Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-06 / 81. szám

1990. április 6. Kelet-Magyarország 3 Pártérdek lelett képviseljék megyénket Szerkesztőségi kerekasztal-beszóigotés a választásokról Elérkeztünk i választások finiséhez. Most a megyei eti­kai testület állásfoglalása szerint a hat „nagy” párt kép­viselői fejtik ki véleményüket, azok a pártok, amelyekre a választópolgárok a március 25-ei első fordulóban az 1 —6. helyen voksoltak. A szerkesztőségi kerekasztal-megbe- szélésen részt vettek: Laborczi Géza, az SZDSZ képviselő- jelöltje, Somos József, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjelöltje, Gombos József, a Kisgazda Párt ügyve­zető alelnöke, Takács Péter, az MDF képviselőjelültje, Kiss Gábor, az MSZP megyei elnökhelyettese, Mádl László, a FIDESZ megyei listavezetője (a képen balról jobbra). A pártok képviselőit arról kérdeztük: miként értékelik a vá­lasztások első fordulóját és saját helyezésüket; illetve ho­gyan képzelik el a folytatást, milyen koalícióban? Az itt elhangzottakat a lapunkat képviselő Barak só Erzsébet fő­munkatársunk szerkesztésében adjuk közre. T. P.: — A legfontosabb­nak a választás első forduló­jával kapcsolatban azt tar­tom, hogy az ország közvéle­ménye elfogadta a rendszer- váltást és elment szavazni. Bár a megyében több körzet volt, ahol a választás nem volt érvényes, mégis megvolt az 53 százalékos arány. Ez is bizonyította, hogy Magyaror­szág lakossága érett a de­mokráciára. — A pártok sorrendjében két olyan párt került előtér­be — első helyen az MDF, második helyen az SZDSZ — amelyik alkalmas lenne par­lamenti „váltógazdálkodást” megvalósítani, mint az a de­mokratikus országokban tör­ténelmileg kialakult és ha­gyománnyá vált. Rokonszen­ves volt számunkra a FI­DESZ bátorsága és követke­zetessége, azt viszont sajnál­juk, hogy nagyon szorosan kötődik az SZDSZ-hez és ez a későbbiekben beolvadáshoz Is vezethet. — Külön is szeretnénk megköszönni az állampolgá­roknak, hogy bizalmukba fo­gadtak és esélyt adtak szá­munkra. — L. G.: — Az SZDSZ megalakulásától március 25 szelleméért küzdött, hogy a szabad választások hazánk­ban megvalósulhassanak. Az a tény, hogy a választá­sok dembkratikusan, rend­zavarás nélkül történtek meg, azt mutatja, hogy ezek után a nehéz idők után is né­pünknek van felelősségérze­te. — Országos szinten az SZDSZ szereplése nagyon jó­nak mondható. Ezt egy cél­tudatos és jól szervezett kampánnyal sikerült megva­lósítani. Ugyanez a helyzet megyei szinten is, megtalál­tuk azokat az embereket, akik a szabaddemokraták programját hitelesen és meg­felelő politikai kulturáltság­gal tudják képviselni. G. J.: — Mint talán az itt jelenlévők közül a legrégibb párt, a kisgazdapárt nehéz helyzetben volt, nagyon rö­vid idő állt a rendelkezé­sünkre annyi évtized után. Kevés volt a régi, tapasztalt vezető. Anyagilag sem áll­tunk jól, különösen az első időszakban, az MDF-hez. az SZDSZ-hez viszonyítva, hogy az MSZP-hez. az MSZMP- hez ne is hasonlítsam a helyzetünket. Sok reklám nem a 25—30 ezer forint vá­lasztási pénzből valósult meg. hanem állami pénzek­ből — ezt majd értékeli a történelem. Bízom abban, hogy van nekünk egy olyan magyar népünk, aki ezeket is észrevételezi. Büszke vagyok, hogy mi nem költekeztünk nyakló nélkül, el is fogunk könnyen számolni. — Azt is el kell mondani, sajnos, pont, akik a legjob­ban érdekeltek, azok nem mentek el szavazni. Elörege­dett ez a paraszti réteg, és azok. akik irányították a vá­lasztást. tudták azt. hogy hol megy el a nép szavazni. Majd ezt is igazolja a törté­nelem. Az eredménytelenség okát abban is látom, hogy korábban a családfő szava­' ' zott a család valamennyi fel­nőtt tagja nevében, sajnos, ez gyakorlattá vált az elmúlt évtizedekben — és most se ment el más. csak a család­fő. — Ilyen sok nehézség el­lenére megjegyzem, hogy a kisgazdapárt itt a megyében jó helyen áll. mert aor­szágosan a megyék között. Itt mondanék köszönetét azoknak, akik eljöttek sza­vazni. ránk adták szavazatai­kat és kérjük, hogy a to­vábbiakban is támogassák képviselőjelöltjeinket. K. G.: — A politika a rea­litások világa. Mi a választá­si eredményt előzetesen kb. így jósoltuk — a megyei eredményeket is. Számunkra már korábban is világossá vált. hogy a társadalom rendszerváltást igényel. Az is világos volt. hogy az MSZP-nek az egyik kötele­zettsége. hogy a megelőző rendszer lebontásában poli­tikailag közreműködjön és az ellenzéki pártokkal együtt­működve biztosítsa a feltéte­leket a váltáshoz. — Az embereit választásá­ban egy természetes, egészsé­ges lélektani motívum is sze­repet játszott, hogy egy győztes politikai kurzushoz illeszkedjenek. Minimális cél­kitűzésünk az volt, hogy a Szocialista Pártot ne lehes­sen a politikai élet sáncain kívülre szorítani. A válasz­tási eredmény a ml szem­pontunkból optimálisnak te­kinthető. A megyék rangso­rában ez a mienk az ország­ban az ötödik hely. Itt is té­nyező a Szocialista Párt. Ter­mészetesen még csak útköz­ben vagyunk, és az lesz most a kérdés, hogy a demokrá­cia viszonyai között a Szo­cialista Párthoz, mint parla­menti ellenzékhez, milyen lesz a kormányzat viszonya. Ez fogja meghatározni a Szocialista Párt politikáját is. A kormányzati munka megmérettetését követően az ország lakosságának az el­lenzékhez reálisabb politikai viszonya alakul majd ki. Megválasztása egy korábbi diktatórikus társadalmi be­rendezés elleni állásfoglalást jelentett. Az eredményt pár­tunk szempontjából azért is ítélem örvendetesnek, mert a választási szakaszban balol­daliként megjelent erők kö­zül a társadalom az MSZP- re mondott igent. S. J.: — Az első forduló eredményét igen nagyra be­csüljük, a népakarat győzel­mét hozta. Ebben a küzde­lemben a pártok és a szer­vezetek fontos szerepet ját­szottak, de a főrendezők a magyar hazafiak voltak. A mi megyénk a szavazási részarány miatt valóban el­marasztalást érdemel, de va­lójában az történt, hogy egy sűrűn lakott területen egy so­kat dolgozó nép a szavazás napján is dolgozni kénysze­rült, és távol maradásával fejezte ki elégedetlenségét, a szorgos munkája utáni já­randóságának elmaradása miatt. — Vissza kell adni az em­bereknek az ünnepeket, a hi­tet. Egyelőre csak remény­kedhetünk, hogy a rendszer- váltás szemléletváltást is eredményez. Véleményünk szerint a pártok sorrendje a szervezettségük, az anyagi erejük, személyiségeik és propagandájuk szerint ala­kul és nem elsősorban tar­talmi értékrendszere miatt. — Gratulálunk a FIDESZ előkelő helyéhez. Gratulá­lunk a győztes pártoknak is. Saját helyezésünkkel nem lehetünk megelégedve, de választóink bizalmát köszön­jük és nagyra értékeljük. Reméljük, hogy helyzetünk javulni fog a diktatúrától már nem félő, De Istenfélő felebarátaink által. M. L.: — Először is hadd köszönjem meg a sok-sok szavazatot, és a felénk ára­dó nagy-nagy szimpátiát, amivel találkoztunk. Mind országosan mind megyeileg igen szép sikerként könyvel­hetjük el a FIDESZ eredmé­nyét. A megyén belüli 6. he­lyezést reálisnak tartjuk. Az a 8,5 százalék, amit a megyé­ben elértünk, nagyon jó, kü­lönösen ha tekintetbe vesz- szük, hogy a FIDESZ alap­vetően egy liberális gazda­ságfilozófia és társadalom­szemlélet talaján áll és ra­dikálisan újat akar. Ezt a megyében honorálták. — Felszabadult, örömteli volt a kampányunk, nem voltak bennünk hatalmi gör­csök, rendkívüli lelkesedés­sel, a történelmi súlyát át­érezve cselekedett a FIDESZ és eközben rengeteget tanul­tunk, jó baráti társaságok alakultak, taglétszámunk a megyében többszörösére gya­rapodott. Mindezek erőt ad­nak és felhatalmaznak arra, hogy a FIDESZ megyei jövő­jét biztatónak lássuk. — Nyíregyházán 11,7 szá­zalékot értünk el, ami meg­haladja a budapesti átlagot. Célunk már a kampány előtt egy (reális) képviselői man­dátum megszerzése a területi listáról, amit sikerült teljesí­teni. Remélhetőleg a FIDESZ igazi értékeit megismerték a választópolgárok, és bízunk benne, hogy a 2. fordulóban sem törik meg ez a lendület. O Kisebb vita alakult ki a választások tisztaságáról, majd a jövőbe tekintve a következők szerint kértek szót: S. J.: — Olyan koalíciót képzelünk el, amely kizáró­lag a magyar nép évitekéit szolgálja, nem párt- vagy fő­leg nem személyes érdekeket. Nem tartanánk demokra­tikusnak, ha a koalíció dön­tő kérdéseiben a pártok és a szervezetek budapesti ve­zetőségei kisajátítanák az ál­lásfoglalást. A vidéki szerve­zetek határozottan igénylik az alulról történő építkezést Helyileg volt egy érdekegyez­tetés és együttműködés, és már azt is kifogás érte. En­nek ellenére megköszönjük a kisgazdáknak, az SZDSZ- nek, a FIDESZ-nek a helyi érdekek ügyében az együtt­működési készséget. T. P.: — Az MDF a hoz­zá ideológiailag és társa- dalomszerkezetileg legin­kább közel álló pártokkal tárgyal országos szinten egy esetleges választási szövet­ség létrehozásáról. —A koalíció kérdését az MDF annyira komolyan ve­szi, hogy április 11-re az or­szágban minden egyes szer­vezete összeül és megszavaz­za, milyen koalíciót hajlandó felvállalni. Erről április 12- én az MDF harmadik orszá­gos gyűlésén döntenek a szervezetek szavazatai alap­ján. — Az ideális az lenne, amit régóta kifejtett az MDF. ha a két párt — MDF— SZDSZ, amely ideológiáját tekintve „tűz és víz” — a parlamenti váltógazdálkodás megvalósulását tekintené cél­jának, és csak végső esetben lépnének egymással koalíció­ra. Támadással vádolják az MDF-et a KM-ben kedden megjelent cikkük miatt. Mi semmiféle támadást nem in­téztünk a koalíciós szövetség ellen, csak a tényeket közöl­tük és meglepetésünknek ad­tunk kifejezést, amikor ideo­lógiailag egymással majdnem kibékíthetetlen pártok olyan választási szövetséget kötöt­tek, amelyek nagy mérték­ben befolyásolhatják az or­szág sorsának alakulását. L. G.: — Természetesen az SZDSZ-nek -erről - más a vé­leménye, álláspontja. T. P.: — A kisgazdapárt országos vezetősége aláírta az MDF-fel, hogy egymás között kölcsönösen lemon­dunk az előbbre állók javá­ra. A kereszténydemokrata párt korábban megállapodott az MDF-fel, hogy részt vesz nemcsak választási szövet­ségben, hanem esetleges par­lamenti koalícióban is. Helyi szinten mind a két párt az SZDSZ-szel kötött választási szövetséget, — erről az újság­ból értesültem. G, J.: — A kisgazdapárt valódi demokratikus önkor­mányzatú párt és remélem, hogy ez így lesz a továbbiak^ ban is. Hogy itt helyi érde­kek másként alakulnak, azt be kellett látni az országos vezetőségünknek és be kel­lett látni az MDF-nek is. O A kisgazdapárt és az MDF tárgyalásairól konkrét ügyekben — például együtt­működés, földkérdés — né­zeteltérések támadtak és a KDNP részéről is elhang­zott a kijelentés: nem tud­ták támogatni az MDF-et, úgy, ahogyan szerették vol­na. G. J.: — Általában mi va­lamennyien jött akarunk, csak a kivitelezés módjait nem tudjuk megtalálni. M. L.: — Lehetnek orszá­gos állásfoglalások, de ha a helyi érdekek mást kíván­nak, azt én természetesnek találom. Ez nem az anarchiát jelenti, hanem önálló állás- foglalást. — Ha az erőviszonyok to­vábbra is így alakulnak, ak­kor a két nagy pártnak lesz a legnagyobb parlamenti frakciója, s így három variá­ció lehetséges: vagy az MDF vagy az SZDSZ köré csopor­tosulnának a pártok, a har­madik pedig — végszükség­ben — a kettő nagy-koalíció­ja. A FIDESZ-nek az a véle­ménye, hogy a T. P. által említett parlamenti váltógaz­dálkodás a kormányzás leg­jobb formája, de a jelenlegi formában a szavazatok és a mandátumok sorsa nem úg> látszik alakulni, hogy ezt jó eséllyel és stabilan meg le­hetne oldani. Ezért a FI­DESZ mindenképpen a nagy- koalíciót látja szükségesnek. Az MDF azt mondja, csak végszükség esetében követ­kezhet be ez. Szerintem most végszükség van... — Hadd ragadjam meg a szót és reagáljak T. P. kije­lentésére, hogy „a FIDESZ beolvadna az SZDSZ-be”. A FIDESZ önálló politikai szer­vezet, nem igazodik senkihez automatikusan, mindenkor saját véleménye alapján fog­lal állást, igy nem tartjuk va­lószínűnek, hogy a FIDESZ beolvadjon, hiszen a fiata­loknak óriási az igénye az önálló politizálásra. L. G.: — Az SZDSZ pedig erre nem is törekszik... T. P. — Mivel a nagy és a kis koalícióról szó esett, hadd tegyem itt hozzá; a nemzet szempontjából nemcsak az a fontos, hogy erős kormánya legyen az országnak, hanem az is, hogy a kormányzó párt­nak erős ellenzéke legyen... M. L.: — Szerintem a kis­gazda, a kereszténydemokra­ta párt és a FIDESZ szükség esetén nagyon erős ellenzék lehetne a jövendő parla­mentben. L. G.: — Mádi László em­lítette, hogy ,(Végszükség” van. Itt érzem a különbséget az MDF és az SZDSZ diag­nózisa között. Antall József (MDF-vezető) távoli veszede­lemről beszéd a jelenlegi ál­lapotaikat tekintve. Az SZDSZ szerint a magyar gazdaság, a közélet és az erkölcs állapo­ta már most kartaszÉrofólis... T. P.: — Az MDF nein most, hanem már xnegalafcu- lásakor katasztróCádüsnak tar­totta Magyarország gazdasá­gi, erkölcsi, politikai, demog­ráfiai helyzetét,.. L. G.; — Nyilvánvaló, hogy a két párt között jetótíá* véleménykülönbségek van­nak. Szer in tűnik nem abból kell kiindulni, milyen lenne az ideális állapot 8—10—15 év után, hanem abból: mi van most. Az SZDSZ nem alkarja erőltetni a nagykoa­líciót, de hajlandó ebben a kérdésben partnerré lenni, hogy a végső összeomlás be ne következzék. K» G.: — A koalíció dol­gában Mádi Lászlóval értek egyet. Három tehetséges kor­mányzati megoldást tartok valószínűnek. 1. Egy úgyne­vezett kereszténynemzeti vagy nemzeti-konzervatív; 2. EJgy szociál-liberális; 3. Egy úgynevezett nagykoalícióit. A szocialista párt konstruktív ellenzék kíván lenni. Minden olyan kérdésben, mély a po­litikai elveivel összeegyez­tethető és a meggyőződése szerint az ország érdekeit szolgálja, a kormányzati tál fog együtt szavazni, és min­den olyan [kérdésben, amely­ben fenntartásai vannak, az ellenzéki álláspont alapján. — Megítélésünk szerint minden koalíciós megoldás fölvethet problémákat. Min­denekelőtt azit, hogy a par­lamentáris forma a pártok uralma alatt valósul meg. Nem látok biztosítékot arra, hogy zavaratlanul érvénye­sülhet az Alkotmány egy fon­tos elve, hogy „a pártok köz­hatalmat nem gyakorolhat­nak. Ez annál is veszélyesebb, mert a pártok politikai meg­nyilvánulásaiban erős hajlam mutatkozik a kolléktív véle­ményalkotásra, a pártok és az ország ügyének könnyed azonosítására, a politikai el­leniéi, partner letorkolásaira. Egyszóval a többpártrend­szer önmagéban nem óv meg a hatalom kisajátításá­tól. A küUdetéstudat, az ide­ológiai elfogultság, az erősza­kot sem nélkülöző célratörés nem kizárólag bolsevik spe­cialitás. O Befejezésként L G. fejtette ki véleményét rö­vid, egyetértő állásfoglalá­sok után arról, mit várunk el a leendő megyei parla­menti képviselőcsoport tag­jaitól, a vidék, a megye ér­dekképviseletéről. L. G.: — Azt tartom, fon­tosnak, hogy azok a képvise­lők, akik Szabolcs-Sz^kpár- Beregibőü bekerülnek a párla- men,tbe, tudjanak ott együtt­működni, legyenek hajlandó­ak még az országos érdekek­kel is ütközni a megye (hát­rányos helyzete miatt — és pártérdekekre való tekintet nélkül érvényesítsék a megye érdekeit. O Végezetül a hat párt jelenlévő képviselői közös felhívást fogadtak el, amely- lyel a megye választópolgá­raihoz fordulnak. Ezúton is kérik a szavazásra jogosult állampolgárokat: járulja­nak vasárnap az urnákhoz, menjenek el szavazni egy boldogabb jövő reményé­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents