Kelet-Magyarország, 1990. április (50. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-13 / 87. szám
1990. április 13. Kelet-Magyaromág 3 Tunyogmatolcs, Macowe Besült befőtt megkapja az értesítést, hogy április 17-től Wolfgang Polsterer, német ügyvezető igazgató utasítására előtartósí- tott termékek átszerelését végzik. A Manz-cég arra is ígéretet tett, hogy húsvét előtt a dolgozók'a három havi bérük 35 százalékát (eny- nyivel részesedik az NSZK- beli cég a kft.-bői) átvehetik, valamint a társadalombiztosítási igazgatóság is utalja a korábban elmaradt járandóságokat. A Macowe Kft. dolgozói az elmaradt bérfizetés miatt a munkaügyi bírósághoz fordultak, amely visszautalta az ügyet a Zalka téesz munkaügyi döntőbizottságának, amely április 19-én hallgatja meg az érintetteket. Az ügy fejleményeit figyelemmel kísérjük. KOMPLETT LAMP ACSAL AD új állólámpáját készítik a tiszanagyfalui Űj Élet Termelőszövetkezet csillárüzemében. A fa, fém, üveg kombinációbél as asszonyok szerelik össze az állólámpát. (Elek Emil felvétele) Az év első három hónapjában csak adminisztratív munka, termelés viszont nem folyt a tunyogmatol- csi Macowe Kft.-ben. A 104 főre olvadt dolgozói létszám ezalatt egyetlen fillért sem kapott, a gyedet, a gyest, a táppénzt sem vehették fel. * 6 A dolgozók egy része tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdett, amelyeket a Magyar Televíziónak illetve különböző pártoknak juttattak el. Olyannyira nem volt semmire pénz, hogy a levelek a bélyegeket a bentmaradó 5— 6 ember saját zsebből fizette. Korábban már írtunk a kft. két alapítójának, a fehérgyarmati Zalka Máté té- esznek és az NSZK-beli Manz cégnek a vitájáról. A termelés leállása és a munkabérek visszatartása ennek tulajdonítható. Időközben Klapka György, téeszelnök, aki a kft. magyar ügyvezető igazgatója, bejelentette a téesz vezetősége előtt, hogy lemond az ügyvezető igazgatói posztról. Ezt a testület elfogadta, viszont a Macowe közgyűlése még nem. Bár mindkét cég kijelentette, hogy kész a további együttműködésre a vitás kérdéseket külkereskedelmi jogászok vizsgálják, döntés egyelőre nincs. Annyit sikerült viszont megtudni, hogy a Macowe Kft. 104 dolgozója a héten Az érem harmadik oldala Piaci-e a biztosítás!? Megvették magukat Ügyvezető igazgatója Juhász János, a csengeri üzem volt vezetője. helyettese Orosz Tibor, aki ugyanott termelési osztályvezető volt. Alig másfél hónap alatt alakították meg a társaságot és indították meg a cipő gyártását. — Akkor döntöttünk, hogy eljövünk a csengeri üzemből — emlékszik vissza a történtekre Orosz Tibor —, amikor megkötötte a szerződést az Auróra Cipőgyár felszámolásával megbízott Pénzintézeti Központ és a Pécsi Bőrgyár. Ugyanis a csengeri üzemre három vevő is volt. a tervek szerint kft.-vé. tehát önállóvá lettünk volna. De a Pénzintézeti Központ csak együtt adta el a csengeri és a nyírbátori üzemet, így van egy anyavállalat, annak egy gyáregysége, annak egy üzemegysége. Inkább kiváltunk. Juhász János legelőször .Rubini Nincs harag, nincs torzsalkodás, piaci verseny annál inkább. Alig dőlt el, hogy a Pécsi Bőrgyár lesz az új gazdája a volt nyírbátori Auróra Cipőgyárnak és csengeri üzemegységének, hétfőn Csengerben már megkezdte működését a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. Ecsedi Menyhértnének, a tü- zöde vezetőjének szólt, aki megkérdezte az asszonyokat, ki akar eljönni és egy önálló kft. keretében dolgozni. Negyvenegyen mondtak igent, összeadták az egymillió forintot, ők lettek az alapítók. Tizenhármán már a M inyon Ede, a Cukrászati Főközpont vezérigazgatója harmadszor is összevonta bo- bozontos szemöldökeit, majd gyorsan bekapott egy újabb szem konyakosmeggyet. A válságstáb tagjai elismerően csuklottak, ám ők már képtelenek voltak csatlakozni főnökükhöz. — Ki kell találnunk valamit... — simítgatta szórakozottan Minyon Ede a sztaniolpapírt. — Ezt a tortát már nem tudjak kisebb szeletekre vágni. Hat szomorú szempár szegezödött a tárgyaló- asztal közepén árválkodó kisujjnyi tortaszeletre, amely nagyon hasonlított a személyzetis Arankára: Vékonyka volt és öre- gecske... — Bezzeg hajdanán micsoda lakomákat csaptunk a Nagy Közös Tortából! — ringatózott el egy nosztalgiahullámon a főmérnök. — Jutott belőle bárkinek — gombolyította tovább az emlékezés vörös fonalát a marketinges. — Feltéve, hogy még idejében érkezett... — Volt tejszínhab is. Meg mazsola — nyelt két nagyot doktor Ischler, tudományos szaktanácsadó. — Nekünk volt a legmagasabb vércukorszin- tünk az egész béketáborban! — bandzsított a párttitkár a konyakosmeggyekre. — Most pedig odakinn tolonganak az emberek a kapuban, és üres tányérjaikat nyújtogatják felénk ■ ■ r • ■ torta fvíültl ■: . ■ScTi1''w -, ' '' \ — huppant vissza a valóság talajára a főbizalmi. — Kisnyugdíjasok, több- gyerekesek, pályakezdő fiatalok ... Istenkém, legalább az érdemeim elismerése mellett ... — gondolta Minyon Ede, ám hangosan csak ennyit mondott: — Ki kell sütnünk valamit! ászereléséniop üntkué — Talán egy új tortát __— libbent a szobába a kávékkal Mancika, a fotogén titkárnő. E szavak hallatán a gyűrtarcú férfiak lelki szemei előtt Mancikának csillogó ezüstszárnyacskái nőttek, s valahol a főlépcsőház mellett halkan megszólalt egy mandolin ... i j r í — Ez az! Üj torta kellí — tépte apró darabokra Minyon Ede saját nyugdíjazási kérelmét. — Valami nagy-nagy tortát kéne sütni! — szavalta ültében a hirtelenkopasz DE MISZ-titkár. A főmérnök máris lelkesen válogatni kezdett a tortareceptek között. Néhány perc múlva a Cukrászati Főközpont ablakaiból édes illatokat fodrozott tova a friss nyugati szellő. Oly édeseket, hogy a környéken lakók pillanatok alatt megfeledkeztek a közeli gumiüzem jelképes lefoglalásáról. A válságstáb tagjai ünnepeltek. Minyon Ede éppen felkérte Mancikát a nyitó- palotásra, amikor a fotogén munkaerő felemelte formás mutatóujját: — Űj torta? Jó-jó ... De kinél lesz a tortakés"! Walter Béla szerződés megírásakor csatlakoztak hozzájuk, ők a kft. alkalmazottai. A csengeri cipőüzem egykori tanműhelyébe költöztek, amely régóta üresen állt. A tanács a kezelésében lévő épületet felértékelte. a kft. pedig meg fogja vásárolni. Az elmúlt két héten egész nap az átalakítással, a gépek beállításával. szerelésével foglalkoztak, hogy hétfőn beindulhasson a szalagmunka. Igaz. hogy a fűtéscsöveket szerelik. a linóleumot sem ragasztották le teljesen, de megkezdték háromezer fiúsportcipő készítését a martfűi cipőgyárnak. A következő modell alapanyagát már a raktárukban tárolják, április végén pedig tőkés bérmunkában női csizmák felsőrészét /készítik. Darabbérben fizetik a dolgozókat, akiknek többsége csengeri. de akad bejáró is. Egy műszakban termel a két részleg, a tüzödei és a szabász. A két vezetővel együtt öten foglalkoznak az adminisztrációval. a többiek a szalag mellett keresik kenyerüket. A konkurenciával, volt munkahelyükkel jó a kapcsolat. nincs cipőháború Csengerben. Döntsön a piac. mondják a társaság tagjai. Az Állami Biztosító igazgatója leszögezi, hogy részükről törvényes és jogszerű a szerződésmódosítás és furcsa lenne, ha a biztosító semmit nem tehetne a másik által terhére hozott többszáz milliós veszteséget hozó döntéssel szemben. Tehát így jogában áll javaslatot tenni „piaci módra” a szerződés módosítására, a nagyüzem dönthet a javaslat elfogadásáról, illetőleg a szerződés megszüntetéséről. Az ÁB bármelyik döntés esetén megszabadult a veszteségtől, számára ezt a mái piac lehetővé teszi. Mit tehet a „piac” másik szereplője? Sajnos még azt sem, amit Igazgató Ür gondol, hogy választ a biztosítás elfogadása, vagy a szerződés felmondása között, mert számára ez csak elvi lehetőség, hisz a megyei viszonyok mellett nem tudja vállalni a 'kockázatát a biztosítás nélküli gazdasági tevékenységnek. Más biztosítóval két okból nincs módja tárgyalni. Áprilisban nem szoktak mezőgazdasági biztosítást kötni, másrészt nincs erre feffkészült más biztosító az időpont miatt sem, de amiatt sem, hogy az ÁB hároméves szerződéssel (ami 1990. december 31-én jár le) kötötte magához a partnereiket díjkedvezmény fejében, így a piacon jelentősebb mozgásra nem lehetett számítani. Számára 'két vezérterméknél megállapították a hatósági árat (tej, étkezési búza), mielőtt még ismertté vált volna „a mások által .terhére ■ hozott több százmilliós veszteséget okozó döntés”. Arra sincs már módja, - hög>' a megkötött szerződés' TertéteMf is“ figyelembe véve kialakított termelési szerkezetén változtasson, bisz a mezőgazdaságban ezeket a döntéseket nem márciusban, hanem a megelőző gazdasági év derekán kell meghozni. A „piac” másik szereplőjének úgy tűnik, hogy marad az a lehetősége, hogy újra lenyelje a már sokadik békát, hacsaik erre egy próbaper eredménye rá nem cáfol. Gaál Ferenc Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárszövetség titkára (A szerkesztőség — mintán mindkét vitában álló fél véleményének helyt adott — lezártnak tekinti az ügyet. Mivel azonban a termelők szempontjából egyáltalán nem megnyugtató a helyzet, nyílt vitára hívjuk mind az Állami Biztosító, mind az Agrárszövetség vezetőjét, valamint egy általak kölcsönösen elfogadott termelőszövetkezet elnökét.) Kényszerszabadság FIPKERSZ-éknél Befagyott a Tajga Hiába írták alá hosszas huzavona után az államközi szerződést a szovjet és a magyar kormány képviselői, az ebbe belefoglalt 250 lakókocsi szállítását a fehérgyarmati FIPKERSZ Kft. csak az év 23. hetétől, június közepétől szállíthatja. Különböző Tajga típusú lakókocsik és komplexum vásárlására kötöttek szerződést, de a kereskedelmi minisztérium végzi, ütemezi. Addig a Technoimpex, a gyü- gyei téesz, a nyíregyházi Mezőgép Vállalat és utóbbi fehérgyarmati gyáregysége 66 dolgozója által létrehozott kft. a lakókocsik összeszerelését végzi. Arról, hogy a szovjet fél a jamburgi beruházáshoz további 500 lakókocsit vásárolna, keveset tudnak Fehér- gyarmaton. A kereskedelmi minisztériumban annyit árultak el, hogy a szakcsoportok errői is tárgyalnak. Mindez nem vigasztalja a kft. vezetőit, akik munka hiányában kénytelenek voltak a tavalyról bentmaradt összes szabadságot kiadni dolgozóiknak, valamint 30 főt fizetés nélküli szabadságra küldeni. A kft. belföldi rendelésállománya a terv szerint 42 milliós, szocialista exportja 105 millió. Mindebből kis rész valósult meg. A belföldi rendelés minimális, a korábban gyártott gépek pótalkatrészei kevés munkát jelentenek. Az évi 60 szűrőciklon alig növeli a leterheltséget. A Mezőtra- de Systems Rt. mátészalkai gyárával ugyan szerződést kötöttek meghatározott számú konténer-alapkeret és tető gyártására, ennek csak egy része valósult meg, csakúgy mint a munka ellenértékének átutalásával. A kft. létszáma lecsökkent 190-re. Munkával való ellátásuk a legfőbb gondja a kft. vezetésnek. Sok a bizonytalanság, az évi 750 lakókocsi gyártása megoldást hozhatnia gondjaikra. Ebben a minisztériumtól mielőbbi segítséget várnak. 1^1 „ 4 O K Az összeállítást | Máthé Csaba j készítette i