Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-21 / 93. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. április 21. Olvasónk írja Áramszünet „Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi helyeken és időpontokban áramszünet lesz: ... Kérjük a lakosság szíves megértését.” Akit nem érint, az átfut­ja a hirdetményt, és elfelej­ti, akit érint, az úgy szervezi a napját, hogy ne legyen szüksége áramra. Az időpont megválasztását illetően azonban lenne egy-két sza­vam az áramszolgáltatóhoz. Tehát: Kedves Titász Illetékes! Látott ön már húsvét előtti héten a tavaszi nagytakarí­tás közepén háziasszonyt? Ha nem, hát megpróbálom leírni: egyik kezében a por­szívó, másikban a vasaló, a fülét a fürdőszoba irányába hegyezi, vajon kimosott-e a gép; közben a konyhában szimatol, nem ég-e meg a húsvétira szánt sütemény. De legalább a tavaszi szünetet élvező gyerek nézi csendben a szünidei matinét... És ak­kor jön az áramszünet. Talán örülnünk kellene, hogy ajándékba kaptunk egy napot, egy szusszan ást, egy lélegzetvételnyi időt, a tökéletességig amúgy sem fokozható nagytakarítási láz­ban. De három napon belül kétszer eljátszani velünk ezt a játékot, nem vall túl nagy száleslátókörűségre! A szí­ves türelmem már akkor vé­get ért, amikor hatéves kis­lányom huszadszor kérdezte meg, hogy miért van mindig áramszünet a Szimat Szö­rény adása alatt, s mikor héthónapos kislányom undo­rodva fordult el a házilag főzött és turmixolt főzelék helyett kínált bébiételtől. Nagyon jó lenne, ha kará­csony, vagy jövő húsvét előtt nem állítanának hason­ló helyzet elé. Az sem lenne megvetendő gondolat, ha a szűkszavú közleményt kiegé­szítenék némi magyarázat­tal. Esetleg ígéretet kaphat­nánk arra, hogy szives meg­értésünk elnyeri méltó jutal­mát, miszerint ezentúl meg­felelő lesz a közvilágítás, nem lesz áramszünet az es­ti film legizgalmasabb perce­iben, nem borul sötétség a lakásra a legkisebb széllö­késnél. Bár mindezen ígére­tek ellenére is sokallnám a másnaponti áramszünetet, heti egy napot a cél érdeké­ben türelemmel fogadnánk. Kedves Áramszolgáltató! Megpróbálhatnánk együtt­működni. Molnámé Hevér Katalin Oros, Csermely u. 23. Beutaló nélkül Szűrés két vásárlás között A betegségek megelőzésé­ben a korai felismerésnek van döntő szerepe. Az időben történő felfedezés ugyanis felbecsülhetetlen segítség a gyógyításban. A szűrővizsgá­latok, különféle ellenőrzések épp ezt a célt szolgálják. Ezért is jelent komoly sikert az a komplex szűrőálomás, amelyet a közelmúltban Má­tészalkán Györfi István szo­ciális és egészségügyi állam­titkár adott át rendeltetésé­nek. Az újjáalakított, jelentősen kibővített épület korábban tüdőszűrő állomás volt, most azonban funkciója jelentősen megszaporodott. Nemcsak a szokásos tüdőszűrést, hanem a megelőző vizsgálatokat is elvégzik a szakemberek. A vércukorszint megállapítása, a nőgyógyászati szűrővizsgá­latok, vérnyomásmérés, hal­lásvizsgálat mind-mind meg­oldható az új intézményben, ahová, — s ez az országban is példa értékű — ezentúl beutaló nélkül is betérhetnek az emberek. E módszer sike­re azért biztos, mert az or­vosok tapasztalata szerint sokszor a kényszer tartotta vissza az embereket a vizs­gálatoktól. A munkahelyek A megyében egyedülálló komplex vizsgálatokat végeznek az új tüdőszűrő központban, melyek számítógépes feldol­gozással kerülnek nyilvántartásba. (Harasztosi Pál felv.) időbeosztása gyakran egybe­esett a szűrőállomás rendelé­si idejével. Ezentúl Mátészal­kán akár két bevásárlás kö­zött vagy éppen ebédidőben is felkereshető az intézmény. A komplex szűrővizsgála­tokat megfelelően képzett szákszemélyzet végzi, a lele­tek kiértékelésére sem kell heteket várni, hiszen korsze­rű műszerek, számítógépek segítik a munkát. Áz NSZK-ban másként csinálják Pszichológusnál a minkaiélküli A beutalós szűrés termé­szetesen nem szűnik meg, az egészségügyi intézmény vál­tozatlan formában végzi ezt a munkát is. Előnyt az itt élők számára az jelent, hogy az egészség­ügy helyi vezetői felismer­ték: a megelőzés érdekében nekik kell az első lépést megtenniük. Kovács Gva Hazánk munkaügyi szak- embereineK egy csoportja március végén, illetve ápri­lis elején három hetes tanul­mányúton vett részt az NSZK-ban. A csoportnak tag­ja volt Rusin József is, a me­gyei foglalkoztatási központ igazgatóhelyettese. Az NSZK-ban kétmillió munkanélkülit tartanak szá­mon. A fejlett ipari ország­ban különös gondot fordíta­nak a veiük való foglalko­zásra. A német szakemberek­kel közösen kidolgoztak egy munkaügyi igazgatásra vo­natkozó javaslatot, amely magyar viszonyokra adaptál­ható. Rusin Józsefnek tetszett, hogy az NSZK-ban jól kép­zett és a miénknél nagyobb létszámú szakembergárda in­tézi a munkaügyeket. A né­metek a munkaerő-közvetí­tést szakosodva végzik, külön közvetítik például az építő­A nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei és városi könyv­tárat és 27 fiókegységét látogató 265 095 olvasó egyike t 404 008 kötetes állomány között böngészget A beiratkozott olvasók száma 18 719 volt az elmúlt évbea (Balázs A. felv.) ipari munkásokat. A terüle­ti és helyi munkaügyi hiva­talok pártoktól függetlenül önállóan végzik munkájukat saját pénzkeretük is van. Az természetes, hogy munkáju­kat országos számítógép-há­lózat segíti. A gépek mellett azonban sokat számítanak az emberi tényezők. A közvetí­tésre váró munkanélkülit szükség szerint orvos és pszi­chológus vizsgálja meg. A német tapasztalatokat is felhasználva az elképzelé­sek szerint megyénkben ki­sebb szervezeti változást haj­tanak végre. Ennek lényege: több időt szentelnek a közve­títésre váró munkanélküli­vel való elbeszélgetésre, más módon intézik az adminiszt­ratív ügyeket. S ha ősszel jönnek a német szakembe­rek, arra lesznek kíváncsi­ak, hogy a tapasztalatokból, javaslatokból mennyit sike­rült megvalósítani. (n. 1.) Infúzió A kakas kukorékol és azt hiszi, hogy ettől hajnalodik — az újságíró is tenné a dol­gát, s hogy ettől mennyire lesz tisztán látható a helyzet, az majd kiderül, ha „világo- sodik”. De azért mihez tar- tás végett, hogy mégis tud­juk : milyennek kell lennie ma egy újságírónak — nagy hozzáértéssel mindenki osz­togatja tanácsait. A csütörtök esti Hírháttérből is kaphat­tunk néhány tippet. Az újságíró ne legyen szol­galelkű, vazallus természetű. Ne legyen engedelmes, ne pártoskodjon. Mindentől füg­getlenül fogalmazza meg gon­dolatait. Majd segítenek meg­győzni, hogy szeresse-e a kor­mányt, vagy ne szeresse. Csak azt a véleményt vesse papírra, amit tőle jó néven vesznek vagy mást is? Mert, hogy a sajtó nemcsak szak­ma, hanem politika is. De az újságíró legyen objektív, s ne féljen. Tartson önvizsgála­tot, mert szükség van hig­gadtságra, őrizze meg türel­mét. Kell az önmérséklet, mert vitatkozni is művészet. De ha a helyzet úgy kívánja, döngesse az asztalt, s támasz- szón kételyeket. Szép-szép, de miért kell rá­kapcsolni az újságíró vénájá­ra a pártoknak saját infúzió­it? Azért az újságíró ereiben enélkül is csörgedezik vala­mi . . . (bojté) Uj üzletág az erotika Boltnyitás könnyebben Idén április elseje óta min­den magánszemélynek alanyi joga a vállalkozás, néhány napra rá pedig megjelent az a rendelet, amely új üzletek nyitását szabályozza. Ebből kiderült, tulajdonképpen bár­ki nyithat bármilyen boltot, ba Van hozzá mersze, s nem árt, ha pénze is. Első hallásra úgy tűnik, akár a lakótelep tizedik eme­letén is nyithatna valaki tej- ivót, ha arra szottyan kedve. Holló Jánosné megyei főta­nácsos szerint az a leglénye­gesebb változás, hogy ezen­túl nem különböztetik meg az állami cégeket és a ma­szekokat. Mostantól azonos feltételek mellett nyithatnak üzletet, vagyis ugyanolyan eséllyel indulhatnak a piaci versenyben. A miniszter áldása Egyes kereskedelmi tevé­kenységekhez azonban — éppen a fogyasztói érdekvé­delem szempontjából — to­vábbra is szükség van elő­zetes szakhatósági engedély­re: élelmiszer forgalmazásá­nál például a KÖJÁL, tej, tejtermék és hús árusításá­hoz pedig még az állategész­ségügyi hatóság hozzájárulá­sára is. A tűzveszélyes áru­kat, festéket, hígítót a tűz­oltóság engedélye nélkül ezentúl sem árusíthatnak. Az említett engedélyeket még az üzletnyitás előtt be kell sze­rezni. A rendőrség előzetes hozzájárulása szükséges, ha valaki játék- vagy pénz­nyerő automatát akar mű­ködtetni, az utóbbihoz még a kereskedelmi miniszter ál­dását is kérni kell. A sze­szes ital forgalmazásánál megszűnt a helyi tanácsok mérlegelési jogköre. Fontos a szakképzettség Az új rendelet értelmében nincsenek szigorúan behatá­rolt üzletkörök. Eddig pél­dául jaj volt annak, aki kö­tött- és divatáru boltjában szövetet mért. Most viszont kétféle üzletág maradt mind­össze. Az egyik textil és ru­házat, a másik cipő és bőr­áru forgalmazására jogosít. S ha valaki emellett még ke­nyeret is akar árulni, nincs gond, kérhet engedélyt arra is, ha a telephelyét alkal­masnak ítéli és a KÖJÁL sem Nyájak vámszedői Jókora, s lsen éhes farkascsorda tudott volna túltenni a bárány- zsiványokon. akik megyénkben csupán ez év februárjától húsvétlg 1,2 millió forint értékben 400 bárányt tüntettek el. a zömét a ter­melőszövetkezetektől. A juhokat miért lopják? Nyil­ván azért, mert piacuk van. vagyis a bűnözők is könnyen túl adhatnak rajtuk. Egy pecsenye- bárány 3000 forintot, a toklyó 6 ezer. egy anyajuh 8—9 ezer. egy kos pedig 13 ezer forintot ér. — A lopott bárányokat az or­gazdák az említett áraknak kb. a feléért veszik meg. majd más megyékben a hivatalos felvásár­lóknak. természetesen megfele­lő árért eladják — emliti Gerval József, a Nyíregyházi Rendőr­kapitányság Gazdaságvédelmi alosztályának vezetője. A nyomozók elmondták, hogy a bűnözök dolgát jelentősen megkönnyíti az. hogy a juhhodá- lyok általában a lakott terüle­tektől távol vannak, s az őrize­tük sok helyütt nem megoldott. A kellő szellőzésre hivatkozván az aklokat nem zárják megfe­lelően, holott fémkeretes, drót­hálós ajtók alkalmazásával a szellőzés is biztosított lenne, s talán a lopás Is kevesebb volna. Például a tlszaeszlári tsz-ben a juhok közé kóbor kutyák men­tek. s a birkák agyontaposták egymást. Sok megfulladt. A kár mintegy fél millió forintra rú­gott. — Korábbi években egy-egy sze­mélyautóval csupán néhány bir­kát loptak el. de ú1»>£~ m4r nem ritka a teherautóval való tolva j lás sem — közli Vass Ele­mér főhadnagy. — Például április 18-án reggel­re egy bökönyi társaság a deb­receni ismerősétől kölcsön kért IFA gépkocsival a Hortobágyi AUami Gazdaság területéről 50 bárányt ellopott. Amikor Haj- dúhadház-Téglásnál az út men­tén megpillantottak egy rendőrt, az emberek a gépkocsiról leug­ráltak. s a juhokat hátrahagyván menekültek — szól Gerv.aá Jó­zsef. A nyomozók általános tapasz­talata. hogy a tsz-ek és más gaz­dálkodó egységek az őrök kivá­lasztására nem fordítanak kellő figyelmet. Sajnos a bűncselek­mények megtörténtekor a rend­őrségnek az elsők között azt kell megvizsgálnia: az őr keze nines- e benne? Nem egyszer előfor­dult. hogy vagy a strázsa volt „enyves kezű”, vagy néhány száz forintért, eseüeg italért bár­kinek odaadta a társadalmi tu­lajdont. Jelenleg is több őrrel szemben folyik eljárás. Gyakori, hogy nagy értékek megvédését idős. beteg, a feladat elvégzésé­re alkalmatlan emberre bízzák, pedig kellően megfizetett áktív fiatalokra le^nS szükség."' A Kutyák a nagy telepeken az emberekhez annyira hozzászok­tak, hogy idegen közeledtekor sem támadnak. Megtörtént, egy műhely elé két hatalmas farkaskutyát kötöttek, de amint a betörő rájuk kiáltott: helyed­re (!). azok nyomban a házukba bújtak. A bűnözők pedig a több száz ezer forint értékű műszaki cikkekkel nyugodtan távozhat­tak. Néhány vállalat vezetője úgy tülekedett: nem érdemes őrt tartania, mert tőlük sem lopnak többet, mint az őrzött helyek­ről. S szomorú, hogy az élet — kevés kivétellel — erre nem cá­fol rá. Ezek után több nyomozó az apagyi Hunyadi Tsz. meleghegyi telepén (ahonnan áprilisban négyszer loptak juhot) ellenőr­zést tartott. Velük mentem. — Csak olyan ember jöhetett ide. aki tudta a dörgést, véleke­dik egy férfi. Nagy a terület és kevés az ember. Az ömaplóban csaknem min­denütt ez olvasható: rendkívüli esemény nem történt. (Sajnos talán már a lopások sem számí­tanak annak.) A birkalopásokról bárkit kérdeztünk, fogalmuk sem volt. hogy azok miként történ­hettek meg. Később egy magántelepen is jártunk. Innen hogy nem lop­nak? — kérdeztük. — Átéri, mert egész nap itt vagyunk — mondta a gazda ma­gától értetődően. Ügy látszik, ez Ilyen egyszerű. Cselényi György ellenzi. Bármikor válthat profilt a kereskedő, vagy szakosodhat. Üj üzletág az erotikus áruk és szexuális eszközök forgal­mazása. Tilos azonban ilyen boltot nyitni iskolák és egy­házi intézmények kétszáz méteres körzetében. Itt je­gyezzük meg, hogy az áru jellegéhez kapcsolódó szol­gáltatásokhoz nem kell kü­lön engedélyt kérni. (Hogy ez a fenti üzletkör esetében vajon mit jelent, arra csak tippelni tudunk!) Másik lényeges változás a korábbi évekhez képest, hogy megszűnt a szakmába vágó gyakorlat és a szakis­meret elismerésének lehető­sége. Magyarul ez azt jelen­ti, hogy míg korábban elfo­gadták, ha valaki egy adott szakmában képzettség nélkül eltöltött három évet, most már ez nem elég. Egyes — elsősorban nagyobb szakér­telmet igénylő — tevékenysé­gekre előírják a megfelelő szakmai képzettséget. Ilyen például az utazásszervezés, belföldi utazásnál a középfo­kú, külföldinél viszont a fel­sőfokú végzettség a követel­mény. Nincs szükség szakké­pesítésre, ha valaki trafikot, vagy ruházati boltot akar nyitni. Vissza is vonható S végül két lényeges kér­dés: a már korábban kiadott és érvényben lévő engedé­lyek a rendeletek hatályba lépésekor továbbra is érvé­nyesek, ha a tevékenységi kör nem változik. A másik: továbbra is megmarad a szakigazgatási szervek és a hatóságok ellenőrzési jogkö­re. S ahol valamelyik felté­tel hiányzik, kezdeményez­hetik az engedély visszavo­nását. (cs. k.) Visszhang: Kedvezőtlen ajánlat A lap április 12-i számában a „Kereskedők nyuszija hoz­ta” címmel cikk jelent meg a húsvéti árengedményes ak­ciókról. A cikkben Horváth József, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese ígj nyilatkozott: „Mi szerettük volna a2 egész városban így árulni felajánlottuk az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalatnak az együttműködést, de ők in­kább más csatornát válasz­tottak a beszerzésre.” Mivel az idézett szőve? félreértésre adhat okot, s as élelmiszer kisker. váll. eller hangolhatja a vásárlókat fontos tudni az alábbiakat. A húsipari vállalatot már­ciusban személyesen keres tűk meg, s kértük a közre­működésüket a húsvéti füs tölt húsok engedményes ér tékesítésére. A háromszor tárgyalás végén Horváth Jó zsef kereskedelmi igazgatá helyettes olyan ajánlatot tett hogy akkor adnak 10 Ft/kg os kedvezményt vállalatunl részére, ha legalább 120 má zsa füstölt húst átveszünk Ez a bolti igényünknek a két szerese, így nem tudtul a megállapodást megkötni Megjegyezni kívánom, hog; a húsvéti füstölthús-igényün két 80 százalékban a Sza bölcs Húsipari Vállalattó szereztük be annak ellenért hogy a Kelethús GT öt szá zalékos, a miskolci ÄHV pe dig a főtt sonkánál 70 Ft/k| árkedvezményt adott. Nemes Tibor áruellátó szóig. vez. Élelmiszer Kisker. Vál'

Next

/
Thumbnails
Contents