Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
1990. április 7. Kelet-Magyarország 3 Vasárnap újra az urnáknál Szavazzunk megyénkért A távelmaradással két mandátomit már elvesztettünk az Többször leírtuk már a március 25-i választás óta, hogy az országban mindössze öt olyan választókerület akad, ahol eredménytelensége miatt meg kell ismételni a szavazást, s ebből az ötből négy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, egy pedig a szomszédos Hajdú megyében van. A távolmaradás okát megpróbáltuk már eddig is megtudakolni. Most dr. Fekete Zoltán alkotmányjogásztól — aki sok választás szervezésében és lebonyolításában vett már részt, most is a területi választási bizottság titkáraként tevékenykedett — érdeklődtünk: Ö miben látja az érdektelenség okát. — Egy-két ok, amire ezt az egészet rá lehetne fogni, nincs. Sok-sok apró, véletlen- szerű tényező eredményezte, hogy négy választókerületben érvénytelenségi eredmény született. — Hallhatnánk ezt a soksok apró tényezőt? — Két nagy csoportba rendezném, régi és újkeletű okokra hivatkoznék. Az újak közül a legfontosabb az, hogy a pártok, amikor a valásztási politikai térképet megrajzolták, fehér foltokat hagytak. Rá kell nézni egyszerűen a megyei térképre; szépen látszik az az egybefüggő terület, amit a pártok propagandája csak kis mértékben célzott meg, épp ezért kevés propagandaanyag jutott ki, néhány fős választási gyűlések voltak, igazából a pártok létre sem jöttek. — És a tanácsoknak nincs semmi dolga? — A tanácsok a választási törvény végrehajtásában mint pártsemleges szervek az operatív feladatok végrehajtására koncentráltak. Nem vállalhatták fel jelölőgyűlések, választási gyűlések szervezését, a plakátragasztást,-amit a -korábbi években elvégeztek. De nem azért lieftrr yolt érvényes a választás, mert a tanácsok a korábbitól kisebb mértékben működtek közre, hanem mert nem lépett a helyükbe senki. És volt másik ok is. A Hazafias Népfront a közigazgatási deregulációs törvény elfogadásával közjogi funkcióit elvesztette. Ugyanakkor megjelent a tv-ben, a rádióban egy olyan soha nem látott sokszínűség, amit a lakosság nem tudott feldolgozni. Talán a pártok egyfajta fokozott jelenléttel hozzájárulhattak volna az eligazodás segítéséhez. Van olyan kistelepülés a négy választókerületben, ahol egyetlen választási gyűlés sem volt. — Plakátokat nem lehetett volna kirakni? — Hová lehet egy kisközségben plakátot ragasztani? Családi házakra? A drótkerítésekre? A tanács hirdető- tábláját ugyanis a választási bizottságok kötelező hirdetménnyel foglalták el. — Ez még mindig nem magyarázat arra, hogy miért nem mentek el választani az emberek... — Itt ki kell mondani a megyei sajátosságot: az itt élő lakosság eddig sem élvezte a kormány anyagi támogatásának előnyeit, és ezt alátámasztani látszott az, hogy még ígéretekkel sem első fordulóban halmozzák el őket. Persze ez szubjektív következtetés, de az emberek úgy fogalmaztak: hozzájuk még ígérni sem mentek oda. Akik elmentek választani, azok egy részének az volt a gondja, hogy az úgynevezett családi szavazás intézményét már nem gyakorolhatták. Ez különösen a tanyás településeken volt érezhető, ahol eddig a családfő elment, és leszavazott mindenki helyett. Ezt most nem lehetett. Elmaradt a választás napján a figyelem- felhívás, a tanácsi hangszórók némák maradtak, a szavazatszámláló bizottságok mozgó urnával csak oda mentek, ahová a jogszabály lehetővé tette a kivonulásukat és ezt kifejezetten kérték. — A választásban részt venni nem kötelező. Mién rójuk fel mégis azoknak, akik nem mentek el? — Valóban nem kötelező, hanem állampolgári jog. Szabad választásokon senki ne menjen el szavazni azért, mert kötelező. Menjen el ' azért, mert joga van, mert a demokrácia arra építkezik, hogy a lakosság mind nagyobb hányada közvetlenül operatív módon vesz részt a közügyek intézésében. Kanyarodjunk vissza még egy kicsit arra a négy körzetre, ahol a legkevesebben választottak. Tulajdonképpen mit jeleni az, hogy nem volt érvényes a választás? — Azt jelenti, hogy a megye 40 százaléka csak a második fordulóban tud képviselőt választani. Itt már elég a szavazásra jogosultak 25 százalékának részvétele. Am ez azt jelenti, hogy csak egy kisebbség véleménye lesz a meghatározó. Ha ilyen arányban veszünk részt az április 8-i választáson, akkor a kisebbség dönt helyettünk. Épp ezért az a kívánatos, hogy mindenki ott legyen. Ha netán az állampolgárok ismét kis- számban mennek el szavazni, s a második forduló is érvénytelen lesz, akkor egy későbbi idő pontban időközi választáson tudnak csak képviselőt bejuttatni a parlamentbe. — Isten őrizz! Ügy tudom, így is elvesztettünk már két mandátumot a március 25-i közömbösségünkkel. — Igen. Az első, a március 25-i választási forduló eredményeként • eldőlt, hogy a megyei listát állító pártok hány mandátumot kaphatnak. Az elérhető kilenccel szemben csak hét képviselői hely tölthető be, mert a leadott szavazatok alapján elvégzett számítások szerint két mandátum azért nem adható ki, mert nincs meg a szükséges szavazatszám, így aztán ezt a két helyet az országos listán használják fel. Összességében ez annyit jelent, hogy a lehetséges tizenkilenc mandátum helyett már csak tizenhét betöltésére van lehetőség, de ehhez is az kell, hogy az április 8-i szavaláson aki csak teheti, vegyen részt. Nem lehetünk közömbösek az iránt, hogy a lakosság miként tudja biztosítani a megye képviseletét az országgyűlésben. A megye választópolgárain múlik a végeredmény, s a felelősség senki másra nem hárítható át. Balogh Jószef ^Ij i*iA*fti|Ar/»i#Är A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyirbálj mosóporgyár. tori gyára április végétől 50%-kal növeli mosópor- gyártó kapacitását. A fővállalkozó SZÁÉV ekkor ad át egy új, nyugatnémet technológiával felszerelt gyárat, melynek beruházási költsége 300 millió forint. (B-zs.) Diákfotó kiállítás Pécsett rendezték mega közelmúltban a XXIII. Országos Középiskolai Szakmunkástanuló Fotókiállítást. A több mint négyszáz beküldött fénykép közül nyolcvankettőt ítélt — az ismert fotósokból álló szakmai zsűri — kiállításra alkalmasnak. A nyíregyházi Művésze*- ti Szakközépiskola fotó- illusztrátor hallgatói közül Antal Szabolcs egy képpel, Sitku Ágnes hárommal, Miskolczi Orsolya néggyel és Kőhalmi Krisztián szintén négy képpel „került a falra”. Kőhalmi Krisztián elnyerte a Mecseki Fotóklub kü- löndíját is. Útilaput kötnek a talpuk alá? Körkép az elbocsátásokról, átképzésekről A Megyei Foglalkoztatási Központ adatai szerint tavaly januárban a munkáltatóknál bejelentett betöltetlen állások száma 500 volt. az idén januárban azonban mindössze 60 betöltetlen állást jelentettek be. Még kifejezőbb az a számadat, amely szerint 1989-ben a megyében 35 munkáltató 353 fő leépítését jelentette be. az idén pedig januártól március 31-éig 40 munkáltató 830 személy „leépítéséről" tájékoztatta a megyei központot, összeállításunkban a megye néhány vállalatának illetékesét kérdeztük meg arról; milyen mértékű leépítést, átszervezést hajtottak végre, illetve milyet terveznek. n vasút ma is nyugdíjas állás Akik most a MÁV-nál dolgoznak. nem félnek, munkájuk egy cseppet sem lesz kevesebb. Az ország nyitott a világra, s a világ él a nyitott kapukkal. Megnövekedett a tranzitszállítás, példa-y ként említhető az olasz szállítások 35 százalékkal történt növekedése. A végcél általában a Szovjetunió, de hazánk és a környező országok is találtak ' úi keresk'e- delmi partnereket. Új gazda, új követelmények Nemrég még Auróra Cipőgyár — ezentúl a Pécsi Bőrgyár nyírbátori gyára — minden korábbi dolgozónak, összesen 1090 embernek — felmondott. 885-tel három hónapra szóló próbaszerződést kötött — tájékoztat Tóthné Kiss Mária, a személyzeti ügyek intézője. Nem kötöttek szerződést 112 emberrel, saiát kérésére pedig Összesen 72 dolgozót mentettek fel. Üj idők, új szelek — mondhatnánk arra a tényre hivatkozva. amelynek értelmében a csengeti üzem igazgatója kezdett korábbi beosztottjai segítségével vállalkozásba. Szolgáltató kft. alakalt S. hogy kik hagyták el önszántukból. de a körűiméi nyék hatása alatt a gyárat? Legtöbben a betanított munkások döntöttek így — akik közül sokan tartanak igényt a munkanélküli-, majd újrakezdési segélyre. — de a legszomorúbb az, hogy magasan kvalifikált szakmunkások és felsőfokú végzettségűek is távozni kényszerülnek. — Vállalatunknál a szó legKözismert, hogy Szabó les-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatási helyzete fokozatosan romlik. Ezt igazolják a múltra és a jelenre vonatkozó számok: évente átlagosan 4—5 ezer fővel fogy a megye népessége, 25— N 27 ezer dolgozó a távolsági ingázó, 1200—1300 pályakezdő fiatal is elhagyja a megyét munkahely hiányában, s melléjük felsorakozik még a már állását elvesztett 2700 munkanélküli is. Arra kerestünk választ: mit tesz a cég, ha elbocsátásra kényszerül, útilaput köt a dolgozó talpa alá, vagy kereső elfoglaltságol ad-e neki? tunk segíteni, hogy felmérést végeztünk, melynek célja pz volt, kiderítsük, kik azok; akik korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnék, s kik azok, akik vállalkozásba akarnak fogni. összesen húsz ilyen embert találtunk, akik azóta már lei is léptek a gyárból. A vezetés eltekintett attól, hogy az önként tú vozók a felmondási időt le- töltisék, ugyanakkor valamennyien harmincezer fo- rin jutalmat is kaptak. II tüzűdében munkásfelvétel szorosabb értelmében nem volt elbocsátás — tájékoztat Buglyó Tibor, a Nyírség Konzervipari Vállalat vezér- igazgatója. — A múlt évi nehézségek miatt azonban jar • nuár elsőjétől a tyukodi gyárunkban nem újítottuk meg 70 dolgozó szerződését. Az átszervezés folyamatos. Törekszünk a vezetői létszám és az inproduktív dolgozók számának csökkentésére, ezeket a munkatársakat átirányítjuk a termelésbe. Az átszervezés 80—100 embert érint, s ígv talán belső erőből meg tudjuk oldani a szezonban jelentkező létszámproblémát. Kevés munkát tudtunk adni az építőipari dolgozóinknak, ezért lépnünk kellett. Így a konzervgyár alapító tagja lett egy építőipari szolgáltató kft.-nefc.. . )j9S9 Lassú, de * * ... . , ■««»» biztos apadas Már az indulás évében ötvenöt ember munkaviszonya szűnt meg a Metripond Hódmezővásárhelyi Mérleg- gyár fehérgyarmati gyáregységében: a 267 fős 1988 eleji nyitólétszám év végére 212-re csökkent. Azóta is folyamatos a létszámleépítés, a hatékony munka érdekében a tavalyi 190-es atlaglétszám- mal szemben az idén már csak 170 fővel számolnak. Mint ahogy azt Papp László ügyvezető igazgató elmondta, az elbocsátásoknál korábban figyelembe vették a szociális körülményeket, s szinte minden esetben megpróbáltak új munkahelyet keresni elengedett dolgozóiknak. lett vennie a kalapját, közülük 25-nek szervezetten sikerült munkahelyet keríteni. Egyharmadukmak felmondtak, akik pedig szerződéssel dolgoztak, azokét nem hosz- szabTtö’ttak meg. Az elbocsátott dolgozók nyolcvan százaléka betanított munkás volt, tíz százalékuk szakmunkás, és csak egy diplomástól kellett búcsút venni, neki sikerült elhelyezkednie. Felmondási idő helyett jutalom A Ganz nyírbélteki gyárában Zsindelyes Károlyné személyzeti előadót kérdeztük. — Sajnos, nincsenek túl jó híreim. Ez év január 1-től gyárunkban megszűnt a tógy vaíműszerek gyártása, ug3*átí$ftíélbbstetWiékeink het- r,ókW,,SHá!íh^lfélé14h/.t>élelszá7no- '•T6.SÜ. ‘uMltedéiek1 következtében létszámgondjaink támadtak. Mivel senkinek nem szerettünk volna felmondani, a helyzeten úgy próbálR betanítottaktól búcsúztak Bár a cég a közelmúltban kft.-vé alakult át, s az 1989- es évet sikerült veszteség nélkül zárnia, a keleti piac elvesztése miatt — Csehszlovákia helyett már kizárólag csak belföldre szállítják különböző mérlegeiket — további létszámcsökkentés várható. A kivárdai Hunniacoopnál az idén már volt átszervezés, ez a profilváltással függött össze. A nyolcszáznegyven dolgozóból száznak kel— Nem tervezünk elbocsátást — válaszol a kérdésre Perger László, a rakamazi Cipőipari Szövetkezet főkönyvelője. — Mivel az éves kapacitásunk le van kötve — a természetes lemorzsolódások miatt — még alkalmazni tudnánk 20—50 főt, elsősorban nőket egyiműsza- kos betanított tüzödei munkásnak. Tervezünk ugyan egy kismértékű á tcsoportos í tátit, melynek eredményeként 17— 18 kiszolgáló munkát végző kerül termelésbe. Ebben a községben foglalkoztatunk még tizenöt, elsősorban, bedolgozó nőt is. Az összeállítást készítette: Bartha Andrea, Cservenyák Katalin, Dankó Mihály, Kovács Éva, M. Magyar László, Tapolcai Zoltán, Tóth Kornélia. Nagy kapacitással gyárt kártolt gyapjúszövetet a nagy kallói Textilipari Kereskedelmi és Hasznosítási Rt. A szövőüzemben napi 7 ezer folyóméter kártolt szövet készül. A gyapjúszövetet 50 százalékban a hazai ruhaipari vállalatok, szövetkezetek hasznosítják, a többi exportra kerül. Képünkön a szövőelőkészítő műveleteit látjuk. A gyapjú fűzése után a befűzött láncrendszer a szövőgépekbe kerül. (H. P.)
