Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-18 / 90. szám
1990. április 18. Kelet-Magyaronzág 7 „Ne a gombhoz a kabátot" A jövőnek épülő iskola JPostabontás^ UaimM Pár hónappal ezelőtt a Déli és a Keleti pályaudvar botrányoktól sem mentes elfoglalása felhívta a figyelmet a budapesti hajléktalanokra. A rovott múltúak, italozok, csavargók között szép számmal akadt olyan is, aki nem bűnös életmódja miatt lett hajléktalan. Nem tudni, a mi megyénkben hány otthontalan ember húzódik meg pályaudvarokon, bérházak pincéjében vagy erdőkben. Nyíregyházán tíz napja él egy család, négy fiú és édesanyjuk a vasútállomás várótermében, míg az elvált férj, az „édesapa” úri módon, kétszobás lakásban lakik. Persze be kell vallani, az édesanya tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy ez megtörténhessen. Sosem volt elég ereje, hogy időben rendezze zilált életét. A bajok akkor kezdődtek, amikor dacból férjhez ment. Ritka eset, amikor jó házasság lesz az ilyenből, őrá valóságos pokoljárás várt: italos, goromba, önző és munkakerülő férjet választott. Bár az egyébként gyáva ember gyakran összeverte, szült neki öt fiút, felnőve hol az egyik, hol a másik került összeütközésbe a törvénnyel. Közben tanácsi lakást kapott a család az Eperjes utcán. Csak kívülről csodálhatták meg, mert a ház basáskodó ura hipp-hópp elcserélte egy honvédségi lakásra, bár állítják, semmi köze sem volt soha a katonasághoz. No, ebben a lakásban kitört belőle a fennhéjázás, azt kiabálta: ez az enyém, köszönjétek meg, hogy eltűrlek benneteket. Az asz- szony félt, hogy a fiúk egyszer megtorolják a rúgásokat, gyalázkodásokat, ő sem bírta már, elköltözött a fiúkkal együtt albérletbe. Beadta a válópert, s amíg az egy évig húzódott, a honvédségi lakást lebontották, a férfi másikat kapott helyette. Közben az asszonyt és a fiúkat a háziúr bútorostól az utcára tette, ezt kívánta az érdeke. Az asz- szóny kérte a bíróságtól, ítélje meg nekik a volt férje lakását, ám elutasították, mert az állítólag a férjéé, erről hivatalos igazolás is van. Tisztázásra vár, hogyan cserélhette el a családnak kiutalt tanácsi lakást a férfi honvédségi (úgy mondják: szolgálati) lakásra, s miképp semmiz- hette ki a saját családját? Az asszonyt a férje semmibe sem avatta bele, csak eltartatta és kiszolgáltatta magát. Bármilyen hibás is az asszony, most mégiscsak hajléktalan. Amíg a tanács azon fáradozik, hogy elrendezze sorsát, mások „jóindulattal” jayasolják: törjön fel egy üres lakást, onnan nem dobják ki. Dehogynem. Az önkényeskedés nem megoldása az ilyen helyzeteknek. Tóth M. Ildikó A „Terra” Faluvédő Egyesület vezetése tette fel a kérdést a szakolyi tanács vezetőinek lapunkon keresztül: „Indokolják meg, hogy a nyolc tantermes új iskolát miért nem a meglévő emeletes iskola épülete mellett építették fel. Szerintünk ez a megoldás sokkal gazdaságosabb és ésszerűbb lett volna. A lebontott építőanyagot kik és mennyiért kapják meg?” Szakoly külső arca olyan mint a megye többi közepes nagyságú községéé. Az utak mellett zöldellő fű, a kiskertekben nyíló tulipánok a tavaszt jelzik. A választási harcok nyomaiként itt maradt plakátdarabokat libegtet a szél. Járdán gyalogosok sietnek. A tanácselnök, Ré- nyei János, fiatal, tettrekész ember, aki felelősnek érzi magát a falu sorsáért. Meglepődik a kérdésen. Szétszórva nyolc helyen — Öt éve készülünk az új iskola építésére. Azóta takarékoskodunk — mondja. — Most szétszórva, nyolc helyen van tanítás. A hetvenes években készült tornaterem nélküli hat tantermes iskola a legmodernebb épületünk. Jelenleg négyszáz általános iskolás tanuló van községünkben, de úgy néz ki, ez a gyermeklétszám a közeljövőben nem csökken. Az óvodában a négyszáz adagos konyha korszerűtlen, nincs lehetőség a bővítésére. A kedvező megyei céltámogatási rendszer is arra késztet bennünket, hogy belevágjunk ebbe a nagyszabású építkezésbe. Eredetileg négy tantermet, egy három-hatszáz adagos konyhát és tornatermet kívántak építeni. Ezt összekötötték volna a régi Veresféle kúriából kialakított háromtantermes épülettel. 1987- ben megvásárolták a telket és elkészült a tanulmányterv. Ebben sportudvar kialakítása is szóba került. — A statikusok megvizsgálták a régi kúriából kialakított épületet és megállapították. nem kivitelezhető az összeépítés — veszi át a szót másik beszélgető- partnerem, Diószegi Elemér iskolaigazgató. — Ez egy régi alap nélküli építmény volt, az ablakokon, falakon ujjnyi réssel. A tetőszerkezete is felújításra várt. Ennek ellenére én a bontás megkezdéséig — még nem láttam hogyan porlanak szét a téglák — azt mondtam, nem szabad lerombolni. Modern, új iskola Ezek után került előtérbe a lehetőség, hogy az emeletes iskola mellé közvetlenül kell felépíteni az új létesítményt. De elvetette a tanács, mert ÁFÉSZ- és egyházi területeket kellett volna még megvásárolni, és szűknek is találták a rendelkezésre álló helyet. A fentieket figyelembe véve érkezett a megyei tanács javaslata: „Ne a gombhoz készítsük a kabátot.” Inkább készüljön egy nyolc tantermes komplexum a tornateremmel és , konyhával együtt. Erre a legalkalmasabb terület a már megvásárolt és a lebontott régi iskola helye lenne. Hogy a terület kijelöléséről szóló vitáról mennyire tájékoztatták a lakosságot, azt ma már nehéz kideríteni. A tanácselnök állítása szerint minden falugyűlésen beszámoltak a lakosságnak a tervezett építkezésről. De a község utcáin, ha beszédbe elegyedtem az emberekkel, sokan nem, vagy csak utólag hallottak a dologról, és sajnálják a régi épületet... A tervek szerint az oktatási komplexum áfával együtt 60 millió forintba kerül majd. A Nyírbátori Költségvetési Üzem nyerte el a versenytárgyalást, az átadás határidejét 1991. július 30- ára tűzték ki. A döntés megszületett, ami megalapozottnak és átgondoltnak tűnik: A község gyarapodik egy impozáns épülettel, mely a központ dísze lesz, s mellette aszfalt kézilabda- és salakos futópálya. A létesítmény nyitottságával. korszerűségével valószínűleg egy fél évszázadra megoldja a település ilyen jellegű gondjait. Kölcsönös bizalom — Visszatérve még a kérdésre — folytatja az elnök, — a jobb minőségű bontott anyagot, elsősorban téglát és faanyagot a tanácsháza bővítésére, sportszertár kialakítására, és az iskola tisza- löki sátortáborának kiépítésére használjuk fel. Nem értékesítettünk belőle, rneg lehet nézni! A kérdezők bizalmatlanságát indokolatlannak tartom — majd hozzátette: — Továbbra is számítunk a lakosság támogatására, hisz a közelmúltban Szakolyban olyan fejlődés figyelhető meg, mely a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy eredmény: kis ABC, ravatalozó, új telefonrendszer, több mint hét kilométer járda, és három kilométer kö- vesűt a bizonyíték minderre. Most fognak dönteni az itt élők, hogy a szennyvíz, vagy a vezetékes gáz kiépítését vállalják-e. Ügy érzem, nem kell majd szégyenkeznünk a jövő előtt... Dankó Mihály Csendélet plakátokkal Egy héttel a választások után. Belvárosi látkép Nyíregyházán ... (Fotó: Harasztosi Pál) Panaszok, észrevételek Vásártéri tumultus Értelmetlen fapusztítás ? Nyírbátorban a Vásártéren nagy a tumultus, a kistermelőknek nincs kijelölt helyük a piacon, ezért előlük szinte minden területet elfoglalnak a vásárosok, a lengyel árusok és más külföldiek — panaszolta V. József kállósem- jénből. — Az a véleménye, hogy rendezni kellene a helyzetet, legalább egy-egy táblával jelezni, ki és hol árusíthat a Vásártéren. A tartásdíj megelőlegezése Zs. E.-né kisvárdai lakos, termelőszövetkezeti tag gyermek- gondozási szabadsága 1988 nyarán járt le, ezt követően néhány hónapig dolgozott, azután gyermekének súlyos betegsége miatt tavaly januártól fizetés nélküli szabadságot kért. Ezt követően már nem végzett munkát, és csak ősszel szerzett tudomást arról, hogy a termelőszövetkezet összesen két hónapra engedélyezte a szabadságát. Ekkor azonban levélírónk a második gyermekével már szülés előtt állt, nem tudott emiatt dolgozni. Második gyermekének születése után nem kapta meg a gyedet, mindössze havi 2500 forint ellátmányt folyósítanak részére, amit nem ért, és méltánytalannak is tart. Újból megkereste a termelőszövetkezetet, ott közölték vele, hogy az előírt munkaidői nem dolgozta le, emiatt nem jogosult gyedre. Dr. Kondora Zsuzsanna, lapunk jogi tanácsadója arra ad választ, hogy helyes-e a munkáltató álláspontja, olvasónk milyen ellátásra jogosult. A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának egyik feltétele, hogy az anya a szülést megelőzően két éven belül száznyolcvan napon át biztosított legyen; ekkor a napi átlagkereset hatvanöt százaléka jár. A segély egyébként a szülési szabadság időtartamára illeti meg, és a teljes átlagkeresethez kettőszázhetven nap biztosított! idő szükséges. Gyermekgondozási díjra az a biztosított szerez jogosultságot, aki teljes összegű terhességi gyermekágyi segélyben részesült (270 nap) és fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Levélírónk jogosultsága attól függ, hogy rendelkezik-e a jogszabályban előírt feltételekkel, amelyhez ismerni kell pontosan a munkavégzés időpontjait. Javaslom, hogy ennek tisztázását követően kedvező eredmény esetén forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz. Gy. Éva guszevi olvasónk érdeklődik, kérheti-e a gyermeke után járó tartásdíj állami megelőlegezését, illetve felemelését, mert a volt férje nem, vagy keveset fizet a gyermekük után. A gyermektartásdíj felemelése iránt az illetékes városi bíróságon lehet peres eljárást kezdeményezni a volt férj ellen. A tartásdíj megelőlegezését szintén a bíróságon kérje, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és ő (a gyermeket gondozó személy) nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani. Zsörtölődöm... ... valóban helyes-e, ha valamilyen cél elérése érdekében félretesszük mindenféle érzelmünket? őszt övé r, viaszarcú fiatalember kopogott be nemrég a szerkesztőségbe. Sípoló hangon elbeszélte, bogy több, mint tíz esztendeje betegeskedik. Vagyon szereti a munkáját, de gyakran ledönti a lábáról a kór. Régen se nézték jószemmél a munkahelyén, hogy hol dolgozik, hol táppénzen van, de jeg- alább gyógyulást kívántak neki és nem bántották. Pár hónapja megint beteg lett. Ahogy a kórházból kikerült, munkahelyi vezetője felkereste a lakásán és kérte, szá- zalékoltassa le magát. Ez neki is, a munkahelynek is jó lesz. A férfi — mert állandó szégyenérzet gyötörte a hosszú betegszabadságok miatt — bólintott, meglesz. Ám bárhogy vizsgálták, forgatták, tapogatták az orvosok, az derült ki. munkaképes; adtak neki harminc százalékot. Ilyen munkaképesség-csökkenéssel semmit sem lehet kezdeni, tehát a férfi visszament dolgozni. A munkahelyén a vezető közölte vele: nekik egészséges emberek kellenek, nem ilyen „megbízhatatlanok”, szedje a sátorfáját, átszervezés címén elengedik. De ne essen kétségbe, van munkanélküli-segély is a világon. A betegségek jó részében az ember vétlen, hogyan lehet ellene épp azt fegyverként felhasználni, amiről nem tehet? (tmi) A nyírbátori tanács szervezési és igazgatási osztásának mb. osztályvezetőjétől, Tóth Árpádtól azt a tájékozr tatást. kaptuk, hogy a tanács illetékesei már kezdeményezték a Vásártér megszervezését. Ez a vásározó terület hosszú évek során elég voll a forgalomhoz, az utóbbi hetekben azonban ugrásszerűen megnőtt a téren árusítani és vásárolni kívánók létszáma. A tanács törekszik arra, hogy valamiképp változtasson a helyzeten — bár pénzügyi lehetőségei igen szerények — a megfelelő színvonalon kívánják fogadni majd a városba látogató vásározókat, kereskedőket, kistermelőket és vásárlókat. A nyírteleki Bem utca és Vasvári Pál utca lakói köszönetét mondanak a helyi tanács illetékeseinek, hogy megépítették a Bem utcai kö- vesutat. A régi gidres-göd- rös földúton, amely az időjá- rástól függően hol poros, ho! sáros volt, már nagyon nehezére esett a közlekedés az idős embereknek és a kisgyermekes családoknak — írta Kiss János nyírteleki nyugdíjas. Egy kivágott fa ügyében fordult lapunkhoz Varga Éva nyíregyházi lakos. Néhány nappal ezelőtt a nyíregyház; Szamuely téren fűrész vég zett egy hatalmas fával. A lakók szerint egészséges szép fa volt, dísze a környéknek árnyékában sokan megpihentek. Miért kell a meglévő egészséges zöld területet értelmetlenül pusztítani? — kérdezi. (Sajnos a fa a látszat ellenére nem volt már egészséges, alig-alig pislákolt benne az élet. Ágkoronájában karnál is vastagabb ágak száradtak el, s hogy emiatt m legyen esetleg emberéletei fenyegető baleset, ki kellett vágni. Nemsokára azonban csemetefát ültetnek a helyére, hogy azzal pótolják — hallottuk Barcsai Miklósáétól, a város főkertész asszonyától.)
