Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

990 március 29 Kelet-M»gyarország 7 30 SZÁZALÉK KEDVEZMÉNY! a harmincasoknak, japán csúcstechnológiával készült, kiváló hő és hangszigetelő THERWOOLIN üveggyapot termékekre március 1-jétől — március 31-ig. Megrendelhető munkaidőben: 13-105/32, du. 13-618. Sóstógyógyfürdő, Mackó út 14. Vásárosnamény, Jablo- kov u. 2/b., Tiszavasvári, Petőfi út 74/A. Árukiadás: minden pénteken 13—17, szombat 8—12-ig, Nyíregyháza, Hunyadi út 80/A. alatt. (655) Fémmunkás Vállalat Pályázatot hirdet a Nyíregyházi Gyár igazgatói —_— munkakör betöltésére. fémmunkás Cím:. Nyíregyháza, Rákóczi u. 100. Feladata: a gyár rentábilis működtetése. Alkalmazás feltételei: — acélszerkezet-gyártásban jártas mérnök-közgazdász végzettség, — német nyelvtudás, — vállalkozókészség, — minimum 5 éves vezetői gyakorlat. Bérezés és alkalmazási idő megegyezés szerint. A pályázatnak tartalmaznia kell szakmai önéletrajzot és a végzettségeket igazoló okmányok másolatát A munkakör betöltésének Időpontja: 1990. május 1. Jelentkezni és informálódni lehet a „fémmunkás” Vál­lalat személyzeti és munkaügyi osztályán. Cím: 1139 Budapest, Frangepán u. 7. Telefon: 1209-427. Határidfi: 1990. április 15. A PERFEKT és a NYÍR-BIT Oktatási Stúdió együtt­működésében az alábbi tanfolyamok indulnak: — egyszerűsített könyvviteli ismeretek kft.-k részére — adótanácsadói tanfolyam. JELENTKEZNI LEHET levélben, vagy személyesen 1990. március 15-ig az alábbi elmen: KSH SZÜV Nyíregyházi Számítóközpont NYÍR-BIT Oktatási Stúdió 4401 Nyíregyháza, Vasvári P. u. 1. Telefon: 13-624, 13-788. (818) Tizenöt perc a jövőnkért P Felveszünk: ^ hazai munkahelyeinkre lakatos, bádogos, hegesztő, minősített hegesztő, csőszerelő s szakmunkásokat, valamint lakatos szakmá­val kapcsolatos vasipari szakmunkásokat, amelyeket technológiai szerelőként alkalma­zunk. ■ MINŐSÍTETT HEGESZTŐKNEK AZON­NALI NDK-KIUTA ZÁSRA VAN LEHETŐ­SÉG. Szállást, főétkezést biztosítunk. Utazási költséget térítünk. Napi 40,— Ft különélést fizetünk. JELENTKEZÉS ÉS FELVÉTEL: Gép- és Felvonószerelő Vállalat Kirendeltsége 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 68. 1/21. sz. (Megközelíthető a 12-es jelzésű autóbusszal. A Zöld Elefánt étterem mögötti épületben). Tele­fon: 10-259. , ßrj) Tisztelt Szerkesztőség! Leszázalékolt nyugdíjas va­gyok, így van időm rádiót hall­gatni, tévét nézni, újságot olvas­ni. Nagyon szeretem a Ke'.et- Magyarországot. Ezt az egy la­pot hagytam meg, mivel érdekel Szabolcs sorsa, nem mintha te­hetnék róla, ha valami nem tet­szik, de nagyon örülök, ha ió dolgok történnek megyénkben. Nem is ezért írok. Nagyon igaznak tartom március 8-án megjelent cikket. Mennyit ér a nyugdíj címmel. Minden szavá­val, mondatával egyet értek. Nem sajnálom senkitől sem a pénzt, de azért 30—40 év munka- viszony és 10—15 év között bor­zasztó nagy különbség van, (3— 4 műszakban dolgozóknak plá­ne). Szokás mindenre hivatkoz­ni, pedig ha valaki akart dolgoz­ni, akkor megtalálta volna a módját (tisztelet a kivétel), ők nem nyavalyognak. Én negyvenkilenc évesen let­tem leszázalékolva harminc év van a hátam mögött. Szerettem dolgozni (most is amit bírok) a főnökeim számíthattak rám, mert ha a tervet valami ok miatt nem tudtuk teljesíteni, túlóráz­ni kellett. A pénz is kellett, s a vállalatnak sem volt mindegy, hogy a tervet' hozzuk. Nem panaszkodom hála Is­tennek, szép nyugdíjam van. de úgy érzem, akik ezt a határoza­tot hoztak, nem voltak súlyával tisztában. Szerintem így senkit sem ösztönöznek a becsületes munkára, sőt odaérünk, hogy nincs becsülete a jó — jobb munkának, amire most pedig nagyon nagy szüksége lenne az országnak. Sokan mondják, minek dolgoz­zanak jobban, a végeredmény ugyanaz. Vagy igazuk van? Tisztelettel: Hunyadvári Istvánné Tiszavasvári Meg kell ismételni a kis- várdai körzetben az egész vá­lasztást. Történelmi és reményteli napra virradtunk márc. 25-én. Bár voltak aggasztó jelei az érdektelenségnek a választási gyűlések tapasztalatai alapján, mégis reménykedtünk, hogy a lakosság nagy többsége csak eljön szavazni. Él azzal a de­mokratikus lehetőséggel, hogy szabadon, titkosan, maga mond­ja el a fülkékben, hogyan, kik által képzeli az ország lassú felemelkedését. És robbant a bomba. Kis- várda körzetében a szavazásra jogosult választók 50''/„-át nem érte el azok száma, akik vet­tek maguknak 12—15 perc fáradságot, hogy felkeressék az urnákat. Emiatt semmis az egész szavazás, meg kell ismé­telni teljes egészben a válasz­tást. A kampány ideje alatt gya­korta találkoztam a panasz- szal: ez a térség gazdasági, kereskedelmi és kulturális szempontból messze el van ma­radva nemcsak Budapesttől, de az ország nyugati részétől is. Hozzá jön a telefonhiány, az utak állapota, az infrastruktú­ra hiánya. Mi másodrendű állampolgárok vagyunk, raj­tunk nem segít senki. De Hölgyeim és Uraim. Észak- Szabolcs lakói! Ki segítsem rajtunk, ha mi magunk több­ségünkben nem teszünk sem­mit? Évszázadok óta várjuk, hogy a sültgalamb a szánkba repüljön. Másik nagy panasz, hogy mennyibe kerül most ez! Igen, nagyon sokba, hogy megismé­teltetjük az egész választást. Tehát úgy vagyunk. mint az egyszeri gazda, aki mikor verte a jég az aratásra váró búzáját, kapta a cséphadarót és verte ő maga is, mondván: lássuk Uramisten. mire me­gyünk ketten! Sokba kerül egy szavazás? Nosza csináljunk még egyet. És így jobb lesz? Vagy olcsóbb? Arra nem gondol a nem szavazó, hogy ezt a pénzt az ő zsebéből is maga veszi ki, dobja el? Van joga panaszkodni annak, szidni mindenki mást annak, aki ma­ga képtelen, nem is akar Eltaposott virágok Engedjék meg, hogy bemutat­kozzam : Szűcs Ferenc a nevem, Romániában, Szatmárnémetiben lakom, ott dolgozom a Kereske­delmi Vállalat reklámosztályán. A mátészalkai II. Rákóczi Fe­renc közkórházban vetem papír­ra soraim, ahová átlopott turis­taként kerültem, súlyos agyráz­kódással, miután odaát folyó hó 17-én egyszerűen kitettek a kór­házból, mint gyógyult beteget. önök talán nem is tudják, hogy a múlt esztendő márciusá­nak idusán mi szatmáriak úgy ünnepeltünk, hogy egy 14 éves magyar kisfiút temettünk, akit gyalázatos módon a határőrök 7 kilométerre a határtól agyon­lőttek. Ott a temetőben látva a fájdalomtól megtört szülőket, s megfélemlített gyülekezetét, fo­gadtam meg, ha valaha ügyün­kért szót emelhetek, vagy te­hetek valamit, hát tenni fogok. Sok más társammal most már­ciusban láttuk eljönni az időt. Végre úgy éreztük mi is, hogy szabadabban lélegezhetünk és talán jogunk van nekünk is megünnepelni a magyarság leg­nagyobb ünnepét. Most ifjaink az ünnep előtt már két héttel hirdetni kezdték, hogy rendez­nek egy békés, szép ünnepet, al­kalmazkodva a viszonyokhoz. Ügy tervezték, hogy két helyen koszorút helyeznek el és egyné­hány verset elszavalnak majd. Az első hely Szatmárnémetiben a Kraszna utcán a Muhi palota előtt felállított Nicolaie Balces- cu-szobor előtt, már csak azért is, mert a románság egyik leg­nagyobb fia ismerte Petőfit és ő is negyvennyolcas szabadság- harcos volt. A másik helység Erdőd lett volna, ahol annyi szép Petőfi vers született. Az ün­nepség balul ütött ki, mert Szat- márban már 14-én megjelent egy csapat, felborsolt magyarellenes indulatokkal, magát „Vatra Ro- maneascanak” nevezve hangosan kiabálták, „nem adjuk Erdélyt, ki a magyarokkal”, sőt egy ka­tonatiszt még a magyarul írott helységnevek ellen is tiltakozott és az összegyűlt tömegbe bele­táplálta azt a tudatot, hogy a magyarok el akarják Erdélyt venni Romániától. Másnap ifja­ink mégis megindultak az emlí­tett szoborhoz, hogy azt illedel­mesen megkoszorúzzák. Igen, de ott volt a Vatra és nem enged­te, a virágokat széttépték, tapos­ták, a koszorúvivőket elzavar­ták. Mit tehettek ifjaink? Elindul­tak és el is helyezték a koszorút a római katolikus székesegyház udvarán lévő Krisztus-szobornál. Itt történt velem a baj. A ko­szorú elhelyezése után a vatrá- sok behatoltak az általuk addig soha át nem lépett szent terület­re és ott gyalázkodtak. Én hall­ván a szitkokat és a hazug, fü­let sértő szentségtelen szavakat, a bőszült tömeget csillapító sza­vakkal próbáltam csendesíteni. Románul szóltam hozzájuk. Fiúk, ne gyalázzátok Isten házát és ne szentségtelenítsétek meg e helyet, hisz ti is keresztények vagytok, menjetek kívülre. A vezetőjük rám szólt románul, hogy miért küldöm ki, enyém-e ez a hely? És amiért azt mond­tam, hogy nem tüntetés helye az Isten háza, szent hely, arcul kö­pött és rám uszította bandáját. Földre vertek és addig rúgták a fejemet, míg el nem veszítettem eszméletemet, még utána is rúgtak és a magyarokkal kolla­boráló áruló kutyának neveztek. Én ezt nem hallottam már, de fültanúk mondták. így kerültem a kórházba véresen, mocskosán és még ott is igazolt a rendőr, azt kérdezve, hogy igaz-e, hogy én Szűcs Ferenc ki akartam tűz­ni a magyar nemzeti lobogót a templomra? Ugyan . . . A kórházban fölvettek, azon­nal megröntgeneztek, sőt elvit­tek az ideggyógyászhoz is. és megállapították, hogy súlyos agyrázkódást kaptam. Két napig kezeltek, 15-től 17-ig, és ekkor „teljesen gyógyult” állapotban — elbocsátottak a kórházból. Hála kollegáimnak és más segítő ke­zeknek, én már szombat este itt Mátészalkán azonnali kezelés­ben részesültem. A főorvostól kezdve, nővérek, ápolók nagyon kedvesek velem. Nekik köszön­hetem, hogy rövidesen újra ha­zatérhetek egészségesen, mert természetesen mihelyt lehet, me­gyek haza, Szatmárra. Mert ott van az én hazám. E gondolatokkal zárom sorai­mat, de volna még egy utolsó kérésem, szeretném, ha meghall­gatnák. Téves felfogás miatt és egyesek bűnös viselkedése miatt ne forduljanak el a román nép­től, mert nem mindenki rossz közöttük, sokan vannak, akik­nek ilyenkor pirul az arcuk, és szeretnék meg nem történtnek nyilvánítani a dolgokat. Tisztelettel: Szűcs Ferenc segíteni magán? Vagy nem kell kormány, nem kell veze­tés, nem kell parlament? Le­gyen az anarciha? Nőjön az infláció, a munkanélküliség? Inkább, minthogy én lemarad­jak a focimeccsről, a vasárnapi lustálkodásról, a kiskert mun- kálásáról? De kérem, öt éven­ként van egy választás. öt év alatt túl sok talán az a 15 — maximum — 20 perc a jobb jövő, gyermekeink, unokáink jobbléte érdekében, amit egy szavazás jelent? Tud itt bárki ötletes, ügyes és ug- rásrakész lenni, ha a saját azonnali gazdagodásáról, ügyé­ről, hasznáról van szó. Nem a tehetséggel van baj, hanem a felelősségérzéssel! A közöm­bösséggel. már-már bűnös rö­vidlátással. Talán egy kicsit a félelemmel, talán a tanács­talansággal, melyikre szavaz­zak a sok közül? Inkább nem megyek el, ne okozzak ma­gamnak se gondot, se bajt. Eladom a magam, a családom, népem és hazám jövőjét a pil­lanatnyi kényelem, felelőtlen­ség tál lencséjéért. Én átéltem az első világhá­borút. Utána elvesztettük az ország területének és lakossá­gának 2/3 részét. Szörnyű volt, hogy kiULa&itOttak rengeteg magyart az utódállamokból, jöttek és laktak vagonok­ban, barakokban, családoknál. A 9 gyermek mellett nálunk is egy család. Jött a pokoli infláció és felépült az ország. Felépült, mert akart élni. Tu­dott tenni, cselekedni, építeni. Ott voltam a második világhá­ború után a németek és oro­szok által tönkrelőtt Budapes­ten. Eldördült az utolsó lövés és már együtt takarították a romokat az egyetemi tanár és utcaseprő, a tábornok és hor­dár. És felépült az ország, mert akart élni. Tele volt a szív optimizmussal, az újra­kezdés lehetőségének örömé­vel. Új világ jön, elmúlt a vi­har. Csók a sebre, virág a sír­ra. És felépült az ország. És most? Ami most van ebben a nem szavazunk kö­zömbösségben, ez szerintem vé­szesebb és súlyosabb, mint két világháború rombolása. Április 8-án ismét szavazunk. Nem tudom még, de lehet, hogy így egyedül az ország­ban : talán mégis megérne a jövő, az élet 15 percet, Ifiss Gyula Kisvárda Az érem másik oldala Tisztelt Kelet-Magyarország! Elképesztőnek, egyben felháborítónak tartja egyik cikkük azt a tényt, melyet Vinginder Tibor az IKSZV házkezelési osztályve­zetője közölt önökkel a hatalmas lakbérhátralékra vonatkozóan.. Minden malicia nélkül mondom, teljes mértékben egyetértenék önökkel, amennyiben a cikk további részében nem adnának tökéletes magyarázatot a felháborítónak mondott tény okáról. Ehelyett egyszerre vállalják a vádat képviselő ügyész és a védő­ügyvéd szerepét. Ügy érzem, hogy az írás célja bár nem ez volt, mégis védőügyvédi feladatát látta el jobban, hiszen e minőség­ben felsorakoztatott érvei: „Az életkörülmények nehezedtek, z fizetés kevés és minden drága, felemelték a bérleti díjat” cáfol­hatatlanok. Ha már az IKSZV került szóba, mert valójában arról van szó — nézzük meg az érem másik oldalát is, mert ezt kívánja az igaz­ság és a nyílt beszéd. Az IKSZV 7696 lakást és 897 nem lakás céljára szolgáló létesít­ményt (garázs, műhely stb.) kezel. Meggyőződésem, sőt állítom, hogy ennek az összesen 8593 bérlőnek 80 százaléka, tehát 6874 béi- lő becsületesen eleget tett és tesz fizetési kötelességének. A la­kosságnak az IKSZV-al szembeni bizalmát szolgálná — ami a vállalat szempontjából nem lehet közömbös — az, ha nem csak a lakbérhátralék összegét hozná nyilvánosságra, hanem ugyan­úgy kimutatná mondjuk 5 évre visszamenőleg: mennyi volt a lakbér bevétele, mennyi költségvetési támogatást kapott, hány lakás került (szakmailag ellenőrizhetően) felújításra, milyen ösz- szeg lett bérkifizetésre felhasználva, külön az apparátusi dolgo­zók és külön a fizikai állomány részére. Ugyancsak ilyen meg­osztásban mennyi összeg lett prémium címén kifizetve. Mennyi ma azoknak a lakásoknak a száma, amelyek feltétlen • felújítást igényelnének (a Nyírvíz palota történetéről nem szólok, mert azt nem bírná a nyomdafesték). Ugyancsak az érem másik oldalát nézve, kérdezem, hogy a lakbérleti szerződés kötelezettséget egyoldalúan csak a bérlőre nézve jelent? Kb. 2 hónapja levélben kértem a vállalatot, hogy a Vasgyár utcai 7. szám alatti 2x12 lakásos bérlemény udvarának járhatatlan útját és Járdáját javítsák meg, gondoskodjanak az ud­var megfelelő kivilágításáról. Ügy tűnik az IKSZV törvényen kívüli állapotot élvez, mert levelemre sem pozitív, sem negatív módon, egy levéllel sem reagált, ha csak azt a tény nem tekin­tem reagálásnak, hogy időközben járművével kipusztított a la­kásom előtt lévő általam telepített két díszcserjét. D. M. Vízfájdalmak Tisztelt Szolgáltatónk! Ezúton visszaigazolom röplap­juk átvételét. Azt is meg kell ír­nom. hogy igen haragosan. Amikor a „tömegkommuniká­ciós eszközökön keresztül” (sic.) értesültem, hogy országosan, át­lagosan mintegy 226 %-kal emel­kednek majd a díjak, már fél­tem. Biztos voltam benne, hogy hiába volt a köz (város) pénze 40 éve a víz- és szennyvízkezelés céljára fordítva, nekünk ismét fizetnünk kell majd. Mégis vol­tak reményeim. Ma már, amikor barátaim pa­naszkodva közük, hogy 6-szoros díjat kérnek majd víz- és csa­tornadíj címén, véglegesen le­hangolódtam. Ez magasabb havi díjat jelent majd. mint az áram- fogyasztás számlája, és valóban derekasan befolyásolja majd a „család költségvetését”.* Még szerencse, hogy tanácsa­ikkal segítségünkre sietnek. Hasznosak, köszönet érte. A Ezúton — úgy vélem, hogy a/, alábbi kéréseimet mások, víz- és csatornát használó fogyasztók ic magúkévá teszik — összefoglalom javaslataimat. A mi kis fogyasztásunk, az önök közös nagy fogyasztásához képest csak rész, részek kérdése. A meghibásodott lakás-bani ve­zetékeken , valóban elcsepeg, szi­TANFOLYAM = ŰJ SZAKMA! Alapfokú kazánfűtői tanfolyam, 115—140 C-fokon fűtő gáz-, olaj- és szilárdtüzelésű berendezések kezeléséhez. Jelentkezhet: Szakszervezetek Központi Könyvtára- Nyíregyháza, Szabadság tér 11. Telefon: 12-344/103. (1125) várog a sok víz. de mi ez ahhoz képest, amt egy valamirevaló nyomócsőtörésnél elszalad. Mi az a vízmennyiség, ami különbö­ző technikai beavatkozásokhoz szükséges (vezetékrendszer-mo­sás). Kérem, takarékoskodjanak ezzel a mi érdekünkben is. Hát­ha ezzel 1s kevesebb lesz a rezsi. Igen a rezsi: fogalmam sincs, hogy hányszor hány fő/év/ 120 000, — Ft foglalkozik átíagor san e két fontos szolgáltatással. Azt sem tudom, ki az. aki eb­be beleszólhat. Mert egy felesle­ges dolgozó is évi 10—12 000 m3 víz fogyasztását jelenti mindany- nyiunknak. és nagyon gyorsan milliós lehet ez a közös számla! — Bízom benne, hogy a fürdők deficites fenntartása nem befolyásolja a viz-csatorria díja­mat. Nagyon fájna, mert ugye­bár egész télen nagy ívben ömlik a víz. pl. a sóstói tavakba. Re­mélem, nem ivóvíz minőségűre tisztított víz! Ügy tudom hogy a város több helyről kap ivóvizet, amelyek nem ivóvíz minőségűek és nem egyforma távolságról kerülnek a közműrendszerbe. Vagyis van olcsóbb és van drágább víznye­rési lehetőségünk. Kérem, kever­jenek nekünk az „olcsóbb” ku­tak vizéből ivóvizet, s a drágáb­bat akkor hozzák be. ha feltét­lenül kell majd (csúcsfogyasz­táskor). A rendszereket tartsák úgy kar­ban. hogy az ne követeljen évenként újabb összeget. A múlt évben a PÉCS-i gépkocsi szinte egész évben az IRODAHÁZ előtt parkolt. Jő lenne tudni, milyen eredménnyel végezték el a csa- tornajavitásokat. Javaslataimat (remélem) annak érdekében tettem mindannyiun­kért. hogy költségvetésünkből „minél kisebb hányadot tegyen ki a víz- és csatornadíj”. Dr. Fodor József nyíregyházi Városvédő Egyesület titkára _Ezt tegyék be az újságba | Kevesebbet ér... i i i A JTffTMfTfffflH- r SZÉLES VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJA A KÖZÜLETEKET, VÁLLALKOZÓKAT VÍZ- ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉSHEZ SZÜKSÉGES TERMÉKEIVEL *fGF+ PVC tolózárak és idomok KM nyomócsövek és idomok KGE csatornacsövek és idomok Kis átmérőjű PVC nyomócsövek és idomok Cím: Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Nyíregyháza, Tó u. 2. sz. Telefon: 42/10-222/23 mellék Árukiadás: munkanapokon 7—13 óráig Ügyintéző: Molnár Rudolf (966)

Next

/
Thumbnails
Contents