Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-01 / 51. szám
1990. március 1. Kelet-Magyarország 3 Közel 45 millió forint értckü árukészlet áll a vevők rendelkezésére az Amfora Nyíregyházi Kereskedelmi Vállalatnál, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét látja el termékeivel. Képünk a bő választékkal rendelkező mintateremben készült. (Harasztosi Pál felvétele) A lélek felemeléséért Tollat fognak a lelkészek TÖBB KÉRDÉSBEN JÖINDULATÜ vitát váltott ki Seregély István egri érsek nyilatkozata azon a találkozón, melyet a Heves megyei Népújság szerkesztősége a napokban rendezett Egerben. A megyei lapokat ott képviselő újságírók közül többen visszakérdeztek. hogyan is értelmezhető egyik-másik kijelentés. Ilyen volt például Seregély Istvánnak az a megállapítása, hogy ma Magyarországon a társadalomnak legfeljebb 5—10 százaléka képes arra. hogy az egyházak által jellemesnek mondott módon éljen. Vagyis a munkáját tisztességgel, becsülettel végezze el és teljes értékű legyen az élete. Mivel indokolta ezt? Azzal, hogy hazánk mély erkölcsi válságban van, miután az elmúlt évtizedekben az erkölcsről megbízható fogalmat egyetlen iskola sem tanított, vagy amit annak mondtak, az nem az volt. Hazánkban negyven évig nem volt lehetőség arra. hogy az egyházak, amelyek kétezer éve tanítják az erkölcsöt, bekapcsolódjanak az oktatás folyamatába. Az erkölcs tanítása nélkül nőttek fel a generációk és ez meglátszik a társadalom morális állapotán. A másik, vitára okot adó megfogalmazásban Seregély István azt fejtette ki. hogy kb. húsz év múlva tud majd hazánk felmutatni egy olyan nemzedéket, amelyik megfelelő morális tartással, erkölcsi értékekkel rendelkezik. Szerinte ennyi időre van szükség a mára kialakult erkölcsi állapotok miatt ahhoz, hogy a mostani újszülöttek begyakorolhassák az erkölcsös életmódot. Az egyháznak az az álláspontja: az az ember fogja az azután következő negyven-ötven stb. évet értékesen megélni, aki az első húszat erkölcsös neveltetésben élte, éli át. Az átmeneti időszakban addig csak a keresztény családok tudnak eredményeket felmutatni, illetve a hatalomtól való félelmüktől most megszabaduló vallásos emberek nevelő hatása érvényesülhet. TÖBBEK KÖZÖTT EZEKKEL AZ IDÉZETT GONDOLATOKKAL kezdődött el a dialógus a katolikus egyház és a vidéki napilapok között az Egerben és Heves megyében megjelenő Népújság kezdeményezésére. A szerkesztőség meglévő társadalmi igények kielégítésére hívta össze az országos értekezletet. hogy a hazánkban tapasztalható erkölcsi válság leküzdéséért a megyei lapok mozgósítsák a vidék lakosságát. Mint azt Kaposi Levente főszerkesztő bejelentette, nyitni kell a megyei lapoknak, nagyobb teret kell adni a segítségüket kínáló egyházaknak a közeledésre, hogy a csaknem másfél milliós példányban megjelenő napilapok közvetítésével az egyházak tanítása eljuthasson a lapok több mint hat milliós olvasótáborához. Természetesen nem arról van szó, hogy ezután a megyei lapokban elszaporodnának a vallási, egynázi témájú írások, hanem arról, hogy kár lenne visszautasítani a nevelésben, a lélekmentésben, az erkölcsi kifejlesztésben nagy tapasztalatokkal rendelkező egyházak, lelkészek felkínált segítségét. A KATOLIKUS EGYHÁZ ELSŐSORBAN az erkölcs és az értékek védelmében lép fel, a jövő beteljesedését szolgáló család, társadalom, európai mentalitás érdekében. Felajánlották például, hogy a szerzetesrendi gimnáziumok diákszövetségei jelentkeznének írásaikkal és lehet számítani több ezer katolikus értelmiségi sajtószereplésére. A jövőben előzetes tervek szerint gyűjtenek össze ilyen témájú cikkeket egy publikációs bankban Egerben. A cikkeket a Népújság munkatársai gondozzák, szükség és igény szerint azokkal segíteni tudják a megyei lapokat. Azon kívül arra kérte a katolikus egyház az újságírókat, hogy munkájukban engedjék érvényesülni a vallásos emberek iránti tapintatot és türelmet, a szeretet parancsát. Tapasztalatuk szerint „a hallgatag tömegnek” szüksége volna olyan kapaszkodókra, amelyek a mindennapi élet gyötrő gondjait elviselhetőbbé teszik — és ilyen példákat lehet találni a hívő emberek között. Baraksó Erzsébet „Jövőre esak magamnak tartok” Csak a süldő hízik, a buksza nem „Semmit sem adnak érte! A legszívesebben szélnek ereszteném mindet” — jött ki egy férfi felindultan a nyíregyházi vásártér mérlegházából. S hogy kire haragszik? A ködre, a fuvarosra, mert késett és drágán jött, a disznókra, amelyeknek nem akaródzott lemászni az utánfutóról, de a legjobban ezt az egész világot szidja, mert nincs a munkájának értéke.________________________ Csütörtök reggel hét óra. A Zsiguliik és a Trabantok utánfutójában nyugodtan fekszenek a leadásra váró malackák. Csak a sorra ke- • Tülök visítoznak, amikor a szakértő kezek a mérlegre tessékelik őket. Oszlánszki Sándor Sóstóhegyről nyolc darabot hozott be. Már túl van azon, hogy dühös legyen, eddig negyvenet-ötve- net nevelt évente, de úgy döntött a jövőben csak saját szükségletre hizlal. Legalábbis addig, amíg az árak így alakulnak. Nincs rajta nyereség — A takarmány ára rendszeresen emelkedik — mondja. — De nincs megfizetve a munkadíj sem. Jó, ha egy disznón ötszáz forint a nyereség, ehhez nincs se ünnepe, se estéje, se reggele a termelőnek. Ki az, aki elmegy ma ötszáz forintért napszámba?! Az érkezők jól ismerik egymást, paroláznak, és egyre többször hangzanak el a: mi lesz? Ti, hogy döntöttetek? — kérdések. Ujj Béla nyíregyházi magánfuvarozó ebben az évben először szállít négy darab sertést. — Még otthon van harmincnégy — veszi át a szót a fuvarozó. Óvodából, iskolából hordok ételhulladékot, s van egy kis földem is, ahol tököt és kukoricát termelek. Mégis meg kell — az ezer forintnál többe kerülő — tápot vásárolni, mert nem mindegy, hogy hét hónap helyett öt hónap alatt hízik meg a jószág!. Az ember fogódzik mindennel, hogy megéljen. Nincs ezen nyereség, legfeljebb egyben látjuk a pénzünket, írok minden kiadást, mely fehéren-feketén kimutatja a ráfizetést. Egy jó malac ma már két-három ezer forintba kerül. Az épületben Ka- rahuta Lászlóval, a nyíregyházi ÁFÉSZ felvásárlójával vitatkozik az egyik termelő. — Gyakori az „incidens”? — Csak akkor van vita, ha valaki a mérlegen akarja hizlalni a disznóját. A többség jól előkészített állatot hoz, amit velünk szerződött. Mára 145 darab átvételét tervezzük. Az alapár kilogrammonként hatvanöt forint, erre jön az árkiegészítés — melyet egy-egy község termőföldjének aranykorona értéke határoz meg — például Nyírtelek-Nagycserkesz egy fillért sem kap, míg Nyíregyháza 1,93, Kótaj pedig 3,88 százalékot. Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy a fel- vásárlási ár emelésével ez a támogatás „arányosan” csökkent Szükséges egy állatorvosi igazolás is, mely azt bizonyítja, hogy a jószág állategészségügyi szempontból egészséges. Ez amolyan modern „rédiapótló”. Szükség esetén előleg A Húsipari Vállalat nyíregyházi kirendeltségének vezetője, Hegedűs Béla ismeri a gondokat. — Mi minden egyes sertést felvásárolunk, az árat negyedévenként hirdetjük meg. Szükség esetén 1500 forint előleget adunk. Ez évben 73 ezer sertés kerül osztályunkra, és biztosan állíthatom, nem lehet a jövőben húshiány! Emelkedett a felső súlyhatár is öt kilogrammal, ennek ellenére a tapasztalatok szerint a sertés jövedelmezősége nem javult. A táp ára minden felvásárlási ár növekedésekor emelkedett. Év végén a termelők kivártak, de ma már élénkül a kínálat. Más felvásárlók is bejönnék a megyébe, magasabb ösz- szegekért veszik meg a disznókat, de ők nem tudják a folyamatosságot garantálni. Kocáért hízó — A termelőkkel a kapcsolatunk jó — teszi hozzá a kirendeltségvezető — de meg kell érteni, a felvásárlási árhoz még nagyon sok minden hozzájön, ami növeli a hús árát. Amennyiben 1 forinttal emelnénk a felvásárlási árat, ez 1 százalék áremelést jelentene. Ezért elgondolkodtató a vállalat részéről, hogyan döntsünk. Ez évtől megszűnt a tarka és a fehér sertés közötti különbség. A termelőknek kocaki- helyezéssel segítünk, ami azt jelenti, egy darab első osztályú kocáért négyezer forintot kell fizetni, valamint két darab hízót kell leszerződni és leadni. Bár a nagy kereslet miatt jelenleg kevés a kocánk. Dankó Mihály Tiszahús a tengizieknek AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ!/ Csak nálunk! E—H JELŰ FÖDÉMGERENDA 20% engedménnyel kapható TÜZÉP-telepeinken: Kemecse: E—H 48-as Mátészalka: E—H 24-es Fehérgyarmat: E—H 48-as Amíg a készlet tart! 4 nyüszítés halk vinnyogásra váltott. A lépcsőházi este megszokott hangjaiban ez ismeretlennek tűnt. Bár a lakótelep negyedik emeletén már láttak-hallot- tak egy-két dolgot, most mégis csoda történt. Az egyébként zárt ajtók sorra nyíltak. A hideg kövön ácsorgó kiskutya reménykedve sandított a résnyire táguló otthonokra. Egy pillanatra megcsapta a kiáramló meleg. A fiatalasszony később ért haza a szokásosnál. Hangosan csörgött a kulccsal, már menet közben átnézte az aznapi postát, és szinte a sötétben nyitotta a bejárati ajtót. A nyüszítést már nem hallotta, de majdnem hasra esett a sötétben kuporgó kiskutyában. A meglepetéstől alig jutott szóhoz. A parányi korcs teljesen átfagyott, igazából megmozdulni sem volt ereje. A simogató kezekre még emlékezett... Valami csodálatos melegségben eszmélt. A kimustrált párnára ültette az asszony. Meleg tejet erőszakolt a szájába. Etellel még nem merte megkínálni a láthatóan nagyon lesoványodott kiskutyát. Nokika — merthogy az asszony azonnal elnevezte a kis jószágot szeme megtelt hálával, és alig tudta kifejezni a rátörő érzelmeket. A váratlan otthonra találástól, a melegtől, a zamatos tejtől es a becézgető gazda szavaitól úgy eltelt, hogy hamarosan kis tócsa éktelenkedett alatta. S újabb csoda! Nem szidták meg érte. A kiskutya hamarosan kapott egy dobozt, benne puha párnát. A zuhanyozást még furcsállotta — előző életéből kimaradt ez a gyönyörűség —, de mire a hajszárító átmelegítette ' a bundáját, mar félálomban volt. Hamarosan virágok közt futkosott, pillangókat kergetett és halk morgással forgolódott pihe-puha ágyában. Az asszony törte a fejét. A kiskutya szüszo- gása annyira otthonossá tette a lakást, hogy gondolkodóba esett: mi legyen a kis jövevény sorsa? Késő este jött meg c férj. — Mi legyen Noki- kával? — fogadta vacsora helyett kérdéssel a felesége. — Mi lenne? Most éjszaka van, reggel majd meglátjuk. Ám hajnalban halk neszezésrc ébredtek. Noki csendben feltérképezte a lakást. Figyelmét különösen a konyha kötötte le. Bársonyos tappancsain besettenkedett a franciaágyhoz és le nem vette szemét új gazdáiról. Boldog csaholással szaladgált körülöttük. Férj és feleség egymásra nézett, persze, hogy marad. No- kika sorsa eldőlt. Tóth Kornélia Ki gondolná, hogy a Ten- gizben dolgozo magyar munkások a varsánygyüreí Tiszahús Kft. termékeit fogyasztják. A napi 50 vá- gottscrtésből elsősorban feldolgozott töltelékárukat szállítanak a Borsodi Vendéglátó Vállalat által Ten- gizbe. <Eíek Emil felvétele) Bfiviil a jánkmajtisi takarék Közel két évtizede alakult a Jánkmajtis és Vidéke Takarékszövetkezet. Az árvíz után épített irodaházat időközben kinőtték. Ma már 30 községben vannak részvényesei a takarékszövetkezetnek mintegy 7700-an. A székhelyközségi irodaépületen, az ügyfélforgalom lehetőségeit javítandó, emelet- ráépítéssel — újabb helyiségeket alakítanak ki. A munkálatokat nyárra befejezik.
