Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-04 / 79. szám

1990. április 4. Kelet-Magyarország 11 ^Postabontás^ Foglalj, ha tudsz! Mindenki életében adód­hat olyan helyzet, amiben nem ő az igazi vétkes, mégis ő húzza a rövideb- bet. így járt az a nyir- megiyesl férfi is, aki ta­valy megbízott egy isme­rés fuvarost, váltsa ki a tüzelőutalványát és vigyen érte neki szenet. A fuva­ros bólogatott, szentül Ígérte, úgy lesz, csakhogy az orgona is elvirágzott már, ő mégse vitte el a szenet. A férfi többször megkereste, egyszer csak bosszú binodálás után a fuvaros végre kibökte az igazat: más részére vál­totta ki a tüzelőutalványt. Az ember elképedt, na­gyot nyelt és azt mondta, ha már így történt, akkor a fuvaros vagy az utal­vány árát térítse meg, vagy vigyen neki helyette ugyanolyan értékű tüzelőt Persze, bólogatott a fuva­ros megint: „úgy lesz, úgy lesz böcsflletszóra”, de a böcsület addig tartott amíg arrébb lépett. A nyírmeggyes! ember bíró­ság elé vitte az ügyet, és a bíróság úgy ítélt, bogy fizesse vissza a fuvaros o tflzelőutalvány árát a be­csapott embernek. A fuva­ros nem fellebbezett — hiába Is tette volna —. viszont a bukszáját sem volt hajlandó kinyitni. Minek is? Ennél sokkal Jobb ötlete akadt, elment „munkanélkülinek”, mi­velhogy a fuvarozás nem volt elég kifizetődő vállal­kozás. A tartozást behajtandó, elkészült a foglalási jegy­zőkönyv, így derült ki, hogy a fuvarosnak semmi vagyona, ingósága (megle­pő ez egy felnőtt férfinél), a szüleivel egy háztartás­ban él. Foglalni tehát nincs mit, nincs kitől. A levitézlett fuvaros a mar­kába kuncogott, a pórnl járt ember viszzont mély­ségesen megdöbbenve megkérdezte a bíróságon: mégis kihez-mihez folya­modjon, hogy visszakapja fél havi fizetésének meg­felelő pénzecskéjét? Fi­gyelje, melyik cégnél és mikor áll munkába az adós — kapta a jó taná­csot. A férfi talán kínjá­ban vállalná is Serlock Holmes kényszerű szere­pét, de a volt fuvarosnak — ugye nem nehéz rájön­ni — esze ágában sincs munkát keresni. A csú­nyán becsapott ember fölteszi a kérdést: „Hát milyen törvény az, ame­lyik szinte biztat arra. hogy nyugodtan csaljon, lopjon, ha nincs vagyona, ingósága, nem esik bántó- dása? A károsult pedig ezt vegye tudomásul?...” Ezt nehéz csak úgy tu­domásul venni. A másfél évtizedes múltú végrehaj­tási jogot a szakemberek többsége is erősen adós­pártinak tekinti. Hogy nem kellőképp korszerű, azt a nyírmeggyesi férfi tipikusnak tekinthető ese­te is mutatja. Az adósnak egérutat is hagytak: ha a végrehajtási eljárás siker­telen, akkor „szünetelőbe kerül” és öt év múlva el­évülhet. Mindehhez nincs mit hozzáfűzni... Tóth M. Ildikó Legeltetni pedig kell! Jöjjön már az önkormányzat Régi sérelmük, a fala legelőinek visszaállítása ügyében fogtali tollat Demecserben az egyik párt tagjai. Huszon­ötén írták alá a szerkesztőségnek küldött nyílt levelüket, melyet a helyi tanács és a Kossuth Tsz elnökének címez­tek. A probléma lényege, hogy a termelőszövetkezet rekulti­vációs (az elpusztult kör­nyezet helyreállítása) prog­ram ikeretén béliül a falu ha­táraiban található minden gyepterületet felszántott. Így a településen és a hozzátar­tozó Borzsova-tanyán a jószá­gokat csaik „kötött” formá­ban nevelhették. Ez a mai takarmányárak miatt nagyon drága. Többek között ez is hozzájárult, hogy a térség­ben erősen lecsökkent a jó­szágtartók száma. Ha a pin? A jelenlegi gazdasági hely­zetből — a környéken vár­ható elbocsátások és a mun­kanélküliség miatt — egyre többen fordulnak a biztosabb jövedelmet jelentő mezőgaz­daság, ezen belül az állatte­nyésztés felé. Ehhez viszont legelő kell, mivel a régit fel­szántották, telepítsenek újat. Amit aztán adjanak át a le­geltetési bizottságnak, keze­lésre. Summázva ezt a közösségi véleményt, mellyel kapcsolat­ban kikértük a címzettek vé­leményét is. Kántor Gábor, a nagyközségi közös tanács elnöke szerint korábban a legeltetési bizottság (ez egy­fajta önkormányzati szerv volt) kezébe voltak a legelők, ök gondozták, megoldották a pásztortartást Rendezni a tnlajdnnt A tsz-szervezés után ren­deletileg került a főterület a szövetkezethez. A továbbiak­ban az ő feladatuk volt a legeltetés szervezése. Míg a 70-es években Demecser­ben két csorda és kanda is kijárt, .mára az állattartók száma teljesen lecsökkent Az önellátás és a kedvező piaclehetőség miatt várható, viszont hogy növekedni fog a sertés- és a szarvasmanha- állomány. Mivel a legelőte­rület a termelőszövetkezet tulajdona a tanács csak ko­ordinációs szerepet vállalhat. A tanácselnök bízik benne, hogy az új földtörvény sza­bályozza majd ezt a kérdést is, és a tulajdonviszonyok rendezésékor megoldják a problémát. Bornemissza Gyula, a Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke sajnálatát fejezte ki, hogy nem közvetlenül hozzá fordultak az érintettek. Ugyanis elmondása szerint az aláírók köziül eddig senki sem kereste meg őket. A szö­vetkezet a törvényes és jo­gos kérést — természetesen megfelelő költségtérítés elle­nében — azonnal megoldja, akár új terület kialakításá­val is. Hazavaia Véleménye szerint Deme- cserlben a jószágtartás nem a legelő feltörése, hanem az urbanizáció miatt szűnt meg. „Fel kellett szántani, mert nem volt, ami kijárjon.” Elképzelhetőnek tartja, ha emelkedik az állatok száma, a tsz minden támogatást megad, akár a háztájiban, akár egyéni gazdálkodóknál. Végezetül megjegyzi az el­nök : őzért sem érti a panaszt, mert a levelet aláíró szemé­lyek az elmúlt tíz-tizenöt év­ben nem foglalkoztak jó­szágtartással, de nem is volt erre alkalmas építményük. A legeltetési bizottság újra­szervezéséről nincs tudomá­sa. Nem újkeletű az állattam tók és a tsz-ek közötti huza­vona legelőügyben. A vita megoldását az új földtör­vénytől várhatjuk. A szövet- ikezetek monopolisztikus helyzetét felváltják a helyi csoportosulások, melyek a re­ális igények és a lehetősé­gek alapiján gazdálkodhatnak majd a füves területekkel. D. M. A jogász válaszol Az ápolási díjról N. Ferenc - né fehér- gyarmati le­vélírónk gyermek- gondozási szabadsá­gon van. Mivel gyer­meke egész­ségi állapota — az orvosok szerint sem — kielégítő, a gyes lejárta után szeretne fizetés nélküli szabadságot kérni a munkahelyétől. Csak­hogy nem tudja, megteheti-e, a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkaviszonyát felmondással meg lehet-e szüntetni, illetve ha közben ismét szül, megilletik-e a tár­sadalombiztosítási ellátások? Lapunk jogi tanácsadója, Nagy Mihály válaszol olva­sónknak: A gyermek beteg­sége esetén a gyermek tíz­éves koráig, orvosi igazolás alapján lehetőség van a gyer­mekgondozási segély folyósí­tására. Ettől függetlenül a gyermek betegsége esetén — tízéves koráig — a munkál­tató a szülő kérésére gyer­mekápolás céljára köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani. Ez az idő munka- viszonyban töltött időnek minősül, és szolgálati időt is eredményezi. A szülési szabadság, a gyermekgondozási szabadság ideje alatt és a gyes-t követő három hónapig a munkavi­szonyt felmondással nem le­het megszüntetni. Ismételt szülés esetén olvasónk a megfelelő társadalombiztosí­tási ellátásokra is jogosult lesz. Gyes helyett táppénzt harminc napot meghaladó .keresőképtelenség esetén kaphat. G. I. sóstóhegyi levélírónk előbb idős szüleit, majd ha­láluk után súlyosan beteg testvérét gondozta és gondoz­za ma is. Már elérte a nyug­díjkorhatárt, de a nyugdíja­záshoz jelenleg szükséges tízéves szolgálati idővel nem rendelkezik. Arra kér vá­laszt, hogy a szülei és gondo­zásra szoruló tesvére ápolá­sával eltöltött idő alapján szerezhet-e szolgálati időt? 1990. március elsejétől van lehetőség az ápolással- gondozással eltöltött idő alapján szolgálati időt sze­rezni. Aki a családjában köz­vetlen hozzátartozóját (pél­dául testvéreit, szüleit, gyer­mekét) ápolja és gondozza, mert azok rászorulnak — ápolási díjat igényelhetnek. Az ápolási díj iránti igényt mindig a lakóhely szerinti tanács egészségügyi fela­datokat ellátó szervezeténél kell előterjeszteni. Az igényt indokolt esetben egy bizott­ság állapítja meg és annak alapján a tanács végrehajtó bizottsága ápolási díjat álla­pít meg és folyósít. Az ápolá­si díj folyósításának ideje szolgálati időnek (a nyugdíj megállapításához szükséges időnek) számít. Az ápolási díjat visszamenőleg igényel­ni nem lehet és az utólag szolgálati időt sem eredmé­nyezhet. Tájékoztatásul közöljük olvasóinkkal, hogy 1991. ja­nuár elsejétől a nyugdíj megállapításához már húsz év szolgálati idővel kell ren­delkezni. Panaszok, észrevételek Botrányos ették a sétálóutcában Minden nap huszonöt-har­minc fős, iskolás gyerekek­ből álló csoport jelenik meg Nyíregyházán, a Sétálóutcá­ban, ahol este 8—9 óráig a padokon ugrálnak. tüzet gyújtanak. ordítoznak, ku­tyával kergetik egymást. Nem törődnek azzal, hogy ebben az utcában laknak is. Tudomásul vesszük, hogy sok mindent el kell tűrni manap­ság. de nem vagyunk kötele­sek ezt a magatartást elvi­selni. A Sétálóutcában a kerék­párosoktól már még a köz­lekedés is veszélyes. Szeret­nénk. ha a szülők is. akik­nek gyermekeik mindennap este hiányzanak otthonról, utánanéznének, hogy mit csi­nál csemetéjük. Valószínű, nagyon sok szülő sírva fa­kadna. ha meglátná gyerme­két. hogy milyen társaságba keveredett. Kérjük az illeté­keseket. intézkedjenek az ott lakók nyugalmának érdeké­ben. Javasoljuk, hogy napon­ta 17-től 22 óráig vezényelje­nek rendőrjárőrt a Sétálóut­cába és a csendháborítókkal szemben járjanak el. A szü­lők vonják felelősségre a magukról megfeledkezett gyermekeket, mert többsé­güknek még az esti mesét kellene nézni ... Az intézke­dések megtételére — írják a sétálóutcái lakók — azért is szükség volna, hogy jó hír­névre tegyünk szert az ide­genek előtt, akik idelátogat­nak. * Ágyhoz és tolókocsihoz va­gyok kötve tíz éve. mert százszázalékos rokkant va­gyok. Volt munkahelyem, a megyei Zöldért vállalat a kö­zelmúltban megajándéko­zott egy színes televízióval, amely igen nagy örömöt je­lentett és jelent azóta is. Sze­retném megköszönni a válla­lat vezetőségének a nagy ér­tékű ajándékot, és a velem való törődést — olvastuk Somogyi Béla Kállósemjén. Batthyányi u. 115. sz. alatt lakó olvasónk leveléből. Mindig felháborodva olvas­suk a Kdlet-Magyarországot, amikor arról adnak hírt benne, hogy Nyíregyházán és környékén sorra építik az. ABC-áruházakat. Ide. Bas- halomra. még az idén hen­tesáru alig érkezett, és az a kevés is elfogy másnapra. A városba kell mennünk vásá­rolni. s lassan már a vonat­jegy is többe kerül, mint az élelmiszer. amiért utazni kell. Ide miért nem építenek évek óta egy ABC-t? — kér­dezték a bashalmiak. (Mint a tiszaeszlári tanács vb-titkárának levelében ol­vastuk. Bashalmon már rég­óta indokolt volna egy új ABC megépítése, azonban az ÁFÉSZ pénzügyi nehézségek miatt nem tervez ilyen beru­házást. és a tanács lehetősé­gei is korlátozottak. Jelenleg az ÁFÉSZ-szel közösen kere­sik a lakosság ellátásának ér­dekében a legkedvezőbb megoldást) Szemétdomb kakas aélkül Pécsett — néhány száz méterre a város szívétől — a megszépült rendőrségi épület és a modem sztk között ro­hadó kis sziget A parkoló­ban várakozó autók mellett körbekerített terület félig- meddig letakart ládákkal és egy düledező bódéval. Ez maradt a nemrég még virág­zó üzletként beindult olcsó zöldség-gyümölcs árusítás­ból. a 48-as tér melletti par­kolóban. A nyírbátori „Űj Baráz­da” Tsz kezdeményezéseként indult árusításra akkor cső­dültek ide az emberek. Jó üzlet volt. mindenki jól járt. (Vagy legalábbis jobban.) Aztán a nagy érdeklődés el­lenére decemberben a nyír­bátoriak egyszercsak ott­hagyták csapot-papot. De ez még hagyján. ottfelejtették ugyanis a megmaradt kész­letüket is. Mostanra az arra járók és az autózók már csak a vá­ros közepén ládaszám roha­dó krumplit, foimyadozó al­mát. kizöldellő hagymát lát­hatják belőle. A megtépázott bódéban penészesed!k a ren­geteg citrom, zápulnak a jobb sorsra érdemes tojások. Szép lassan elrohad minden. A nyírbátoriaktól azóta egy fehérgyarmati kft. vette át a területet hasonló célra, de mint ők mondják: a meg­maradt készlet nélkül. A fe­lelősség tehát nem az övék. De nem is a nyírbátoriaké, ők ugyanis arról sem tudnak, mát hagytak maguk után. Átadták, tovább nincs kö­zük hozzá. Ezek után már csak azt tudom elképzelni, hogy a nagymamám a hi­bás. amiért nem vette meg az összes árut annak ideién! A szociális otthonok meg a köz­étkezdék pedig csak szomor- ikodnak ennyi elrohadó érté­kes nyersanyag láttán. (Megjelent a Dunántúli Naplóban) Zsörtölődöm... ... hátha nem jól tadják történészeink, hogy magyar eleink szőrén is biztosan ülték meg a lovat. Az a gya­núm ugyanis, másként lehetett a dolog, mert néha azt tapasztalom, a lóra kapaszkodva, nyereg helyett a má­sik oldalra huppanunk. Pár hete azért zsörtölődtünk, mert a TITÁSZ nem értesíti írásban tisztelt tartozó fogyasztóit, mielőtt raj­taütésszerűen kikapcsolná lakásaikból a villanyt. Ké­sőbb egy nyírbátori nyugdíjas azért írt levelet nekünk, mert a Hodász és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet nyírbátori kirendeltsége — bár a villanyszámlát a hó­nap elsejétől huszonnegyedikéig lehet hozzájuk befi­zetni — már a hónap tizenötödik napjától postázza a felszólításokat a fogyasztóknak, természetesen rájuk testálva a postaköltséget is. A baj csak ott van. hogy olvasónkkal együtt sokan húszadika után kapják kézhez a nyugdíjakat. Hiába fizetik be pontosan a villanyszámla összegét, a másik hónapban ismét kapják a felszólítást és a postakölt­séget. Hogy miért sújtják még ilyen népszerűtlen in­tézkedésekkel is a szegény nyugdíjasokat, akik ráadá­sul aggályosán betartanak minden határidőt? Nos, mint megtudtuk, a takarékszövetkezetnek meg­állapodása van erre a TITÄSZ-szal: aki tizenötödikéig nem fizet (később hiába teszi), azt a megállapodáshoz bíven levélben felszólítják. Vajon mikor találunk már a nyeregbe, középre? (tmi) Fotóriporterünk a házak falára festett feliratokból ké­szített összeállítást. Érdemes megfogadni, amit munkájával üzen: Ne firkálj! (Fotó: Ba­lázs Attila)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents