Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

1990. március 9. 3 „Ez a megye fontos..." Korábban jött a böjti szél, ami hagyományosan húsvét előtt egy hétig tomboL Es kénysm­rítette szünetre a Balsánál közlekedő kompot és a két révészt, akinek gondot már csak a komp rögzítése okozott. (B-zs.) Nádexport, halastavak Békacombért valuta Mindenek előtt a lakossági szolgáltatást tűzte maga elé a Király éri Vízgazdálkodási Társulat, s mindent megtesz azért, hogy e közben munka- alkalmat is teremtsen hét te­lepülés lakóinak — kaptok a tájékoztatást abból az alka­lomból, mint minden válla­latnál, itt Is elkészült a múlt évi mérleg. Ebből kitűnik, hogy a tár­sulat — mely 127 embernek ad kenyérkereseti lehetősé­get — főként vízügyi és mélyépítési munkákat végez a különböző települések, la­kóközösségek megrendelése alapján. Ennek nyomán az elmúlt évben Nyíregyházán, Tiszavasváriban összesen több, mint 12 kilométernyi gázvezeték alapépítményét készítették el, Rakamazon egy lakótelep 150 családjának kérésére és vállalkozásával szennyvízcsatornát építettek, s többek között megvalósí­tották Virányos településen a vezetékes ivóvíz ellátását. A mélyépítéseken túl nád­feldolgozással is foglalkoznak a társulat munkatársai: el­hagyott területeken géppel vágják, kötegelik és osztrák, valamint NSZK exportra jut­tatják a mások szemében csak haszontalan nádat. Hogy ne kerüljön létszámleépítésre sor, tovább bővítik tevékeny­ségi körüket. Ennek során már tavasszal elkészül a li- szavasvári halastó, s Tisza- nagyfalu határában újabbat építenek, ahol napijeggyel és állandó felügyelet mellett hó­dolhatnak szenvedélyüknek a horgászok. Kísérletképpen békatenyésztéssel is próbál­koznak. Ez főként Francia- országban számít Ínyencség­nek, de üzletnek sem utolsó, hiszen kevesen tudják, hogy a fagyasztott békacomb kiló­ja 2 ezer forint, s több hasz­not hoz, mint akár a liba­máj. A társulat kollektívájának szorgalma jelentkezik a jöve­delmekben is, hiszen tavaly ez egy főre számítva már el­érte az évi 118 ezer forintot, ami nem csekélység, ha tud­juk, hogy a társulatban dol­gozóknak csaknem 60 száza­léka segédmunkás. Várjunk, de meddig? Csak részben értek egyet Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel. Azt üdvözlöm, bogy hazánk múlt évi, 800 millió rubeles aktívumát ke­leti szomszédunktól dollár­ban kérjük, azt viszont nem, hogy míg a két ország nem állapodik meg az összeg ren­dezésében, egyáltalán nem kötik meg az idei árucserére vonatkozó szerződéseket. A megye vállalatai, szövet­kezetei, amelyek jelentős for­galmat bonyolítanak le a ha­táron túl lévő cégekkel, tehe­tetlenül várnak, bizonytala­nok az ez éves terv kialakí­tásában. A barterüzlet nem jelent kibúvót a tilalom alól, hiszen a szovjet partnerek alig tudják ellentételezni a magyar szállításokat. Mi nem tudjuk megtalálni bosszú ideje a megoldást, közben a legtehetősebb amerikai és nyngat-európai cégek sorra kötik az üzleteket, sokszor a mi kárunkra, a Szovjetunió­ban. A halogató taktika most is bizonyította, nem ér sem­mit. (máthé) Lizanee professzor a kisebbségvédelemről Aktuális nemzetiségi kérdésekről folytatott beszélge­tést szerkesztőségünk újságíróival a napokban Nyír­egyházán Lizanee Péter, az Ungváron létesült Szovjet Hungarológiai Központ vezetője, és válaszolt lapunk munkatársainak kérdéseire. — Mivel foglalkozik a Hun­garológiai K&zpont, működésé­től milyen eredményeket vár­hat a kárpátaljai magyarság? — A Szovjet Hungarológi­ai Központ az Ungvári Álla­mi Egyetem magyar filológia tanszéke mellett alakult meg 1988 januárjában, azzal a céllal, hogy támogassa és összhangba hozza a Szovjet­unió területén végzett hun­garológiai kutatásokat, tudo­mányos. pedagógiai, vagy egyéb közérdekű munkát, elősegítse a kutatók, tanárok és más szakembereik együtt­működését, illetve hozzájá­ruljon a kárpátaljai ma­gyar, ukrán és más nemze­tiségek kultúrájának tanul­mányozásához. Szervezési, pedagógiai, valamint tudo­mányos és kutatóközpontként működik, ellát továbbá in­formációs feladatokat is. Sok­oldalú tevékenységéből ki­emelhetjük például a diákok és szakemberek cseréjének megszervezését, vagy a nyelvoktatás módszertaná­nak kidolgozását. — A nyelvoktatás és a nem­zeti kisebbség élete napjaink egyik legizgalmasabb kérdése több környező országban. Mi a helyzet most Kárpátalján? — A Hungarológiai Köz­pont Szabályzatában az sze­repel. hogy „kidolgozza az orosz és ukrán nyelv tanítá­sának módszertanát a ma­gyar nemzetiségű gyerekek számára azzal a céllal, hogy Kárpátontúl határain kívül is folytathassák tanulmánya­ikat”. Ám a gyakorlatban ennél többről van szó. és ép­pen ez az. amiről itt Magyar- országon szeretnék vélemé­nyeket hallani. Hogyan old­juk meg az ukrán nyelv be­vezetését a magyar iskolák­ban. illetve a magyar nyelv oktatását ukrán osztályok­ban? Elég bonyolult ez a kérdés, hiszen az ukránok még elég jól fogadják a magyar nyelvet, különösen a szülők — ha a tervezett be- vásárlóutákra gondolnak, ahol majd hasznát vehetik a nyelvtudásnak — viszont a magyar szülők úgy is fogal­maznak: miért tanuljanak a gyerekek ' ukránt, ha majd oroszt úgyis kell? A magam tapasztalatából úgy gondo­lom; az egymás mellett élő népeknek segít a nyelv köl­csönös ismerete. Nyelv és kultúra egymás szolgálatára lehetnek. Én is egészen más szemmel nézem a magyaro­kat a magyar mentalitást amióta beszélem ezt a nyel­vet.. tJJ M • M I M I | — Ugyancsak a nyelvok­tatáshoz tartozik: sokkal több magyar nyelvtanárra volna szükség szerte a Szov­jetunióban. a távoli területe­ken is. Az eddig képzettek ugyanis csak rövid időket töltöttek el a távol-keleti ré­szeken. visszajöttek a Kár­pátaljára. Most új forma in­dul: a tíz nappali és tíz le­velező szakos hallgatón kí­vül még tíz ösztöndíjast vesznek fel az egyetemre, akik a képzés célja szerint olyan szovjetunióbeli gyá­rakban. munkahelyeken fog­nak majd tolmácsként dol­gozni. melyek magyar cégek­kel állnak kapcsolatban. — El kell mondanom, már több sikeres kezdeményezé­sünk volt. és szép terveink vannak a magyar nyelv ápo­lása és a magyar nemzetiség értékeinek megőrzése terén. Zsebkönyveket jelentetünk meg. bibliográfia készül, vi­gyázunk. hogy a magyar tör­ténelem oktatása megfelelő súlyt kapjon. Teljes a ma­gyar tankönyvsorozat, napi­renden van a pedagóguskép­zés. Szerveződik Beregszász­ban a magyar színház — jelenleg tizenheten tanulnak Kijevben. ők lesznek majd az alapítók. Most dolgozunk azon, hogy egy magyar ha­gyományokat ápoló tánc- és énekegyüttest létrehozzunk. Tudományos területen pedig a legfontosabb a kistelepülé­seken a szülőföld hagyomá­nyainak ápolása. Gyűjtőmun­kát indítunk a kis magyar falvakban, hogy a legendák, a helynevek fennmaradja­nak. Esténként újra mesét mondanak az öregek a régi életről, szokásokról. — Azt is meg keli monda­ni. nem mindenkinek tetszik minden, és arra is megvan a tehetőség, hogy a más véle­mény nyilvánosság elé ke­rüljön: vasárnap délután a színház melletti térre el le­het menni, ott lehet tüntetni, és mint a londoni Hyde park­ban. beszédet lehet mondani, így élünk most... — Az utóbbi időszakban mint más határ menti településekkel, Kárpátaljával is megélén­külnek kapcsolataink. Mit vár­nának az ottani magyarok az anyagországtól? — Mindenekelőtt arra hadd hívjam fel a figyelmet: na­gyon sok függ az itt élő ma­gyaroktól. hogyan érzik ma­gukat az ottani magyarok Kárpátalján, a hivatalosan 170 ezernek mondott magyar. Most az lenne a jó. ha mi­nél több közvetlen emberi kapcsolat alakulna ki. ha egy­mást minél jobban megis­merhetjük. Ezért a Hungaro­lógiai Központ szívesen fo­gadná a különböző intézmé­nyek közeledését, és örömmel tennénk eleget egy-egy meg­hívásnak. Oktatási intézmé­nyekkel már van kapcsola­tunk, de több terület van még — a TIT, a színházi vo­nal. vagy a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tagszerveze­tei — ahol előnyösnek lát­nánk a további közeledést, hogy egymásról kölcsönösen objektív információt tudjunk adni. És nekünk elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg. ez a megye a fontos! Építők napja, verekedéssel — Azért utaztam Tengízbe, mert ott jól lehet keresni — mondja immár személyesen Pataki Miklós, egy osztrák— magyar vegyes vállalat be­dolgozójaként. Nemigen gon­doltam, hogy ilyen hamar, s főleg, hogy ilyen körülmé­nyek között kerülök haza. Különösen azt sérelmezem, hogy rámsütötték a bélyeget, papíron idegbetegnek nyilvá­nítottak. Miről van szó valójában? A hosszúra nyúlt levélből ki­derül: „1988. június 4-én es­te sérüléses balesetet (nem üzemi) szenvedtem, állapo­tom nem javult, június 18- án véglegesen hazautaztat­tak. Indoklás: alkalmazkodá­si képtelenség. Levélírónk innen kezdve orvostól orvosig járt, s külö­nösen azt sérelmezi, hogy bár az ideggyógyász alkalmasnak találta a kinti munkára, az utazás engedélyezésére illeté­kes üzemorvosi bizottság mégsem adta hozzájárulását. Miért nem? — kérdeztük dr. Virág Anikó főorvost. — A döntés joga első fokon a mienk, számunkra a szak­orvos véleménye útmutató, de nem kötelező. Pataki Mik­lós kérelmét azért utasítot­tuk el, mert úgy láttuk, álla­pota nem teszi alkalmassá a kinti munkára. Döntésünk ellen másodfokon a Buda­pesten található bizottságnál fellebbezhetett volna, de nem tette. Hogy miért nem? Azért, mert időközben fertőző máj- gyulladást állapítottak meg nála az orvosok és ez a be­tegség még lezajlása után is kizáró ok a tengízi munka- vállalásban. Fertőzés, de mitől? — A májgyulladást Ten- gízben kaptam — mondja a fiatalember, aki levelében egyáltalán nem említette, s személyes beszélgetésünk so­rán is csak konkrét kérdés­re válaszolva mondta el: balesete nem volt más. mint egy alapos verekedés, amely­be szobatársaival együtt ke­veredett a Tengízben igen­csak nagy ünnepnek számító építők napján. A verekedés­nél alaposan helyben hagy­ták, mint mondja, két foga kitört, s szerinte foghúzáskor kapott fertőzést. Munkatár­sai erősen ittasak voltak, s mint mondja, ő maga is ivott, bár társainál enyhébb alkoholos állapotban volt. A Tengízben készült jegy­zőkönyv szerint „Az ügyele­tes orvos a sérültre és kö­rülményeire határozottan emlékszik, de arra a tényre, hogy nála fogműtétet végez­tek volna, vagy a fogai közül kettő kitörött, semmilyen nálunk maradt dokumentum nem utal.” Utal viszont ar­ra, hogy Pataki Miklós szo­rongásos, félelmi panaszok­kal, újból keresőképtelen, ezért végleges alkalmatlan­sága miatt hazaküldjük. Orvosok és vélemények Levélírónk nem ért egyet az orvosi diagnózis megálla­pításaival, változatlanul úgy tartja, a foghúzáskor kapott fertőzést. Ezért, no meg a ki­eső jövedelem elvesztése miatt most pert indított a fő- vállalkozó VEGYÉPSZER el­len. Legfőbb érve az itthoni igazságügyi orvosszakértő véleménye, amely szerinte minden kétséget kizáróan bi­zonyítja a kinti fertőződés té­nyét. E megállapítás már csak azért sem kizárt, mert a szakvélemény szerint „Ten- gíz hepatitisszel fertőzött te­rület, ezért a kiutazó dolgo­zókat tífusz-tetanusz, vala­mint kolera elleni védőoltá­sokban részesítik, s a hely­színen ezt még pestis elleni védőoltással is kiegészítik.” Pataki Miklós mindezeket a védőoltásokat idejében megkapta. Hogy betegségéért a foghúzás, vagy az általá­nosan ismert tengízi körül­mények hibáztathaíők-e, nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem, mi lett volna akkor, ha nem történik meg a vereke­dés. Bizton csak az tudható, mit fog tenni Pataki Miklós, ha ügye nem rendeződik, ha a kért pénzt nem kapja meg, vagy betegségéből bármiféle szövődmény marad. „Fejeket fogok követelni” — mondta tömör egyszerűséggel Kovács Era Barak só Erzsébet r ’j ez az átkozott szél. Amíg megyek az utcán a szélre, meg arra gondolok, még azt a kevéske vizet is kifújja a talajból ez a ronda szél, ami a minap esett. Mi lesz veled, mezőgazdaság? Mi lesz veled Magyarország? Szóval megyek az utcán, a szél süvöltve fúj, én meg zsebrevágom a Surdakála- pom. Tegnap tíz métert fu­tottam a kalap után. Még egy ilyen próbatétel és ki­purcanok. A szívem. A lá­bam. A karom. Itt lecöve- kélek. Egy kutya ül előt­tem a kiskapu előtt. Resz­ket a szegény pára, a far­kát behúzza és szomorú szemekkel tekint rám. — Mi van kutyuska — kérdezem részvéttel — ki­zártak? Nyújtom a kezem, nyitnám a kaput és meg­döbbenek. Felháborító ha­zugság. A kapura ki van ír­va: Vigyázat! A kutya ha­rap. Éppen utolér Stohanek és mondom neki: — Micsoda disznóság. Riogatják itt az embert egy harapós fenevaddal és a valóságban itt ül egy nyúl- szívű betojt eb. — Választási fogás. — Micsoda? Hallja szom­széd úr, ne keverje nekem ebbe is bele a politikát, mert magának megyek. Ez egy szimpla, pitiáner ha­zugság a gazdák részéről, amibe belekeverték ezt a derék házőrzőt. Ebben nincs semmiféle választási fogás. — De van. Az esetleges besurranó tolvaj választ­hat. Vagy berezel a kiírás­tól és nem lopja meg a tu­lajdonosokat, vagy nem ijed be, rizikózik, bemegy és övé a szajré. Ma a vá­lasztások korát éljük. Néz­zem rám. Én ma jól válasz­tottam. Ránézek Stohanekre, de semmi jelét sem látom an­nak, hogy jól választott. Slampos, mint mindig. Sőt slamposabb mint mindig, mert ma reggel még meg sem borotválkozott. — Mi a csudát választott ! f 1 » , —:—,------------: _____i • , maga jól? — kérdezem megütközve — talán azt, hogy szakállt növeszt? — Pontosan? Elhatároz­tam, hogy előveszem az ál­lampolgári engedetlensége­met én nem leszek szíves 120 forintot adni azért a borotvahabért, amiért egy hónapja még 96 forintot fi­zettem. Tönkreteszem a kereskedelmet. Bojkottra hí­vok minden állampolgárt. Maga az első, akinek azt mondom kövessen. aiem követem. Viszont #■» elmondom ennek a baleknek, hogy nem muszáj 120-at adni a bo­rotvahabért. Lehet azt 104 forintért is kapni, csak menni kell utána. Az egyik üzletben 120, a másikban 135, a harmadikban 104 fo­rint a borotvahab. Az ár­különbözetek magyarázata egyszerű: a hab szabadáras. A szabad ár lényege viszont az, hogy kit, hogy lehet be­csapni. A vevőnek joga van megválasztani a boltját. Na tessék, már megint válasz­tás. Ez a szó engem már akkor is idegesít, ha nincs benne politika. Seres Ernő ’ . } f , r |l. mi, _________ Fejeket fogok követelni Még egy tengízi „sebesült” „Tengízi titkok nyomában” jártam nemrég. A Keiet- Magyarország hasábjain megjelent cikk hatására fogott tol­lat Pataki Miklós sényői lakos. ■ nrslrismeret ságit más népek megértésében

Next

/
Thumbnails
Contents