Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
Receptötletek Mire jó még a citrom? Görög citromleves Hozzávalók: 1 liter hús- vagy csirkeleves (ha nincs, akkor 1 liter víz és 2 húsleveskocka), 4 evőkanál rizs, 1 citrom leve, 2 tojássárga, őrölt fehérbors. Felforraljuk a húslevest, vagy a vizet meg a leveskockákat, és beleszórjuk a jól mégmosott rizst. Fedő alatt, kis lángon puhára főzzük. Ekkor habosra keverjük a tojássárgákat a citromlével, megborsozzuk, és apránként keverünk közé egy-két merőkanálnyi forró levest, nehogy összekapjon. Ha már szép sima, a levesbe öntjük, és anélkül, hogy felforralnánk, tálaljuk. Citromos csirkecombok Hozzávalók: 8 közepes nagyságúcsirkecomb, 1 citrom, 8 deka vaj, 1 csokor petrezselyem, só. Alufóliával úgy bélelünk ki egy tűzálló tálat vagy zománcos tepsit, hogy majd a tetejét is beboríthassuk vele. Kikenjük a vaj felével, és egymás mellé belefektetjük a megsózott csirkecombokat. Rácsavarjuk a citrom levét, ráreszeljük a sárga héját, és tetejére morzsoljuk a maradék vajat. A fóliát összezárjuk fölöttük, és a forró sütőbe toljuk, a combok nagyságától függően 30-40 percig pároljuk. Ezután a fóliát széthajtjuk, és egy kissé megpirítjuk a pecsenyét. Petrezselyemmel meghintve tálaljuk. Citrommártás Hozzávalók: 2 tojássárga, 1 citrom leve, 1 deci zöldségfőzővíz, só, csipetnyi őrölt fehérbors. A tojássárgákat habosra keverjük a citromlével meg a fűszerekkel, és apránként, kevergetve hozzáöntjük annak a zöldségnek' a levét, amire majd ráöntjük a mártást. Gőz fölött, habverővel kevergetve, sűrű mártássá főzzük, és a forró vagy hideg zöldségre öntjük, melegen vagy hidegen. Kitűnő párolt vegyes zöldségre, zöldborsóra, zöldbabra, karfiolra, kelbimbóra. Pikáns, zöldséges csirke Hozzávalók: egy 1,5 kilós csirke, 5 deka vaj, 1 -1 szál sárgarépa meg fehérrépa, 1 nagy csokor petrezselyem, 1 citrom, 2 deci tejszín, 1 csapott evőkanál liszt, só. A csirkét kisebb darabokra vágjuk, és a megforrósított vajon átsütjük. Hozzáadjuk a megtisztított, karikákra vágott zöldséget, belereszeljük a citrom sárga héját, megsózzuk, és egy kevés vízzel jó puhára pároljuk. Ezután a csirkedarabokat forró tálra szedjük, és visszamaradt levét a tejszínnel simára kevert liszttel besűrítjük. Belecsavarjuk a citrom levét, és jól összeforralva, tésztaszűrőn keresztül átnyomkodva a zöldséget, a húsra öntjük, és meghintjük az apróra vágott petrezselyemmel. Párolt rizst kínálunk hozzá. Kocka, kártya, lottó Hány esztendős lehet az emberjátékszenvedélye? Ezt bizony nem lehet pontosan tudni. Az első játékkaszinót Velencében a szabad ég alatt nyitották meg 1172- ben. Különös története van ennek. Ki tudja, hányadik zsákmánnyal tértek haza a gályák, amikor három hatalmas oszlopot is hoztak. Kirakodáskor az egyik a tengerbe esett. A másik kettővel viszont nem tudtak mit kezdeni, minthogy senki sem tudta felállítani azokat. Egy bizonyos Niccolo Barattieri erőfeszítését azonban siker koronázta. Már csak azért is érdemes megjegyezni a nevét, mert az oszlopok ma is állnak. De ennél is fontosabb, hogy a teljesítmény elismeréseként, a dózse jóvoltából, megnyithatta az első játékteret. Nem tévedés, „kaszinója” ugyanis az általa felállított két oszlop között működött. De oly sikerrel, hogy néhány év múltán elrettentő törvényekkel kellett kordába szorítani a játékkedvet: pellengér, megvesz- szőzés, orr- és füllevágás fenyegette a hazárdjátékosokat. A feljegyzések szerint nem sok eredménnyel, a kockázatot is vállalták, a szó szerint is, minthogy a kocka, a kártya, a lottó továbbra is dívott. A XVII. és a XVIII. században például már 118 játékkaszinó működött a városban. A teremben lévőknek álarcot kellett viselniük. A dolgok néhány vonatkozásban még tovább változtak, játékosok gazdagodtak meg, és mentek tönkre, pénzek értéktelenedtek el, és rendszerek buktak meg — csak a nyerési szándék nem csökkent. Hála Istennek, mondhatná az OTP is, a velenceiekkel. Ötlet Adámnak, Évának... Farmer és a kétrészes ruha A közkedvelt farmert a tizen- és huszonévesek rendszerint addig viselik, míg alul rojtos, térde rongyos lesz sőt így a „sikkes”. A tavaszi szép napokra, illetve későbbre, az üdülés, táborozás, vikendezés idejére készülődve célszerű a képen látható módon átalakítani. Vágjuk le a térd fölött mintegy tíz centivel, s vagy hagyjuk rojtosan, vagy pedig kicsit szegjük föl. Akár egész, akár kétrészes ruha, mi „Évák”, idővel kicsit megunjuk, egyhangúnak tartjuk. Mindjárt másként fest azonban, ha fekete keskeny lakkövvel, bőrövvel díszítjük, amit kétszer lehet lazán, a csípőre ejtve magunk köré kapcsolni. Divatüzletekben, butikokban ilyen hosszúságban már kapható, ennek híján azonban magunk is készíthetünk hasonlót; két normál méretűből (az egyik csatjának levételével) egyet fabrikálhatunk. B. K. A lélek tükre a KM orvosi rovata A szemünkről van szó, mely- lyel érzékeljük a környezetünkből érkező ingerek majdnem kilencven százalékát. Nagyon fontos érzékszervünk, amelyre vigyáznunk kell—még időben! Sokan panaszkodnak, hogy ingerültek, fáj a fejük, kifárad a szemük, s nem tudják, mi az oka? Nem is gondolnak arra, hogy meg kellene vizsgáltatni a szemüket, esetleg megnézetni, nem kell-e szemüveget viselniük. Sokan hiúsági okokból nem hordanak szemüveget. Pedig ha tudnák, hogy őseink mit nem adtak volna azért, hogy pápaszem csücsüljön az orrukon! Mit használtak régen? Néró császár például egy hatalmas smaragdot viselt monokliként— írták róla a históriák. A szakemberek szerint inkább zöld színű üvegről lehetett szó, amelynek homorúan csiszolt, kerek mezőiben a távoli tárgyak, arcok kicsinyített, de éles képét látta. A szemüveg Európában született meg, a X—XI. század fordulóján. Egy arab tudós, aki optikával is foglalkozott, jött rá, hogy az üveggömb szelete nagyítja a látható képet. ílymódon felfedezte a lupét. A nagyításra használható szemüveg 1270 körül jelent meg Itáliában. Nagy divat volt később Franciaországban és a spanyol nemesek körében is. Hazánkban mikor kezdtek hódolni e divatnak? Bizony, ez nehezen állapítható meg. A Budai Vár ásatásai során egy XV. századból való, hegyikristály lencséjű, ezüstkeretű szemüveget találtak. Talán ezzel kezdődött... A pápaszem vagy papszem kifejezés Calepinus szótárának 1585-ös kiadásában jelenik meg először. Mivel régen elsősorban a papok foglalkoztak tudománnyal, olvasással, írással, az ő szemük romlott a leggyorsabban. Először tehát ők használtak szemüveget, vagyis a nép nyelvén pap- vagy pápaszemet. Sajnos, a szemünk az az érzékszervünk, amelyen elsőként észleljük a korral járó változásokat. Sokan — még a negyven év körüliek is — büszkék arra, hogy kiválóan látnak közeire, távolra. Utána aztán hirtelen észreveszik, hogy nehezen megy az olvasás... miközben távolra változatlanul jól látnak. A korral járó látásgyengeség oka a szemlencse rugalmasságának csökkenése. Bizonyos életkor után a szemlencse már nem képes megfelelő módon domborodni, tehát képtelenek vagyunk a közeli látásra. Feltehetőleg a szemmozgató izmok gyengülése is közrejátszik ebben. Nincs mit tenni, szemorvoshoz kell fordulni, és viselni kell az általa felírt szemüveget! Ha fiatal gyereknél vesszük észre a látás gyengülését, őt is azonnal vigyük orvoshoz. A szemüveg hiányában nem látja jól az iskolában a táblát, nem tud tanulni, bizonytalanul mozog, gátlásos lesz. Nincs többé erőszak? „Asszonyom, valóban igaz, hogy ön ki akarja heréltetni azokat a férfiakat, akiket nemi erőszak miatt ítélt el a bíróság?” — kérdezte a La fíe- pubblica tudósítója Washington állam legharciasabb szenátorát. „Igaz. Csak így tudjuk megfékezni ezt a szörnyű bűncselekményt. ’’Ellen Cras- well megnyerte magánháborújának első ütközetét: a parlamenti bizottság nem vétózta meg a törvényjavaslatot. A testület összetételét és jogi indítékait nem ismerjük. Ellen asszony azonban két, általa fontosnak tartott dologra hívja fel a figyelmet. Az első: „A nemi erőszak konjunktúráját éljük." A hivatalosan közölt adatok szerint 198&ban 92.490 alkalommal követtek el szexuális erőszakot Washington államban. Tíz év alatt 21 százalékkal emelkedett e bűn- cselekmények száma, miközben a zsebtolvajlás több, mint 3 százalékkal csökkent. És ebből következik a második érve:,, Az állatorvosok naponta ezrével herélik ki a borjakat és a malacokat: az a vadállat pedig, aki megerőszakol egy kislányt, nyugodtan éli világát, legfeljebb rövid időre leültetik." Craswell asszony e véleményét azzal erősíti, hogy jelenleg 2300-an ülnek ilyen bűncselekményért, pillanatok alatt kiszabadulnak, és sem a rendőrségi felügyelet, sem az átnevelés nem akadályozza, hogy újból erőszakoskodjanak. Marad tehát a radikális megoldás: a nemi jellegüktől kell megfosztani őket! Ám nem kevésbé figyelemre méltóak az ellenérvek sem. „ Miért csak a férfiakkal kivételeznek? És ha nő követi el az erőszakot, vele mi történjen?!" És ez itt a kérdés. Aggódó feleség Levélírónk férje egészségi panaszai miatt kér tájékoztatást. Röviden összefoglalva levelét: 3 éve időnként véres a széklete, pontosabban laza székletet követően vért ürít, és ezen alkalmakat sürgető székelési inger, késztetés előz meg. Azt is megfigyelte, gyakrabban előfordul, ha rendszeresen több alkoholt, tömény pálinkát iszik. Férje titkolózik, nem hajlandó orvoshoz fordulni, neki nem fáj semmi. Levélírónk attól tart, hogy mikor fájdalmat is fog érezni, akkor már késő lesz. Valóban a véres székletürítés, vagy a székelés után jelentkező vérzés a leginkább aggasztó tünetek közé tartozik, és mindenképpen komolyan kell venni, okát tisztázni, gyógykezelni kell. Hátterében jónéhány bélelváltozás állhat, ritkán más kórkép tüneteként is előfordulhat. Leggyakrabban külső, vagy belső aranyeres csomók sérüléseiből származik. Csak a gyulladt, trombotizált aranyerek kifejezetten fájdalmasak, igaz vérzést is leggyakrabban ekkor okoznak. Különböző fokú és gyakoriságú véres székletürítést, vagy székelés utáni vérzést okoznak a polipusok. Ezek a borsszemtől cseresznyéig terjedő nagyságú, jóindulatú növedékek a bél falán, igen sérülékenyek, vérezhetnek a bélsár mechanikai hatásaira. Ez leginkább az alsóbb vastagbélszakaszok polipjaira jellemző. Úgy gondolom nem kell részleteznem a vastagbél és a végbél rosz- szindulatú daganatos, rákos megbetegedésének veszélyét, lehetőségét, ezek igen nagy része előbb, utóbb véres székletet, székelés utáni vérzést okoz. Fel kell hívnom a figyelmet, hogy fájdalmat csak a késői stádiumban okoz! Meg kell említsük még a gyulladásokat. A bélfalon esetlegesen előforduló vaktasakokban megrekedt pangó, erjedt bélsár gyulladást idézhet elő. Ez a kirekedt kevés székletmennyiség időnként hasmenéssel, vérzéssel távozik a bélcsatomán át kisebb-nagyobb görcsös hasi fájdalmak kísérletében. Az idült nem fertőző vastagbélhurutok aktív, nem kezelt eseteiben gyakori, heves, hasi kólikával kísért székelési ingerre, híg, laza, nyákos, véres, néha gennyes széklet ürítésére panaszkodnak a betegek. Zsíros, fűszeres ételek, nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása rontja a beteg állapotát. Felelőtlenség lenne az Ön levelében leírt panaszok, tünetek alapján diagnózist felállítani. Hiszen a bél eredetű vérzések forrásának felderítéséhez, hátterükben álló betegség kórismeréséhez, a megfelelő gyógykezelés biztosításához először alapos fizikális, eszközös, röntgen és laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Férjét mindenképp meg kell győznie: forduljon bizalommal körzeti orvosához, aki megteszi a szükséges lépéseket. Dr. Szláma József orvos Szeretem a tanáromat „Szeretem a tanáromat” és Szerelem ’89" jeligéjű olvasóink közös jelenségről írnak. Mindketten gimnazisták és szerelmesek fiatal tanárukba. Egyikőjük írja: „Egyszer találkoztam vele az utcán és négy- szemközt meg is mondtam neki, hogy beleszerettem. O azt mondta, várjuk meg az év végét és ha leérettségizek utána lehet csak az eljegyzés. A barátnőim is mind tudják, hogy tetszik a tanárom, s ez az Ó részéről is viszonzásra talált.” Ahhoz semmi kétségem, hogy a barátnőid mind tudják a vonzódásodat a tanárodhoz, sőt feltételezem szurkolnak is neked, hogy a nagy riválist, a tanárnődet le tudd győzni és tied lehessen a tanár úr. írod, hogy együtt startoltatok a tanárnővel és számodra nem is kétséges, hogy te érsz hamarabb a célba, csak azt nem tudod, hogy ezt a tényt hogyan lehetne kíméletesen közölni a tanárnővel ánélkül, hogy megtorlásban lenne részed az érettségin. Azt gondolom, hogy a tanárnő képes arra, hogy higgadtan mérlegelje az esélyeit, és ha úgy látja, hogy számára ez a futam esélytelen, akkor visszalép. Nem kell őt felvilágosítanod arról, hogy milyen reménytelen az ő helyzete, mert azt gondolom, hogy a játszma nem a te elképzeléseid alapján fog eldőlni. Azzal kapcsolatban viszont némi kétségeim támadtak, hogy a tanár úr valóban komolyan gondolta-e az eljegyzési ajánlatot. Nem lehet-e — ha tényleg ilyet ígért —, hogy csúnya tréfát űz veled, és nem gondolt bele abba, hogy egy fiatal lány romantikus elképzeléseit fűti. Ha viszont komolyan gondolta, akkor csak egyetérthetek édesanyáddal, aki azt mondta, hogy „nincs abban semmi különös, ha egy diáklány befejezi az iskolai tanulmányait és a tanárjához megy feleségül.” „Évforduló” jeligére: sajnos nem tudjuk a levelét teljes terjedelmében úgy közölni, ahogy leírta, ezért meg kell elégednie a decemberben közölt válasszal. Azt gondolom, a férjes asszony szerelme nem sokat érthet a maga plátói szerelméből, ha nem is tud róla. Kissné Szabó Gabriella pszichológus A hiúság ártalmas II Kelet 12 ___________________________ ^afltfBPflPCT&t - t ■_____________________________________1990. március 10. —1^— A »MUJdnH azaj HÉTVÉGI MELLÉKLETE
