Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-17 / 89. szám
990. április 17. Kelet-Magyarország Itt a11-277! Válaszai: Galambos Béla íjságiré Az elmúlt héten a mező- ’azdasági termeléssel, ker- észkedéssel foglalkozó olva- :óink kérdéseit vártuk, a leg- öbbjüket közvetlenül érintő lövényvédelemmel illetve an- íak egy szűkebb területével kapcsolatban. Nevezetesen az igynevezett „feltételes for- >almú” növényvédő szerek csoportjáról van szó. Több olvasó is méltatlankodva kérdezi: amennyiben az állam érdeke az egyéni termelők körének bővítése, miért akadályozza akkor azzal, bogy szigorított növényvédőszer-lis- tát állít fel? A „feltételes forgalmú'1 szerek csoportjának létrehozását az indokolja, hogy az ?bbe a kategóriába átsorolt, korábban „szabad forgalmú” szereket (amelyek mindenki kltal vásárolhatóak, mint például a Gramoxon, vagy a riungazin PK), amint az el- núlt esztendők során a vi- ág minden táján kiderült, sokkal ártalmasabbak lehetlek, mint ahogy azt hittük, főként pedig akkor ha szakértelem nélkül, veszélyeinek lágyságát nem ismerve hasz- lálják fel azokat. Ugyanakkor viszont a másik oldalról, i „kizárólag nagyüzemben jngedélyezett”, azaz csak ott 'elhasználható szercsoport- jól is átkerült néhány olyan lövényvédő szer, amely kel- ő szaktudás, korszerű szemlélet birtokában az áruter- nelő magánkertekben is fel- lasználható. Ilyenek például i Thiodán vagy az Ultracid. !gyébként a mindenki számá- -a hozzáférhető úgynevezett szabad forgalmú növényvédő szerek listáján is több mint 200 szer szerepel, amivel a kiskertek minden növényvédelmi problémáját biztonságosan meg lehet oldani. M. 3. nyíregyházi agrármérnök a következő módon ad felháborodásának hangot. Enyhén szólva furcsa, hogy felsőfokú agrár végzettségűeknek is ugyanolyan vizsgát kell tenni, mint a teljesen laikusoknak, más szakmabelieknek. Hogy lehet ez? Válaszadásra a megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatóját, Sallai Pált kértük meg, aki ezzel kapcsolatban a következőket mondta: — Ez csak a kívülállóknak furcsa. Aki részt vesz egy- egy vizsgán, az meggyőződhet arról, hogy egy 10—>25 évvel ezelőtt végzett agronómus mennyire vegyszercentriku- san gondolkodik. A tanfolyam arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ma már reális lehetőség van a károsító helyzetre alapozott embert, környezetet és hasznos élőszervezeteket kímélő növényvédő szerek alkalmazására (pl. pi- retroidok helyett kitinszinté- zisgátlók, általános hatású szerek helyett speciálisak, mint a levéltetű ellen a Di- mecron helyett a Pirimor). Egy ilyen jellegű vizsga a növényvédelemmel nem mindennap foglalkozó agrárszakemberek szakmai ismereteinek felújítását, régen tanult szemléletének megváltoztatását is szolgálja. Itt kell megemlíteni, hogy természetesen azoknak is meg kell szerezni a feltételes szerek felhasználásához szükséges bizonyítványt, akik korábban 300 órás növényvédelmi betanított munkás tanfolyamon végeztek, ugyanis ezek az emberek az üzemükben végrehajtói feladatot láttak el szakmai irányítás mellett, így a szemléletük is már elavult. Mostani tapasztalatunk, hogy a vizsgákon pontosan a szakmában már évekkel ezelőtt valamilyen szinten iskolát, tanfolyamot végzettek szerepelnek gyengébben, mert csak a régi tudásukra. tapasztalatukra alapoznak. P. A. mátészalkai olvasónk kérdezi: nyugaton nincsenek növény védöszer-kategóriák-., minden farmer szabadon vásá- rol növényvédő szereket. Nálunk miért van rá szükség? Több oka lehet. A nyugati farmer gazdasági felelőssége, gazdasági fegyelme magasabb színvonalon van, nála élet-halál kérdése a megbízhatóság — válaszol a kérdésre a növényvédelem megyei vezetője. Az igazán környezet- és egészségveszélyeztető szereket inkább kivonják a forgalomból, mint hogy szigorítsák a felhasználását. így pl. Ortho-Phaltannal kezelt terméket az NSZK nem vásárolt, vagy Alar növekedést szabályzó használata több évre visszamenően tiltott az USA vagy Japánba irányuló gyümölcstermékekben. Nem biztos, hogy az embert és környezetét jobban veszélyeztető szokásokat is feltétlenül adaptálnuk kellene csak azért, mert nyugati. Bizonyos szerek használatától büntető adók alkalmazásával igyekeznek a termelőket elriasztani a leggyakrabban. Valószínű, hogy Magyarországon is előbb-utóbb meg fog szűnni a „kizárólag nagyüzemi” kategória, s helyette a felhasználó szakmai felkészültsége lesz a döntő. Eddig azonban el is kell jutni. Sokan egyszerűen csak arra kíváncsiak, ki kaphat vizsga nélkül bizonyítványt, vagyis engedélyt feltételes forgalmú növényvédő szerek vásárlására és felhasználására? Csak a speciális felsőfokú növényvédelmi képzettséggel rendelkező szakemberek, mint a szakmérnök, szaküzemmérnök és a szaktechnikus — rendelkezik a jogszabály. Fejlesztések l)j pályaudvar Mátészalkán Volánnál Buszjárat Örökösföld keleti részébe A nyíregyházi állomás felújítása lesz a legnagyobb beruházás az elkövetkező időszakijain a MÁV Debreceni ligazigaitóiságia területén — hangzott el a napokban Nyíregyházáin a megyei száll- lítási bizottság ülésén, amelyen értékelték az eflimúlit évi személy- és áruszállítási tevékenységet. s szóltak az új feladatokról is. Kevesebben vették igénybe a vomtiközJekedést tavaly 1988-hoz képes a megyében. Ugyanakkor az üzletpolitikai kedvezményekkel nagy arányban élitek Szalbolcs- Szaitmár-Bereg megyében a nagycsaládosék és a fiatalok. Mivel a bevételeik tulajdonképpen a költségvetési támogatás csökkentesét ellensúlyozták, ezért a MÁV csak olyan területeken tudott fejleszteni, alhol nem kellett komolyabb anyagi befektetés. Megvalósult a megyeszékhelyen a személykoositisztíitó- bázis, s jobb szervezéssel sikerült megoldani a Nyíregy- háza-Óhatpuszitakócs vonalon a dolgozóik késő esti hazautazását. Gondot jelent, hogy a kocsik műszaki állapota nem kielégítő, NyíregyKülső megjelenésében is impozáns a mátészalkai MÁV áj épülete. A peron építése mée most tart. ennek, befejezése után várhatóan nyár elején kerül sor az új beruházás átadására. (E. E. felv.) házán pedig az utas tájékoztatás alacsony színvoniaJú. Minimális mértekben csökkent a Szabolcs Volán által szállított utasok szánna is. Különösen nagy mértékű a csökkenés az ámszáJliftás területén. Bár a vállalatnál nőtt az ánatonna-kútométer. de ez csak azt jéLai, hogy feljövőben a nemzetközi Ikie- reötoedelem. Csekély beruházásra lesz lehetősége az idén a Volán Váfllalatnák: autóbuszból 16 darabot, tehergépkocsiból 11 darabot vesznek. MáftészaŰlkáin a MÁVval együttműködve építik az állomás melletti buszpályaudvart. A megyeszékhelyen valószínűleg átépítik a Tölgyes csárdánál lévő forgalomirányító központot; Örö- kösföld keleti részét pedlig betoapcsolLják a személyszállításba. Látni a fától az erdőt Szemben az adóssággal Új vezérigazgató a FEFAG-nál — A FEFAG dolgozói jól ismerhetik, hiszen 25 óve dolgozik a gazdaság egyik egységénél, Megyénk lakói azonban nemigen találkoztak még az ön nevével. Kérem, mutatkozzon be röviden! — Ungvári származású családom Nyíregyházára került, s ebben a városban születtem 1942-ben. Ezután a környék több falujában is éltem, majd a nyírbátori gimnáziumban tanultam két évig. Szüleim 1958-ban Debrecenben telepedtek le, így a gimnáziumot is ott fejeztem be. Érettségi után Sopronban folytattam tanulmányaimat az egyetemen, erdőmérnöki karon. Az egyetemi évek 1960-tól 1965-ig tartottak, sa befejezése után a FEFAG- nál, illetve jogelődjénél, a Hajdú-Bihar megyei Állami Erdőgazdaságnál helyezkedtem el. Az erdészetnél voltam műszaki vezető, ágazatvezető, az utolsó öt évben pedig a Debreceni Parkerdészeti Igazgatóság igazgatójaként dolgoztam. — Miért döntött úgy, hogy beadja a pályázatot? — Közismert, hogy a gazTavaly decemberben a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalati tanácsa nem erősítette meg beosztásában Osztrogonácz János vezérigazgatót. A vállalati tanács pályázatot írt ki a munkakör betöltésére, s a beérkezett pályázatok alapján februárban döntött az új vezérigazgató személyéről. Az ötéves Időtartamra végül Pataky Károlyt, a Debreceni Parkerdészetl_Igazgatóság igazgatóját választották meg. Ot kérdeztük meg életéről, munkájáról, valamint a további feladatokról. daság nehéz helyzetbe került az elmúlt években. Úgy éreztem. hogy elképzeléseimmel, nyílt, őszinte kapcsolatok kialakításával sikerül talán a nehéz helyzeten javítani. Ugyanakkor a kollégák is biztattak, támogatásukról biztosítottak. — A kívülállók számára a FEFAG látszólag sikeres cég, azonban már utalt a gondokra, a veszteséges egységekre. Van-e lehetőség ezek felszámolására? — Az utóbbi 2—3 évben nem elsősorban a termelést elősegítő beruházások valósultak meg. Olyan beruházásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a fejlesztést, a korszerűsítést, az eredmények növelését. Ugyanakkor lényegesnek tartom, hogy egyértelműen tisztázzuk a jogokat és hatásköröket. FonA z elmúlt néhány évtized alatt a természetes közösségek felbomlásával egyre inkább eltávolodtak az emberek egymástól magányossá váltak. Nem volt meg a vallás összetartó ereje sem. Mindenki a maga bajával foglalkozott, s igazán még az ünnepet se tudták megtartani. „Nincs ezen mit beszélni” kaptam a választ az Izraelita Hitközösségen. „Élünk és kész. A többit meg mindenki tudja.” A zsidóságnak pedig a „Peszáh” az egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon szabadította ki Isten őket a megalázó egyiptomi rabszolgaságból. S csodák sorozata által adta az embereknek a szabadságot. Az egyiptomi kivonulás jelentősége túlnőtt egy történelmi eseményen. Megerősítette az Isten és kiválasztott népe közötti örök szövetséget .Azóta is a zsidó vallás egyik alapelvévé vált a remény az egyén és az egész emberiség szebb jövőjének megvalósulásában. A régi bölcsek szerint hús- vétkor minden apának el kell mesélnie gyermekének az egyiptomi szabadulás történetét. Ezzel ébren tartva azt a tudatot, hogy az isteni gondviselés beavatkozása a zsidó nép legtragikusabb óráiban is segíthet. Ilyenkor nem esznek kovászos, illetve erjesztéssel készült ételt. Ez a szokás azért maradt fenn, mert mikor menekültek a fáraó elől, annyi idejük sem volt, hogy kenyeret süssenek, s így tésztájukat keletlenül a tüzes nap sütötte meg. A kereszténység a zsidó vallásra épül, de túlmegy azon. A Biblia tanítása szerint majdnem kétezer év telt el, hogy megszületett Jézus Krisztus, és meghalt a bűnök bocsánatára, s a keresztre feszítés után harmadnapra föltámadt. Jézus ekkor így kiáltott: Ne féljetek! Ne féljetek az egye- dülvalóságtól, a gyengeségtől, az igazságtalan ítéletektől, a megalázottságtól. Az idei húsvétunk talán sokkal örömtelibb, diadalmasabb volt, mint a korábbiak. Mindenki saját lelkiismerete szerint tarthatta meg vallási szokásait. Ma már ebbe nem szólt bele a napi politika. Nyugodt szívvel vihették el a pászkát megszenteltetni, jelezve ezzel a Krisztushoz tartozást. Az eledelből egy morzsa sem veszhetett el és minden családtagnak kellett belőle fogyasztani, hogy élő példáját adják az összetartozás erejének. A férfiak elmentek locsolkodni, ezzel vált emlékké a kereszl- ség megújítása, ugyanis a keresztelésen a vizet azért öntik a fejre, hogy a víz alá merülve elsüllyed a bűn, szétrombolódik a rossz, s megtisztulva-kerül ki alóla az ember. A mostani ünnepen magukra ölthették rendi ruhájukat a bazilita apácák. s magukhoz vehették a keresztséget a 17—18 éves fiatalok is. Most együtt tudtunk ünnepelni a megbocsátás, a „feltámadás” érzésével. Bájté Gizella tosnak tartom azt is, hogy az egységek nagyobb önállóságot kapjanak, ne kelljen minden kisebb ügyhöz a vezérigazgató aláírása. Szeretném azt is, hogy a vállalati tanács nagyobb ellenőrző szerepel kapjon a gazdaság életében. Például eddig a vezérigazgatónak volt egy olyan joga, hogy 20 millió forintos beruházásról is dönthetett egye dűl. A vállalati tanács ügyel jen arra, hogy a vezetés súlyos hibákat ne követhessen el. — Mennyire tud helytállni » kiéleződő versenyben a FEFAG? — A fára minden körül1 menyek között szükség van és szükség lesz. Természetesen az általános pénzügyi, piaci nehézségek a gazdaságot is érintik. Nagy nálunk a termelési átfutási idő, de ezt szervezettebb munkavégzéssel, az egységek nagyobb önállóságával csökkenteni lehet. Biztosítani kell az előnyöket . a kis-, közép- és a nagyüzemek működéséhez, mert mind a két típusra szükség van. — Milyen elképzelései vannak a továbblépést illetően? — Ha sikerül a gazdaságot pénzügyileg helyreállítani, jöhetnek a termelést biztosító beruházások, s a megtermelt javakat a dolgozók anyagi és szociális helyzetének javítására fordíthatjuk. Nagy elképzeléseink nem lehetnek, mert sók az adósságunk. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy nekünk sem tudnak fizetni más vállalatok. Az erdőgazdaságnak továbbra is az erdőgazdálkodás az alapvető feladata. Egyéb tevékenységgel csak akkor foglalkozunk, ha az nem veszélyezteti ezt. — Debrecenben él. Nyíregyházán dolgozik. Mennyire teher ez? — Mindennap átjárok, gyakorlatilag 40—50 perc alatt átérek. Mivel sok egység közel van Debrecenhez, ez egyben előny is, mert feleannyit kell utazni. Nem tartom döntőnek, hogy ki hol lakik, de ha a munkám azt követeli meg, hogy átköltözzem Nyíregyházára, akkor át fogok költözni. M. Magyar László
