Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-10 / 59. szám
1990. március 10. 3 Pártolt, a Kelet-Magyarország kerékasztalánál Á műveltség, az erkölcs: a demokrácia lelke I Jövőnk szempontjából a ma iskolája, az oktatásügy kulcskérdés. Nem lehet mellékes a műveltség szerepe, az országot csak kiművelt emberfők vihetik előre. Egyúttal a mély erkölcsi válságból kivezető utakat is keresnie kell az országnak. Hogyan látják ezt a pártok képviselői? — ezúttal a pártok képviseletében válaszolnak: dr. Csermely Tibor tanár (Hazafias Választási Koalíció), dr. Olajos Árpád körzeti orvos (Magyar Néppárt)., Papp László KlOSZ-titkárhelyettes (Vállalkozók Pártja), Szilágyi Szabolcs főiskolai hallgató (Kereszténydemokrata Néppárt). A. pártfórumon elhangzottakat Baraksó Erzsébet fömunkatársunk szerkesztésében adjuk közre. Cs. T.: Súlyos válságot élt áit az elmúlt időszakban az iskola, az oktatásügy. Nagyon sok összetevője volt ennek: pl. a körzetesítés, a nagyon sokszor átgondolatlan tan- tervek. melyek zöme olyan helyzetet teremtett, hogy azzal a pedagógusok jelentős része nem tudott azonosulni. És súlyos helyzetben van most is. hogy az oktatási törvényt módosították. Ezért különösképpen támogatjuk a nemzeti tanterv megvalósítását. amely a nemzeti kultúrára épül, és onnan tekint ki az egyetemes emberi kultúrára. Valósuljon meg a nevelésközpontú iskola, ahol nem az a legfontosabb, hogy a gyerek mit tanult meg. hanem az. hogy milyen emberré válik. A harmadik: az iskola és a család egy nyelvet beszéljen, bizonyos kérdésekről — erkölcsről, munkáról — ugyanaz legyen a vélemény. Vissza kell szerezni a tanulás, az oktatás becsületét, ehhez stabil iskola kell. pedagógiai biztonság, az iskolát támogató társadalom. amely azt akarja, hogy az elkövetkezendő nemzedékek jól valósítsák meg feladataikat. a gazdasági feladatokat is művelt emberfővel. Megszüntetni a leterhelést O. A.: A Magyar Néppárt is teljesen elhibázottnak tartja a magyar iskola oktatási és nevelési politikáját, a nevelés ügyében tragikus mulasztások történtek. Elsőként azt javasolnánk, hogy legyen kötelező az erkölcstan vagy vallás tanítása és a szülők döntsenek: iki küldi a gyermekét hittanra, vagy egy állami erkölcstanra. Meghatározott óraszámra, heti két órára gondolunk az általános iskola mind a nyolc osztályában. Érvényesüljön a hazafi as nevelés és kerüljön helyére a magyarságtudat. Az oktatásnak a jelenlegi szervezeti formáját sem tartjuk jónak, arról további vita dönt majd (8 osztályos gimnázium, nyelvoktatás stb.) Igen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeinknek joguk van az egészséges felnőtt emberré váláshoz, ehhez a testnevelést. illetve az egészséges életmódra nevelést első helyre szeretnénk emelni. Meg kell szüntetni a különböző tantárgyak rivalizálásából eredő tanulói leterhelést, az értelmetlen, felesleges tananyag tanítását. Ilyen nivót- lan oktatás mellett semmi esélyünk arra. hogy a nyugat-európai „fordulatszámot” felvegyük. Kiemelten kívánjuk kezelni, a pedagóguskérdést: . a pedagógusok teljes felszabadítását szeretnénk. Úgy látjuk, erkölcsileg, társadalmilag és anyagi szempontból is háttérbe szorított réteg lett a nevelőké, márpedig a jövő generációját csak jó közérzetű emberekre lehet bízni. P. L.: A vállalkozók körében a szakmai képzés és továbbképzés fontosságát emelném ki, ide tartozik a szakmunkástanulók foglalkoztatása. valamint a mestervizsga megszerzése. A korszerűsödő oktatás új igényeket vet fel, viszont a szakmunkásképző intézetek ezt nem mindig tudják teljesíteni. ha hiányzanak a megfelelő technikai eszközök, a megfelelő szakképesítésű tanárok. Már ai általános iskolákban jobban kellene a szakmák iránti érdeklődést, érzelmeket kialakítani. A rendszerváltással kapcsolatban a VáUalkozók Pártja mellett létrejött az Ifjúsági szervezet, amely új alapokon foglalkozik az oktatás és képzés új formáival. Tanszabadságra van szükség Sz. Sz.: A kereszténydemokrata párt programjának egyik alapkérdése az oktatásügy. Azért küzdünk, hogy mindazok az iskolák, amelyek az egyházak felügyeletében működtek, mielőbb kerüljenek vissza. Az egyházi Dr. Csermely Tibor Dr. Olajos Árpád Papp László Szilágyi Szabolcs és felekezeti iskolák működésében látjuk a zálogát egy olyan új generáció felnövefc- vésének, amely erkölcsi színvonalával. munka- és hazaszeretetével hozzásegítheti országunkat a felemelkedéshez. Meg kell hozni a vallásszabadságról szóló korszerű. az egyházakkal egyeztetett törvényt. Ugyanolyan mértékű állami segítséget a közhasznú tevékenységet folytató egyházi intézményeknek. mint az állami intézményeknek. Meghatározó számunkra az ideológiai szabadság az oktatásban. Meg kell szüntetni az iskolákban a marxista, ateista ideológia vezető elvi befolyását, fontosnak tartjuk a keresztény eszmeiség megismertetését, azt a tananyag részévé kívánjuk emelni. Kaptunk már kérdésekét azzal kapcsolatban. hogy egyik képviselőjelöltünk azt hirdeti: legyen kötelező mindenkinek a hittan. és az kérjen felmentést, aki abban nem kíván részt venni. Mi kötelezővé tenni nem kívánjuk a hittanoktatást. szabadságot akarunk. Cs. T.: Hadd szóljak itt: a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt együttesen kell érvényre juttatni az oktatásban is. Remélem, egyet lehet érteni azzal: legyen ideológiamentes az iskola. viszont valami módon érvényesüljön a szülői szemlélet — így értelmezem a Magyar Néppárt álláspontját: vagy hittanóra, vagy erkölcstan — bár nehéz a kettőt elválasztani, hiszen az erkölcsi normák elsődlegesen a Tízparancsolatban vannak megírva. O. Á.: De a dolog nem lesz egyszerű: nálunk a magyarság egy része a kereszténységet még mindig nem tudta megemésztem, lelkünk-» ben egy kis pogányság meg mindig van — a mi népünk valahogy nem hajlamos a misztifikációra... A beszélgetés e pontján egyetértés született abban, hogy az oktatásnak vissza kell fordulnia rég bevált módszerekhez, nem kell azokat szégyellenünk. A pártok képviselői a művelődés, műveltség kérdésében a következők szerint fejtették ki véleményüket. Áz elidegenedés háttere Cs. T.: < Ha a kultúra, a művelődés szóba kerül, min-' denképpen a „Hogyan éljünk?’’ szempontjából tudjuk értelmezni a műveltség jelentőségét. A kulturált, művelt ember szolgálhatja a íelmelkedést, beleértve a humán, a természettudományos, a közéleti kultúrát, mindez kell, hogy a jövő ígéretét magunkénak tudjuk. Körökre, művelődő közösségekre van szükség ... Könnyebb szót érteni olvasott, művelt emberekkel és a könnyebb szóértés eredményesebb politikát és gazdaságot produkál ... O. A. • — Ezek nagyon szép dolgok, de ettől mi Makó—Jeruzsálem távolságra vagyunk. Rendkívül nagy visszaesést tapasztalok az elmúlt 15 év alatt az emberek viselkedésében, gondolkodásában, kulturáltságában. A legszűkebb magyar elit kivételével a magyar társadalom nagy része foglalkozásától függetlenül emberhitében megcsalatkozva, eszmei-erkölcsi tartását elveszítve, testileg a túlfeszített munkával meggyötörve, érzelmileg deprimálva, a társadalmi szerep- vállalástól és a kultúrától teljesen visszavonulva, szinte a vegetáció szintjén tengeti sivár, szürke és unalmas életét. Az elidegenedés az emberek között felülmúlja a nyugati társadalmakét — ahol én többször megfordultam. A legidősebbek kivételével az emberek ma már nem is beszélgetnek egymással — úgy érzem, ez is a kultúrához tartozik. — Mi a kultúrán belül elsősorban a magyar értékeket és a nemzeti karaktert igyekszünk megőrizni, mert nem igaz, hogy szürke nemzetek vannak az Európa Házban.-’ ‘-Hagyom ány alhka (,;j ’• a magyar népzenét, ttátttbt/’di- rát, formát, viseletét, me- ■ lyet terrorisztikusan irtottak az utóbbi időszakban — ezt a kultúrát kívánjuk őrizni. Kimondottan magyarellenesnek tartjuk ami az elmúlt 40 évben történt, és maximálisan tiltakozunk ellene. P. L.: — A magunk részéről a szakmai kultúrára, a munka megbecsülésére hívnánk fel a figyelmet. A munka szeretete hiányzik, amivel már az általános iskolában jobban kellene törődni, illetve az emberekben az érzelmi hovatartozást kellene erősíteni, hogy ez a hazánk, ezt kell építeni. Sz. Sz.: — Mi kiművelt emberfőket és nemzeti tudat- formálást akarunk — elsőbbséget biztosítva a magyar kulturális értékek terjesztésének. Szerintünk a műveltség és az erkölcs a demokrácia lelke — a nép érdekében való kormányzást csakis az szavatolhatja, ha maga a nép ósmagyarolc helyett lövésiárkok Emléktúra a Donhoz Bár már több mint negyven év eltelt a II. világháború óta, az akkor keletkezett sebek mind máig nem gyógyultak be. Férjek, apák, testvérek, vőlegények nyugszanak a távoli, idegen földben, s a hozzátartozók többsége, sajnos még azt sem tudja, vajon hol lehet a végső nyughely. A II. világiháború magyar katonáinak emlékére szervez túrát a Don-kanyarhoz a SZABISZ Idsvárdai szervezete, a Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Mártha Tibort, a szervezet elnökét kérdeztük meg, hogy mi a célja az emléktúrán ato. — Szeretnénk ellátogatni a Don menti harcok ismertebb helyedre, így Osztrogoszkba, ahol a legnagyobb számban haltak meg magyar katonák, illetve Alekszejevkába, ahol a magyar főhadiszállás volt. O Miért ezeket a településeket választották? — Felvettük a kapcsolatot az MTA Régészeti Kutatóintézetével. Beszéltünk dr. Erdélyi István régésszel, aki 7 éven át folytatott ásatásokat a térségben. A régészek tulajdonképpen először ősmagyarok után kutattak, de lövészárkokra bukkantak. Az ő javaslatai alapján szeretnénk bejárni a környéket. O Van-e remény arra, hogy valamelyik család rá- bu kkanjon hozzátartozójára ? — A környék falvaiban elhunyt magyar katonák holttestét általában nem tömegsírokban, hanem templomkertben temették el, emberi módon. Itt sok helyütt a név is szerepel a sírokon. Azonban a Donnál meghalt katonák jó részének nyoma veszett. O Mikor lesz az utazás? — Augusztus elején szeretnénk menni vonattal. Tíz napot töltenénk Voranyeasben, itt lesz a szállás. Innen járnánk körbe a vidéket. Tolmácsot, vezetőt viszünk magunkkal. A szervezésbe besegít egy voronyezsi veteránszervezet és a Nyírtourist. Most mérjük fél az igényeket. Ezért, aki érdeklődik az emléktúra iránt, jelentkezhet a következő címeken: SZABISZ, Nyíregyháza, Szarvas út 1—3., DISZ TÉT Kisvár- da, Lenin utca 42. (mml) elég magas műveltséggel rendelkezik érdekeinek felismerésére. — A mostani időszakban arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kultúra támogatása meg fog szűnni, a művelődő közösségek, köztük világhírű együttesek is a felbomlás határán vannak, ugyanakkor az önmenedzselésük, önfenntartásuk kidolgozatlan. Az átmeneti időszakban sem szüntethető meg a teljes költségvetési támogatásuk, mert ezek nemzeti értéket képviselnek. Szerintünk műveltség nélkül nincs demokrácia. Az erkölcs és a család A műyéTődéS feérflésébéfi ' kisebb vita alakult ki, amelyben a Magyar Néppárt képviselője a nagy médiákat, a tv-t és a rádiót is hibáztatta a magyar kultúra terjesztésében elkövetett mulasztásaiért — amivel nem mim- denki értett egyet. TeljA volt viszont a nézetazonosság az erkölcsöt tekintve: ennél mélyebbre, ahol most van az ország erkölcse, nem süllyedhetünk. Cs. T.: — Persze már Zrínyi Miklós is panaszkodott „az erkölcseiben megromlott magyarságra”, viszont ez bennünket nem vigasztal. Én egy területet emelnék ki, az erkölcstelenséget a nyelv- használatban: a trágár nyelvi agresszió a primitív lélek kifejezője — ami neveléssel, példamutatással javítható. O. A.: — Az erkölcsi züllésnek és összeomlásnak az az alapja, hogy a magyarság- tudatot ez a nemzet nem éli meg, és úgy gondoljuk, hogy egyéni, vezetői példák nélkül ennek a visszafordítása nem lehetséges. Kellenének a személyes példák, de ezzel sajnos ritkán találkozunk. Énnek inkább az ellenkezőjét tapasztaljuk. Most a pártküz- delmék során is, mint pl. a napokban a tv hajnalig tartő közvetítésében, az útszéli hang, az arrogancia jelent meg. V. P.: — Egyetértek: aki vezető, annak olyan erkölcsi tartással kell rendelkeznie, ami miatt példának állítható — ez igaz a Vállalkozók Pártja álláspontja szerint is. Sz. Sz.: — Ahhoz, hogy az erkölcsöt fel tudjuk emelni, a családhoz kell fordulni. Ebből a szempontból meghatározza a családot a nő helyzete. Azt szeretnénk; az anyák térjenek vissza a családhoz, szabadon megválasztva a visszatérés formáját, folyamatosan, részmunkaidős munkavállalással, hogy a gyermekek nevelése otthon biztosított legyen. A kereszténydemokrácia szerint ez is biztosítéka lehet, hogy eljuthatunk az erkölcsi válság feloldásához. Pályázat A Magyar Gazdasági Kamara Észak-alföldi Bizottsága pályázatot hirdet nyíregyházi kamara! képviselői állás betöltésére. Pályázhatnak: önálló, kreatív munkára képes, műszaki szervezési munkában jártas közgazdász. Jogász, gépész végzettségűek. Idegeiwtyeiv-twdás előny.' I ái Vázatokat: í$$8, március 20-ig az alábbi eönre kérjük önéletrajzzal és fizetési igény meg• I *• r ' fi fit fiit * jvíU’iyöCVvt wcmiHív ♦ | «01. Nyíregyháza. Pf. ír,4. „Kamarai Pályázat" I pályázatokat bizalmasan kezeljék, elbírálás titan a I pályázóknak visszaküldjük anyagaikat. s s vsrvTn 1 Érdeklődni ieler«nszámokmi K-Ö^KA |
