Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. március 21 A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) Agrárprogram (II.) A földtulajdoni állapotok vis­szaállítása, mindenféle térítés, vázrajzkészítési. illetve egyéb díj. vagy illeték követelése nél­kül vonatkozzon a kényszerből felajánlott, illetve a néhány évi földjáradék összegével ..meg­váltott”, valamint az ingyenesen felajánlott földtulajdonra is. Ha a nagyüzem kezelésében van a helyreállított tulajdonú föld, az aranykorona képezze a földva- gyon értékét, ugyancsak ez szol­gáljon a földtulajdon nagyságá­nak megállapítására, ha utak lé­tesítése, majorok, öntözőtelepek építése, halastavak létesítése, vagy építési telekké való átalakí­tás miatt a tulajdonos már nem az eredeti földjét fogja vissza­kapni. Követelmény az is, hogy a kiadandó földterület számotte­vően ne térjen el területében sem az eredeti tulajdontól, művelhető- sége, megközelíthetősége is ha­sonló legyen. Nem lehet akadálya földtulaj­doni programunk végrehajtásá­nak a nyilvántartások hiányos­sága sem, ugyanis — az egyéb­ként sem selejtezhető telek­könyvi iratok, térképek, birtok­ívek, tulajdoni lapok mellett — a közokiratok, a magánokiratok az adásvételi, illetve ajándéko­zási szerződések, örökösödési iratok, közjegyzői és bírósági akták, államigazgatási és adó­ügyi dokumentumok, valamint a falun élők megbízható visszaem­lékezései mind, mind bizonyíté­kai a korábbi tulajdoni állapo­toknak. . Mivel mind a tsz-ek, mind az állami gazdaságok közös vagyo­nának megteremtése a föld cs az ott munkát végzők tevékeny­ségének az eredménye, ezért — a földtulajdon visszaállítása után fennmaradt — közös va­gyon a tulajdonosok és az aktív dolgozók, illetve tsz-tagok között osztandó szét vagyon-, vagy részjegyek formájában. Célkitű­zéseink szerint a volt állami tu­lajdonú, illetve magántulajdonba vissza nem kerülő termelőszövet­kezeti és állami gazdasági földek a falusi, illetve városi közbirto­kosságok közösségi tulajdonába kerülnének, mint fel nem osz­tott földek. Az állam, a közbirtokosságok, illetve állampolgárok közösben hagyott földién és termelőeszkö­zeivel gazdálkodó tsz-ek üzleti alapon végeznék mindazokat a tevékenységeket amelyekkel a magángazdálkodók szántási-ve­tési, aratási, felvásárlási és érté­kesítési igényeit kielégítené, és tovább végezné megmaradt me­zőgazdasági, ipari és szolgáltató tevékenységét. A nyereségből tartaná fenn a tsz a gépparkot és az üzemeléshez szükséges ap­parátust,. vásárolnának új gépe­ket, építkeznének és osztanánk fel a jövedelmet. Az állami gazdaságok feladatát a növénynemesítés-, és szaporí­tás, kutatás, valamint az állat­egészségügyi. ellátás képezné, a magántulajdonban álló, illetve közbirtokossági tulajdont képező földterületen. A nagyüzemek feladata lesz még a gazdák és társaságok által igényelt szelle­mi szolgáltatások biztosítása, a termelési technológiák ismere­teinek átadása, gépek, anyagok, eszközök, vetőmagvak és nö­vényvédő szerek beszerzése, a megtermelt termékek értékesí­tésének megszervezése. A tsz-ekben és az állami gaz­daságokban a tényleges tulajdo­nosok dönthessenek a föld és a vagyon hasznosításáról, a tech­nológiai sajátosságok figyelembe vétele mellett a számukra leg­hatékonyabb vagyonhasznosítási formák, érdekeltségi rendszerek és szervezetek kialakításáról. A nagyüzemekre, azok termelőesz­közeire és szolgáltató tevékeny­ségükre mind az országnak, mind az ggyéni gazdáknak és vállárfé&zóknak a jövőben is szüksége A földtulajdon és agrárreform most vázolt rendelkezésével el­kerülhető" a tsz-ek és állami gazdaságok szellemi és termelő­kapacitásának irracionális fel­számolása, a nagyüzemek szét­verése, az élelmiszer-termelés átmeneti csökkenése. Az azonos esélyegyenlőség, a szektorsemle­gesség megteremtése után maid eldől, hogy ki termel jobb minő­ségben és olcsóbban: az önma­gának felelős, gazdatudattal bí­ró magántulajdonos, vagy a si­kerélménytől és földiétől meg­fosztott bérmunkás? Ez azonban eddig sem volt kétséges, hiszen ma is Magyarországon, a termő- terület 8%-án gazdálkodó kister­melők állítják elő a mezőgazda- sági termékek 40%-át. A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Elnöksége megbízásából dr. Gacsályi Csaba Bársonyszék helyett Az Agrárszövetség programját a valóságos helyzetre alapozza. Céljai elérhetőek, számonkérhe- tőek. A mezőgazdaságot, a hal­mozottan hátrányos helyzetű vi­déket akarja fejleszteni. El akar­ja érni a Bereg különleges gaz­dasági övezetként való kezelé­sét. Ez adókedvezményt,“ ked­vezményes hitelt, alanyi jogon járó pénzügyi finanszírozást je­lentene az itt élőknek, melyek­hez a nyilvánosság ellenőrzése mellett, normatív alapon Tehet-' ne hozzájutni, így lehetővé vál- na az infrastruktúra gyorsabb fejlesztése, új munkahelyek lét­rehozása. Mérséklődne az or­szág többi részéhez viszonyított hátrányunk. Ilyen formában is védeni kívánjuk a paraszti szor­galom által létrehozott érdeke­ket, és biztosítani a további gya­rapodásukat. El akarjuk érni az ágazatban a termelés, feldolgo­zás, értékesítés szerves- össze­kapcsolását. Ehhez viszont gyors szervezeti, technológiai, techni­kai megújulás kell. Ennek elő­segítésére létre akarjuk hozni a helyi termékeket feldolgozó élel­miszeripart, a kapcsolódó érté­kesítési rendszerrel együtt. A kereslet-kínálat törvényein alapuló piacgazdaság a mi cé­lunk is. Mindezt azonban máról- holnapra, varázsütésre, nem le­het megteremteni. Ehhez nem fenyegetőzés, mindennek a fel­forgatása, hanem kemény, szak­tudáson alapuló munka kell. Az Agrárszövetség — az igen csak tövises ,, bársony székhez” való ragaszkodás nélkül — ilyen program alapján kíván dolgoz­ni. Ez a vidéken élőknek, kö­zöttük a termelőszövetkezeti ta­goknak jobb megélhetést bizto­sít. Elismeri a vegyes tulajdon létének, s az ezen alapuló tisz­tességes gazdasági verseny­nek a szükségességét. A program alapján létrejövő fejlődés lehetőséget ad a fiata­lok munkahely- és lakásgondja­inak enyhítésére, a nagycsaládo­sok, tsz-nyugdíjasok támogatá­sára. Ehhez a programhoz nem kérjük más pártok támogatását, hanem kérjük a vidék józan gondolkodású választóinak sza­vazatát. Ábrók Imre az Agrárszövetség képviselője­löltje 8. sz. választókörzet Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül. DR. BODNAR Ákos, a Hazafias Választási Koalíció 2. sz. választó- kerületi képviselőjelöltje március 21-én. szerdán 16,30-kor Nyíregy­házán. a Prága utcai közösségi házban találkozik a nyugdíjas- klub tagjaival, s egyben orvosi tanácsokat is ad. Március 22-én. csütörtökön 17,30-kor Kálmánhá- zán, a művelődési házban tisz­telettel várja a község választó- polgárait. „A lakosság többsége nem tagja egyetlen pártnak sem..." Megbecsülni a tisztességet Képviselőjelölt a Haiafias Választási Koalíció programjáról A LAKOSSÁG UNJA MÁR, hogy a pártok vetélkednek, ígér­getnek, közben pedig emellced- nek az árak, mozdulatlanul áll a gazdaság, s a 20 évvel ezelőttire esik vissza életszínvonalunk. És ez még nem a végállomás. Féle­lem, feszültség, bizonytalanság érződik az emberek hangulatán, mert idegesítőek a megbélyegzé­sek, amelyek sokak szemében megkérdőjelezik a pártok prog­ramjainak komolyságát. Tulajdonképpen ezért meg­nyugtató, amikor a Hazafias Vá­lasztási Koalíció programjában meghirdeti a méltóságot, a mun­kát, a létbiztonságot. A máltósá- got, egymás iránti tiszteletet, mert Európának nem a most mutatott magatartásunk keil. Bi­zonyára letisztulnak majd ezek a folyamatok, ám addig sokat veszíthet korábban szerzett nép­szerűségéből Nyugat előtt orszá­gunk. NAGY FELELŐSSÉGET VÁL­LALNAK ebben azok a képvise­lőjelöltek, akik a Hazafias Vá­lasztási Koalíció színeiben kel­tek versenyre, ök magatartásuk­kal, munkájukkal eddig is kiáll­ták a próbát. S most — mert ilyen nagy a szétziláltság — mi összefogásra, józanságra buzdí­tunk. Azt tapasztalom, hogy a lakosság körében kedvező fo­gadtatásra talál, ha józanul gon­dolkodó, józanságra intő képvi­selőjelöltek szándékairól hall, függetlenül attól, hogy melyik pártból jött. s elutasítja a meg­bélyegzéseket. a leszámolásra irányuló törekvéseket. Kemény intézkedések születtek sorsunk jobbra fordításáért, a további romlás megállításáért. Ezeket nem jókedvében'szavazta meg az Országgyűlés. Ha lett vol­na könnyebben megjárható út, ha esélyt láttunk volna, kisebb ter­hek viselésével eljutni a célhoz, nyilvánvalóan' kedvezőbb dönté­sek is születhettek volna. Elin­dult azonban egy folyamat, amely a felzárkózáshoz, a kilábaláshoz szükséges és ezt tovább kell foly­tatni majd az új parlamentben. Ezért fogadtam el a felkérést, mert úgy érzem, hogy , c folya­mat továbbviteléhez, a megol­dáshoz nekem is van további mondanivalóm. A HAZAFIAS NÉPFRONT me­gyei bizottsága 1988-ban letette a kormány asztalára a hátrányos helyzetünk megoldására kidolgo­zott javaslatokat. Sajnos azóta nem sok minden történt. A ko­rábban megindult elszegényedés felgyorsult, ezért dolgoztunk ki új gazdaságpolitikai programot, de van programunk az oktatás­ra. a munkanélküliség elleni küzdelemre és különösen erre, mert ez hozhat a családokra is nagy tragédiát. Az elszegénye­dést szociális intézkedésekkel nem lehet megakadályozni. Erre sokrétű gazdasági program kell. Tudjuk, óriási gondokkal küzd az egészségügy, ami szintén hát­rányos helyzetünkből fakad. Agyondolgozottak az emberek, így nálunk nem a kórházi fej- lesztésekre, hanem a helyzet megváltoztatására kell fordítani a gondot, hogy egészségesebbek legyünk. Azért tettük le a kor­mány asztalára programunkat, hogy döntéseiket próbáljuk befo­lyásolni. Tudjuk, hogy ehhez pénz kell, tudjuk, hogy a gaz­daság szerkezetének megváltoz­tatása sem egyszerű dolog. MOST A VÁLASZTÁSOK EI,ÖTT sokan szemünkre, régi képviselők szemére vetik, hogy elfogadtunk egy antidemokra­tikus választási törvényt, amely csak a pártokat tiszteli. Sok kispárt is ezen a véleményen van és tulajdonképpen mi is így A független Jelölt öt kérdése 1. Véletlen lenne, hogy a me­gye MINDEN választókerületé­ben állítottak a polgárok pártok­tól független képviselőjelöltet? — Dehogyis véletlen: a megye közel félmillió választójának nagy-nagy többsége ugyancsak pártonkívüli! ök olyan embert akarnak a parlamentben, aki nem a pártja szekerét TOLJA — hanem a választói szekerét HÜZZA. 2. Vajon egyforma eséllyel in­dultak a független jelöltek a pártok embereivel szemben? — Nem! A pártok jelöltjeinek többségére KÉTSZER lehet sza­vazni: az egyéni és a területi listán is. Sőt! Ha egy pártjelölt veszít, a rá adott szavazatok az országos listán újabb képviselőt juttatnak a parlamentbe! Lehet, hogy épp azt, aki alulmaradt az egyéni versenyben! 3. Csák a frártóK * ‘képvisölhet­nek igazi erőt az Országgyűlés­ben? — Nem! A pártoktól füg­getlen, kizárólag a választóihoz tartozó képviselők komoly erőt jelentenek: felül tudnak emel­kedni a kicsinyes párttorzsalko­dásokon (amiből sajnos, lesz bő­ven). A mérleg nyelvét játsszák, amikor arról kell dönteni, hogy a pártok hatalmi érdekéi avagy a párton kívüli emberek érdekei fontosabbak-e. 4. Be tudják juttatni a parla­mentbe a CSAKIS őket képvise­lő függetleneket a választók? — Igen! Ha az egyéni jelöltek lapján abba a kockába teszik a keresztet, ahol a FÜGGETLEN szó áll a név mellett. A pártok­nak nincs vesztenivalójuk, hi-* szén rájuk a másik lapon lehet szavazni! 5. Végül: esélyesnek tartom-e magam választókerületemben ki­lenc pártjelölttel szemben? — Igen! 16 éve újságíróskodom, alaposan megismertem „alulról- felülről” Nyíregyháza és környé­ke kis és nagy gondjait egy­aránt. Hivatásom eddig is a poli­tika részesévé tett — és ott mindig az EMBEREK oldalán álltam. A mai jelöltek nagy ré­sze járatlan a közéletben — egy részük pedig olyan politikát szolgált, amely romlásba vitte a hazát. Az öndicséret távol áll tő­lem. De azt tudom, és bízvást ígérhetem (még ha az ígéretek­kel teli is puttonya mindenki­nek . . .): helytállók a küzdelem­ben. és kiállók a választóimért. Nem a hatalomvágy mozgat — hanem a tenniakarás. Tarnavölgyi György független jelölt (2*. sz, vk.’Nyíregyháza) éreztük, de a parlament tiszte­letben tartotta a nemzeti kerék­asztalnál született megállapodáso­kat. Ezen már nem lehet vál­toztatni, ezért döntött úgy a Hazafias Népfront, hogy válasz­tási koalíciót hoz létre, s így vesz részt a választásokon. A lakosság többsége nem tagja egyetlen pártnak sem, ezért nem is tartjuk helyesnek, hogy a pártok a nép nevében beszélnek, mert nincs olyan tömeg mögöt­tük. Koalíciónkhoz csatlakoztak tömegszervezetek, mozgalmak, amelyek nem akarnak pártok lenni, de bele akarnak szólni az ország életébe. Nem hatalmat akarnak, hanem azt szeretnék, hogy a döntésekben ott legyen a véleményük. A mi országos lis­tánkat a népfront Országos Ta­nácsának elnöke. Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter veze­ti, aki Európában Is elismert szakember. EGYÉfíI PROGRAMOM: viSZ- szaszerezni a családok anyagi biztonságát és belső békéjét, megteremteni a munka joga mellé a munka lehetőségét, visz- szaszerezni az emberek hitét és a hit tiszteletét, megbecsülni az emberi tisztességet, bármi le­gyen is az ember hite, politikai meggyőződése, bőre színe vagy társadalmi rangja. Befejezésül azt kívánom, hogy mindenki mondjon igazat most a választás előtt, s vállalja teg­napi arcát majd holnap is. Soltészné Pádár Ilona, a 4-es számú választókerület képviselői elöltjé, Hazafias Választási Koalíció Nyers Rezsi) Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) — Vannak akik elfelejtik, hogy ez a párt mit tett a re­formokért, vannak, akik a március 15-e ünnepét is arra használták fel, hogy kifejez­zék különállásukat a Szo­cialista Párttól. Pedig ez nemcsak 10, hanem 15 millió magyar szempontjából káros, mert olyan feladatok előtt áll az ország, mint a gazda­ság teljes rekonstrukciója, amit nem lehet az ország egyik felének megoldani, minden ember munkájára szükség van. ' A párt választási esélyeiről szólva írem bocsátkozott jós-, lásokba Nyers Rezső, hanem azt mondta: kérjük az em­berektől a bizalmat, s jel­ajánljuk szolgálatainkat. Amennyi -bizalmat kapunk, aszerint cselekszünk. Ha kép­viselőink helyet foglalnak a Parlamentben, a bal oldalon ülünk majd. ahogy az egy szocialista párthoz illik. És népes csoporttal akarunk ott lenni. Ha egy konstruktív oentrumpárti kormányzás lesz. az MSZP konstruktív javaslatokkal lesz ellenzéki párt. Elmondta Nyers Rezső, hogy az MSZP vegyes gazda­ságot akar. vegyes tulajdon­nal. mert a társadalmi tulaj­dont nem lehet likvidálni. Szükség van a gazdaság hely­reállításában nyugati segít­ségre, az onnan érkező fej­lett technikára, de az ország kiárusítása megengedhetetlen. A föld azé legyen, aki mű­veli. megengedhetetlen, hogy földtulajdonból és -járadék­ból élő réteg alakuljon ki. Űjjá kell építeni a kapcso­latokat a szomszédos orszá­gokkal. a Szovjetunióval, az egyesülőiéiben lévő Németor­szággal és Romániával, amelynek példája legjobban igazolja, hogy egy tollvonás­sal. egy vezető kivégzésével nem lehet bevezetni a de­mokráciát. Tiltakozni kell a kisebbségi jogok megsértése ellen, ez nem lehet belügye egyetlen országnak sem. Kö­zép- és Kelet-Európát újjá­éledő nacionalizmus fenyege­ti. amelyet csak demokráciá­val. humanizmussal, nyitott határokkal, a nemzeték kö­zötti kooperációval lehet gyógyítani. Befejezésül azt hangsú­lyozta: meg kell óvnunk az eredményeket, s meg kell szabadulni azoktól a- hibák­tól. amelyek béklyóként ül­nek az országon. Küzdjünlc azért, hogy a magyar demok­rácia ne csak szavakból áll­jon. hanem a mindennapi élet demokráciája legyen. Az előadást követően kér­désekre válaszolt az MSZP elnöke, majd ünnepi műsor­ral ért véget a választási nagygyűlés. Munka, megélhetés, szabadság, biztonság Elérhető közelségbe került a politikai demokrácia, napirenden van a demokratikusan választan­dó parlament kérdése. A vállal­kozás. a tulajdonlás új. haté­kony formái, immár a kívána­tos változások közé sorolandók. Egyre több politikai erő tartja fontosnak a vidék, a falu gazda­sági, kulturális, erkölcsi fel­emelését. Ugyanakkor az a tár­sadalmi közhangulat, amely v hatalommal szemben egyre han­gosabban. egyre bátrabban fo­galmazta meg bírálatait, követe­léseit. — ez jelentette erejét, de az utóbbi időben elbizonytala­nodtak. Eközben romlanak a la­kosság életkörülményei és ez to­vábbi elkedvetlenedést. bizony­talanságot. tanácstalanságot szül. Ezek után mit várjunk, mit vár­hatunk a lövőnktől? A válasz: ne váriunk, mert kevés a? időnk. Most mit ér a politikai szabad­ság. ha a polgárok csak egy na­gyon kis hányada, s többnyire mindig ugyanazok élnek vele? Mit ér a vállalkozási lehetőség ha a vállalkozók nem találtat­nak meg? Mii ér a demokratikus választás, ha országukért, váro­sukért. lakóhelyükért tenni aka­rók csak egy szűk kisebbsége áll sorompóba, illetve vesz részt a szavazáson. A bírálat, a köve­telés. az elégedetlenkedés ma már nem elég. Ahhoz, hogy a változások adta lehetőségek eredményre vezessenek aktív, az országért, a városért a községér* tenni akaró és tudó polgárokra van szükség. Arra. hogy már ma konstruktívan és pozitívan befo­lyásolhatjuk az ország, a térség polikai. gazdasági folyamatait A szervezés és vezetés súlyoi válságát éljük, ezen önmagábar az sem segít, ha bármelyik párt. bármelyik jó programjára sza­vaz is az állampolgár. A megyé­nek. választókörzetnek (Kisvár- da 7. sz.) s az itt élőknek az az alapvető érdeke. hogy olyan szintű vezetés, a szervezés olyan színvonala jöjjön létre, amely képes az új. nem lebecsülendő lehetőségekkel élni. képes a vá­lasztásokon dominanciát élvező politikai programot megválaszta­ni. Hol és ki a baloldal mostaná­ban? Bal és jobb — jól tudjuk — viszonylagos folyamat. Vala­mihez képest, valakihez viszo­nyítva lehetünk jobb vagy bal oldalon. Érvényes ez a hétköz­napi életben és a politikában egyaránt. Véleményem szerint a sike-rek biztosítottak a magyar baloldal előtt, de roppant na­gyok a buktatók is. Nem túlzás: az egész világ figyel most ránk. Figyelnek balról, és jobbról is: sikeresek leszünk­e vagy elbukunk? Még van esélyünk. Arra is. hogy együt­tes erővel kidolgozzuk a ránk váró történelmi feladatok meg­oldásának reális programját. és arra is. hogy megkapjuk hozzá a mag var nép többségének támogatását. Halálos vétek lenne ezt az esélyt eljátszanunk. Válasszunk: a valódi demokrá­cia és a polgári diktatúra között Akadályozzuk meg a nemzeti vagyon kiárusítását, ne hagyjuk magunkat kisemmizni abból, amit építettünk. Maradjon meg többségében az állami tulajdon, hogy továbbra is azt mondhas­suk. MAGUNK ELLEN NEM SZTRÁJKOLUNK. Nézzünk előre: folyamatban van teljes szabadságunk kivívá­sa. biztonságunk mezteremtese pedig csak rajtunk, szavazó ál­lampolgárokon múlik. Kői Tibor a 7. sz. választókörzet MSZMP-képviselőjelöltje Miért vállalta A KÉPVISELÖJELÖLTSÉGET A SZOCIALISTA PART SZA- BOLCS-SZATMÁR-BEREG ME­GYEI TERÜLETI LISTÁJÁN? ERRE VÁLASZOL EZÜTTAL HORVÁTH LAJOS. Református lelkész Gáván, így vall emberi hitéről: „Atomkor­szakban élünk, s ez a kor sok­szorosan Igazolja azt az állítást, mely szerint semmilyen háború nem lehet igazságos. Ha valaha, most azután istenigazából nél­külözhetetlen az egész társada­lom nagykorúsítása. Csak az a társadalom stabil és fejlődőké­pes, amely tudatos és készséges a jobbításra, amelynek a tagjai magukévá képesek tenni azt a magatartást, hogy ne bántsák, ne gyűlöljék egymást, amelyre pedig a történelem évszázadai­ban, s különösen az elmúlt több mint ötven esztendőben annyi volt a sajnálatos ellenpélda. Egy papnak nem lehet más hitvallása, mint az emberi meg­értés, a szeretet és az igazság. Csakhogy azt is tudnunk kell, hogy ezek egyikét sem lehet népszavazással eldönteni. Fel kell szabadulni a béklyóként ránknehezedő, konzervált tudati szinttől, s meg kell ismernénk a világot, amelyben élünk, s amellyel közös biológiai nyelvet szükséges kialakítanunk. Meg­győződésem, hogy a világ átfo­gó és helyi konfliktusait úgy le­het elkerülni, ha tudatában va­gyunk szerepünk fontosságának, ha meghaladjuk korábbi tétele­inket és lelkiismeretünk, lehető Ségeink szerint cselekszünk a család a gyermekáldás tekinte­tében is. Ügy érzem, hogy a Szocialista Párt ezeket az emberi értékeket tűzi zászlajára. Többek között azt, hogy ne kelljen félnünk egymástól, hogy a társadalom átalakítása végre békében, hig­gadt megértésben mehessen vég­be Magyarországon. Itt és mást — Itt és most Mit akar a FIDESZ Mátészalka körzetében? Az alábbiakban váz­latosan ismertetném elképzeléseimet, vagyis azokat a célokat, ame­lyekért mint képviselőjelölt ki szeretnék állni. MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEINK ésszerűbb kihasználását, kul­turált szórakozási lehetőséget a fiataloknak és az időseknek egy­aránt. Lehetőséget a klubmozgalmak elindításához, e célra meg­felelő helyiségek kialakíását. KÖRNYEZETÜNK TISZTASÁGÁNAK, egészségünk védelme ér­dekében választ várunk arra a kérdésre, hogy hová kerültek üze­meink szennyező hulladékai, hol és milyen módon helyezik el azokat. A TÉRSÉG POLGÁRAINAK biztonságáért a rendőrség tekinté­lyének visszaállítását, a körzeti megbízottak helyett minden egyes településen kívánatos lenne legalább egy rendőrt szolgálatba állí­tani. A rendőrség ne a hatalmat hanem a törvényt képviselje. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS mielőbbi megoldását hatékony mun­kára ösztönző támogatásokkal, új munkahelyek létesítésével, az Is­kolázottsági szint növelésével. A SZOLGÁLTATÁSOK és az ellátás színvonalának városi szint­re történő emelését a falvakban. Mátészalkán legalább egy kiemelt üzlet üzemeltetését, amely széles áruskálával várja vásárlóit. A MUNKÁSTANÁCSOK mielőbbi megalakulását, egységes fel­lépésüket az ejtőernyősök valamint a régi rendszer bürokratáinak politikai, gazdasági hatalomátmentési kísérlete ellen. OKTATÁS: A hátrányos helyzetű települések iskolái számára pénzügyi alap létrehozását, melynek összegét pályázat útján lehet elnyerni. SZABAD VALLÁSGYAKORLÁST, az egyházak megújulását, er­kölcsi értékrendjének szabad hirdetését. Ismerjék el az egyházak adománygyűjtő jogát, ezek az adományok élvezzenek adómentes­séget. KONKRÉTAN: Régi igény egy korcsolyapálya valamint egy fe­dett uszoda létesítése is Mátészalkán. Szeretnénk tudni, mikor va­lósulhat meg ezen létesítmények építése. Az értelmetlen beruházá­sok finanszírozása helyett a tanács erre is fordíthatna költségve­téséből. ALTALÄBAN betekintést és széleskörű nyilvánosságot minden olyan kérdésben, amely a térség polgárainak jövőjét, sorsát köz­vetve vagy közvetlenül érinti. ÜJ ÉLETET ÜJ EMBEREKKEL! Kicsik Gábor FIDESZ Mátészalka körzeti képviselőjelöltje

Next

/
Thumbnails
Contents