Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-16 / 113. szám
1990. május 16. KeleNfaomrország D demokratikus szavazás ejtőernyősei Hetvenegy aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe a nyíregyházi repülőtérről, apaelyben az ott dolgozók reagáltak a május 7-ei „Repülő pilóták” címmel megjelent írásunkra. A levél: P okoraczki út távozását a nyíregyházi repülőtér egyöntetű örömmel és megnyugvással fogadta. Az a tény nem felel meg a valóságnak, hogy az átdolgozok 20 százaléka mellette szavazott és a pilóták rászavaztak. A szavazáson részt vevő 10 egységből ketten szavaztak mellette, de ezek (fegyveres őrség, számítógépes csoport) az összlétszám 5 százalékát sem képviselték. A külső és belső üzemeltetők, szerelők pilóták. hangárszerelök és egyéb szakmunkások közül senki nem akart Pokoraczki úrral tovább dolgozni. Ha egyetlen ilyent találunk a repülőtéren, hajlandók vagyunk az Önök újságjának hasábjain, megkövetni. Szintén nem felel meg a valóságnak az a tény, hogy a pilóták béremelést kaptak, amit a vállalat megadott és ebből a szerelők kimaradtak. 1989. augusztus 21-én a külső üzemeltető állomány (kb. 400 fő) sztrájk útján követelte ki a 100 százalékos alapbéremelést. Véleményünk szerint a konfliktus nem létezik, csak a zavarosban halászni szerető vezetők hangoztatják, kik féltik, féltették íróasztalukat. A cikk ügy folytatódik: Talán meglepő, hogy Pokoraczki több mint tízévi vezetői munkája után ilyen kevés szavazatot kapott. Szerintünk így helyes: meglevő. hogy egyáltalán két szavazatot kapott. Ennek indoklását nem írjuk le. mert a KM terjedelme véges, de egy mozzanattal szeretnénk érzékeltetni. Amikor <i műszaki előkészítés közölte vele. hogy az előírásoknak és a paramétereknek a gép üzeme megfelel, erre leggyakrabban azt válaszolta: de nem nekem. Ez a kiskirályt magatartás, a mások munkájának semmibevétele volt az. ami a tízéves vezetői tevékenységét jellemezte. Társadalmunk régi szokása hogy a vezetők felfelé buknak, ezt már megszoktuk, de azt nem, hogy a sajtóban ezt a bizonyítványt az illetők még meg is magyarázzák, ezt nem tartjuk elfogadhatónak.” ■ A levél megfogalmazása előtt az ott dolgozók kérték, hogy még egyszer látogassak ki a repülőtérre, ahol alkalmam volt beszélgetni a diszpécser. az isikolaüzemrész. az asztalos-. a szerviz-. az anyaggazdálkodás, a belső üzemeltetés, a forgácsoló- üzem dolgozóival, valamint a pilótákkal. Valamennyien elmondták véleményüket, hogy miért tartják igazságtalannak a szavazás után kialakult helyzetet és má kifogásuk van a volt üzemigazgatóval. Pokoraczki Andrással. Amelyik üzemrészhez értem. ott néhány perc múlva leállt a munka, az emberek körbeállták és hol tartva a parlamentáris szabályokat, hal nem. sorolták, az elmúlt több mint tíz évber: felgyülemlett gondokat. Kezdték, azzal, hpgy Ie'zaiJ lőtt a (megnyugvással g a nagy passióra szavazott' HwjtytLPa}; ^Rej iá tíz bérc tanacskpzasi »dót kért, hogy összesitse áz eredményt. i.ett belőle három óra. ezalatt eldöntötték, hogy Pokoraczki nak és Dömének kitalálnak két „ejtőernyős” állást, majd az igazgató beült a gépbe és elrePerlit a Biogálba pült Budapestre. Annyit meghagyott, hogy Pokoráczki és Széli egyezzen meg. hogy 'ki melyik munkakört csinálja. Ebben eddig nem sikerült egyezségre jutniuk. A pilóták szerint akkor mérgesedett el a helyzet, amikor a korábbi fővárosi igazgató engedélyt adott arra. Pokoracziki a vezetői munkája mellett, munkaidőben építkezhessen, amihez másoknak fizetés nélküli szabadságot kellett kivenni. A másik, hogy olyan alapvető repülési szabályt szegett meg. amelyet mindenki ismer és betart. A Nyírség repülőgéppel kényszerleszállást hajtott végre, de ahelyett, hogy a helyszíni biztosította volna. újra felszállt és a törött géppel visszajött a repülőtérre. Borosnyai Károlv- nak megszüntették a béré-1 pülő státusát, helyette Pokoraczki és Döme kettő plusz egyezer forintért (pilóta és a kísérő) végzi ugyanezt, ami évi 200 berepülésnél már szép summa. A szerelők szerint, ha berepülést végzett Pokoraczki, úgy ment ki. mint üzemegység-vezető, aki mindig példát akart statuálni. A helyi előírások mindenkire vonatkoztak. csak őrá nem. A reptér dolgozói elől lezáratott egv keresztütat, így a műszaki személyzet óriási kerülővel juthat el egyik üzemrészből a másikba. Rendet, azt tartott. de ez diktatórikus volt, senki másnaik nem lehetett véleménye — mondják az érintettek. — 'Kénye-kedve szerint repült, és sorbán-törte'össze a gépeket. ártTíket itta ha hiaba vizsgált a népi ellenőrzési bizottság is. mindössze írásbeli figyelmeztetést kapott. A szobáját egyszerűen nem hajlandó átadni, már az épület átalakításán gondolkozik. Azt hittük, demokratikus szavazás lesz., erre személyre szóló státust kreáltak kettejüknek (Pokoracziki András, Döme Istváh) és meghagyták a nyakunkon őket — összegezték véleményüket a repülőtér dolgozói. Ennek megítélése nem lapunk, hanem a felettes szerv. (Repülőgépes Szolgálat) feladata. (máthé) Listáril jutottak a parlamentbe (8.) D születőiddel semmi sem versenyezhet Torgyán József minden megnyilatkozása az érdeklődés középpontjába kerül. Talán, mert meghökkentő, lehet, mert merőben eltér a többitől, vagy vakmerő, szokatlan, de foglalkozni kell vele. Ezért is keresik állandóan az újságírók, ezért nincs egy szabad perce, állandóan válaszol, beszél, nyilatkozik. Ki is ez a Torgyán József, aki a kisgazdapárt listáján megyénk képviselője lett? — Édesapám szatmári paraszt család gyermeke, gebei születésű, anyai ágon pedig görög katolikus papi családból származom. Édesanyám és édesapám igen nagylétszámú család sarja volt, édes- apámék. tizenkettes édesanyámék tizennégyen voltak testvérek, de ők már csak négy gyermeknek adtak életet. Egyik nővérem a második világháború nélkülözéseibe „.meghalt. Négyéves voltam, amikor Mátészalkáról elköltöztünk, Budapestre, mégpedig azért, mert szüleim taníttatni szerettek volna bennünket. Tulajdonképpen a föld eladásával a paraszti gyökerek is megszűntek. Én magam kitüntetéses diplomával végeztem el az EoJ,vy;,„Eor;ind Tudomíym .cgyytsin» alTam- és jogtupo-i rhányíkdrát. de azt követőén1 miután a kommunista pártba nem voltam hajlandó belépni — bar a neimzetközi jogi tanszéken gyakorlatot vezető tudományos diákköri elnök voltam, minden pályadíjat én nyertem meg és diplomáciai pályára mehettem volna, egy ideig segédmunkásként kellett dolgoznom, s csak nehezen sikerült ügyvédjelölti állásba elhelyezkedni. — Amikor ügyvéd lettem, kizártak a kamarából, s megint segédmunkás lettem. Aztán sikerült visszakerülni az ügyvédi karba és a legutóbbi időkig ügyvédként dolgoztam. TevékenységemA Biogál gyár az egyik legnagyobb megrendelője a nyír- telek-belegrádi perlitgyárnak. A speciális tartálykocsival naponta 54 köbméter — a gyógyszergyártáshoz használatos — szűrőperlitet szállítanak. (E. E. felv.) /f^lök a tévé előtt ésnélt vezem a játékot. Pe*- ” dig én nem is veszek részt benne, csak szurkolok, hogy az a bizonyos illető jókor mondja ki a kulcsszót, s a himbálódzó kis buzogányok közül legalább egyet eltaláljon. . Elsőre nem sikerül. A rosszkor induló lövedék, mint a pusztába kiáltott szó, elsuhan két bunkócska között, és eltűnik a végtelenben. A második „bumm” viszont már jókor hangzik el. A hetes számú buzogány, mint érett körte a fáról, leesik és szétloccsan. Jó dolog a játék. A homo neandertáler és a homo sapiens között mindvégig ott huncutkodik a történelem folyamán a homo ludens, a játékos ember. Mi, magyarok is sokat játszottunk. A múltban el- kártyá2rtunk lovat, asszonyt, birtokot. A „Nagy lóver- seny”-en mindig a rossz lóra tettünk. A közelmúltban és a jelenben is szinte minden játékot kipróbáltunk. Játszottunk a tűzzel, ebből lettek a világháborúit. Játszottunk a vízzel, ezt újabban „Bős-Nagymaros játék”-nak nevezik. Játszottunk a vassal, ezt hívtuk rJSztálinváros já- ték”-mak. Játszottunk zálo- gosdit és „Fekete-fehér, igen-nem” játékot. Előbbiben a játékosnak zálogot kellett adni: az utolsó zsák búzáját a padlásról vagy -az utolsó malackáját, az ólból. Utóbbiban az nyert, aki soha nem mondott se fehéret, se feketét, csak vöröset, se igent se nemet, csak „dá”-t. Jó játék volt a „Békekölcsön-kenyér visszajár” és „A gazda lépre megy”, valamint a „Hegyek völgyek között zakatol a vonat” kezdetű is. Játszottunk hunyót, amikor mindenkinek be kellett kötnie a szemét, és fogócskát, ami azért volt izgalmas, mert senki, sem tudta a játékosok közül, hogy mikor fogják meg és hurcolják el. A telefonos játék egy népszerű változatát is eljátszották nálunk, á „Magyar lehallgatás"-t, aminek az a lényege, hogy ketten beszélnek, a harmadik pedig hallgatja őket. Klaszikus játék a golyózás, ami abból áll, hogy egy tömör üveggömböt bele kell juttatni egy lyukba. Csak nehogy egy fő-fő „golyósnak” eszébe jusson a földgolyóval játszani, s azt merő játékból a megsemmisülés nagy fekete lyukába belegurítani! Szilvási Csaba ben ismert voltam a kommunista hatalommal szembe ni magatartásomról, ezért sem politikai, sem katonai ügyekben nem védhettem ‘'Említette -^'h:ngy‘‘< ‘Hegy eves kórban megszakadtak a pu- '^aszp^djjőKéj'ék. rnfétr ‘Pestre költöztek. Miért Szabolcs megyében lett mégis képviselőjelölt? — Csak a személyes gyökerek szakadtak meg, mert a szülőföld szeretete olyan mélyen bennem maradt, hogyha csak a megye közelébe mentem, melegség öntötte el a szívemet. Ez nem demagógia, ez szó szerint így van. Hiába élek négyéves korom óta Pesten, nekem mindig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei táj szülőföldem. Egyébként úgy lettem képviselőjelölt, hogy megkeresett Nagy- ecsedről Varga Béla barátom és több ember nevében felkért: vállaljam el. A 4-es — 15-ös vegyes kerületben kívántam volna képviselőjelöltként fellépni, ami sokkal egyszerűbb- és l^tjjayebb siker! kecsegtető megoldás lett volna, mert ott én 33 éve ügyvéd vagyok, testvérem osztályvezető belgyógyász főorvos, így a Torgyán nevet mindenki ismeri, szereti. Ott adya lett volna egy tövismentes választás, de a szülőföld szavával szemben semmi sem versenyezhet. Visz- szavontam a 4—15 kerületi jelöltséget, holott akkor mar óriási arányban kezdték gyűjteni az ajánlócédulát. A választási kampány során talán egyetlen jelölttel sem foglalkozott annyit a sajtó, mint önnel. Minek tulajdonítja ezt a kitüntetett érdeklődést? — Én kendőzetlenül felléptem az elnyomott emberek érdekében. Mindig is a parasztember volt Magyarországon a legjobban elnyomva. Kezdődött a padláslesöp- réssel és a mai napig tart, amikor a tsz-elnökök a vidéki kiskirályok, ők azok, akik megszabják egy terület élet- lehetőségeit. Mindig is teljesen kiszolgáltatott volt a szabolcs-szatmár-beregi nép, és a kommunista vezetők mindig kézben tartották a magyar parasztság egész életét, ezért léptem fel ilyen keményen. Miután ez a hangnem és azt hiszem a kiállás is egyedi volt, ennek következménye lett az az össztűz, ami az én személyemmel szemben megnyilvánult. A választáson a kisgazdapárt harmadik lett a pártok között, így sok képviselőt küldhették a parlamentbe. Ennek a frakciónak választották vezetőjévé önt. Mivel érdemelte ki ezt a tisztséget? — Először is talán az egy komoly szempont, hogy az újsághírekkel ellentétben nem kívántam magamnak miniszter pozíciót kiharcolni, hanem meg kívántam maradni parlamenti képviselőnek, mégpedig olyan képviselőnek, aki hallatja a hangját. 33 éves gyakorló ügyvédi múltammal jogi szakterületen kiemelkedő tapasztalattal rendelkező emberként vagyok megítélhető, szerintem komolyan szóba sem jöhetett másnak a személye a frakcióvezetői tisztségre. Ezek szerint,/ön nem itesz miniszter? Vagy még nem dötto&í hagy od íttóvliciógltdr- gyalások eredményéképpen kik milyen tárcához jutnak? — Tulajdonképpen eldőlt. De miután egyszerre fogjuk nyilvánosságra hozni az adatokat a Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal, ezért nem akarom én most ezt közölni. De eldőltek ezek a kérdések. — Mi lesz az ügyvédi hivatással? — Pillanatnyilag óriási gondokat okoz az ügyvédi hivatás, mert bár új ügyeket már régóta nem vállalok, de az óriási ügyvédi praxis felszámolása valami leírhatatlan terhet jelent. Miután én eleget szoktam tenni a vállalt kötelezettségemnek, csak úgy tudom abbahagyni az ügyvédi praxist, hogy azokat az ügyeket, amelyeket én vállaltam, becsülettel be kell hogy fejezem. ' Mi az, amit Szabolcs-Szat- már-Bereg várhat kisgazda- párti képviselőjétől? — Miután frakcióvezetője vagyok a kisgazdapártnak, gyakorlati gazdasági szakemberek is megkeresnek, amikor a magyarországi beruházások iránt érdeklődnek. Én ilyenkor Szabolcs- Szatmár-Bereg megyét helyezem előtérbe, ennyi elfogultság talán bocsánatos bűnnek tekinthető. Mivel az ország legelmaradottabb térsége ez, a szülőföld szerete- tén kívül a tárgyilagosság is azt követeli, hogy segítsen az ember. Balogh József Előjegyzéssel Is Bútorbolt Tiszalökön A lakosság régi követelésének tesz eleget a Tiszavas- vári és Vidéke Áfész, amikor ismét megnyitja az évek óta bezárt bútorboltját május 16-án Tiszalökön. A régi vasbolt helyén megnagyobbított bemutatóteremben és a hozzá tartozó raktárakban a szövetkezet vezetői szerint a Bútorker teljes választéka megvásárolható lesz, az esetleges hiányokat pedig raktárról pótolják, vagy előjegyzésbe veszik. A másfélmilliót megközelítő árukészlet lehetőséget biztosit a szerényebb pénztárcái ú vevőknek csakúgy, mint az egyedi darabokat kereső vásárlóknak. ________________3_
