Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

1990. április 7. Kelet-Magyarország 3 Vasárnap újra az urnáknál Szavazzunk megyénkért A távelmaradással két mandátomit már elvesztettünk az Többször leírtuk már a március 25-i választás óta, hogy az országban mindössze öt olyan választókerület akad, ahol eredménytelensé­ge miatt meg kell ismételni a szavazást, s ebből az öt­ből négy Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, egy pedig a szomszédos Hajdú megyében van. A távolmaradás okát megpróbáltuk már eddig is megtudakolni. Most dr. Fe­kete Zoltán alkotmányjo­gásztól — aki sok választás szervezésében és lebonyolí­tásában vett már részt, most is a területi választási bi­zottság titkáraként tevékeny­kedett — érdeklődtünk: Ö miben látja az érdektelenség okát. — Egy-két ok, amire ezt az egészet rá lehetne fogni, nincs. Sok-sok apró, véletlen- szerű tényező eredményezte, hogy négy választókerületben érvénytelenségi eredmény született. — Hallhatnánk ezt a sok­sok apró tényezőt? — Két nagy csoportba rendezném, régi és újkeletű okokra hivatkoznék. Az újak közül a legfontosabb az, hogy a pártok, amikor a valásztási politikai térképet megrajzol­ták, fehér foltokat hagytak. Rá kell nézni egyszerűen a megyei térképre; szépen lát­szik az az egybefüggő terü­let, amit a pártok propagan­dája csak kis mértékben cél­zott meg, épp ezért kevés propagandaanyag jutott ki, néhány fős választási gyűlé­sek voltak, igazából a pártok létre sem jöttek. — És a tanácsoknak nincs semmi dolga? — A tanácsok a választási törvény végrehajtásában mint pártsemleges szervek az operatív feladatok végre­hajtására koncentráltak. Nem vállalhatták fel jelölő­gyűlések, választási gyűlések szervezését, a plakátragasz­tást,-amit a -korábbi években elvégeztek. De nem azért lieftrr yolt érvényes a választás, mert a tanácsok a korábbitól kisebb mértékben működtek közre, hanem mert nem lé­pett a helyükbe senki. És volt másik ok is. A Hazafias Népfront a közigazgatási de­regulációs törvény elfogadá­sával közjogi funkcióit el­vesztette. Ugyanakkor meg­jelent a tv-ben, a rádióban egy olyan soha nem látott sokszínűség, amit a lakosság nem tudott feldolgozni. Ta­lán a pártok egyfajta foko­zott jelenléttel hozzájárulhat­tak volna az eligazodás segí­téséhez. Van olyan kistelepü­lés a négy választókerület­ben, ahol egyetlen választási gyűlés sem volt. — Plakátokat nem lehetett volna kirakni? — Hová lehet egy kisköz­ségben plakátot ragasztani? Családi házakra? A drótkerí­tésekre? A tanács hirdető- tábláját ugyanis a választási bizottságok kötelező hirdet­ménnyel foglalták el. — Ez még mindig nem ma­gyarázat arra, hogy miért nem mentek el választani az emberek... — Itt ki kell mondani a megyei sajátosságot: az itt élő lakosság eddig sem él­vezte a kormány anyagi tá­mogatásának előnyeit, és ezt alátámasztani látszott az, hogy még ígéretekkel sem első fordulóban halmozzák el őket. Persze ez szubjektív következtetés, de az emberek úgy fogalmaztak: hozzájuk még ígérni sem mentek oda. Akik elmentek választani, azok egy részének az volt a gondja, hogy az úgynevezett családi szavazás intézményét már nem gyako­rolhatták. Ez különösen a tanyás településeken volt érezhető, ahol eddig a csa­ládfő elment, és leszavazott mindenki helyett. Ezt most nem lehetett. Elmaradt a vá­lasztás napján a figyelem- felhívás, a tanácsi hangszó­rók némák maradtak, a sza­vazatszámláló bizottságok mozgó urnával csak oda mentek, ahová a jogszabály lehetővé tette a kivonulásu­kat és ezt kifejezetten kér­ték. — A választásban részt venni nem kötelező. Mién rójuk fel mégis azoknak, akik nem mentek el? — Valóban nem kötelező, hanem állampolgári jog. Sza­bad választásokon senki ne menjen el szavazni azért, mert kötelező. Menjen el ' azért, mert joga van, mert a demokrácia arra építkezik, hogy a lakosság mind na­gyobb hányada közvetlenül operatív módon vesz részt a közügyek intézésében. Kanyarodjunk vissza még egy kicsit arra a négy kör­zetre, ahol a legkevesebben választottak. Tulajdonképpen mit jeleni az, hogy nem volt érvényes a választás? — Azt jelenti, hogy a me­gye 40 százaléka csak a má­sodik fordulóban tud képvi­selőt választani. Itt már elég a szavazásra jogosultak 25 százalékának részvétele. Am ez azt jelenti, hogy csak egy kisebbség véleménye lesz a meghatározó. Ha ilyen arányban veszünk részt az április 8-i választáson, ak­kor a kisebbség dönt helyet­tünk. Épp ezért az a kívána­tos, hogy mindenki ott le­gyen. Ha netán az állampol­gárok ismét kis- számban mennek el szavazni, s a má­sodik forduló is érvénytelen lesz, akkor egy későbbi idő pontban időközi választáson tudnak csak képviselőt be­juttatni a parlamentbe. — Isten őrizz! Ügy tudom, így is elvesztettünk már két mandátumot a március 25-i közömbösségünkkel. — Igen. Az első, a március 25-i választási forduló ered­ményeként • eldőlt, hogy a megyei listát állító pártok hány mandátumot kaphat­nak. Az elérhető kilenccel szemben csak hét képviselői hely tölthető be, mert a le­adott szavazatok alapján el­végzett számítások szerint két mandátum azért nem ad­ható ki, mert nincs meg a szükséges szavazatszám, így aztán ezt a két helyet az or­szágos listán használják fel. Összességében ez annyit je­lent, hogy a lehetséges tizen­kilenc mandátum helyett már csak tizenhét betöltésére van lehetőség, de ehhez is az kell, hogy az április 8-i szavalá­son aki csak teheti, vegyen részt. Nem lehetünk közöm­bösek az iránt, hogy a lakos­ság miként tudja biztosítani a megye képviseletét az or­szággyűlésben. A megye vá­lasztópolgárain múlik a vég­eredmény, s a felelősség senki másra nem hárítható át. Balogh Jószef ^Ij i*iA*fti|Ar/»i#Är A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyirbá­lj mosóporgyár. tori gyára április végétől 50%-kal növeli mosópor- gyártó kapacitását. A fővállalkozó SZÁÉV ekkor ad át egy új, nyugatnémet technológiá­val felszerelt gyárat, melynek beruházási költsége 300 millió forint. (B-zs.) Diákfotó kiállítás Pécsett rendezték mega közelmúltban a XXIII. Országos Középiskolai Szakmunkástanuló Fotó­kiállítást. A több mint négyszáz beküldött fény­kép közül nyolcvankettőt ítélt — az ismert fotósok­ból álló szakmai zsűri — kiállításra alkalmasnak. A nyíregyházi Művésze*- ti Szakközépiskola fotó- illusztrátor hallgatói kö­zül Antal Szabolcs egy képpel, Sitku Ágnes há­rommal, Miskolczi Orso­lya néggyel és Kőhalmi Krisztián szintén négy képpel „került a falra”. Kőhalmi Krisztián elnyer­te a Mecseki Fotóklub kü- löndíját is. Útilaput kötnek a talpuk alá? Körkép az elbocsátásokról, átképzésekről A Megyei Foglalkoztatási Központ adatai szerint ta­valy januárban a munkálta­tóknál bejelentett betöltetlen állások száma 500 volt. az idén januárban azonban mindössze 60 betöltetlen ál­lást jelentettek be. Még ki­fejezőbb az a számadat, amely szerint 1989-ben a me­gyében 35 munkáltató 353 fő leépítését jelentette be. az idén pedig januártól március 31-éig 40 munkáltató 830 sze­mély „leépítéséről" tájékoz­tatta a megyei központot, összeállításunkban a megye néhány vállalatának illetéke­sét kérdeztük meg arról; mi­lyen mértékű leépítést, át­szervezést hajtottak végre, illetve milyet terveznek. n vasút ma is nyugdíjas állás Akik most a MÁV-nál dol­goznak. nem félnek, mun­kájuk egy cseppet sem lesz kevesebb. Az ország nyitott a világra, s a világ él a nyi­tott kapukkal. Megnöveke­dett a tranzitszállítás, példa-y ként említhető az olasz szál­lítások 35 százalékkal tör­tént növekedése. A végcél ál­talában a Szovjetunió, de hazánk és a környező orszá­gok is találtak ' úi keresk'e- delmi partnereket. Új gazda, új követelmények Nemrég még Auróra Ci­pőgyár — ezentúl a Pécsi Bőrgyár nyírbátori gyára — minden korábbi dolgozónak, összesen 1090 embernek — felmondott. 885-tel három hó­napra szóló próbaszerződést kötött — tájékoztat Tóthné Kiss Mária, a személyzeti ügyek intézője. Nem kötöt­tek szerződést 112 emberrel, saiát kérésére pedig Összesen 72 dolgozót mentettek fel. Üj idők, új szelek — mond­hatnánk arra a tényre hi­vatkozva. amelynek értel­mében a csengeti üzem igaz­gatója kezdett korábbi be­osztottjai segítségével vál­lalkozásba. Szolgáltató kft. alakalt S. hogy kik hagyták el ön­szántukból. de a körűiméi nyék hatása alatt a gyárat? Legtöbben a betanított mun­kások döntöttek így — akik közül sokan tartanak igényt a munkanélküli-, majd új­rakezdési segélyre. — de a legszomorúbb az, hogy ma­gasan kvalifikált szakmun­kások és felsőfokú végzett­ségűek is távozni kénysze­rülnek. — Vállalatunknál a szó leg­Közismert, hogy Szabó les-Szatmár-Bereg megye fog­lalkoztatási helyzete fokozatosan romlik. Ezt igazolják a múltra és a jelenre vonatkozó számok: évente át­lagosan 4—5 ezer fővel fogy a megye népessége, 25— N 27 ezer dolgozó a távolsági ingázó, 1200—1300 pálya­kezdő fiatal is elhagyja a megyét munkahely hiányá­ban, s melléjük felsorakozik még a már állását elvesz­tett 2700 munkanélküli is. Arra kerestünk választ: mit tesz a cég, ha elbocsátásra kényszerül, útilaput köt a dolgozó talpa alá, vagy kereső elfoglaltságol ad-e neki? tunk segíteni, hogy felmérést végeztünk, melynek célja pz volt, kiderítsük, kik azok; akik korkedvezménnyel nyugdíjba mehetnék, s kik azok, akik vállalkozásba akarnak fogni. összesen húsz ilyen embert találtunk, akik azóta már lei is léptek a gyárból. A vezetés eltekin­tett attól, hogy az önként tú vozók a felmondási időt le- töltisék, ugyanakkor vala­mennyien harmincezer fo- rin jutalmat is kaptak. II tüzűdében munkásfelvétel szorosabb értelmében nem volt elbocsátás — tájékoz­tat Buglyó Tibor, a Nyírség Konzervipari Vállalat vezér- igazgatója. — A múlt évi ne­hézségek miatt azonban jar • nuár elsőjétől a tyukodi gyá­runkban nem újítottuk meg 70 dolgozó szerződését. Az átszervezés folyamatos. Tö­rekszünk a vezetői létszám és az inproduktív dolgozók számának csökkentésére, eze­ket a munkatársakat átirá­nyítjuk a termelésbe. Az át­szervezés 80—100 embert érint, s ígv talán belső erő­ből meg tudjuk oldani a szezonban jelentkező lét­számproblémát. Kevés mun­kát tudtunk adni az építő­ipari dolgozóinknak, ezért lépnünk kellett. Így a kon­zervgyár alapító tagja lett egy építőipari szolgáltató kft.-nefc.. . )j9S9 Lassú, de * * ... . , ■««»» biztos apadas Már az indulás évében öt­venöt ember munkaviszonya szűnt meg a Metripond Hódmezővásárhelyi Mérleg- gyár fehérgyarmati gyáregy­ségében: a 267 fős 1988 eleji nyitólétszám év végére 212-re csökkent. Azóta is folyama­tos a létszámleépítés, a ha­tékony munka érdekében a tavalyi 190-es atlaglétszám- mal szemben az idén már csak 170 fővel számolnak. Mint ahogy azt Papp László ügyvezető igazgató elmondta, az elbocsátásoknál korábban figyelembe vették a szociá­lis körülményeket, s szinte minden esetben megpróbál­tak új munkahelyet keresni elengedett dolgozóiknak. lett vennie a kalapját, kö­zülük 25-nek szervezetten si­került munkahelyet keríteni. Egyharmadukmak felmond­tak, akik pedig szerződéssel dolgoztak, azokét nem hosz- szabTtö’ttak meg. Az elbocsá­tott dolgozók nyolcvan szá­zaléka betanított munkás volt, tíz százalékuk szakmun­kás, és csak egy diplomástól kellett búcsút venni, neki si­került elhelyezkednie. Felmondási idő helyett jutalom A Ganz nyírbélteki gyárá­ban Zsindelyes Károlyné sze­mélyzeti előadót kérdeztük. — Sajnos, nincsenek túl jó híreim. Ez év január 1-től gyárunkban megszűnt a tógy vaíműszerek gyártása, ug3*átí$ftíélbbstetWiékeink het- r,ókW,,SHá!íh^lfélé14h/.t>élelszá7no- '•T6.SÜ. ‘uMltedéiek1 következté­ben létszámgondjaink tá­madtak. Mivel senkinek nem szerettünk volna felmonda­ni, a helyzeten úgy próbál­R betanítottaktól búcsúztak Bár a cég a közelmúltban kft.-vé alakult át, s az 1989- es évet sikerült veszteség nélkül zárnia, a keleti piac elvesztése miatt — Csehszlo­vákia helyett már kizárólag csak belföldre szállítják kü­lönböző mérlegeiket — to­vábbi létszámcsökkentés vár­ható. A kivárdai Hunniacoopnál az idén már volt átszerve­zés, ez a profilváltással füg­gött össze. A nyolcszáznegy­ven dolgozóból száznak kel­— Nem tervezünk elbocsá­tást — válaszol a kérdésre Perger László, a rakamazi Cipőipari Szövetkezet fő­könyvelője. — Mivel az éves kapacitásunk le van kötve — a természetes lemorzso­lódások miatt — még alkal­mazni tudnánk 20—50 főt, elsősorban nőket egyiműsza- kos betanított tüzödei mun­kásnak. Tervezünk ugyan egy kismértékű á tcsoportos í tátit, melynek eredményeként 17— 18 kiszolgáló munkát végző kerül termelésbe. Ebben a községben foglal­koztatunk még tizenöt, első­sorban, bedolgozó nőt is. Az összeállítást készítette: Bartha Andrea, Cservenyák Katalin, Dankó Mihály, Ko­vács Éva, M. Magyar László, Tapolcai Zoltán, Tóth Kor­nélia. Nagy kapacitással gyárt kártolt gyapjúszövetet a nagy kal­lói Textilipari Kereskedelmi és Hasznosítási Rt. A szövő­üzemben napi 7 ezer folyóméter kártolt szövet készül. A gyapjúszövetet 50 százalékban a hazai ruhaipari vállalatok, szövetkezetek hasznosítják, a többi exportra kerül. Képün­kön a szövőelőkészítő műveleteit látjuk. A gyapjú fűzése után a befűzött láncrendszer a szövőgépekbe kerül. (H. P.)

Next

/
Thumbnails
Contents