Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-17 / 114. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. május 17. Parlamenti döntés után Nyilatkoznak a Sprinyer-lapok vezetői Az MTI tudósítói az érintett megyei Springer-lapok vezetőit arról kérdezték, mi a véleményük a munkaadójuk, az Axel-Springer Budapest Kft. lapalapítási tevékenységét is vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról. Sulyok László, az Üj Nóg- rád főszerkesztője: a Springer-frigy miatt nincs ok izgalomra, a szerkesztőségi és a kiadói stáb jogszerűen járt el, a körülmények elemzése számukra nem okozhat meglepetést. Az azóta eltelt egy hónap alatt emelkedett a lap példányszáma. A megyei napilap egyébként más megoldásokkal is próbálkozott, de a legtöbbet az AS-B ígérte és ajánlatához nem kötött politikai tartalmú feltételeket. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Üj Néplap főszerkesztője, Hajnal József elmondta, hogy a parlamenti döntést helyesnek tartja, hogy általában az írott és elektronikus sajtó privatizációja körül tapasztalható aggályos jelenségeket egyöntetűen vizsgálják. Mint ismeretes — mondotta —, korábban a megyei sajtó az országos lapokkal szemben hátrányos helyzetben volt, o másodosztályú lapok szerepét töltötte be. Egyébként — jegyezte meg — Magyarországon mindenki a külföldi tőke beáramlását óhajtja .. . Madarász Anna, a 24 ÓRA című Komárom-Esztergom megyei napilap főszerkesztőhelyettese úgy nyilatkozott: nincs kifogásuk, mivel nincsen takargatni valójuk. „Azt viszont természetes követelménynek tartjuk — mondotta —, hogy a bizottság valamennyi lapnál tájékozódjék, ahol már külföldi tőkeérdekeltség van (Maxwell, Murdock stb.). A volt Dolgozók Lapja munkatársai csak így érezték magukat anyagi biztonságban, igy volt megmenthető a megyei lap; másrészt úgy éreztük, hogy a jelenlegi helyzetben így kerülhettük el a többpárti diktátumot, s így lehetünk önálló, független szellemi műhely. A tolnai Népújság főszerkesztője, Kamarás György né elmondta, hogy a lapnál egyetértenek e parlamenti döntéssel. Szabályozni kell a sajtóban végbemenő privatizációs folyamatokat, akár külső, akár belső tőkéről van szó. Azzal is egyetértenek, hogy valamennyi privatizációs folyamatra kiterjedjen a vizsgálat, hiszen ez tisztább helyzetet teremt az esetleges további vállalkozók számára. Lombosi Jenő, az Üj Dunántúli Napló főszerkesztője kifejtette: természetesnek tartották, hogy a legfőbb törvényhozó testület is megvizsgálja az utóbbi hetekben, hónapokban történt lapalapításokat. Az eljárást, amellyel az AS-B létrehozta saját sajtóorgánumait, nem tartották jogszerűtlennek, és hosszú gyötrődés után, de egyhangúlag döntött a lap kollektívája a csatlakozásról. A főszerkesztő elmondta: a szerkesztőségi kollektíva helyesnek tartja, hogy a vizsgálat nemcsak a vidéki lapokra vonatkozik. A Heves megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, Koós József magánvéleménye szerint az őket érintő lapalapítási folyamatban jogilag minden rendben van. Várják a vizsgálatot, amelynek azonban — szerinte is — ki kell terjednie az összes lapalapítási, lapvásárlási ügyre. Sírunk a tökéért, de ha itt van, nem kell — jelentette ki, célozva azokra az általános kétkedésekre, amelyek a Springer-üggyel kapcsolatban a közvéleményben felmerültek. Vizsgálat a lapeladásokról Jóleső érzés, hogy olvasóink kitüntetik érdeklődésükkel lapunkat, és figyelemmel kísérik, mi lesz a Kelet-Magyarország sorsa. Különösen érzékeljük ezt most, amikor az Ország- gyűlés a május 15-i ülésen egy parlamenti bizottság létrehozásáról döntött, amelynek az lesz a feladata, hogy a napjainkban lezajlott különféle lapügyleteket kivizsgálja. A parlament azzal a feladattal bízza meg a vizsgálóbizottságot, hogy derítsen fényt a sajtó területén zajló privatizációs (lapeladási) folyamatokra. Ez a vizsgálat terjedjen ki az országos napilapokra, hetilapokra, minden eladott, vagy el nem adott megyei lapra, illetve az elektronikus sajtóra, beleértve a kábeltévéket is. A bizottság a visszásságokat tárja fei, előkészítve és megalapozva a majdani médiatörvényt. Kik vesznek részt a bizottságban, milyen arányban képviseltetik magukat a pártok? A parlament kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televíziós és sajtóbizottságából az MDF 2, a többi parlamenti párt 1—1 tagot delegál és 1—1 taggal vesz íészt a vizsgálóbizottságban az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi, a költségvetési, adó- és pénzügyi, továbbá az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőri bizottság. A vizsgálat eredményeiről a bizottság legkésőbb június 30-áig ad jelentést a parlamentnek. Egy mondatban James Baker és Eduard Sevardnadze négyszemközti megbeszélésével szerdán Moszkvában megkezdődtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások, melyen egyebek között előkészítik Gorbacsov- és Bush elnökök nyári találkozóját. • E héten pénteken írják alá a német-német államszerződést. • Ismeretlen tettesek megtámadták és tettleg bántalmazták a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés két aktivistáját Dunaradvá- nyoa (Szlovákia). • Takarékossági okokból 20 külföldi diplomáciai képviseletét bezárja a bolgár külügyminisztérium. • A Deutschlandfunk nyugatnémet országos rádióállomás közlése szerint a Szovjetunió valószínűleg leállította az NDK-ból való csapatkivonásait. • Szemtanúk megerősítették, hogy több ezren kommunistaellenes tüntetésbe kezdtek Tirana (Albánia) főterén. Fantomképekkel bidftett Szegeden egy szeméttelepen több mint 70 gyilkosságot, boncolásra előkészített holttestet, akasztott embert, fantomképet ábrázoló fotót találtak. Olasz József alezredes szerdán elmondta: az egyértelműen rendőrségi nyomozati anyagot egy pesti nyomozó Takács Imre ajándékozta szíve választottjának, akit így hódított meg. Később saját kérésére leszerelt, a lányt feleségül vette. Az ügyben nyomozást folytatnak. Szolárium, konditerem, medence Júlia várja a Rómeókat Pénteken, azaz május 18-án végre utoljára birtokba vehettük Nyíregyházán a Malom utcai fürdőt — új nevén a Júliát. Rendszeres látogatói talán rá sem fognak ismerni, mert nemcsak a neve változott, hanem igen-igen megszépült. A hatvanas években még azzal a céllal építették, hogy ide járhassanak fürödni azok, akiknek nem adatott meg a vezetékes víz élvezete. Szerencsére ez már a múlté, s az utóbbi években inkább a később épített szauna és a feszített víztükrű úszómedence miatt látogatták a víz szerelmesei a városi fürdőt. Az átalakítást, a felújítást már önmagában is indokolta a mégszaporodott vendégkör, de az elavult szellőzési rendszer is. Ugyanis a magas páratartalom károsította az épület szerkezetét. S ha már belevágtak a felújításba, szépet akartak alkotni a SZAVICSAV szakemberei. A mintegy 35 milliós beruházást (ehhez jön még az ÁFA) 23 — többségében magánvállalkozóval közösen valósították meg, ugyanis ők gyorsabban és rugalmasabban dolgoznak. — Az eredmény: 4 szauna, szolárium, konditerem, a korábbinak másfélszeresénél több öltöző és egy új gyermekmedence. A környezet is sokkal kellemesebb, mindenütt hatalmas tükrök, világítótestek, egzotikus növények fogadják az érkezőt. Az árakról már nem mondhatunk ilyen szépeket, a felnőtt jegy 40, a nyugdíjas hétfőtől csütörtökig 2Q, a gyerek pedig 25, hétvégén pedig mindenkinek 40 forint. Sajnos. A magyarázat: a hétköznapi alacsonyabb kihasználtságot szeretnék az olcsóbb (?) jegyekkel emelni, s hétvégén a zsúfoltságot csökkenteni. Kérdés, mit szól ehhez egy négytagú család, amelyik csak a hétvégén tud együtt elmenni úszni. Egyébként felvették a kapcsolatot iskolákkal is, kedvezményes áron járhatnak ide a nebulók úszni testnevelés órákon. A nyitásra, péntek reggel kilencre pedig helyére kerül Kisfaludy napfürdőző nőt ábrázoló szobra is, neve ezentúl nyilván Júlia lesz. (cservenyák—harasztosi) Az Európa Tanács közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) A magyarországi gazdasági reformmal kapcsolatban elmondotta: bebizonyosodott, hogy a reformkommunisták által képviselt koncepció kivihetetlen. A gazdasági reformot nem lehet sikerre vinni alapvető politikai átalakulás, tényleges rendszerváltás nélkül. A politikai átalakulás Magyarországon tovább folytatódik. , Ezután Catherine Lalu- miére asszony, az Európa Tanács főtitkára kért szót. Beszámolt arról, hogy az idén már harmadszor jár Magyar- országon, és örömmel tapasztalja az igen gyors és jelentős változásokat. Nagyon kedvező, hogy rendben zajlottak le a választások, s az új Or-7 szággyűlés már megkezdte munkáját, ami nagyon fontos a demokratikus változások továbbvitele szempontjából. Kifejtette: bár az Európa Tanács gazdasági kérdésekben nem rendelkezik olyan hatáskörrel, mint a Nemzetközi Valutalap, a Közös Piac, vagy a EFTA, ez a szervezet is igen hathatósan segítheti a Kelet és a Nyugat közeledését. Felszólalt a tanácskozáson Antall József, az MDF kormányalakítással megbízott elnöke, aki Európa és Magyarország viszonyának kérdéseit boncolgatta. Kijelentette: hazánk csatlakozni kíván az Európai Gazdasági Közösséghez. Tisztában van azzal, hogy 1992, az egységes nyugat-európai integráció megteremtése előtt erről nem lehet tárgyalásokat kezdeni, de azután a legrövidebb időn belül szükséges a kérdést napirendre tűzni. A továbbiakban Anita Gardin, az EFTA miniszter- tanácsának elnöke, svéd kereskedelmi miniszter és Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutalap igazgatója kért szót. A közgyűlés ideje alatt Michel Camdessus és Catherine Lalumiere sajtó- tájékoztatót tartott. I m iniszte rieiöllek életrajza Dr. Horváth Balázs (MDF — belügy) Budapesten született, 43 esztendős ügyvéd. 1968-tól a Veszprémi 2. számú Ügyvédi Munkaközösségben dolgozott. Nagy Ferenc József (FKgP — földmüvelésügy) A Baranya megyei Kisharsányban született, 67 esztendős agrármérnök. Dolgozott egyéni gazdaként, tsz-elnökként, termelésirányító agronómusként, mígnem háztáji megbízottként vonult nyugalomba 1983-ban. Református vallású, három évtizede presbiter és zsinati póttag. Dr. Für Lajos (MDF — honvédelem) A Vas megyei Egvházasrádócon született, 60 esztendős, történész. Csaknem három évtizedes tudományos pályájának jórészét a Mezőgazdasági Múzeumban töltötte, az agrártermelés és -társadalom XVIII—XIX. századi históriáját kutatta. 1983-ban doktorált, 1987-ben egyetemi katedrát kapott. Jelenleg az ELTE bölcsészettudományi karának docense. Dr. Balsai István (MDF — igazságügy) Miskolcon született, 43 éves jogász. 1972 óta egy budapesti ügyvédi munkaközösség tagja. Dr. Bőd Péter Ákos (MDF — ipar és kereskedelem) 39 esztendős közgazdász, az Országos Tervhivatal Terv- gazdasági Intézetének osztályvezetője volt. Dolgozott ENSZ- szakértőként a fejlődő világban, és vendégelőadóként amerikai egyetemen is tanított. Keresztes K. Sándor (MDF — környezetvédelem) Kolozsvárott született, 46 esztendős építészmérnök. 1986 óta az Észak-dunántúli Terv- és Városrendészeti Szakosztály vezetője, emellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökeként is tevékenykedik. joler Siklós Csaba (MDF — közlekedés és hírközlés) Budapesten született, 49 esztendős közlekedésmérnök. Csaknem két évtizede a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasúttársaság budapesti vezérigazgatóságának szakosztályvezetője, a fejlesztési, fenntartási és tervgazdasági tevékenységet irányítja. Dr. Jeszenszky Géza (MDF — külügy) Budapesten született, 49 éves, a Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének tanára. Tudományos munkássága Magyarország nemzetközi kapcsolataira terjed ki, különösen a XIX. század közepétől a második világháború végéig terjedő időszakban. Dr. Győriványi Sándor (FKgP — munkaügy) Budapesten született, 63 éves. Az ipar és a technika szakköréből doktorált. A szakoktatásban dolgozik, a szakmunkásképzéssel és a foglalkoztatással összefüggő témakörökben jelentek meg tanulmányai, cikkei. Dr. Andrásfalvy Bertalan (MDF — művelődés és közoktatás) Sopronban született, 59 éves. Néprajz-muzeológus, kertész üzemmérnök, a történettudomány kandidátusa. Dolgozott múzeumokban, levéltárban, akadémiai kutatóintézetekben, elsősorban a magyarság és a vele együtt élő népek hagyományos műveltségét kutatta. Jelenleg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense, néprajzi előadásokat tart. Kádár Béla (független — nemzetközi gazdasági kapcsolatok) Pécsett született, 56 éves, a közgazdaságtudomány doktora. Pénzügyi szakemberként számos kutatóintézetben dolgozott, 1988 márciusa óta az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének igazgatója. Több külföldi egyetem vendégprofesszora, öt nyelven beszél. Érdeklődésének középpontjában egyebek között a kis országok gazdasági fejlődésének és gazdaságpolitikájának sajátosságai, s a magyar külgazdasági stratégia koncepcionális kereteinek vizsgálata állt. Dr. Surján László (KDNP — népjólét) Kolozsvárott született, 49 éves, az orvostudomány kandidátusa. Dolgozott a Szövettani Intézet tanársegédjeként, az Orvostovábbképző Egyetemen patológusként, a kórbonctani intézet docenseként. Számos magyar és nemzetközi orvostársaság tagja, mindemellett a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese és az újjáalakult Magyar Cserkészszövetség országos elnöke. Rabár Ferenc (független — pénzügy) Budapesten született, 61 éves, a Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa. Gazdag életpályája során foglalkozott tervezéssel és számvitellel, pénzüggyel, matematikai modellezéssel, elektronikus számítógépekkel. Volt igazgatóként vállalatszervező, továbbá a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben programszervező és -vezető. A 80-as években az Országos Tervhivatalban különböző funkciókat töltött be, makroökonómiai és ágazati tervezési és szabályozási modellek készítését végezte-irányítottá. (Az adatok nem ellenőrzöttek, ezért nem tekinthetők hivatalosnak.) (MTI) ^Burkolólap || i Sí vásár! | 3 5-30“/. engedménnyel- p 3 CSAK KONIHANYBAK ^ Tel.: 27-11345 n=Z 27-12134 : ~T~I 27-12263 (1618)_J~rj~r _______
