatra szin­te válasz a főosztályvezető le nem közölt levelének ez a része: „Mi a piaci viszonyok normális működésének tart­juk azt, hogy olyan partne­rektől szereztük be az árut, amelyek kondíciói jobbak a másokétól”. Az áfész-irodán Himics Jó­zsef kereskedelmi főosztály- vezető ezeket mondja: — Húsvétra feltöltöttü k boltjainkat üdítő- és szeszes italokkal. Erre a szeszipari vállalat megnyitotta saját boltját. Ez ellen nincs kifo­gásunk. de elvártuk volna, mint régi partnertől, hogy nyitás előtt felhívják a fi­gyelmünket. Eddig is szállí­tottunk a Nyírkémiától üdí­tőt. a Miskolci Likőripari Vállalattól kólát és konyakot. A miskolciak, ^kondíciója jobb, mert íize.tesx tialu. :Uí.n, kedvezményt adnak. Boltve­zetőinket nem szólítottuk fel bojkottra.” „Nem nyilai­kozhatok...5' Az áfész-irodáról telefonon hívjuk Tóth Zoltánt, a szesz­ipari vállalat osztályvezető­jét: „Talán nem ártana va­lahol együtt, szemtől szem­ben megvitatni, az ügyet.” Válasza: „Nem nyilatkozha­tok a vezérigazgatóm enge­délye nélkül és a cikket meg­jelenés előtt ön köteles meg­mutatni a vezérigazgató­nak!"?? A vezér városon kí­vül ván. a ..szembesítés” el­marad. Nézzük a helyi Szabolcs Áruház élelmiszer osztályát. Van itt 10—12 fajta üdítő. Az egyik polcon egymás mellett kisvárdai és miskolci ko- nyak. Ugyanazon fogyasztói áron. A Mártírok útján lévő ABC-áruházban kisvárdai li­teres kólát árulnak, üveg nélkül 28 forintért. (Nyír­egyházán is ennyibe kerül egv lit«- kóla.) Áz ABC ve- /Jftő" fájlítjal „Az i rónáról rtém kaptunk felszólítást semmilyen bojkottra. Ez a sor kóla itt készült.” A városi tanács osztályve­zetője. Szabó László mond­ja: ..Jó a város üdítőital­ellátása. Erre panasz nem ér­kezett.” A szeszipari vállalat új, tágas mintaboltjában vá­gyunk. Sokféle ital kapható itt. valóban igen olcsón. Másnap. A szerkesztőség­ből telefonon hívjuk Vagü Sándort, a szeszipari vállalat kereskedelmi igazgatóját. "A vonal másik végén ő így vé­lekedik: — Nyitás előtt egy keres­kedelmi fórumon az áfész képviselőiének jelenlétében közöltük, hogy saját boltot nyituilikSjAiz tr<iKBria3.í*es.zt*is ( így -megvolt. A.- Miskolcról hozottj Róla W körívük osfcfzfes- ‘ ségében valahol csak drá­gább lehet. Húsvét után az áfész bizonyíthatóan keveseb­bet rendelt tőlünk, mint ál­talában. Igaz. nem állt le a szállításunk és újabban eny­hült köztünk a légkör. Ma már tárgyalunk a szövetke­zet főosztályvezetőjével. Nem rossz szándék Végül néhány megjegyzés: a szeszipari vállalat az új boltját korábban is megnyit­hatta volna. (A Nyíregyházi Konzervgyár a saját boltjá­ban régóta árul ölese kon­zervál, a Szabolcs Cipőgyár salát boltjában viszonylag ol­csók a cipők.) A szeszipar lépésében nem látunk rossz szándékot, az új bolt nen az áfész ellen irányul. A szövet­kezet lépése sem elítélendő akkor, ha a miskolciak átme­netileg kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett szállítanak. A „csendes bojkott’' azon­ban bizonyítható, tény. hogy az elmúlt hetekben keveseb­bet rendeltek. Örömmel ál­lapítottuk meg. hogy _ az el­lentétnek nem. a vásárlók ..it­ták meg z levét”. Örömmel hallottuk, hogy enyhül & fe­szültség a két cég viszonyla­tában. Jó volna, ne a válla­lat és a szövetkezei: vezetőd a további jó partneri kapcso­latra emelnék poharukat. Nábrádi Lajos A nyugodt ember m vonattal Vásárosna­Ur menyből Nyíregyhá­za felé tartunk. „Nem érdemes dolgozni, mert a pénzt levonják adó­ra” — zohorál egy 50 év körüli, napbarnított férfi. — Világ csaknem vala­mennyi országában fizet­nek adót — mondja neki csendesen az idősebb, ele­gáns útitársa. — A !taknyos, kezdő köly- köknek több az órabére, mint az enyém, évtizedek után — folytatja az elége­detlenkedő. Már pontosan nem tud­nám idézni, de a tanár­uras megjelenésű és be­szédstílusú embernek erre is volt nyugtató válasza. Miután a nyíregyházi vasútállomáson a vonatról leszálltunk, beszédbe ele­gyedtünk. Megtudtam, Dor­ka József, 72 éves nyirma­dai lakoshoz van szeren­csém. Kedves, jő kedvű. Három évig vasúti pálya- munkás, 37 esztendeig pe­dig forgalmista volt. öt gyereke van. Az egészségé­vel — a szívbetegsége el­lenére is — elégedett. — A nagyfokú higgadt­ságát minek köszönheti? — kérdeztem. — Annak, hogy meggyőződéses református vagyok — válaszolta a mo­solygós férfi, miközben egy padra telepszünk. — És jól sikerült a házasságom, ugyanis egy szép, de sze­rény lányt kaptam felesé­gül, akivel 45 évig boldo­gan éltünk. Sajnos, négy éve meghalt, s ez az én nagy bajom. Ügy érzem ne­kem az életben a megérde­meltnél több jó jutott, mert nincs annál kedvezőbb, mintha két ember szereti egymást. — Az elégedetlenségből sokaknak származik baja — folytatja Dorka József. — Nekem a Biblia a vezér­fonalam, s 20 éves korom óta aszerint élek. A mű­veltségemet is abból szerez­tem. Szeretetben kevéssel is boldogan élhetünk. Min­denkivel igyekeztem jót tenni. Elbúcsúzunk. A rohanó, ■ taposó tömegben nézek utána, ö korunk vadonjá­ban egy kis nyugodt szi­get. Életszemléletét talán tanítani kellene. (cselenyi) BEFEJEZŐDÖTT PÉNTE­KEN A VENDINFORM ’90, a megyei vendéglátó vállalatok és cégek kétnapos országos találkozója. Közel száz szak­ember részvételével Nyíregy­házán. a Korona Szállóban tanácskoztak a vendéglátás­ról. az idegenforgalomba és a világkiállításba történő be­kapcsolódásról. Pénteken dr. Cellái Imre kereskedelmi mi­niszterhelyettes. az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnö­ke tartott előadást a ven­déglátás jelenéről és jövőjé­ről.

Next

/
Thumbnails
Contents