Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
1990. március 3. Kelet-Magyarország 3 Pártok a Kelet-Magyarország kerékasztalánál Mi legyen a földdel, a tsz-ekkel? Milyennek ítélik a magyar, s ezen belül a megye mezőgazdaságának helyzetét, hogyan látják a következő lépéseket? — e téma körül zajlott az a vita, amit szerkesztőségünk szerda délután szervezett a megyében működő, a témakörben leginkább érintett pártok képviselőinek részvételével. A válaszadás lehetőségével ezúttal három párt élt. Csonka Zoltán az Agrárszövetség, dr. Gacsályi Csaba a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, dr. Kiss Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt színeiben fejtette ki véleményét. A pártfórumon elhangzottakat Balogh Géza főmunkatársunk zerkesztésében adjuk közre. Cs. Z.; Manapság már közhelyszámba megy arról beszélni. hogy válságban van a magyar gazdaság. Érvényes a mezőgazdaságra is. De itt nyomban le kell szögeznünk valamit: mi szenvedő alanyai vagyunk csupán a válságnak, de semmiképpen nem az okozói. A világszínvonalon termelő mezőgazdaságunk ma egyszerűen a létéért küzd. K. L.: Hogy mást ne mondjunk, az ágazat átlagos jövedelmezősége alig haladja meg a két-három százalékot, az iparé ennek a háromszorosa. Pedig a két ágazat tevékenysége között minőségi különbség van. s nem az ipar javára. Fejőstehénnek nézik az ágazatot Cs. Z.: Nem a szövetkezeti szektor lényegében van a hiba, mint ahogy azt manapság jó néhányan bizonygatni igyekeznek. Kevesen tudják, hogy például hitelt az idén a termelőszövetkezetek még nem kaptak. Pedig már márciust írunk! Az embernek sokszor az az érzése, a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat egyszerűen lehetetlen helyzetbe próbálják hozni igen sok helyen, hogy aztán elmondhassák- lám, ide jutott a korábbi rendszer büszkesége, a nagyüzemeken alapuló magyar mezőgazdaság. K. L.: A világban ma három olyan mezőgazdaságot ismerünk, mely állami támogatás nélkül működik: Ausztrália, Üj-Zéland és Magyarország. Mindezek ellenére tavalyelőtt például 68 milliárd forint volt a pozitív egyenlege a mezőgazdasági exportunknak. Ez a mezőgazdaság több mint tizenötmillió ember kínálati ellátását biztosítja ma is, és a világ legtöbb helyén bol- dogak lennének, ha olyan eredményeket produkálnának, mint mi. Nálunk azonban fejőstehénnek nézik az ágazatot, mely nem is lenne túlságosan nagy baj, ha nem sanyargatnák lépten- nyomon a szegény jószágot. A mezőgazdaság teherbíróképességénél az állam sokkal többet von el, s ez már tart hosszú évek óta. G. Cs.: Az előttem szólók állításaival sok mindenben egyetértek. De azt nem lehet tagadni attól függetlenül, hogy a mezőgazdaság produktuma valóban elfogadható — a falvak népe sokkal rosszabbul él. mint a városi ember. Én elismerem, hogy az állam mostoha- gyermekeként kezeli a mezőgazdaságot, de óriási hiba lenne minden gond okozójának a központi szabályzókat tekinteni. Rengeteg a parlagon hagyott föld, sok téesz évek óta megmagyarázhatatlanul veszteséges, a gazdaságok élére gyakran olyan vezetőket erőszakoltak, akik megítélésénél nem a szakmai tudás, hanem valamiféle politikai megbízhatóság játszotta a fő szerepet. K. L.: Én azt hiszem, a' magyar mezőgazdaságnak a kétségkívüli gondjai ellenére nincs szégyenkezni valója. Ha annyira elvetendő lenne, megkérdezem: a FAO, az ENSZ-tagszervezet miért ajánlotta, ajánlja a magyar szövetkezeti modellt követendő példaként a . fejlődő világ országainak? Termét szetesen mi is tisztában va gyunk azzal, hogy sürgős változtatásokra van szükség az ágazatban. Itt van például a tulajdonviszony, annyi vita forrása. Azt mondjuk: a téesztag tulajdonában lévő földdel a tag szabadon rendelkezzen, de a közös, oszthatatlan vagyon fölött a szövetkezeti tagságot, illetve a közgyűlést illesse meg ez a jog._ Önkéntesen társulni G. Cs.: Ha már e nagyon fontos ponthoz értünk, engedtessék meg, hogy elmondjam, miképpen látjuk mi a mezőgazdaság megreformálásának módjait. Minden termelőszövetkezet hívjon össze rövid időn beiül közgyűlést, melyen részt vehet és szavazhat minden földtulajdonos, akkor is, ha nem tagja a szövetkezetnek. A közgyűlés feladata az új vezetőség megválasztása. A tulajdonosok dönthessenek arról, mi legyen a földjükkel. Ha akarja, kiveheti Csonka Zoltán a téeszböl. reális díj fejében bérbe adhatja, vagy ha úgy látja jónak, akár értékesítheti is. Külföldről vámmentesen lehessen behozni mezőgazdasági kisgépeket, s azok gyártására ösztönözni kell a hazai gyártókat. Elő kell segíteni kisebb, önkéntes alapon társuló szövetkezetek létrejöttét; aki állat- tenyésztéssel akar foglalkozni, az földje fejében épületet és állatot kapjon Akinek nincs földje, de gaz- dákodni kíván, meg kell adni a lehetőséget, hogy bérelhessen. Egyébként ez a lehetőség, s az, hogy a föld értékesíthető, azt is eredményezheti, hogy munkát tudunk ajánlani az elbocsátotl szabolcsi ingázók egy részének, s megerősödhetnek az elnéptelenedő falvaink. .jCs.'Z.: A megyében jelenleg ' 19—22 százalék a mező- gazdaságból élők száma, az aktív, illetve nyugdíjas tsz- tagok pedig mintegy 90 ezren vannak. A jelenlegi helyzetben a mezőgazdaság aligha tud ennél több embert eltartani, meggyőződésem, hogy nem itt kell keresni a foglalkoztatási gondok megoldásának lehetőségeit. Sokan állítják, hogy például a kézimunka-igényes 'kultúrák termesztésének fokozásával jelentős számú ember találhat kereseti forrást. De .'£<’» - rém, ez a megye nem hír ei például még 3 ezer hektár dohányt, vagy több száz hektárnyi gyógynövényt. Itt kell elmondanunk az egyik aggá- Jj’unkat. is: a munkanélküliséget néhány párt vidékre akarja toloncolni, a nagyvárosok és az ipar gondjait a falvak rovásásra kívánja megoldani. Engedtessék meg, hogy e helyütt is leszögezzük, szerintünk melyek most a legfontosabb feladatok. Álláspontunk szerint kártalanítani kell a megváltott földek régi tulajdonosait; az jegyen a tulajdonos, aiki a földet műveli; a vidék pedig ne Gacsályi Csaba váljon szociális lerakodóhellyé. Mint ahogy azt néhány hatalomért versengő párt szeretné. K. L.: Az MSZMP álláspontja szerint semmi esetre sem szabad elfogadnunk többek között a kisgazdák álláspontját, akik a földtulajdon 1947. december 31—i állapotát szeretnék visszaállítani. Ebben a megyében a telekkönyvezés akkorára nemhogy befejeződött volna, éppen csak elkezdődött. Ú| tulajdonosi szemlélet Cs. Z.: Alföldeknek negyvenöt-negyvenhat »százalékát te- lekkönyvezték -abban az eszír . téridőben. K. L.: Folytatom egy furcsa példával: Tiszavasváriban a telekkönyvezés mindenféle változás ellenére még 1963-ban sem fejeződött be. Ha belegondolunk, elfogadván az új földrendezést, a háború előtti viszonyok is visszajöhetnek. Amikor a megye földterületének hatvan százaléka, mindössze 1300 család kezében volt. míg 90 ezer embernek alig több mint tizenkét százalék jutott. 17 ezer cselédet, 47 ezer napszámőst tartottak számon, s a mezőgazdaságból élő családtagok éves jövedelme — 1938-ról van sző -r rtem érte el a 170 pengőt. Ezt akarjuk? S megkérdem:’ ha kiosztják a földet, mi lesz a termelöszövetkezet-tagsági címen szerzett nyugdíjakkal, járadékokkal ....'? G. Cs.: Minden nyugdíj, így a földjüket visszaigénylő téesz-tagok nyugdíja is munkával és nyugdíjjárulék fizetésével szerzett olyan jog, amely semmiféle címen nem vonható vissza. A földjüket visszaigénylő, s visszakapó tagoknak csupán a jelenleg 3858 forint összegű öregségi, Kiss Lajos illetve a 4350 forintnyi munkaképtelenségi járadékát lehet megszűntetni. Ha már e bonyolult témakörnél tartunk, hadd ismételjem meg pártom nagyon egyértelmű álláspontját. Mi egyáltalán nem vagyunk a szövetkezés ellenzői, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket sem akarjuk mindenáron felszámolni. De mindenképpen új tulajdonosi szemléletet szeretnénk meghonosítani, többek között azért is, 'hogy végre elégtételt kapjon az a sok százezernyi ember, akiket leírhatatlanul nagy igazságtalanság ért az elmúlt évtizedekben. S még egy: a kisgazda párt földhöz kívánja juttatni a földnélküli tagságot is, szerzett jogon, a munkájuk revén létrejött vagyonnövekmény jnevesítésér «31.0 A tl/tT 0Tk ‘ I K? tíriéhr GÜTCsályi doktor kívánatosnak tartotta, hogy* a közgyűléseken rész vegyenek és szavazzanak a tagsági viszonnyal nem rendelkező földtulajdonosok is. Ezt mi ellenezzük, a döntési jog szerintünk csak a tagságot illeti meg. A közös tulajdon nevesítése most fo- folyik — itt elképzelhetőnek tartjuk, a közgyűlésen olyan döntés születik, hogy esetleg a megváltott földeket is visz- szaadják a volt tulajdonosoknak. De többek között csak akkor, ha a volt gazda a téesz ben dolgozik, vagy nyugdíjas,-' vagyi’taelyben lakik. Azt elutasítjuk, hogy például egy távoli városban élő is visszakapja az időközben megváltott földet. Mert ő egészen bizonyos, hogy azon csupán nyerészkedni akar majd. A falvakban pedig csak halmozódik a szociális feszültség. K. L.: Jöhet itt bármilyen párt, bármilyen programmal, a magyar gazdaság fellendítése csak az eddig elért eredményekre alapozódhat, csak az eddig felhalmozott nemzeti vagyon képezheti az igazi forrását, s a magyar ember legendás munkaszeretete. Segíti kezekkel Ha valaki munkaképtelen, rokkant. azaz lét- fenntartását nem tudja biztosítani, vagy váratlanul olyan helyzetbe kerül, amiből csak segítséggel tud kilábalni, szükséges a támogató kéz. Ha nincs olyan hozzátartozó, aki ezt nyújthatná, a városi tanácsok szociálpolitikai osztálya teszi, hivatalból. Rendszeres szociális segélyben azok a nagykorú állampolgárok részesülhetnek, akik hatvanhét százalékban, vagy annál súlyosabban rokkantak. A magányos és idős emberekre is gondoltak. A nők hatvanöt, a férfiak hetven év felett kaphatják a támogatásnak ezt a formáját. A kulcsszó a munka- képtelenség. Aki tud munkát végezni, amelyből eltarthatja magát, nem kap rendszeres segélyt. Ennek összege egyébként hetven év alatt 3990, felette 4350 forint. Nagyon fontos, hogy csak az kaphatja, akinek nincs olyan családtagja. aki támogathatná. Ha a támogatottnak van olyan családtagja, akit neki kell eltartaniaO), akkor kiegészítő segélyt állapítanak meg. A félreértések elkerülése végett meg kell említeni. hogy ez gyerekekre nem vonatás Ifjúságvédelmi Intézet gondoskodik. Esetenkénti segéllyel az átmenetileg veszélybe kerülőket támogatják. Tüzelőt kell, venni a télre, ruhát. gyágysisoi'D, Nem, lehet éyeptg., -hatnál többször esetenkénti segélyt kérni, amelynek összege a rendszeresnél nem lehet magasabb. Ha a tanácsok gépesítése azt a fokot eléri, hogy bármely gondozottról az adatok néhány perc alatt összegyűjthetők. akkor megoldható lesz. hogy az esetenkénti segély kérésekor akár azonnal pénzt kaphasson a kérelmező. Csak a kérelmet és a nyugdíjszelvényt kell maid bemutatni. Ezután a tanács szakemberei megvizsgálják, valóban jogosult-e rá. Talán az egyik legnagyobb segítség manapság az ég felé kúszó gyógyszerárak mellett az úgynevezett közgyógyellátásra jogosultság megállapítása. Érthetőbben ez az ingyenes gyógyszerellátás. Akinek keresete, anyagi háttere nem teszi lehetővé a szükséges gyógyszerek megvételét, az a tanácson kérhet az ingyenes ellátásra jogosító igazolványt. T. Z. Kristály készül Növeli tőkés exporttermelését és dolgozóinak létszámát a Pannonglass Ipari Rt. vásárosnaményi üveggyára. Ezt a jelentős előrelépést a közelmúltban átadásra került mintegy 65 millió forintos beruházás tette lehetővé. Elkészült a három tonna kapacitású ólomüveg olvasztó kemence a hozzá tartozó hutacsarnokkal és kiszolgáló létesítményekkel. Az új beruházás jelentősége, hogy hazánkban ez az első tiszta elektromos olvasztású kemence, amely a legigényesebb nyugat-európai elvárásoknak is megfelel. A beruházás létesítése a megyei tanács 26 milíió forintos területfejlesztési hozzájárulásával létesült, s így 140 új dolgozónak adnak munkát. Képünk az új olvasztókemencéről készült. (Elek Emil felvétele)
