Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

12 Ünnepi melléklete 1990. április 14, í Kovács Mari párizsi / gy tűnik* nemcsak, a divat- *7J irányzatokhatnaka szemé­lyekre, de egyes személyekjs Hatással lehetneka divatirányzatok ra. ‘Ez történt ‘Bush amerikai elnök legutóbbi párizsi látogatásakor. Az újságírók már korábban „kiszagol- ták", bogy Husk elnök felesége szere­ti a gyöngyöket, s időről időre méteres gyöngysorokkal „dobja fel magát’ és lepi meg környezetét. (A rossz nyel- vekszerint: ne engem, hanem agyön­gyeimet nézzétek — mondja ‘Bush asszony, akinek ősz feje felett egy kicsit eljárt az idő.) 'Iáit is mit nézni annak aki a gyöngysorozatokpn akarta legeltetni a szemét. ‘Voltak azonban köztük akiknemcsaknéze- gették hanem tanultakis, s így szü­letett meg az új párizsi és 0feu> ‘}ork:i divatirányzat, s ennekközép- pontjában a gyöngy. gyöngy a sapkán, a fülben, a nyakban, szávai mindenütt. Az ék szerek is alig lehetnek meg gyöngy nélkgí, míg egy másik új divatirány­zat el nem feledteti az amerikai el­nöknő párizsi látogatását. A KM orvosi rovata A „FOLYÉKONY RAK” Receptötletek Curryt főzni könnyű! NÉPSZOKÁSAINK Húsvéti tojásfestés A tavaszi ünnepkör legismer­tebb szokásai a Gergely-járás, a vízbevető vagy kiszehajtás, ka­kaslövés vagy kakasünnep, a zöldfaállítás, a Szent György- nap és a húsvét ünnepéhez kap­csolódó szokások. A húsvéti ün­nepkör szokásai virágvasárnap­tól a húsvétvasárnapot követő fehérvasárnapig és az ezt követő hétfőig terjedő időszakhoz kö­tődnek. Ezen szokások nagy része egyházi eredetű, más része a ter­mészet megújhodásával áll kap­csolatban, és főként termékeny­ségvarázsló jellegű. Ilyen a lo- csolkodás és a tojásfestés. A tojásfestés szokása igen álta­lános és régi. Például a kínai és iráni népek szokásanyagában is föllelhető. Nálunk már a honfog­lalás kori avar sírokban is találtak díszített tojásokat. A különböző­ség legfeljebb csak a díszítés mód­jára és elemeire vonatkozik, s ez nemcsak országonként lehet más és más, de egy országon belül, tájegységenként is változhat. Igen sajátos díszítésű tojásokat készítenek például Baranyában, So­mogybán, a Palócföldön, de leg­inkább Erdélyben. A sokféle dí­szítő eljárás legegyszerűbb mód­ját jelentik a különböző színű ani- linfestékkel megfestett tojások, me­lyeket száradás után puha, száraz ruhával, esetleg szalonnabőrrel fé­nyesíthetünk. Érdekes felületdíszítést érünk el, ha a tojásra erős erezetű vagy cakkos szélű leveleket kötözünk jó szorosan, és így forgatjuk meg a festéklében. Ezeket nevezik ber- zselt tojásoknak. Ha az egyszínűre festett tojások felületére éles. hegyes szerszám­mal mintát karcolunk, megint más jellegű hímes tojást kapunk. A legszebbek és legváltozato­sabbak azonban az írott, vagy viaszolt tojások. Az erdélyi Bar- caújfaluban ezeket irombás tojá­soknak mondják. Ezek díszítő min­tái egy-egy tájegység ízlésvilágát tükrözik. Készítésükhöz a követ­kezőkre van szükség: méhviasz (mé­hészboltban kapható); íróka (ez egy házilag is elkészíthető szer­szám. Egy közepes nagyságú tűre csavart rézlemezből készült csö­vecske, amelyet az egyik végén bevágott hurkapálcika hasítékába illesztünk és cérnával megerősí­tünk); és a festéklé. Az írókát egyes vidéken késicé- nek, gicának vagy kondélynak ne­vezik. Festékhez az anilinfesté- ken kívül különböző növények főzetei is használhatók. Például zöld búza, sáfrány, hagymahéj. Ha minden együtt van, a tojások főzése az első feladat. Kürölbelül harminc percig kell főzni, sós víz­ben, hogy meg ne romoljanak. Főzés után célszerű melegen tartani a to­jásokat, mert így könnyebben olvad rájuk a viasz. Közben a méhviaszt egy kis edényben fölolvasztjuk, folyamatos melegítéssel biztosít­va az állandó és megfelelő folyé­konyságát. Ezután belemártva az írókát, elkezdjük „hímezni” a to- jásokat. Az egyik kézben lévő írókát me­rőlegesen a tojás felületére fektet­jük, és a másik kézben tartott to­jást forgatjuk alatta. Az írás után következik a „fürdetés”. Két-há- rom órás időtartamra a festéklébe tesszük a megírt tojásokat, majd egy picit fölmelegítjük, hogy a viasz meglazuljon. Száraz, meleg ruhával átdörzsölve a viasztól meg­szabadítjuk, és ezzel egyúttal fé­nyesítjük is, miközben elővillan a minta fehér rajzolata. Öt-tíz tojás „megírása” után már némi gyakorlatra tehetünk szert, s egyre szebb batikolt tojásokat gyűjt­hetünk a húsvéthétfői locsolko- dók megajándékozására. Végül néhány szó a locsolkodó versikékről. Ma már nagyon kiko­pott, de régen igen szép és válto­zatos mondókák, versikék voltak a locsolkodók műsorában. íme, egy szép példa az erdélyi Három­szék vidékéről, ahol még ma is sok ehhez hasonlót ismernek és használnak: ,Azt csicsergi a kis fecske Odakünt a házereszbe, Ott lakik egy kisleányka, Ingó-bingó rózsafácska. Testünk szövetei sejtekből és többé-kevésbé szilárd sejtközötti állo­mányból épülnek fel. Van azonban a szervezetünknek egy szövete, amelynek a sejtközötti állománya folyékony: ez a vér. Ha az egyéb sejtek valamilyen hatásra „korlátlanul” szaporodni, burjánzani kezde­nek, a kialakuló rosszindulatú daganat egy ideig megmarad a kialakulá­sa helyén, s csak később jutnak el a daganatos sejtek a vér vagy a nyirok közvetítésével a test más tájaira is, ahol új daganatot vagy daganatokat, áttéteket képeznek. Ha ellenben a vér sejtjei válnak daganatossá, a rosz- szindulatú folyamat semeddig sem marad meg a keletkezési helyén, hiszen e sejtek a vérkeringéssel a test minden tájára eljutnak. Ezért is nevezik a vér daganatát „folyékony ráknak.” A vér alakos elemei közül (közéjük tartoznak a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék) kizárólag a fehérvérsejtek válhatnak daganatossá. A vér rákját ezért fehérvérűségnek, közismert szóval leu­kémiának nevezzük. A daganatos sejtekre egyebek között az jellemző, hogy az egészséges sejteknél gyorsabban osztódnak. Kezdetben ezt gondolták a kóros fehérvérsejtekről is, s ezért meglepetésként hatott, amikor két ölasz kutató kimutatta, hogy éppen ellenkezőleg: ezek a sejtek lassabban osztódnak, mint az egészségesek. Később azt is megfi­gyelték, hogy a leukémiás betegekben a fehérvérsejtek fejlődésében támad zavar: a sejtek fejlődése megakad, mielőtt működésképessé vál­nának. Olyan adatok is ismertek, amelyek valószínűsítik, hogy a leukémiá­sok már születésükkor — örökletes anyagokban — magukban hordoz­ták betegségüket. Például a Down-kórosok (ez egy értelmi fogyatékos­sággal és jellegzetes testi bélyegekkel járó betegség, amelyet az' okoz, hogy az egyik kromoszómából nem kettő, hanem három darab van) között 15-ször gyakoribb a heveny leukémia, mint az egyészséges gyermekek körében. Kimutatták, hogy az egyik ikertestvér egyéves kor előtt válik leukémiássá, a másik is csaknem biztosan beteg lesz. Ha ellenben az egyikük 6 éves kor táján betegszik meg, a testvére az esetek­nek csak mintegy 20 százalékában lesz leukémiás. Gyermekeknél a rosszindulatú betegségek egyébként szerencsére nem túl gyakoriak (Magyarországon például 250 eset fordul elő éven­ként), de jelentőségüket az adja meg, hogy az utóbbi években a beteg­ségek közül a leggyakoribb halálokok 1 és 14 éves kor között. Ugyanak­kor jelentős haladás következett be a' betegség gyógyításában. A gyermekkori rosszindulatú betegségek mintegy fele leukémia. A leuké­mia a gyermekkorban leggyakrabban 3—5 éves kor között jelentkezik, 'de újszülöttkorban is előfordul. A modem gyógyító eljárások drámai változást hoztak a betegség le­folyásában. Háromévi kezelés után a visszaszoruló betegségű gyerme­kek gyógyszerelését — szoros ellenőrzés mellett — abba is lehet hagy­ni. Az öt éve gyógyszer nélkül tünetmentes leukémiásoknak mintegy 80 százalékát „gyógyultnak” lehet tekinteni. ' ______________________J Ne vedd fel a telefont, ha fő a curry! — ez a mondás járja Kelet-Ázsiában —, arra utalva, hogy a curry nagyon gyorsan elkészül, gyakran kell kevergetni. és ezért nem tanácsos magára hagyni. Amióta nálunk is kapható currypor, már nem gond ezzel az egzotikus fogással meglepni vendégeinket. Magunk is el­készíthetjük 30 gramm korianderből, 15 gramm feketeborsból, 15 gramm kö­ménymagból, 5 gramm cayenne borsból és 35 gramm kurkumából. A hozzávaló­kat — utóbbi kivételével—vasserpenyö- ben kissé meg kell pirítani, majd finomra őrölni, és összekeverni. Csirkecurry Hozzávalók:2 nagy csirkemell, 3 evő­kanál olaj, 1 nagy fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 deci tej, só, 2 kiska- nál currypor, fél kiskanál köménymag, csipetnyi gyömbérpor, fél citrom leve. A csirkemelleket kicsontozzuk, lebő- rözzük, és a húsát egycentis kockákra vágva megsózzuk, majd a curryporral jól összekeverjük. A vöröshagymát meg­tisztítjuk, vékonyan felszeleteljük, és az olajon megfuttatjuk. Ezután a gyömbér­porral megszórjuk, és a tört fokhagymát, meg a köménymagot is hozzáadjuk. Kevergetve addig sütjük, amíg a kö­ménymag pattogni nem kezd. Ekkor a húskockákat belekeverjük, és fehéredé­sig sütjük.’Végül a tejet ráöntjük, és a húst lefedve puhára pároljuk. Mire meg­puhult, a tejet is magába szívta. Végül fedő nékül még néhány percig keverget­ve a tűzön hagyjuk. Közvetlenül tálalás előtt a citromlével meglocsoljuk. Sórgarépocurry Hozzávalók: 4 közepesen vastag szál sárgarépa, 2 közepes nagyságú vörös­hagyma,^ deci joghurt, 2 evőkanál olaj, só, 2 kiskanál currypor, 1 kiskanál enyhe ecet. A sárgarépát megtisztítjuk, kis koc­kákra vágjuk, és az olajon megpirítjuk, majd szűrölapáttal kiszedjük. A vissza­maradt olajban a megtisztított, felszele­telt hagymát aranysárgára sütjük. A sár­garépát a hagymával összekeverjük, megsózzuk, a curryporral megszórjuk, a joghurtot meg az ecetet ráöntjük, és fedő alatt még öt percig pároljuk. Három díszítő alak A bemutatott háromalakos motí­vumot sima kötésű pulóverek, kar­digánok díszítéséhez használhat­juk fel úgy, hogy menet közben elütő színű fonallal, sima kötéssel leszámolva bekötjük akár a kívánt holmi elejére, hátára, vagy nagy zsebére, de kötést utánzó szemek­kel rá is ölthetjük a kész kötött hol­mira. Kötött párnát is díszíthetünk a mintával. A motívum keresztszemes, go­belin, kelimöltéssel rá is hímezhető akár ruhadarabra, akár oldaitáská- ra, faliképre, párnára, és sok egyéb dologra. ­Rózsavizet hoztam néki. Engedjék meg meglocsolni. Nem kívánok érte mást, Csak egy szép piros tojást." Vándor Klára Gyötrelmes felejtés „HIPNÓZIS, MÉDEA ÉS YUGÓ” jeligékre várja vála­szunkat az a kedves olvasó, aki talányosán fogalmazva, rímek­be szedve írta le a bánatát. Egy nagy szerelem ért véget ön és a barátja között, ha jól sejtem, ön az otthagyott fél. A felejtés nehéz és sok gyötrelem­mel jár. A soraiból és abból a tényből, hogy egy évvel ezelőtt is erről a problémáról írt, azt gondolom, hogy ezt a kétség- beesett, reménytelen állapotot egyedül megoldani nem képes. Kérem és javaslom, keressen fel személyesen pszichológust. Ennek egyik módja, ha felkere­si az MVMK-ban (Nyíregyhá­za, Szabadság tér 9.) hétfőn és szerdán este működő pszicho­lógiai tanácsadást. Kérte még, hogy „Évfordu- ló’?, jeligéjű olvasónk számára közöljük le az ön hitvallását a beteljesületlen szerelemről. íme: „Én csak azt ajánlom a ked­ves levélírónak, egy szép szere­lemért érdemes égni, egy új sze­relemmel mindig gazdagszik az ember lelkiekben. Azt is tudom, hogy kimond­hatatlanul tud fájni, ha véget ér egy szerelem, és úgy, hogy az nem teljesült. És jó tudni, hogy a beteljesületlen szerelem örök­ké él.” „AGGÓDÓ LÁNY” JELIGÉRE válaszolom 17 éves levélírónknak, hogy forduljon a körzeti orvosához a panaszai­val, mert azok a tünetek, ame­lyekről beszámolt, (szédülés, há­nyinger, szapora szívverés, fej­fájás, rosszullét) többféle beteg­ségnek lehetnek előjelei. Kérjük az Intim sarok olva­sóit, hogy gondjaikat, problé­máikat jeligés levél formájában fogalmazzák meg, lehetővé téve számunkra azt, hogy a rovatban válaszolhassuk meg. Kissné Szabó Gabriella pszichológus Gyöngy a sapkán, a fülben, a ruhán, a nyakban... y Kelet- Magyarország

Next

/
Thumbnails
Contents