Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-18 / 90. szám

1990. április 18. Kelet-Magyarorsxág Köszönet az aöózókiak Számítógép gyorsítja a visszafizetést Véget ért a személyi jöve­delemadó, illetve az egyéni vállalkozói adó bevallásának időszaka. A tapasztalatokról kértünk tájékoztatást Goron Tibortól, az Adófelügyelőség közgazdasági és információ­szervezési osztály vezetőjétől. — Egy év tapasztalatával a hátunk mögött kezdtünk hozzá már a múlt év szep- temberében-októberében a felkészüléshez. Terveket ké­szítettünk saját munkatársa­ink és az adózók oktatására, felkészítésére, a nyomtatvá­nyok terítésével és feldolgo­zásával kapcsolatos felada­tokra. mert bár tapasztala­tunk volt. de a számítógépes feldolgozás újdonságot jelen­tett valamennyiünknek. Az APEH rendelkezésünkre bo­csátotta a számítógépeket, olyan igénnyel, hogy mind­azokat a bevallásokat mi dol­gozzuk fel. amelyek adóvisz- szaigénylést tartalmaznak, így aki több adót fizetett, az hamarább hozzájuthat vissza­igényelt pénzéhez. — Hány nyomtatványt küld­tek ki és mennyi érkezett vissza? — Míg tavaly 110 ezer nyomtatványt küldtünk ki, addig most 43 ezret és 15 ezren kértek ügyfélszolgálati irodáinkban bevallásukhoz. Most csak azoknak küldtünk, akik tavaly bevallást tettek, így sok nyomtatványt meg­takarítottunk és nem idege­sítettük azokat, akiknek a munkahely készítette el adó­bevallását. — Mennyi hibát találtak a ki­töltött bevallásokban? — A vállalkozók a tavalyi­nál áttekinthetőbb, könnyeb­ben kitölthető nyomtatványt kaptak, s mivel ők maguk is tájékozottabbak voltak, lé­nyegesen kevesebb hibával találkoztunk, mint egy évvel ezelőtt. De annak is betud­hatjuk. hogy kevesebb volt a hiba. mint a tavalyi, mert körülbelül ötven előadást tartottunk kisiparosok, ke­reskedők, szerződéses üze­meltetők számára. A szemé­lyi jövedelemadó bevallására küldött nyomtatvány lénye­gesen nem változott, ezek ki­töltése után is kevesebb hi­bával találkoztunk. — Mennyi bevallást káptak meg határidőre? — Az SZJA bevallására szolgáló nyomtatványból y 39 500-at kaptunk vissza, kö­zülük 15 241 visszaigénylést tartalmazott. Ennek összege 45 millió forint volt. Az egyéni vállalkozók 90 száza­léka. 10 228 adott bevallást a mai napig. Február 28-ig ezerrel kevesebben voltak, most még ezer-ezerötszáz - vállalkozótól várjuk a beval­lást. Nekik akkor is beval­lást kell tenniük, ha nem volt adókötelezettségük, vagy szüneteltették tevékenysé­güket. mert mi mint műkö­dő adózót tartjuk nyilván. A vállalkozók esetében a leg­nagyobb gondot az ezres nagyságrendben való kifeje­zés és a kerekítés okozta. Egyébként az egyéni vállal­kozóktól ezerrel több beval­lást kaptunk, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy több kezdő vállalkozó volt 1989-ben, mint ahány megszüntette vállalkozását. — Milyen hibát vétettek a személyi iövedelemadó-beval- lást tevők? — A személyi jövedelem­adó-bevallásokban a legtöbb gondot az okozta, hogy a személyi adatokat pontatla­nul töltötték ki. Gond volt az is, hogy sokan elküldték a bevallással együtt hozzánk a munkahelyüktől vagy más­honnan kapott nyomtatvá­nyokat. okmányokat, több ezer munkáltatói igazolást, amelyek visszaküldése ná­lunk jelentős erőket kötött le, de gondot okozhatna az adózónak is. mert öt évig meg kell őrizniük a törvé­nyek szerint, addig kérheti az adóhatóság. — Az adatokból az derül ki, hogy még sokan nem tettek be­vallást. Nekik mi a teendőjük? — Bár a határidő leiárt. mégis az adóbevallás elké­szítésére biztatnám őket. Az 53-as. a 7-es és a 8-as számú nyomtatványon volt teljesít­hető a bevallás, de most már magánszemélyeknél a 35-ös, az egyéni vállalkozóknál a 21-es számú önrevíziós lapon teljesíthető a bevallási köte­lezettség az önrevíziós pótlék felszámításával és befizeté­sével együtt. Ezeket az ügy­félszolgálati irodákon kell leadni, ott adnak ezekkel kapcsolatos felvilágosítást is. Azért is biztatnám a beval­lás elkészítésére a megkéset­teket. mert ha az ellenőrzés állapítja meg. hogy valaki nem készített adóbevallást, akkor 200 százalékos adót is megállapíthatunk, még ak­kor is. ha befizette az adó­ját. csak nem vallotta be. Tehát a bevallás az ellenőr­zés megkezdéséig lehetséges, természetesen a késedelem miatt felszámított pótlékkal együtt. — Mikor kapják vissza pén­züket, akik túlfizettek? — Mi azt vállaltuk és tart­juk is. ha hibátlan a nyom­tatvány kitöltése. 30 napon belül visszafizetjük a túlfize­tett összeget, de aki hibásan töltötte ki. annak csak a ja­vítás után kezdődik a har­minc nap. Ilyen esetben be kell jönni a hibát kijavítani, mert a bevallásra mindenki saját kezűleg írhat. Akik harminc napon túl kapták meg a pénzüket — bár erre nemigen volt példa — azok­nak a hivatal is kifizeti a két százalék késedelmi ka­matot. — Kapnak-e valamilyen fize­tési könnyítést, akik tartoznak? — Számos kedvezmény iránti kérelem érkezett, ame­lyek részletfizetésre vagy halasztásra vonatkoznak, de voltak, akik méltányossági alapon törlést kértek. Ilyen esetekben megvizsgáljuk az adózó családi, szociális kö­rülményeit és ezek alapján döntünk. Az eddigiek alap­ján úgy látjuk, hogy e kéré­sek többsége jogos, általá­ban nem saját hibájából fi­zetett kevesebbet az adózó, hanem munkáltatói elszámo­lás hiányosságaiból adódtak a hibák. — Végezetül szeretnék kö­szönetét mondani az adózók­nak. akik megértést tanúsí­tottak a mi hibáinkkal szem­ben. hiszen nem csak nekik. nekünk is tanulni kellett ezt az új formát. Ügy gondol­juk. hogy előbb-utóbb rutin­szerűvé válik a bevallások kitöltése és egyre kevesebb gondot okozunk mi is az adó­zóknak. Kín; hízzuk? Frankfurter Allgemeine Zeitung nemrég egy hosz- szabb tanulmányt közölt a német egyesítés során szük­ségessé váló pénzügyi reform különböző lehetőségeiről. „A pénzügyi reform a tényleges gazdasági átalakí­tás néma szolgája. A pénz az átalakítások kenőanyaga. A pénzügyi reform az olajcse­re, azonban az olajcsere még nem jelent új gazdasági mo­tort.” A hasonlatnál marad­va: nálunk még a gazdasági reformerek többsége is évek óta csak az olajcserével fog­lalkozik. A pénzügyi egyen­súly megteremtésétől várják a gazdaság dinamizálását. A lakosságra rakott pénzügyi megszorítások részben nem hozták meg az áhított pénz­ügyi egyensúlyt, részben még tovább lassították a motor tempóját. Éppen a hazai tapasztala­tok alapján a fenti hasonlat szerintem kissé sántít. A rossz motornak ugyanis lehet jó kenőolaja, de a rossz gaz­daságnak nem lehet jó pénz­ügyi rendszere. A jó gazda­ságban pedig szinte az ille­tékes hatóságok erőfeszí­téseire sincs szükség, és még­is nemcsak hogy nem kell cserélgetni az olajat, hanem az egyre jobb lesz. Tehát nem­csak az igaz, hogy a rossz olajozás tönkreteszi a motort, hanem az is, hogy a jó mo­tor feljavítja oz olajat. Sem­mi értelme tehát annak, ha minden erőfeszítésünket a pénzügyi egyensúly megte­remtésére fordítjuk, és köz­ben nem marad időnk, ener­giánk, vagy éppen bátorsá­gunk megvalósítani azokat a reformokat, amelyek nélkül a gazdasági válságból soha nem lehet kimásznunk. A magyar gazdaságban nem az a probléma, hogy az egyéb­ként egészséges gazdaságot a rossz pénzügyek megbéní­tották, hanem az eleve fej­lődésképtelen gazdaság szük­ségszerűen deformált pénz­ügyi viszonyokat hozott lét­re. Nem az olajjal volt a hi­ba, hanem a motorral. Fontos egy következetes tulajdonreform. De nem olyan, amilyet egyesek már nagy buzgalommal elkezdtek. Elsősorban sok kis- és közép- vállalkozást tartok szüksé­gesnek. A nagyvállalatok tő­kéjének és munkaerejének legalább felét kisvállalkozá­sok formájában kell tovább­működtetni. Azzal, hogy megvalósítjuk a farmergaz­daságokra és másodgazdasá­gokra épülő agrárreformot, hogy bérbeadjuk a benzin­kutakat. a teherautókat, a kereskedelmi létesítmények nagy többségét sok száz ezer önálló egzisztenciát lehetne teremteni. Ezek hatékonysá­ga szinte az első naptól kezd­ve jelentkezik. (K.) Egyéni győztesek a választáson (1.) Értelme, célja legyen életűiknek A Jósaváros szélén egy négyemeletes házgyári lakás második emeletén kopogok be dr. Takács Péterhez, Nyír­egyháza 1. számú választókerületének országgyűlési kép­viselőjéhez. Itt él családjával, az egy nagy, egy kisebb és két félszobából álló lakásban, egyszerű és cél­szerű berendezési tárgyak és rengeteg könyv között. Tisaalbüdöm (ima Tiszarvias- vári) született 1941-ben, ró­mai 'katolikus vallású, gaz­dálkodó családtan. Édesap­ja 8 holdat művelt. Három leány testvére van. Mint fiú­gyermek, ki kellett vennie a részét a kemény fizikai munkából, az ő fél adata vodit az ál Latoik gondozása, de azt is tudja, milyen a részes- arató élete, hiszen a sajátjuk mellett még plusz holdakat vállaltak fel aratni — tizedé­ben. „...nem lehet félreállni. a tiszalökl gimnázium után a debreceni egyetem bölcsészkarán tanult, aihol 1965-ben szerzett magyar­történelem szakos diplomát. Nyírbátorban tanított négy évig, majd a nyíregyházi rá­dió munkatársa volt 1971-ig, azóta a nyíregyházi tanár­képző főiskolán tanít törté­nelmet. Több éve tanít a debreceni egyetemen is, fe­lesége középiskolai tanár, fia matematika-fizilka szakos egyetemi, leánya történelem- francia szakos főiskolai hall­gató. Kedvenc időtöltése, kikapcsolódása a kertészke­dés a család tokaji szőlőjé­ben. A napokban krumplit ültették. Érkezésemkor éppen egy listát készít — miiközíbein kö­rülbelül ötpercenként kere­sik telefonon — tudományos tevékenységéiről, publikáció­iról kértek egy leltárt. Mint­egy negyven mű, tanulmány szerzőije, illetve szerkesztő­je, egyik munkáját a Kos­suth adta ki, és most áll megjelenés előtt két könyve az Akadémiai Kiadónál, az egyik Deák Ferenc működé­séről, a másik a Szabolcs megyei parasztság életéről szól. Képviselővé j elültetését egyfajta belső kényszer ha­tására válllaslta. — Most, amikor bebizo­nyosodott, hogy az Elbától a Csendes-óceánig alkalmatlan a szocialista országok struk­túrája, ilyenkor nem lehet félreállni. — jelenti ki nagy meggyőződéssel. — Ahogy Babits mondja: vétkesek közt cinkos, aki néma. Ezért sajnálom, hogy oly sokan maradtak távol a választás­tól. Hallgatott az értelmiség, és — ezzel senkit nem aka­j^emélem nem bántok meg senkit, amikor ^ töredelmesen beval­lom, én nem szeretem a húsvéti locsolkódást. Már gyermekkoromban sem re­pestem az örömtől, amikor az ünnep másnapján, hét­főn felöltöztetett anyám szép ruhába, majd apám­mal elindultunk .végigjárni a „kötelező” helyeket. Ké­sőbb, midőn iskolás lettem, a tanítónénim is fölkerüli az „úgy illik” listára, aki­hez már egyedül kellett el­mennem. Talán ez volt az utolsó csepp a pohárban Ez a tanítónéni-locsolás Az biztos, hogy mindig is ké­nyelmetlenül éreztem ma­gam az úgynevezett ünnep­lő ruhákban. Apám arcán sem láttam különösebb lel­kesedést indulás előtt. Ta­lán néhány pohár után kez­dett némileg feloldódni az öreg, de hát nekem akkor még az önbátorításnak ez a módja eszembe sem jutha­tott. Egy szó mint száz, azt az egy-két esztendőt kivéve, amikor kerékpárra, majd „békaember” fölszerelésre gyűjtöttem, s a kitűzött cél minden addigi ellenszenve­met elhomályosította, soha- i i ■ • Nagyapa lo nem szerettem igazán a lo­csolkódást. Mióta magam dönthetem el, mit teszek és mit nem, én bizony kiha­gyom a közkedvelt húsvét, másnapi népszokást:. , , Ebből következően, a még óvodás korú kislányom is alig-alig ismerhette meg a fejére permetezett, csö- pögtetett kölnivizek kaval- kádjának gyönyörét Annál is inkább, mert e jeles na­pot, az előbb vázolt érzel­meim által vezérelve, csa­ládi kirándulásra használ­juk fel évek óta, s valahol a szabadban töltjük. így eshetett meg, hogy az idei húsvét előtt egy nappal, miután látogató­ban jártunk a nagyszülők­nél, a kislányt váratlanul érte, mikor nagyapja, felül kerekedvén benne a régi kötelességérzet, térült-for- dult, kölnit ragadott s a búcsúzás előtti percekben, minden átmenet nélkül, hirtelen előkapta rózsavi­zét és heveny locsolkódásba kezdett.. A gyerek nem na­gyon értette a dolgot, s . ijedtségét még csak fokoz­ta, hogy a kölniből nem­csak a hajára, hanem a szá­mára kissé szokatlan „tá­madás” során, véletlenül az arcára és talán a szemébe is Csurgóit, Éktelen sivalkodásba, majd kétségbeesett sírásba kezdett, nem kis ijedtséget okozva a környezetében mindenkinek, kivált a „tet­tes” nagyapának, aki már- már meg is sértődött, uno­kájának számára fölöttébb lehetetlen viselkedése lát­tán. Ekkor azonban egy gyors arcmosdatás után az utolsókat hüppögve, maga a leányzó adott rövid ma gyarázatot látszólag indo­kolatlannak. tűnő rémületé­re. — Majdnem a szemembe ment! — mondta, enyhe szemrehányással a hangjá­ban, majd mielőtt a papa megszólalhatott volna, hoz­zátette: — És különben is, azt hittem, benzin! (galambos) Takács Péter: „Kétesélyesnek látom a jövőt...” roik megbántani — sok még a néma ember. Tapasztalja a némaságot, a közömbösséget pedagógus­ként is, a főiskolai hallgatóik körében, amit egyebek kö­zött az értelmiség ledegra- dálódáisával magyaráz. Ami­óta itt tanít, azt látja, év­ről évire „lefelé” tart a főis­kolára érkező hallgatók ér­deklődése, felkészültségének színvonala, érzékelhető, hogv nincs olyan értékrend, mely a fiatalságot orientálhatná, és van ugyan évfolyamonként egy-két „húzó” ember, őket nem igazán fogadják be. A tulajdon­kérdésről A nagy kérdésről, hogyan, minként alakul ezután a jö­vőnk, így fejtette ki vélemé­nyét: — Kétesélyesnek látom a jövőt. Fulladhat anarchiába, elkövetkezhet akár a rend­kívüli állapot kihirdetése is, az ellenzék működésétől függően, mert demagógiával „ki lehet vinni az utcára” a politikát. A másik esély, hogy ikikínlódjulk mégis azt a demokráciát, ami a XXI. század technológiáját: mű­ködtetni tudja, és értelme, célja lesz életünknek. Történelmünkből veszi a példát,, hogy. éltünk már át hasonló helyzetet. A múlt század közepéin úgy jelle­mezték a jobbágyból lett pa­rasztot, hogy lUsita, hanyag, nemtörődöm, trehány. Meg­történt a jobbágyfelszabadí­tás, telékkönyvezett tulajdo­na lett a népnek és lám a sajátjára már vigyázott, megbecsülte, s nemsokára messze földön szorgos em­ber hírében állott a magyar. Most az alsó és középszintű rendszerváltással együtt a tulajdonkérdés megoldása sürget — érezze magáénak a nép a tulajdonát, és az le­gyen valóiban az övé. Mi lehet itt most a legna­gyobb veszély? Az, hogy kö­zépszinten m/ég a régi struk­túra működik. Az új parla­mentnek és a társadalomnak is felelősségié, hogy ebben az időszakban, amíg a tulaj­donról szóló törvénykezés meg nem történik, a rejtett fcft-ok révén, például a rej­tett újságéi adásoktaíl, a tu­lajdonátmentés meg ne tör­ténhessék. Napjaink egyik legizgal­masabb politikai kérdése: milyen lesz az új parlament, milyen a kormány, hogyan attakul a társadalom élete? Ha a társadalom elfogad­ja azt az „erőviszonyt”, amit a parliament a jelenlegi felállásban képvisel, akkor nem jelent veszélyt, hogy hányszor alakul át a kor­mány. Akkor lehet baj, ha az ellenzék úgy megerősödik, hogy a társadalom kiköve­telné az új választásokat. Nyílt kibeszéléssel Lényegesnék tartja hang­súlyozni, milyen fontos, hogy a magyarság nemzettudata napfényre terüljön. — Hia azt tapasztalják majd az em'herék, hogy munkájuk jó elvégzéséért a megfelelő el ismerésben ré­szesülnek legyenek akár MDF-esék, akár SZDSZ-esék. vagy párton'kívüliek — ki­egyenesedik a gerinc. A „nyílt ikibeszétéssel” lassian feloldódnak a feszültségek —- s mint a gyónás pszichológi­ája szerint — melynek szere­pét modern társadalomban a nyilvánosság tölti be — me­sévé szélidül a fajdalom... Sokakat érdéklő kérdés ;a képviselővé választással kap­csolatban ; vajon kik válllak- koznak arra. hogy ezt a fel­adatot főállásban lássák el. Felmerült-e vajon, hogy Ta­kács Péter is lehet főállású képviselő?. — A szakmát nem hagyom el. Az MDF-es képviselők nem szándékoznak főállású­ak lenni. Igaz, megvolna az előnye, ha minden időmét a közszolgálatra fordíthatnám, de csak „vendégként” más­ként érzékelhető a hétközna­pi élet, abból nem szatad ki­szakadni. Az viszont - célom, hogy ennek a mi térségünk­nek, amely kb. fél évszázad­dal mianadt le az országtól, enyhítsek a kiszolgáltatott­ságán, pl. az itteni beruházá­sok legalább középtávú adó­mentességének kivívásával. Végül hozzáteszi: Azt ma még nem tudja megmondani, mikor és mit fog először ki­fejteni a parlamentben, mi­ről szól majd a „szűzbeszéd”. Ny Éván felkészültsége, ér­deklődési területe szerint kapcsolódhat be a munkába — amit úgy szeretne elvégez­ni, hogy megszolgálja a vá­lasztók bizalmát. Baraksó Erzsébet A gávaven- cseilői Vegyes­ipari Kisszö­vetkezetben munkavédelmi kesztyűket és különböző bőr­díszmű termé­keket gyárta­nak, amelyet a belkereskede­lem felé és ter­melő Vállala­toknak értéke­sítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents