Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. május 18. Utolsó ülését tartotta a leköszönő kormány Utolsó ülését tartotta csü­törtököm Németh Miklós ügyvezető miniszterelnök le­köszönő kormánya. A bú­csúzó testület tanácskozásán elhangzottakról Bajnok Zsolt, a kormánnyal együtt távozó szóvivő tájékoztatta a magyar és a külföldi új­ságírókat. Mindenekelőtt azokról az adatokról adott átekintést, amelyek az idei esztendő első három hónap­jának gazdasági folyamatait jellemzik. A kedvező fordu­lat előjele, hogy a rubel el­számolású forgalomban a korábhi tetemes kiviteli többlettel szemben már 250 miliő rubel a behozatali ak­tívuma. A vállalatok köré­ben erősödik a tőkés piaci orientáció, ami ugyancsak megfelel hazánk gazdasági törekvéseinek. Gyors ütem­ben növekednek a gazdasági társulások; a tavalyi négy­ezer ilyen jellegű gazdálkodó egység mellett az év első ne­gyedében újabb kétezer ala­kult. Ami a gazdaságpolitika egyik alapelvét, a szigorú pénzügyi politikát illeti, el­mondható, hogy ennek révén sikerült biztosítani az or­szág hitelfelvételi lehetősé­geit. A kedvezőtlen tenden­ciákat felsoroló listát az ipa­ri termelés 6—7 százalékos csökkenése vezeti, ami első­sorban a piac beszűkülésével magyarázható. A társadal­mi feszültségek növekedését vetíti előre, hogy a munka-t nélküliek száma hónapról hónapra növekszik. A szokásos szóvivői tájé­koztatók rendje némileg fel­borult, amikor a leköszönő kormány nevében az ügyve­zető miniszterelnök rögtön­zött sajtófogadáson mondott köszönetét az újságíróknak azért a hathatós támogatás­ért. amellyel hozzájárultak a békés átmenet megvalósítá sához. A személyes hangvé­telű búcsúzás alkalmával Németh Miklós elmondta, hogy a nyarat főként pihe­nései fogja tölteni, majd szeptember táján dönt arról, hogy politikusként folytas­sa-e pályafutását, vagy köz- gazdasági szakképzetségének megfelelő tevékenységet vá­lasszon-e. Gyors privatizációt Hazánk jövőjéről tárgyal az Európa Tanács Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének konfe­renciája csütörtökön folyta­tódott Budapesten. A részt­vevők a kelet-európai gaz­dasági reformok megvalósítá­sáról cserélték ki nézeteiket, vitatkoztak arról. gyorsan, vagy csak fokozatosan kell az átalakulást megvalósítani, s a Nyugat miképpen támo­gathatná az alapvető változá­sokat Európának ebben a ré­giójában. A felszólalók számos te­kintetben egymással ellenté­tes véleményeket fogalmaztak meg. Onno Ruding volt hol­land pénzügyminiszter, a Elek Emil felvétele az országos vendéglátóipari tanácsko­zás árubemutatóján készült, melyről az 1. oldalon olvasha­tó tudósítás. II rendőrség és az egyházak tanácskozása A megyei rendőr-főkapi­tányságon a tegnapi napon megbeszélést tartottak a fő- kapitányság vezetői az egy­házak megyei vezető tiszt­ségviselőivel. Eszmecserét folytattak a bűnmegelőzés­ben és bűnüldözésben lehet­séges rendőri-egyházi együtt­működésről. a rendőri fog­dákban fogva tartottak köré­ben végezhető lelkószi tevé­kenységről. a szabadságvesz­tésből szabadultak utógondo­zásáról. sőt a rendőri, illetve a lelkészi képzésben való kölcsönös részvételről is. A tanácskozáson részt vett a megyei bíróság képviselője is. II Vasiyár utcán, és a Vay Ódául körúton Új lakások, üzletsorok Jó hír a beruházások visz- szafogása közben, hogy a SZÁÉV-nek erre az évte biz­tosított a munkája, a közel­múltban több új beruházás megvalósítását kezdték el az építők. 1990-re már egymilli- árd 400 ezer forint értékű munkára szerződött a válla­lat. A nyíregyházi Vasgyár ut­cán a közeljövőben kezdi a SZÁÉV 62 OTP-s lakás épí­tését, a lakások alatt üzlet­sor lesz. A Vay Ádám kör­úton szintén lakások és üz­letek építését kezdik el pár héten belül. Örökösföldön már elkezdték 144 garzonla­kás építését. (Itt először épít garzonokat a vállalat.) Máté­szalkán nemrég kezdték épí­teni az újabb 14 lakást, e lakások alatt is üzletsor lesz. A minőségi munka javítása érdekében tavasszal újabb intézkedést hoztak a válla­latnál, és bevzették az ösz­tönzőbb bérezést is. Fegyverzet­csökkentés Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő csü­törtöki moszkvai sajtóérte­kezletén elmondta, hogy Ja­mes Baker amerikai és Edu­ard Sevarnadze szovjet kül­ügyminiszter szerda esti megbeszélésükön részletesein megvitatta a kétoldalú kap­csolatok helyzetét, a leszere­lési kérdéseket, . és külön a gazdasági kapcsolatok hely­zetét, s Sevardnadze részle­tesen tájékoztatta amerikai kollégáját a Szovjetunió bel­ső helyzetéről. Geraszimov hozzáfűzte, hogy a szakértői megbeszé­lések számos területén jó eredmények jelentkeznek, azonban a tavaszi szovjet- amerikai csúcstalálkozó si­kere érdekében további erő­feszítésekre van szükség. Nemzetközi Valutaalap Inte­rim bizottságának volt elnö­ke, aki neves pénzügyi szak­ember. és várhatóan ő lesz az alakulóban lévő Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank első számú ^vezetője, úgy vélekedett, hogy Kelet- Európában a sokkterápiát és a fokozatos reformokat ügye­sen kell kombinálni az adott ország sajátosságainak meg­felelően. Magyarország helyzetével kapcsolatban azt a tanácsot adta. hogy az új kormány­nak sikeresen kell mene­dzselnie az ország -külső adósságát, hogy hazánk első osztályú adós maradion. Ez nagyon fontos az átalakulás­hoz szükséges külső források biztosítása, a külföldi tőke- befektetők bátorítása szem­pontjából. Bőd Péter Ákos. az Or­szággyűlés Gazdasági Bi­zottságának elnöke, ipari és kereskedelmi miniszterielölt úgy foglalt állást, hogy Ma­gyarországon mindenképpen meg .kell gyorsítani a refor­mokat. Az új kormány gyors gazdasági szerkezetváltást, privatizációt és külgazdasági orientációt akar végrehajta­ni. Szerkezetváltás terén el­kerülhetetlen. a vesztesége­sen, nem kellő hatékonyság­gal működő vállalatok rövid időn belül történő leépítése. A tervgazdaságból a piac- gazdaságba való átmenet tár­sadalmi hatásaival foglalkozó délutáni ülésen a felszólalók nem hagytak kétséget afelől, hogy a kelet-közép-európai országoknak — s köztük ha­zánknak — jelentős szociális problémákkal kell szembe­nézniük gazdaságuk átalakí­tása során. Nincs olyan cso­daszer — mondták —. ami­vel a szociális feszültségek fokozódása elkerülhető lenne egy nagyszabású gazdasági váltás során. Nagy hangsúllyal vetődött fel a szociális programokhoz szükséges források kérdésé. A téma svéd szakértője abból indult ki. hogy a vállalkozá­sokat nem lehet túlzottan magas adókkal terhelni, mert az csökkenti a vállalkozóked­vet. visszaveti a gazdaságot. Ezért elsősorban olyan új módszerek bevezetését java­solta. amelyek megszüntetik a pazarlást a szociálpolitika, a társadalmi újraelosztás je­lenlegi gyakorlatában. s amelyek révén valóban az arra rászorulók helyzetén .ia- víthatnak. Moszkvai levél Szomorú évfordoló Szomorú évfordulóról emlékeztek meg Szovjetunió- szerte (a központi Televízióban például egész napos jó­tékonysági műsor keretében) április utolsó napjaiban. Négy éve már, hogy bekövetkezett a csernobili tragé­dia. Jurij Scserbak ukrán író (mellesleg a „Csernobil” című dráma szerzője) véleménye szerint a Szovjetunió eddigi történetében három nagy csapás volt: a tatár­mongol iga, a nagy honvédő háború és Csernobil. Természetesen erről lehetne vitatkozni, ám az tény. hogy a szakemberekből, tudósokból álló 85 tagú parla­menti bizottság több hónapos vizsgálódása eleddig is­meretlen vagy egyszerűen elhallgatott tényeket is fel­színre hozott. Ezek fényében pedig úgy tűnik, hogy merőben át kell formálnunk a Csernobilről eddig kialakított vé­leményünket. Most végre kiderült, hogy a probléma sokkal aggasztóbb annál, mint eddig hitték. összesen mintegy JO millió hektár földet ért radio­aktív szennyeződés, ebből több mint 3 millió hektár szántóföld. Az Orosz Föderációban 4, Belorussziában és Ukrajnában 5—5 megyét ért szennyeződés, de ki­sebb mértékben jutott belőle a krasznodari területre, Szuhumi vidékére és a Baltikumra is. Ma még ismer rétién, hogy milyen területet szennyezett stroncium, plutónium és kévés adat van a céziumról. A baleset óiá áz emberek ezeken a területeken ugyanúgy élnek, mint eddig, többségük nemigen tud-' ja, m,ilyen körülmények között. Erre csak az utóbbi időben kezdenek rádöbbenni, miután kiderül, hogy a veszély sokkal nagyobb annál, mint eddig hitték és hogy a hatóságok felelőtlenül ígérgettek és elbagatelli­zálták a dolgokat. Az pedig már egyenesen felháborító, amikor a belorusz Agroprom (azóta e szervezet már megszűnt) egykori munkatársa arról beszélt, hogy az ideiglenesen megállapított szint (mármint a radioaktív fertőzés szintje) emelése következtében 1,7 milliárd ru­bel hasznot hoztak az államnak a mezőgazdasági ter­mékek átadásával. Kiderült mára az is, hogy semmit sem ér a terület megtisztítása a sugárszennyeződéstől, mert a fertőzés szintje néhány hónap alatt visszaáll a régi szintre. Ugyanakkor eddig ezekben a mentesítési munkákban több mint kétszázezer fő vett részt, akik azután hazautaztak szerte az országba, magukkal vive táv bizonyos dózist, közülük egyre többen betegednek meg. Habár még pontos adatok nincsenek ma sem, körül­belül 4 millió ember él a többé-kevésbé fertőzőit terü­leteken. Ehhez még hozzá kell tenni azt a körülbelül hatszázezer embert, akik részt vettek a baleset követ­kezményeinek elhárításában. A legszörnyűbb áz. hogy elsősorban a gyerekeknél nőtt meg a megbetegedések száma és az is elgondol­kodtató. hogy Ukrajnában az elmúlt évben először nem nőtt. hanem csökkent a lakosság száma. Egyes tudósok véleménye szerint 2000-ig 180—250 milliárd rubelt kell költeni a kataszrófa következmé­nyeinek felszámolására. S hogy ez nem túlzás, arra példa az 1979-es amerikai atombaleset, amely méretei­ben lényegesen kisebb volt a csernobilinél. Itt eddig 135 milliárd dollárt költöttek a következmények fel­számolására. Mindezek alapján talán nem túlzás azt mondani, ma még az emberiség nemigen tudja, hogy a csernobili katasztrófa az egész emberiség eddigi történetének egyik legnagyobb katasztrófája. Valamennyi következ­ményének megszüntetése lehetetlen, mert egyes hatá­sok örökérvényűek. Másrészt a folyamatok egy részét még csak most kezdik értelmezni. Ezért hosszú időszak áll előttünk, amelyben a£ emberiség és az egész bio­szféra alkalmazkodásáról kell beszélni az új, Csernobil utáni állapotokhoz. Moszkva, 1990. május cAJuxtuji Qituán Elkötelezettség a társadalom iránt Egyházi állásfeglalás a román helyzet Ggyében A HÁZIIPARI SZÖVETKEZET keresztszemes hímző, horgoló, kézikötő és gépi varró BEDOLGOZÓKAT, valamint központban dolgozó VARRÓNŐKET vesz fel. FELVÉTELRE JELENTKEZNI naponta 8—14 óráig a következő helyeken lehet; KERESZTSZEMES HÍMZÉSRE: — Beregdaróc, Kossuth u. 28,/a., Sukta Bertalanná, — Túristvándi, Rákóczi u. 55., Üjfalusi Barnáné, — Nyíregyháza, Széchenyi u. 15. Munka­ügy. HORGOLÁSRA: — Laskod, Arany J. u. 110., Tóth Tiborné, — Nyíregyháza, Széchenyi u. 15. Munka­ügy. KÉZIKÖTÉSRE és VARRÁSRA: — Nyíregyháza, Széchenyi u. 15. Munka­ügy. (1658) A Királyhágó-melléki re­formátus egyházkerület igaz­gatótanácsa és esperesi taná­csa csütörtökön állásfoglalás­ban nyilvánította ki, hogy szakít az egyházi konformiz­mus eddigi gyakorlatával és politikai elkötelezettséget vállal a román társadalom iránt. A Tőkés László püspök és Papp Benjámin tanácsos által jegyzett dokumentum kifejezésre juttatja: az egy­ház támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség harcát a demokráciáért és a magyarság közösségi ja­vainak kivívásáért. Hasonló­képpen közösséget vállal a romániai magyar Keresztény- demokrata Párttal, amely a keresztény értékeket képvi­seli. A Nagyváradon kibocsátott és Bukarestbe is eljuttatott állásfoglalás leszögezi: a re­formátus egyház aggodalom­mal figyeli a Romániában kialakult társadalmi, politi­kai és gazdasági helyzetet. Ügy értékeli, hogy a társa­dalmi feszültségek növekedé­sével, a politikai küzdelmek elfajulásával, és a gazdasági válság elmélyülésével ve­szélybe kerülnek a decembe­ri forradalom vívmányai és a demokrácia kibontakoztatá­sát szolgáló erőfeszítések. Az egyházi vezetés síkra- száll a választások tisztasága mellett és támogatja a poli­tikai párbeszédet, elutasítja a rágalmazást és vádasko­dást, az erőszakos megnyilvá­nulásokat. összefogásra szólít fel minden demokratikus erőt, Románia valamennyi egyházát a társadalmi meg­békélés és a demokratikus átalakulás érdekében. Mint magyar egyház elíté­li a magyarellenes közhangu­latot, amelyet diverziós, an­tidemokratikus erők a sovi­nizmus szításával idéztek elő. Érthetetlennek tartja a kor­mány tétova magatartását, amellyel „tápot ad a sovi­niszta megnyilvánulásoknak, sőt a magyar kisebbséget te­szi felelőssé a nemzetiségi ellentétekért és a sovinizmus feléledéséért”. Az egyház aggasztónak ítéli a romániai magyarság tömeges kivándorlását. Meg­győződése, hogy o kormány­nak felelős lépéseket kell tennie e folyamat okainak megszüntetésére. Kifejezésre juttatja, hogy a magyar ki­sebbség békességben szeretne együttélni a román néppel, saját életlehetőségeinek csor­bítása nélkül. Végezetül a dokumentum emlékezteti a kormányt mindazokra az ígéretekre, amelyeket ez év március 23- iki nyilatkozatában tett. A nyilatkozat felhívja a kor­mányt, hogy váltsa be ígére­teit. A román népnek is első­rendű érdeke a nemzetiségi kérdés tényleges rendezése, amely egyik előfeltétele Ro- mánla felvirágzásának. Rendkívüli ökumenikus ér­tekezlet összehívására tett ja­vaslatot a romániai reformá­tus egyház Királyhágó-mel­léki egyházkerülete. A Tőkés László püspök elnökletével ülésező igazgatótanács és es­peresi kollégium azt indít­ványozza, hogy 'Nagyváradon vagy egy másik, közösen megállapított helyen a Ro­mániába tevékenykedő egy­házak és felekezetek „az or­szág megújulása, az egyete­mes társadalmi megbékélés érdekében” országos tanács­kozáson hallassák vélemé­nyüket. Főügyészség Baltikumi óvintézkedés Moszkvában csütörtökön jelentették be. hogy a Szov­jetunió főügyészsége utasí­tást adott a lettországi és észtországi ügyészségeknek: fokozottan ügyeljenek a szov­jet alkotmány és a törvé­nyek betartására a két köz­társaság területén, határozot­tan hiúsítsanak meg minden olyan kísérletet, amely a Szovjetunió területi egységé­nek megbontására, a nemze­tiségi jogok megsértésére irá­nyul. Az intézkedés válasz azok­ra a lépésekre, amelyeket a két köztársaságban az állam- hatalmi szervek önállósításá­ra. Moszkvától való függet­lenségük biztosítására tettek és tesznek. A szovjet főügyészség nyi­latkozata egyúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy a két köztársaságban elfogadott al­kotmányellenes jogi aktusok „destabilizálják a jogrendet, ürügyet teremtenek különfé­le konfliktusokhoz”.

Next

/
Thumbnails
Contents