Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-25 / 96. szám

1990. április 25. Kelet-Magyarország 11 ^Postabontás Kenőpénz Amikor az első automo­bil megjelent Európa még buckás útjain, az embe­rek tátott szájjal bámul­ták és szörnyűlködtek. Az „ördög szekere” mondták a pöfögő, „szélvészsebe­sen” száguldó masinákra. Ez a babonás megjegyzés igen találó, hiszen az egy­re nagyobb sebességű au­tó, az országot érrendszer­ként behálózó közutakon való közlekedés áldozato­kat követel. A halál már lassan odatelepszik min­den kilométerkőre. Hol a hiba? Az utakban, az autók műszaki állapotá­ban, a vezetésoktatásban, a száguldás mohó vágyá­ban, az erőszakos tüleke­désben? Nyíregyházán van egy gazdasági munkaközösség, amely arra szerveződött, hogy autóvezetést tanít. Az ördög szekerét sokan kívánják hajtani, mu­szájból a munkájuk miatt, a kalandozás lehetőségé­ért, mert autójuk már van... sokféle ok késztet sokféle embert, hogy úr­vezetői jogosítványt sze­rezzen. Több ezer forint­ba kerül, de nem baj. A baj ott kezdődik, amikor a vizsgán közlik: úgy tű­nik, még alkalmatlan a közlekedésre. A bukott delikvens pedig vagy megszállottan magolni kezdi a KRESZ-t, oktatót fogad és felügyeletével kimerészkedik gyakorolni a vizsgapályára. Van könnyebb megol­dás is, állítólag lassan üz­letággá fajul, mert már múltja van. Könnyedén közölni kell a megbukta­tott úrral, vagy hölggyel, hogy „kicsinyke” pénz el­lenében jövőbeli sikeres vizsgája elé senki sem gördít akadályt. Termé­szetesen e röpke csevely- nek tanúja nincs, vagy ha van, ő is érdekelt. Mondjuk éppen villát épít valamelyik város Ró­zsadombján. Ha a jogo­sítványra áhítozó vona­kodik, mert becsületes volt egész eddigi életében, esetleg nincs fölös pénze, még mosolyogva hozzá le­het fűzni: az utóvizsgá­kat alkalmassági megmé­rettetés követi másutt, és ki tudja, vajon nem azt találják-e, hogy nem ké­pes a lóerők fölött ural­kodni? Föltételezve, hogy való­ban autóvezetésre még éretlen tudású embert ta­nácsoltak vizsgaismétlés­re, ha fizet, vajon meg is tanulja, amit nem tudott, s ami a közúti közleke­déshez életfontosságú? Hát, ha úgy is megkapja a jogosítványt, miért tölt­se ezzel a drága idejét? A bizonyosságérzés többeket tett már felelőtlenné... tJgy gondolom, ennek az „engedem magam meg­vesztegetni” nevű szeren­csejátéknak egyedül a ke­nőpénzt kérő és elfogadó a nyertese. A mérleg egyik serpenyőjébe pár ember anyagi haszna és gazdagodása kerül, a má­sikba... Elég csupán rá­pillantani a fekete kró­nikák fekete betűire, a mentők statisztikáira, a ronccsá gyűrödött autók­ra. Tóth M. Ildikó Páratlan kitolás Miért mostoha a páratlan oldal? — tették fel a kérdést a vásárosnaményi Arany János utca lakói lapunk egyik tavaly októberi számában. Magya­rázatként az hangzott el, hogy a városban már szinte mindenhová eljutott a vezetékes gáz — többek között az említett utca páros oldalára is — a Veres Péter utcából a telkeken át „szolgalmi” en­gedély alapján. A páratlan oldalon lakók viszont most csak önerőből építhetnék ki a vezetékrend­szert. Páros kontra páratlan A cLkik megjelenése után a TIGÁZ Debreceni Üzemigaz­gatóságától megérkezett a gázfelhasználási engedély. (Mivel a jogszabály eddig nem adott rá lehetőséget!) Év elején az utca lakói felkeres­ték a tanácsot, hogy mikor köthetik meg a megállapo­dást a tanácsi támogatással épülő gázvezetékekre. Szűcs Zoltán osztályvezető szóban, majd levélben is tá­jékoztatta az érdekelteket: „A gázvezeték teljes egészé­ben lakossági erőforrásból ké­szülhet, ami egy telekre szá­mítva mintegy 65—70 ezer forint, feltéve, ha a páratlan oldalból mindenki jelentke­zik.” Majd azt is hozzátet­te: ha ilyen feltételek mel­lett igénylik a gázbekötést, a városi tanács vállalja a be­ruházás lebonyolítását. A lakók felháborodott vé­leményét Komjáthy Attila foglalta össze: A tanács ille­tékesei korábban azt ígérték, ha a TIGÁZ megadja az en­gedélyt, ők vállalják a „köz­reműködést”. A lakosság­nak nincs ennyi pénze! Jó ha a korábban felmerült 30— 35 ezer forintot ki tudnák fizetni, de ne legyen az sem kikötés, hogy „csak a teljes jelentkezésnél” segítenek. A hivatal Is hibázott — Miért kell — önhibánkon kívül — mindent nekünk fi­zetni? — méltatlankodik Komjáthy Attila. — A páros oldal lakói már öt éve élve­zik a gázt. Nekik ez akkor körülbelül tízezer forintba került. Ezzel szemben ma jó esetben is harmincezer lenne. Annak idején miért enged­ték meg az illetékesek a fél­oldalas bekötést a kerteken át? A tanácstag a szolgalmi jog engedélyezése előtt meg­kereste az utca minden la­kóját. Sokan elzárkóztak a gázbekötéstől. Ezek után ta­lálta ki három lakó, hogy a Veres Péter utcából áthozza a vezetéket. Természetesen, ha a három családnak lehe­tett, a többiek, a páros olda­lon élők is jogosan igényel­ték. Ma ezt a „hivatali hibát” igazságtalan lenne a párat­lan oldalon lakókkal megfi­zettetni. S ha már így tör­tént, a tanácsnak hozzá kel­lene járulni anyagilag is a vezeték kiépítéséhez. S a már sík oldal portái is kifizethet­nék az akkor vállalt tizenöt­ezer forintot?! Mert így még a közműfejlesztési hozzájáru­lást sem lehet tőlük behajta­ni. Érdeklődésünkre, a vég­szót az üggyel kapcsolatban Szűcs Zoltán mondta ki. A levél megírása óta nem vál­tozott a helyzet. A tanácsnak nincs pénze! A szűkös költ­ségvetésből még a megkez­dett beruházásokat is alig tudják befejezni. A vezeték kiépítését kizárólag lakossá­gi önerőből végezhetik el. Pótlólag fizetni? Ügy látszik, minden hiába. Az utca egyik oldala nevet a markába, nehezen lehetne őket rábeszélni, hogy bele­menjenek egy ilyen anyagi­lag megterhelő akcióba —, ha már úgy is ott a gáz a la­kásukban. Mivel a tanács szegény, a másik oldal legfel­jebb a „dühtől melegedhet”. Dankó Mihály Az illetékes véleménye r ÁFA-vissza igénylés Mi köze van a központi fűtésnek, az ivóvíz bevezeté­sének egymáshoz? Látszatra nem sok, az általános forgal­mi adó visszatérítése szem­pontjaiból viszont szoros 'kapcsolatban állnak. Hogy miért? Ezt kérdezte az a berkeszi olvasónk is, altoi központi fűtést szereltetett a lakásába, és amikor visz- szaikérte volna az áfát, azt a választ kapta, rendben van, visszaadják, ha az ivó­vizet is bevezetteti a laikás- ba. Dr. Bihari Albert, a me­gyei Adófelügyelőségének vezetője olvasónk részére a következő tájékoztatást adta az előírásokról: Az általános forgalmi adó­ról szóló 1989. évi XL. tv. 50. § (1) bekezdése szerint a természetes személy, épí­tőiközösségek, tánsasház kö­zösség jogosult a saját szer­vezésében, vagy kivitelezé­sében végzett lakásépítés, bővítés, közművesítés, va­lamint a lakáson, lakóépü­letben végzett egyéb lakás- alapterület-bővítéssel nem járó munkák esetén a kü­lön jogszabályban meghatá­rozott termékék és szolgál­tatások vásárlását terhelő előzetesen felszámított adó -visszaigénylésére. --------­Ez utóbbi esetbet, tehát a lakáson végzett egyéb, la­ikásaüapberü letnböv útéssél nem járó munkák esetében (mint olvasónké), az előze­tesen felszámított adó össze­gének a tízezer forintot meghaladó része igényelhe­tő vissza. Az álitailános for­galmi adó teljes összegének a visszatérítésére tehát la­kásépítés, bővítés, közműve­sítés esetén van lehetőség. Amennyiben olvasónk a központifűtés-szereléssel egy­idejűleg közművesítést is végez a lakásán — azaz mondjuk bevezeti oda a vi­zet — úgy a vízbevezetés­hez, közművesítéshez vásá­rolt termékeket is igénybe vett szolgáltatásokat terhe­lő, előzetesen felszámított adó teljes összegét vissza­igényelheti. Feltételezhető — mivel olvasónk valószínűleg ren­delkezett saját vízellátó be­rendezéssel, hiszen a köz- pontifűtés-rendszerhez víz keli —, nem kívánja a veze­tékes ivóvizet bevezettetni a lakásába. Ekkor azonban — sajnos a jelenlegi szabá­lyozás, nem teszi lehetővé — a- központi- - fűtés - szerelésé* ­vei kapcsolatban felmerült kiadások (termékek és szol­gáltatások) általános for­galmi adójának a visszaté­rítését. Haldokló fa EZT A FAT A MÜLT HÉTEN KIÁSTÁK és helyére vil­lanyoszlopot állítottak. A fa azóta így hever haldokolva Nyíregyházán a Vasvári Pál és a Stadion utca sarkán. Hm, és pár napja ünnepeltük a Föld napját... (Fotó: Ha- rasztosi Pál) A Jogász válaszol Örökölt adósság B. Zoltán zá­honyi lakos és testvérei a szü­leiktől közösen örököltek egy házat, ami pár évvel ezelőtt OTP-kölcsöo.- ből épült. Mi­vel akkoriban csak a legidősebb fiú dolgo­zott még, az OTP a szülők halála után tőle vonja az épí­tési kölcsön részleteit. A test­vérei átvállalnák tőle, mivel építkezni szeretne, de addig nem kap kölcsönt, amíg az OTP-tartozását nem rendezi. Mit tehet? — kérdezte Dr. Bartha Sándortól lapunk jo­gi tanácsadójától. A szülők után örökölt és OTP-kölcsönnel terhelt in­gatlan után a fizetési kötele­zettség egyetemlegesen ter­heli az örökösöket. Ez azt jelenti, hogy az OTP bárme- lyikőjüktől — de leginkább a leghitelképesebbtől — hajtja be a fizetési részleteket. Az olvasónk által a szülők halá­la óta kifizetett összeget át lehet hárítani az örököstár­sakra, vagyis a testvérekre. Olvasónk szerződést kötött a testvéreivel az átvállalásra, de ennek érvényességi felté­tele az OTP hozzájárulása. Amíg az örökölt ingatlant hitel terheli, családi háza épí­téséhez nem vehet fel újabb kölcsönt. Zsörtölődöm... ...s ahogy szokták mondani: sír az egyik szemem, és a másik nevet. Nevet, mert — talán fölengedett a hallgatás fékje — sok mindent észreveszünk, jót és rosszat is, és el is mondjuk róla a véleményünket. Pél­dául, hogy megyénk, amelynek még érintetlen szépsé­gében anyi külhoni turista gyönyörködik, bizony ször­nyen szemetes. A fák, bokrok tövében eldobott papir­és nájlonzsacskók, konzervdobozok, kenyérhéjak — a „civilizált” polgár természetjárásának (és rendetlensé­gének) tárgyi tanúi éktelenkednek. Hogy süvölvény fácskák dűlnek a föld felé, mert a vihar vagy valame­lyik rossz szándékú kéz csavargatta gyönge testüket. Hogy eltaposták a virágokat, feldűtötték éjszaka a sze­meteskonténert ... De annál többet aligha teszünk, mint megbeszéljük egymás között, milyen átok a vandalizmus, levelet írunk, vagy telefonálunk — az illetékesnek. Minden­esetre üdvözlendő dolog, hogy foglalkozunk a problé­mákkal, kívánjuk és követeljük, hogy oldják meg. Ezért nevet az egyik szemem* és a másik azért sír, mert annyi a szemét, a dűlő fácska, a felborított kon­téner; a kisebb bajok miriádja vesz körfii minket, hogy a legszorgalmasabb illetékesek sem tudnak megbir­kózni minddel. De mi segíthetnék: a szemetet fel­szedni a fák alól, karóhoz kötni a facsemetéket, fel­állítani a földön fekvő kukát. „Magad uram, ha szol­gád nincs” — tartja a mondás, s bizony önmagunk szolgái ezekben a dolgokban mi vagyunk. ......... .... m 111 n t ttmi) Egy nyíregyházi hölgy el­vált a férjétől, és újra csalá­dot alapított. Az első házas­ságából azonban származik egy súlyosan fogyatékos gyer­mek, jelenleg 9 éves. Az asszonyt a volt férje azzal fe­nyegeti, nem fizeti tovább a gyermek tartásdíját, hiszen az asszony felemelt családi pótlékot kap a gyerekért. Be­válthatja-e a volt férj a fe­nyegetést? — tette fel levél­ben a kérdést olvasónk. Férje fenyegetésétől nem kell megijednie, mert a há­zasságukból származó, szinte magatehetetlen gyermekük után mindaddig köteles tar­tásdíjat fizetni, amíg a gyer­mek tartásra szorul és a nagykorúságát nem érte el. A tartásdíj fizetési kötele­zettségének megszüntetését a volt házastársának a bíróság­tól kell kérnie. Fizetéséből, illetőleg jövedelméből ugyan­is a munkáltató mindaddig köteles levonni a meghatáro­zott tartásdíjat, amíg a bí­róság annak. megszüntetése iránt nem hoz jogerős ítéle­tet. Bizonyára hallotta már, hogy március 1-től a magate­hetetlen fiú ápolása címén ápolási díj igényelhető. Ezt a helyi tanács szakigazgatási szervétől lehet kérni, és az elbírálásról hozott határozat után folyósítják a gyermek 18 éves koráig (rendkívüli mél- tányolást érdemlő esetben to­vább) az ápolási díjat. A kor­engedményes nyugdíjazásról Sok olvasónk kér tájékoz­tatást, hogy milyen feltétellel mehetnének korengedményes nyugdíjba? A korengedményes nyugdí­jazásról a Minisztertanács 5/1990. (I. 18.) MT. rendelete szerint a munkáltató az öreg­ségi nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb öt évvel álló dol­gozójával állapodhat meg. A dolgozó férfi legalább 30, a dolgozó nő pedig 25 év elis­merhető szolgálati idővel ren­delkezzék. A munkalvállaló az adott munkáltatóval leg­alább öt éve munkaviszony­ban álljon. Emellett a mun­káltatónak vállalnia kell, hogy a dolgozó öregségi nyugdíj- korhatárának a betöltéséig (nőknél 55 év, férfiaknál 60 év) a korengedményes nyug­díj összegét a Nyugdíjfolyó- , sító, , Igazgatóságnak előre félévenként befizeti.

Next

/
Thumbnails
Contents