Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-10 / 84. szám

1990. április. 10 Kelet-Magyarország 7 A 3K. KFT. H T I megkezdte nagykereskedelmi j; értékesítését kizárólagos joggal T elektronikai — háztartási termékekre. F Kínálunk még: A PANASONIC telefonokat, A „ telefonközpontokat, VIDEOKAZETTÁKAT . és egyéb híradástechnikai eszközöket. H Nyíregyháza, Búza a. 38. I Telefon: -42/10-229 (1260) Vállalkozók figyelmébe! Bérbe adjuk irodaházunk III. emeletét a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt (esetleg megosztva is). Az épületrész jellemzői: — 413 négyzetméter alap terület, •— 16 iroda, — telefon, telex, — központi fűtés, — azonnali beköltözhetőség, — jó helyi közlekedés, — parkolási lehetőség. Bérleti díj megegyezés szerint. EPSZE 3 Érdeklődni lehet az ÉPSZER Vállalat Nyíregyháza, Kállói u. 4. sz. alatt személyesen Banykó Pálné gondnoknál, vagy telefonon a 10-822/79 melléken. (1174) A BUJTOSI SZABADIDŐ CSARNOK SAJÁT ÜZEMELÉSŰ, széles profilü üzlet vezetésére rugalmas, gyakorlattal rendelkező kereskedelmi végzettségű munkaerőt keres. PÁLYÁZNI ÍRÁSBAN ÉS SZEMÉLYESEN IS LEHET a gazdasági igazgatóhelyettesnél. Fizetés: alapbér -j- jutalék Határidő: 1990. április 15. Érdeklődni: a 12-622 telefonon lehet. (1228) BNV-re KÉSZÜLŐ KIÁLLÍTÓK FIGYELEM! Vegye igénybe KÜLKER IRODÁNK SZOLGÁLTATÁ­SAIT! — Tolmácsolás: angol, német, orosz, spanyol, román nyelven — Kiállításrendezés, grafikai munkák — Tárgyalások levezetése — Eredményes tárgyalás esetén export-import szer­ződéskötés, bonyolítás — Igény szerint háziasszonyi (hostess) teendők ellá­tása. Keressen bennünket! MEZŐGÉP wwmb KÜLKERESKEDELMI IRODA, 4 Nyíregyháza, A, i^gTTTg.. —Rákóczi út 102. Telefen: 15-111/103, Telex: 73-242 _____________________________________________________(1246) HALAS RUHÁT értékesítők figyelem! Extra és normál minőségű svájci eredetű ‘■ használt, könnyű gyermek-, női és férfi ruhaneműkből Árubemutatót tartunk áiprilis 11-től 13-ig, naponta 10—14 óráig a Széchenyi u. 70. sz. alatti telephelyünköpL DEBRECENI PATYOLAT VÁLLALAT Telefon: (52) 12-377 (Db. 182391) ANGOL, NÉMET és FRANCIA nyelvből KEZDŐ és HALADÓ szintű FELNŐTTEK és KÖZÉPISKOLÁSOK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK. Jelentkezés: Megyei és Városi Művelődési Központ, 97-es szoba. Szintfelmérés: minden hétfőn 15,00 és 16,00 óra között, a Tesztcentrum teremben. Érdeklődni lehet: 14-433/38-as telefonon. (1225) Jubileumi emlékülés A téli alma Fényeslitke keiyere Létezésének két évtizedes ju­bileumát ünnepelte Fényeslit- kén a Nagy Sándor-kertbarát- klub. Drimba János, a klub titkára a vendégek és helyi kertbarátok köszöntése után elmondta, a húsz évvel ezelőtt elvetett mag mára bőven ter­mő, a kertészkedőket gazda­gító fává terebélyesedett. A klub munkáját nem kezd­ték ki sem a gazdasági, sem a politikai viharok. Fónyeslitkén a táü alma termesztése apáról fi­úra szállt, generációk nevelked­tek fel úgy, hogy megtanulták a kertészkedést, a munka szerete- tét. Az alma Fényeslitke kenye­re volt és maradt. Az almater­mesztőket a klubélet egyesítet­te, a klub időről időre megfiata­lodott, ma is együtt él és dolgo­zik az alapító tag és számtalan fiatal. A fényeslitkeieket, a klubtagokat Nagy Sándor, a megye egykori főkertésze gyak­ran látogatta, mindenki barátja volt, szívesen osztotta meg szakmai tudását a kertművelők­kel. Nagy Sándor munkásságáról dr. Széles Csaba, a Megyei Kertbarátok és Kistermelők Sző- vétségének elnöke tartott elő­adást. Hangsúlyozta, Nagy Sándornak nemcsak az volt az érdeme, hogy az általa fel­talált metszési móddal, a sok- rügyes gyenge metszéssel meg­mentette a lisztharmattól a szabolcs-szatmári almaültetvé­nyeket. Nagy Sándor elvitatha­tatlan érdeme, hogy a jonatán alma a megye és az ország kin­cset érő gyümölcse lett. Az egy- kori főkertész szorgalmazta a telepítéseket, a mind korszerűbb termesztéstechnológiák alkalma­zását, a fajtaváltást. Nagy Sán­dor irányításával a megyei al­matermesztés virágkorát élte. A Kertbarátok Országos Sző- vétségének elnöke, dr. Gyúró Ferenc professzor a metszés történetéről, a gyümölcstermesz- tés jelenlegi helyzetéről és a szövetség munkájáról, a kertba­rátmozgalom jövőjéről tartott igen érdekes előadást. Elöljáró­ban hangsúlyozta a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szö­vetsége önálló és független jogi személy és az új gazdasági, po­litikai helyzetnek megfelelően szervezi munkáját. A metszés története a 12. szá­zadig vezethető vissza, amikor a kolostorkertekben, várkertek­ben a módszeres kertészkedés gyakorlattá vált. Ott már a fá­kat rendszerben, módszeres sze- lektá Itat ássál ültették, és egy idő után a fáik és bokrok alaki metszésével hoztak létre szebb­A fényeslitkei Nagy Sándor-kertbarátklub jubileumi emlékülésén a húszéves klubmunkára emlékeztek. nél szebb kerteket. A 18—19. században már léteztek gazdasá­gi gyümölcsösök, a 20. század elejétől a záirt gyümölcsösök alakultak ki. Ebben az időben a metszés már szerves része volt a termesztéstechnológiának. A metszés tökéletesítésében Nagy Sándor tudatosan és ösz­tönösen csodákat művelt. A gyümölcstermesztés jelené­ről és jövőjéről szólva a pro­fesszor megemlítette: a gyü­mölcstermesztéshez kell a biza­lom és az önbizalom, enélkül nincs, nem lehet élet. Az ország gyümölcstermesztése ma 1 mil­lió 700 ezer tonna, sokszorosan meghaladja a belföldi fogyasz­tás igényét. Nekünk a gyümölcs nagy részét exportálnunk kell és ehhez a nagy volumenű ex­porthoz ma még egyetlen piac (a sűrítményt leszámítva) a Szovjetunió. Ezt a piacot be­csülni- kéül, minőségi almater- mesztéssel meg kell tartani. A szövetség múltját, jelenét és jövőjét Gyúró Ferenc úgy jellemezte: a kertbarátmozga­lom a múltban egy kényszer­szülte. de a gazdaság és a gaz­dálkodók számára igen hasznos tevékenység volt. Most, ha majd a tulajdonviszonyok rendeződ­nek. a klubmunka, a szövetség feladata is változik. A szövetség kész felvállalni a kertbarátok érdekképviseletét, érdekvédel­mét és erre nagy szükség lesz. A kertbarátok együttesen és külöm-külön is vállalkozók, ezért a szövetség váltakozó pár­ti, a váltakozók sikeréért mun­kálkodik. Felkért hozzászólóként Szent- péteri József, a megyei tanács főkertésze, a megye gyümölcs­termesztéséről szólt többek kö­zött. Hangsúlyozta, a gyü­mölcstermesztésnek jövője van, viszont a télialma^termesztés megújítása elodázhatatlan fela­dat. Nemcsak fajtaváltásra van szükség, de pótolni kell azokat az éveket, amikor a telepítés­ben pangás volt. A fák jó része elöregedett. Az emlékünnepség végén dr. Gyúró Ferenc átadta a Kertba­rátok Országos Szövetségének kitüntetését, a Somogyi Imre- plakettet. Kapta a klub kollek­tívája és személy szerint Széles Sándor, a klub elnöke, aki ala­pítója és irányítója volt 20 éven át. a klubnak. Hatan kap­ták meg a Nagy Sándor-emlék- plakettet és hat klubalapító szintén kitüntetésben részesült. S. E. A málna vesszőfoltossága A málna didimellás vesszőfol­tossága egész európában elter­jedt gombabetegség és így saj­nos hazánkban is mindenütt elő­fordul. ahol málnát termesztenek. A kórokozó megtámadja a mál­na hajtásait, vesszőit, leveleit és vlrágfürtjeit. A hajtásokon a rü­gyek körül ovális, liláspiros fol­tok alakulnak ki. A rügyek en­nek következtében megbeteged­nek, vagy elpusztulnak, vagy csökevényes hajtásokat fejleszte­nek. A foltok közepén apró. tű- szúrásnyl fekete pontok, spórák­kal teli termőtestek alakulnak ki. A vesszőkön lényegében' ugyanezek a tünetek láthatók, de a foltok itt inkább ezüstös szí­nűek lesznek, s a kéreg szövete pedig felrepedezik. A fertőzött növényi részek szüret előtt ügy néznek ki. mintha leforrázták volna ..őket”. A levélkéken és azok csúcsi részein „V” alakú bámulások észlelhetők. Málnából a fertőzött virágfür­tök szinte rászáradnak a növény­re. A kórokozó termőtestekkel telel a vesszőkön. Tavasszal a be­lőlük kiszabaduló spórák indít­ják meg a fertőzést. E spórák cseppfolyós vízben csíratömlőt fejlesztenek és a sebzéseken ke­resztül. vagy az épp bőrszöve­ten át behatolnak a növénybe. A fertőzés elhatalmasodását elősegíti a málnahajtások kér­gének ..biológiai’ ’felhasadása is. A repedés mértéke főleg fajtán­ként változik. Az erősebb növe- ked'ésűek hajlamosabbak a felre­pedésre. A vegetációs időszakban a betegség terjedését spórát biz­tosítják. Mivel a gomba a párás viszo­nyokat kedveli, ezért kerüljük a sűrű telepítést, a támasz nélküli művelést és az erősen párás ter­mőhelyeket. Termésszedés után azonnal „metszük ki” a letermett növényi részeket és égessük el azokat. Tehát az elsűrűsödött ül­tetvényeket szakszerűen ritkít­suk meg. s ne feledkezzünk el a gyomok irtásáról sem. Az agro­technikai védekezéssel minimá­lisra szoríthatjuk le a kórokozó fellépését A gomba leküzdésére réztartal- mú szereket célszerű használni. A Rézoxiklorid 50 WP-t 0,4 szá- szalékban. a Miltox Spec iáit pe­dig 0,3 százalékban érdemes ki­permetezni. A növényvédelmi munkák végzése során magunk és környezetünk védelme érde­kében. a munka és balesetvédel­mi óvórendszabályokat szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba Jövő héten kezdődik a szezon Az éti csiga ára £rdemes-e éti csigát gyűj­teni vagy tenyészteni — kérdezték többen is telefo­non a szerkesztőségünktől. A megfelelő válaszért a nyíregyházi Vitamin Válla­lathoz fordultunk. Máté János a vállalat igazgatója elmondta: — Lesz éticsiga-gyűjtés és felvásárlás. A csiga megjele­nésének, fejlődésének az ed­digi időjárás nem kedvezett. Hiányzott az eső, visszama­radt azoknak a növényeknek a fejlődése amelyek a csiga- jegelők”. Az eső már meg­jött viszont hideg van és ezt szintén nem kedveli a csiga. Várható, hogy a jövő héten Ismét meleg lesz és megin­dulhat a gyűjtés, megkezdő­dik a csigafelvásárlás... — Tavaly a vállalat 10 tonna éti csigát vásárolt fel a megyében. Akkor kilo­grammonként 70 forintot fizettünk. Ma még nincs fel- vásárlási ár, de mire a felvá­sárlás megkezdődik, kialakul a felvásárlási ár is. Bízunk abban, hogy a tavalyi meny- nyiségű éti csigát, vagy attól többet idén is felvásárolha­tunk ... — Tudok arról, hogy né­hány vállalkozó itt a megyé­ben is próbálkozni akar csi­gatenyésztéssel, hizlalással. Erre alkalmas területek van­nak Nyírszőlős és Dombrád környékén. Á csigatenyész­tésnek nincs magyar techno­lógiája, de már van olyan társaság, amely ezzel foglal­kozik. Itt olasz technológiá­ról van szó... A csigatenyésztés jó üzlet lehet. Bizonyítja ezt néhány adat és az exportár. Magyar- országról 1986-ban 1405 ton­na éti csigát exportáltak, 1987- ben már 4576 tonnát. Az exportmennyiség az el­múlt években hasonló volt az 1987. évhez. Az exportár 1986-ban kilogrammonként még csak 1,5 dollár volt, 1988- ban már 2,0 dollár. A tavalyi átlagár 2,1 dollár. A csiga tehát nem is olyan rossz üzlet, jó exportlehető­ség. Ezért is nagy az érdek­lődés, komoly a tenyésztői termelői szándék. (Megje­gyezzük a dollár árfolyama hivatalosan 65—66 forint körül van). Országos vásárok Április következő hetedben hat településen lesz országos állat- és kirakodó vásár Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben. Április 10-én Tiszada- dán, — 14-én Vásárosna- ményban, — 20-án Csenger- ben, — 23-án Kölesén, -i- 29- én Rakamazon és április 30- án Nagykállóban tartják a nagyivásárt. Nyúlűző hajtincsek Két héttel korábban olvasóink levelére válaszolva arról is ír­tunk. hogyan védekezzünk a nyúl kártétele ellen. Dr. Ligeti Béla mátészalkai olvasónk írja: ..Én is sokat mérgelődtem a mezei nyúl miatt, leette a kikelt babot, megrágta a dinnyét. Ré­gebben olvastam ..A mezőgazda- sági Világirodalom" című folyó­iratban az általam Is sikerrel al­kalmazott védekezési módot.” A módszer: egy maroknyi em­beri haj karóra kötözve. A 60 centiméter magas karókat a fel­kötözött hallal 6 méterenként kell a területen kitűzdelni. A hajat tűiben vagy ritkaszövésü haris­nyadarabbal kell a karóra kö­tözni. Mivel a mezei nyúl látása rossz, szaglóérzéke fejlett. a haj szagát megérzi, embert sejt a közeibe, ezért a védett terüle­tet messze elkerüli. A szükséges haj bármelyik fodrászüzletben beszerezhető és két évig használ­ható. Harmadik évben a haj szagkibocsátása csökken, ezért hatástalan. Dr. Ligeti Béla az általa kipró­bált módszert fiatal ültetvények (gyümölcsfák) védelmére is ajánlja. Ki lehet próbálni. Felelős gazdálkodást Bihari János mátészalkai kert­barát hozzánk írott levelében ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy tapasztalatai alapján idén nagy­mértékű pajzstetü-kártétellel le­het számolni. Ezért Is szükséges a gyümölcsfák törzsápolása, a talajmunkák elvégzése és a ha­tékony növényvédői em. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy nincs szükség a gondos védekezésre, hiszen léalmának úgyis jó a gyümölcs, ha azt a pajzstetvek szívogatták. Ha a tetves almát a léüzemek átveszik — mondják egyesek — akkor minek perme­tezni. Ez a felületesség, nemtörődöm­ség veszélyezteti mások munká­ját is. azokét. akik minőségi al­mát kívánnak exportra termelni. Olvasónk szükségesnek tartja a szakigazgatási szervek felvilágo­sító munkáját, az ellenőrzést, azt hogy a gazdáktól követeljék meg a növények védelmét, a permete­zési napló vezetését. Mindezek­kel egyetértünk, hiszen a pajzs- tetü valóban nagy károkat tud okozni, a védekezésben alapos és összehangolt munkára van szük­ség. Már kifiltetésre „érettek” a fólia alatt nevelt paprika- ét párádicsompalánták Soltész Gyula mátészalkai zöldség- termesztőnél. A saját szükségleten kívül eladásra is bőven van felesleg és választék. (Baján Erzsébet felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents