Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-25 / 96. szám
1990. április 25. Xele't-Magyarország Nyírkércsi egyszeregy Az önállóság iskolája A „társtalanságot” választotta Baktalórántháza két társközségének általános iskolája. A nyírjákói- ak már az elmúlt évben a maguk lábára álltak. A nyírkércsiek szintén még tavaly, egy falugyűlésen vetették fel: miért ne boldogulhatna egyedül az 6 iskolájuk is? Az elöljáróság pártfogolta az ügyet, a tanács nemkülönben, és a baktalórántházi iskola sem bánta a válást... Vagyis az erkölcsi támogatás már megvolt. hanem pénzt — azt nem tudtak adni az önállósághoz. Hiszen a tanács is csak addig nyújtózkodhat. ameddig a költségvetés ér. Márpedig ezt a takarót az idén fölöttébb kurtára szabták. A „kigazlálbdQtr iaállíság Osztottak-szoroztak tehát a nyírkércsiek. mielőtt elszánták magukat- A kérdés az volt. elő tudják-e teremteni, „ki tudják-e gazdálkodni” a leendő vezető bérét. — Az egyik régi munkatársunk elment, és mivel fiatal pedagógus jött a helyére, lett eav kis bérkülönbözet. Ezen kívül volt egy üres státusunk. így végül összeszedtük azt a pénzt, amiből fedezni tudjuk az igazgató pótlékát és az őt megillető óra- kedvezmény költségeit. Tizenegy évig voltunk Bakta tagiskolája. így lettünk most önállóak — avat be az előzményekbe Agócs Józsefné. Annak idején pályakezdőként. „népgazdasági érdekből” került Borsodból Nyír- kércsere — végül maradt Ennek már harmincegy éve. Most ő az önálló iskola megbízott igazgatója. Csak addig vállalta a vezetői teendők ellátását. míg sikerrel nem jár a tanács által erre a posztra meghirdetett pályázat. A döntés joga egyébként most már a tantestület kezében van. A megyei tanács ugyanis nem emelt szakmai kifogást az egyetlen pályázóval szemben, tehát amennyiben a májusban esedékes nevelőtestületi értekezleten is igent mondanak rá a pedagógusok — akkor hamarosan kinevezik az iskola első igazgatóját. Természetesen önálló költségvetést is kap az ■intézmény. Mniek i unka Ilin Az iskolának itt is olyan környezetben kell dolgoznia, mint a megye, az ország számos más. Nyírkércshez hasonlatos. még ezer lelket sem számláló településén. Van postai gázcseretelep. . a tehóból építettek ravatalozót; tizenkét éve már annak, hogy vezetéken kapja a falu a vizet De munka helyben csak a (januártól szintén önálló) termelőszövetkezetben kínálkozik. Az emberek Pestre. Leninvárosba. a fiatalabbak a vagy három kilométerre lévő Baktalóránthá- zára járnak dolgozni, némelyek pedig Nyíregyházára, mert Kisvárda felé igen rossz a közlekedés. Az orvos hetenként kétszer jön ki Baktáról. A boltba egy héten egyszer hoznak hentesárut. Mozi is hetenként egyszer van egy rissz-rossz épületben; a közös iskolai-községi könyvtár az iskolában található. Ahol máskülönben lenne helye mindennek —csak- hát fel kellene már újítani az épületet, mert ez a község nem kapott új iskolát ’45 után. A szerencsére egy helyen lévő. három épületük közül az egyik a pár éve készült tornaterem — no. ez az, amit sok más település is szívesen elfogadna. Az egykori kastélyban kialakított tantermeknek viszont már nem akadna irigye — épp az idén lett volna esedékes a renoválás, de hát nincs rá pénz. Annak is örülnének, ha legalább a konyhát sikerülne tető alá hozni még ebben az évben. Hát ilyen körülmények közepette próbál boldogulni a 13 tagú tantestület amelynek gondjaira jelenleg 105 gyerek van bízva. Nyndijnik ■ka icm vitt... — Szerencsére megállt a létszámcsökkenés, sőt. két év múlva emelkedés is várható — mondja Agócs Józsefné. — Nagyon örültünk tavaly, hogy Bakta is. a megye is egyetértett vele: bár csak nyolc gyerek iratkozott be az első osztályba, itt maradhattak. így továbbra is nyolc évfolyamunk van. A következő tanévben pedig már több elsősünk lesz. A tantestületről annyit, hogy nálunk sajnos mindig elég nagy volt a jövés-menés. Gondolja el. innen még nem ment nyugdíjba senki, most lesz az első nyugdíjasunk... A pedagógusok nagy része jelenleg is Baktárói jár ki. Rajz. ének. technika szakos tanár nincs, habár ezt sok más kisiskola elmondhatja még magáról. A megbízott igazgatót .sem ez bántja a legjobban. — Amiatt vagyok elkeseredve. hogy nagyon kevés gyerekünk tanulhat tovább. A 107-esbe jelentkező négy nyolcadikosunk közül egyet se vettek fel. a Bánkiból „helyhiány miatt” a két legjobb tanulónkat is elutasították. És ha a legjobbakat sem veszik fel. ha szakmát sem adhatunk a gyerekek kezébe, akkor mivel biztassam őket a tanulásra? Milyen perspektívát ígérhetek nekik? De hát ez — sajnos — ismét nemcsak a nyírkércsi iskola nagy gondja. És persze az önállóság sem jelent rá gyógyírt. Ám ez az önállóság itt és most nem pusztán önmagáért való: az iskola, mint egyetlen közintézmény az a pont. ahol megvetette a lábát egy falu, amely újra kezébe akarja venni önmaga sorsát. Az első lépés egy község. egy közösség önállósága felé. Gönczi Mária ÁLLATMÉRLEG. Elkészült az MPM típusú kis állatmérleg prototípusa Fehérgyarmaton a METRIFER Mechanikai Mérőműszert Gyártó KFT-ben. Az új típusú mérlegek 200 kilogrammos mérési határral készülnek, de egyedi,.megrendelésre különböző méréshatár okig gyártják. (H. P;, felvétele) irmszpant 1 Egyéni győztesek a választáson (6.) 5 elypítő hangok áradtak a hangszóróból: „Vonat indul Gdy- niába a harmadik peronötödik vágányról”. Kimentem a peronra. A vonatnak nem volt se híre, se hamva. Az utasok, bőröndökkel a kezükben, a vágányon álltak. Egy vasutas járkált föl-alá a peronon, síppal a szájában. — Beszállás, csukja be az ajtót! — szólt rám. — Beszállni, hová? Hiszen még itt sincs a vonat. — Ház ez mi a szösz? — mutatott a tömegre. Nem értem. — Ezek itt utasok, de egy árva mozdonyt sem látok — Tévedni méltóztatik. Ez itt a szerelvény. — Ez? — Naná. Reform, kedvesem. Megszüntettük a vonatokat. Az utasok maguk alkotnak szerelvényt, és libasorban haladnak a vágányon. — De hát ennek ... semmi értelme! — Értelem, értelem! Először is, a kocsipark nem megy tönkre. Másodszor, nincs szükség áramra, szénre, olajra, kenőanyagra, nem szennyezzük a környezetet. Harmadszor, a huligánok nem szedik ízekre a kocsikat, nem kell támogatás a költú ségvetésből. Negyedszer, jót tesz az egészségnek a mozgás a friss levegőn, ötödször, az utasok szaladgálnak egy kicsit, javul a vérkeringésük, teleszívják magukat egy kis oxigénnel, gyönyörködnek a tájban. Csupa előny. És kevesebb a baleset is. — Dehát így pokolian sokáig tart __Mennyi idő alatt lehet eljutni mondjuk Gdyniába? — Gyorsabban, mint gondolná. Elvégre az utasok nem érnek rá totyo- rogni. Gyakran előfordul, hogy hamarabb célba érn képviseli, aki felhatalmazta választiit Dr, Szendrei Lászlót politikusként megnyilvánulni legelőször a választások hajrájában, a Nyírbátorban tartott kampányülésen hallottam. Az acsarkodó, vádaskodó programhirdetők közül nyugodt, higgadt beszédmodorával, tényekre alapozó válaszaival tűnt ki. Nem véletlenül. Hivatásánál fogva sem adhat szabad utat érzelmeinek, hiszen gyakorló ügyvédként nap mint nap kerül szembe az emberi indulatokkal, haraggal és vádaskodással. A nyírbátori ügyvédi munkaközösség tagja, Nyíregyházán lakik, s naponta autózik munkahelyére. Három gyermek apja, felesége szintén szakmabeli. Születésének napja szimbolikus. 1943-ban Petneházán látta meg a napvilágot. Születésnapja március 25-re, az első magyar szabad választás napjára esik. öten vannak testvérek, ő az első gyerek a családban. — Az általános iskola után a kisvárdai gimnáziumba kerültem. Nem szerettem ezeket az éveket. Az ötvenes évek legnehezebb szakasza volt, mindentől tiltottak minket, amitől csak lehetett. Annál jobban élveztem az egyetemi esztendőket. Szegedbe jártam, ahol már akkor az átlagosnál szabadabb, liberálisabb szellem uralkodott. A tanárok egyenrangú partnerként kezeltek bennünket, maximális szabadságot engedélyeztek. Az egyetem elvégzése után Nyíregyházán, a járásbíróságon lett fogalmazó, majd a kezdő diplomások pénztelensége, lakásgondja miatt vállalati jogtanácsos. 1980. az újabb változás dátuma, amikor is három lehetőség közül a nyírbátori ügyvédi munkaközösséget választotta, ahol azóta is dolgozik. — Nemcsak az életben, a munkában is azt tartom, mindent lehet tisztességesen csinálni. Mi ügyvédek, érdekeket képviselünk, mindig annak az embernek az érdekeit, .aki megbízott ben- nünkétTEzt lehet úgy is, hogy ne alázzunk meg senkit, mégis megértessük vele a törvény paragrafusait. Nem biztos persze, hogy ez a legkifizetődőbb ügyvédi ars poetica, de tisztes megélhetést így is biztosít. nek, mint a vonat — tette hozzá bizalmasan. — Azelőtt maga mennyit utazott? Tíz órát. Ezek itt, ha n]inden jól megy, hét óra aloft odaérnek. — No, de mi van azokkal, akiknek gyengébb az állóképességük? — ök igénybe vehetik a hálókocsit. Nézzen csak oda! Valóban, az utasoszlop végén jól megtermett emberek álltak hordágyak- kal. A vasutas az oszlop elején várakozott. Körülnézett, ellenőrizte, minden rendben van-e, majd hosszan fütyült, csi-hu-hu- hu, ismételgette ritmikusan, és megindult előre. Elszántan fújtattam, és megpróbáltam tartani a menetelés ütemét a talpfákon. Zabinece után a vasutas kissé lassított, és derűlátóan megszólalt: — A légitársaság is átvette a módszerünket. Michal B. Jagelló (Lengyelből fordította: Adamecz Kálmán) Szendrei László csak azt sajnálja, hogy viszonylag későn került az ügyvédi pályára. Igaz — mint később elisros és környéke előbbrevite- le ügyében? — Nem szeretnék rangso- rolni, de terveim között elsőnek a közbiztonság javítása szerepel. Tarthatatlan, hogy ebben a városban lassan fényes nappal sincs biztonságban az ember, a nap egy bizonyos szakában a gyermekeket nem merik a szülők boltba küldeni. Márpedig rendkívül fontos, hogy az itteniek nyugodtan élhessenek, járjanak munkába. Ami ennek a városnak, ennek a vidéknek az állammeri — így több élettapasztalat, ha úgy tetszik, emberi bölcsesség birtokában mondhat véleményt a dolgokról. " -J- Hogy mikor kezdtem el politizálni? — mosolyog a kérdést hallván. — Szerintem valójában minden ember politizál, kérdés csak az, hogy a baráti, családi körből mikor lép ki a nyilvánosság elé. Nekem kezdetektől hobbim a történelem. Ha nem ügyvéd, akkor történész lettem volna. Különösen e század érdekel, talán azért is, mert szerintem a legsűrűbb' eseményeket foglalja össze. Csupa olyan dolgot, amit kisdiákkoromban igyekeztek eltitkolni cl<íliipr^- .NíÚr '' középiskolásként ■ sókat olvastam, de igazi élményt és információt a nagymamám elbeszélései adtak, aki a legnehezebb időket is megélte. Az ö általa elmondottak kiegészítették, más megvilágításba helyezték a Könyvek, mondandóit. „ Kérdezte?" miért épp az MDF-hez csatiakoztam. Egyszerű a válasz. Ügy gondolom, 1988. szeptember 3-íg, az MDF megalakulásáig nem volt igazi belpolitika Magyarországon. Igen figyel- mesnék kellett lenni ahhoz, hogy valaki lássa, mi történik a színfalak mögött. Az MDF-ben olyan személyek — Lezsák, Csurka, Csőri, kezdetben Pozsgay, Fekete Gyula voltak, akik az -én szememben az igazi értékeket jelentették. Számomra a vártnál gyorsabb volt a siker. A hivatalos politika elismerése. az emberek érdeklődése mind-mind azt bizonyította. jó úton járunk. Az MDF mellett voksoltam azért is. mert alkatomnál, természetemnél fogva is az együttműködés, megegyezés híve vagyok. Nálam a radikalizmus nem durvaságot, hanem meggyőzést, meggyőződést jelent. — Nyírbátor, ahol önt nagy szavazattöbbséggel országgyűlési képviselővé választották, olyan emberre vár. aki megfelelő módon és eredményesen képviseli érdekeit. Igaz, sok minden történt. de mennyi más is történhetett volna ... ? Milyen konkrét tervei vannak a vápénzekből jár, azt meg is kell kapnia! Sajnos, ma is vannak emberek. akik sok éves munka után két. háromezer-. ifpaántból . j kénytelenek: megélni-.- Szívem .vágya, hogy évtizedek ' -mulasztása után Nyírbátorban is épüljön kórház, valamelyik nagyközségben pedig mezőgazdasági szakiskola. Szendrei László tudja: mindezek nem kevés pénzbe kerülnének, ezek a kiadások azonban mindenképpen megtérülnek. Szerinte e két létesítmény a jövő nemzedéke szempontjából is nélkülözhetetlen. s nem tartja elfogadhatónak azt a kifogást sem, hogy nem lesznek bennük megjílűlf? j szakemberek. Ha tisztes Tnégélhétest] ' émbéri bánásmódot kapnak, orvos is, mezőgazdasági szakember is lesz elegendő a városban. — Az önkormányzatoknak mindezekben lényeges szerep jut. Bár jó lenne, ha tagjainak döntő többsége a Demokrata Fórum soraiból kerülne ki. mégsem ez a legfontosabb. hanem az. hogy valamennyien szakmájukat értő. reálisan gondolkodó szakemberek legyenek. Mert nagyon szép dolog a hagyományok ápolása, de amíg a városban alig van tisztességes út és járda, addig nem kellene kétmillióért szobrokat csináltatni. A fontossági sorrend betartása az emberek közérzetét is jelentősen javítaná. A pénz mellett nagy szükség lenne különféle közösségekre is. olyan lelkes emberekre, akik szívükön viselik a város életét. Arra a kérdésre, hogy fő-, vagy mellékállásban ,. ,j l£sz-e képviselő. Szendrei László elmondta: — Én mindenekelőtt továbbra is Szendrei László akarok maradni. Nem kijáró, hanem másokat szolgáló képviselő. Azt a bizalmat, amit kaptam, semmilyen rossz tu- j lajdonsággal nem szeretném elveszíteni. Ezennel fel is hatalmazom választóimat: ha J negatív változásra utaló té- nyékét tapasztalnak, azonnal j szóljanak! Kovács Éva wé, I
