Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-25 / 96. szám
1990. április 25. Kelet-Magyarország 11 ^Postabontás Kenőpénz Amikor az első automobil megjelent Európa még buckás útjain, az emberek tátott szájjal bámulták és szörnyűlködtek. Az „ördög szekere” mondták a pöfögő, „szélvészsebesen” száguldó masinákra. Ez a babonás megjegyzés igen találó, hiszen az egyre nagyobb sebességű autó, az országot érrendszerként behálózó közutakon való közlekedés áldozatokat követel. A halál már lassan odatelepszik minden kilométerkőre. Hol a hiba? Az utakban, az autók műszaki állapotában, a vezetésoktatásban, a száguldás mohó vágyában, az erőszakos tülekedésben? Nyíregyházán van egy gazdasági munkaközösség, amely arra szerveződött, hogy autóvezetést tanít. Az ördög szekerét sokan kívánják hajtani, muszájból a munkájuk miatt, a kalandozás lehetőségéért, mert autójuk már van... sokféle ok késztet sokféle embert, hogy úrvezetői jogosítványt szerezzen. Több ezer forintba kerül, de nem baj. A baj ott kezdődik, amikor a vizsgán közlik: úgy tűnik, még alkalmatlan a közlekedésre. A bukott delikvens pedig vagy megszállottan magolni kezdi a KRESZ-t, oktatót fogad és felügyeletével kimerészkedik gyakorolni a vizsgapályára. Van könnyebb megoldás is, állítólag lassan üzletággá fajul, mert már múltja van. Könnyedén közölni kell a megbuktatott úrral, vagy hölggyel, hogy „kicsinyke” pénz ellenében jövőbeli sikeres vizsgája elé senki sem gördít akadályt. Természetesen e röpke csevely- nek tanúja nincs, vagy ha van, ő is érdekelt. Mondjuk éppen villát épít valamelyik város Rózsadombján. Ha a jogosítványra áhítozó vonakodik, mert becsületes volt egész eddigi életében, esetleg nincs fölös pénze, még mosolyogva hozzá lehet fűzni: az utóvizsgákat alkalmassági megmérettetés követi másutt, és ki tudja, vajon nem azt találják-e, hogy nem képes a lóerők fölött uralkodni? Föltételezve, hogy valóban autóvezetésre még éretlen tudású embert tanácsoltak vizsgaismétlésre, ha fizet, vajon meg is tanulja, amit nem tudott, s ami a közúti közlekedéshez életfontosságú? Hát, ha úgy is megkapja a jogosítványt, miért töltse ezzel a drága idejét? A bizonyosságérzés többeket tett már felelőtlenné... tJgy gondolom, ennek az „engedem magam megvesztegetni” nevű szerencsejátéknak egyedül a kenőpénzt kérő és elfogadó a nyertese. A mérleg egyik serpenyőjébe pár ember anyagi haszna és gazdagodása kerül, a másikba... Elég csupán rápillantani a fekete krónikák fekete betűire, a mentők statisztikáira, a ronccsá gyűrödött autókra. Tóth M. Ildikó Páratlan kitolás Miért mostoha a páratlan oldal? — tették fel a kérdést a vásárosnaményi Arany János utca lakói lapunk egyik tavaly októberi számában. Magyarázatként az hangzott el, hogy a városban már szinte mindenhová eljutott a vezetékes gáz — többek között az említett utca páros oldalára is — a Veres Péter utcából a telkeken át „szolgalmi” engedély alapján. A páratlan oldalon lakók viszont most csak önerőből építhetnék ki a vezetékrendszert. Páros kontra páratlan A cLkik megjelenése után a TIGÁZ Debreceni Üzemigazgatóságától megérkezett a gázfelhasználási engedély. (Mivel a jogszabály eddig nem adott rá lehetőséget!) Év elején az utca lakói felkeresték a tanácsot, hogy mikor köthetik meg a megállapodást a tanácsi támogatással épülő gázvezetékekre. Szűcs Zoltán osztályvezető szóban, majd levélben is tájékoztatta az érdekelteket: „A gázvezeték teljes egészében lakossági erőforrásból készülhet, ami egy telekre számítva mintegy 65—70 ezer forint, feltéve, ha a páratlan oldalból mindenki jelentkezik.” Majd azt is hozzátette: ha ilyen feltételek mellett igénylik a gázbekötést, a városi tanács vállalja a beruházás lebonyolítását. A lakók felháborodott véleményét Komjáthy Attila foglalta össze: A tanács illetékesei korábban azt ígérték, ha a TIGÁZ megadja az engedélyt, ők vállalják a „közreműködést”. A lakosságnak nincs ennyi pénze! Jó ha a korábban felmerült 30— 35 ezer forintot ki tudnák fizetni, de ne legyen az sem kikötés, hogy „csak a teljes jelentkezésnél” segítenek. A hivatal Is hibázott — Miért kell — önhibánkon kívül — mindent nekünk fizetni? — méltatlankodik Komjáthy Attila. — A páros oldal lakói már öt éve élvezik a gázt. Nekik ez akkor körülbelül tízezer forintba került. Ezzel szemben ma jó esetben is harmincezer lenne. Annak idején miért engedték meg az illetékesek a féloldalas bekötést a kerteken át? A tanácstag a szolgalmi jog engedélyezése előtt megkereste az utca minden lakóját. Sokan elzárkóztak a gázbekötéstől. Ezek után találta ki három lakó, hogy a Veres Péter utcából áthozza a vezetéket. Természetesen, ha a három családnak lehetett, a többiek, a páros oldalon élők is jogosan igényelték. Ma ezt a „hivatali hibát” igazságtalan lenne a páratlan oldalon lakókkal megfizettetni. S ha már így történt, a tanácsnak hozzá kellene járulni anyagilag is a vezeték kiépítéséhez. S a már sík oldal portái is kifizethetnék az akkor vállalt tizenötezer forintot?! Mert így még a közműfejlesztési hozzájárulást sem lehet tőlük behajtani. Érdeklődésünkre, a végszót az üggyel kapcsolatban Szűcs Zoltán mondta ki. A levél megírása óta nem változott a helyzet. A tanácsnak nincs pénze! A szűkös költségvetésből még a megkezdett beruházásokat is alig tudják befejezni. A vezeték kiépítését kizárólag lakossági önerőből végezhetik el. Pótlólag fizetni? Ügy látszik, minden hiába. Az utca egyik oldala nevet a markába, nehezen lehetne őket rábeszélni, hogy belemenjenek egy ilyen anyagilag megterhelő akcióba —, ha már úgy is ott a gáz a lakásukban. Mivel a tanács szegény, a másik oldal legfeljebb a „dühtől melegedhet”. Dankó Mihály Az illetékes véleménye r ÁFA-vissza igénylés Mi köze van a központi fűtésnek, az ivóvíz bevezetésének egymáshoz? Látszatra nem sok, az általános forgalmi adó visszatérítése szempontjaiból viszont szoros 'kapcsolatban állnak. Hogy miért? Ezt kérdezte az a berkeszi olvasónk is, altoi központi fűtést szereltetett a lakásába, és amikor visz- szaikérte volna az áfát, azt a választ kapta, rendben van, visszaadják, ha az ivóvizet is bevezetteti a laikás- ba. Dr. Bihari Albert, a megyei Adófelügyelőségének vezetője olvasónk részére a következő tájékoztatást adta az előírásokról: Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. tv. 50. § (1) bekezdése szerint a természetes személy, építőiközösségek, tánsasház közösség jogosult a saját szervezésében, vagy kivitelezésében végzett lakásépítés, bővítés, közművesítés, valamint a lakáson, lakóépületben végzett egyéb lakás- alapterület-bővítéssel nem járó munkák esetén a külön jogszabályban meghatározott termékék és szolgáltatások vásárlását terhelő előzetesen felszámított adó -visszaigénylésére. --------Ez utóbbi esetbet, tehát a lakáson végzett egyéb, laikásaüapberü letnböv útéssél nem járó munkák esetében (mint olvasónké), az előzetesen felszámított adó összegének a tízezer forintot meghaladó része igényelhető vissza. Az álitailános forgalmi adó teljes összegének a visszatérítésére tehát lakásépítés, bővítés, közművesítés esetén van lehetőség. Amennyiben olvasónk a központifűtés-szereléssel egyidejűleg közművesítést is végez a lakásán — azaz mondjuk bevezeti oda a vizet — úgy a vízbevezetéshez, közművesítéshez vásárolt termékeket is igénybe vett szolgáltatásokat terhelő, előzetesen felszámított adó teljes összegét visszaigényelheti. Feltételezhető — mivel olvasónk valószínűleg rendelkezett saját vízellátó berendezéssel, hiszen a köz- pontifűtés-rendszerhez víz keli —, nem kívánja a vezetékes ivóvizet bevezettetni a lakásába. Ekkor azonban — sajnos a jelenlegi szabályozás, nem teszi lehetővé — a- központi- - fűtés - szerelésé* vei kapcsolatban felmerült kiadások (termékek és szolgáltatások) általános forgalmi adójának a visszatérítését. Haldokló fa EZT A FAT A MÜLT HÉTEN KIÁSTÁK és helyére villanyoszlopot állítottak. A fa azóta így hever haldokolva Nyíregyházán a Vasvári Pál és a Stadion utca sarkán. Hm, és pár napja ünnepeltük a Föld napját... (Fotó: Ha- rasztosi Pál) A Jogász válaszol Örökölt adósság B. Zoltán záhonyi lakos és testvérei a szüleiktől közösen örököltek egy házat, ami pár évvel ezelőtt OTP-kölcsöo.- ből épült. Mivel akkoriban csak a legidősebb fiú dolgozott még, az OTP a szülők halála után tőle vonja az építési kölcsön részleteit. A testvérei átvállalnák tőle, mivel építkezni szeretne, de addig nem kap kölcsönt, amíg az OTP-tartozását nem rendezi. Mit tehet? — kérdezte Dr. Bartha Sándortól lapunk jogi tanácsadójától. A szülők után örökölt és OTP-kölcsönnel terhelt ingatlan után a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli az örökösöket. Ez azt jelenti, hogy az OTP bárme- lyikőjüktől — de leginkább a leghitelképesebbtől — hajtja be a fizetési részleteket. Az olvasónk által a szülők halála óta kifizetett összeget át lehet hárítani az örököstársakra, vagyis a testvérekre. Olvasónk szerződést kötött a testvéreivel az átvállalásra, de ennek érvényességi feltétele az OTP hozzájárulása. Amíg az örökölt ingatlant hitel terheli, családi háza építéséhez nem vehet fel újabb kölcsönt. Zsörtölődöm... ...s ahogy szokták mondani: sír az egyik szemem, és a másik nevet. Nevet, mert — talán fölengedett a hallgatás fékje — sok mindent észreveszünk, jót és rosszat is, és el is mondjuk róla a véleményünket. Például, hogy megyénk, amelynek még érintetlen szépségében anyi külhoni turista gyönyörködik, bizony szörnyen szemetes. A fák, bokrok tövében eldobott papirés nájlonzsacskók, konzervdobozok, kenyérhéjak — a „civilizált” polgár természetjárásának (és rendetlenségének) tárgyi tanúi éktelenkednek. Hogy süvölvény fácskák dűlnek a föld felé, mert a vihar vagy valamelyik rossz szándékú kéz csavargatta gyönge testüket. Hogy eltaposták a virágokat, feldűtötték éjszaka a szemeteskonténert ... De annál többet aligha teszünk, mint megbeszéljük egymás között, milyen átok a vandalizmus, levelet írunk, vagy telefonálunk — az illetékesnek. Mindenesetre üdvözlendő dolog, hogy foglalkozunk a problémákkal, kívánjuk és követeljük, hogy oldják meg. Ezért nevet az egyik szemem* és a másik azért sír, mert annyi a szemét, a dűlő fácska, a felborított konténer; a kisebb bajok miriádja vesz körfii minket, hogy a legszorgalmasabb illetékesek sem tudnak megbirkózni minddel. De mi segíthetnék: a szemetet felszedni a fák alól, karóhoz kötni a facsemetéket, felállítani a földön fekvő kukát. „Magad uram, ha szolgád nincs” — tartja a mondás, s bizony önmagunk szolgái ezekben a dolgokban mi vagyunk. ......... .... m 111 n t ttmi) Egy nyíregyházi hölgy elvált a férjétől, és újra családot alapított. Az első házasságából azonban származik egy súlyosan fogyatékos gyermek, jelenleg 9 éves. Az asszonyt a volt férje azzal fenyegeti, nem fizeti tovább a gyermek tartásdíját, hiszen az asszony felemelt családi pótlékot kap a gyerekért. Beválthatja-e a volt férj a fenyegetést? — tette fel levélben a kérdést olvasónk. Férje fenyegetésétől nem kell megijednie, mert a házasságukból származó, szinte magatehetetlen gyermekük után mindaddig köteles tartásdíjat fizetni, amíg a gyermek tartásra szorul és a nagykorúságát nem érte el. A tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetését a volt házastársának a bíróságtól kell kérnie. Fizetéséből, illetőleg jövedelméből ugyanis a munkáltató mindaddig köteles levonni a meghatározott tartásdíjat, amíg a bíróság annak. megszüntetése iránt nem hoz jogerős ítéletet. Bizonyára hallotta már, hogy március 1-től a magatehetetlen fiú ápolása címén ápolási díj igényelhető. Ezt a helyi tanács szakigazgatási szervétől lehet kérni, és az elbírálásról hozott határozat után folyósítják a gyermek 18 éves koráig (rendkívüli mél- tányolást érdemlő esetben tovább) az ápolási díjat. A korengedményes nyugdíjazásról Sok olvasónk kér tájékoztatást, hogy milyen feltétellel mehetnének korengedményes nyugdíjba? A korengedményes nyugdíjazásról a Minisztertanács 5/1990. (I. 18.) MT. rendelete szerint a munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel álló dolgozójával állapodhat meg. A dolgozó férfi legalább 30, a dolgozó nő pedig 25 év elismerhető szolgálati idővel rendelkezzék. A munkalvállaló az adott munkáltatóval legalább öt éve munkaviszonyban álljon. Emellett a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a dolgozó öregségi nyugdíj- korhatárának a betöltéséig (nőknél 55 év, férfiaknál 60 év) a korengedményes nyugdíj összegét a Nyugdíjfolyó- , sító, , Igazgatóságnak előre félévenként befizeti.
