Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-20 / 66. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. március 20 KISS LÁSZLÓ képviselőjelölt és vendégel: Balczó András olimpiai és világbajnok. Béres József feltaláló. Kósa Ferenc filmrendező, Simor Ottó Jászai- dljas. Érdemes Művész és Kiss Roberta balettnövendék 1990. március 21-én 16 órakor a Tisza- vasvárl Műve'ődésl Központban várják az érdeklődőket. A Függ»tlen Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) Agrárprogram (I.) A törvény rendje-- Isten akarata BESZÉLGETÉS LABORCZI GÉZÁVAL, A SZABADDEMOKRATÁK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI LISTÁJÁNAK VEZETŐJÉVEL „És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fog­ságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Ürnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek." Jeremiás 29. 7. „Magyarországon a mezőgazda­ság nagyhatalom, és ezt a falu népe tartja a kezében!” — val­lotta Tildy Zoltán kisgazdapárti köztársasági elnök. Nemzeti va­gyonunk 20%-át, természeti erőfor­rásaink 40%-át ma is a föld ké­pezi, országunk területének 50%-a szántó, szemben a 10%-os világ­átlaggal. Miután hazánk jólété­nek legfőbb forrása a föld, a piacgazdaság megvalósításához a mezőgazdaság átalakítása elke­rülhetetlen. Az FKqP célkitűzése szerint azt a demokratikus földtulajdon- rendszert kell visszaállítani, amelynek jogalapját a ma is ha- tályos — a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról alkotott — 600/1945. ME sz. rendelet te­remtette meg. A földosztás 1947 nyarára gyakorlatilag befejező­dött és kialakulóban volt egy demokratikus politikai és gazda­sági rendszer, amelynek kitelje­sedésével juthatunk el ma a de­mokratikus Magyarország létre­jöttéhez. A sztálini szövetkezeti modell mintájára erőszakkal szervezett tsz-ek és a politikai megfonto­lásból létrehozott állami gazdasá­gok megfosztották a parasztsá­got. az 1945-ös földreform során beteljesült évszázados álmától, a föld tulajdonától és a volt cselé­dekhez, summásokhoz hasonlóan ismét bérmunkássá lettek. A dur­va, erőszakos módszerektől a ra­finált csalásokig terjedő államo­sítás és kollektivizálás során kényszerítettek szorgalmas föld­művest, iparost, kitűnően dol­gozó vállalkozót, gondos háztu­lajdonost arra, hogy „önként” adja fél vagyonát, vagy egysze­rűen „törvényi" úton, térítés nél­kül elvették tőlük, megfosztva őket létalapjuktól. Az FKgP szükségesnek tartja, hogy orvosoljuk végre azokat a törvénytelenségeket, amelyeket ezek az emberek elszenvedtek. Ez a jogállamiság felé vezető út első lépése, amelynek elmulasz­tása a korábbi törvénytelensé­gek szentesítése lenne. A tulaj­don — és benne a földtulajdon — igazságos rendezése nemcsak a társadalom és a mezőgazdasá­gunk átalakításának, hanem nemzeti becsületünk helyreállítá­sának az ügye is. Hazánk csat­lakozott Helsinkiben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá­hoz, amelynek 17. cikke leszöge­zi, hogy „Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdon­hoz. Senkit sem lehet tulajdoná­tól önkényesen megfosztani." Gondolnunk kell tehát arra, hogy az „Európa-házba” csak megtisztított múlttal, a súlyos bélső adósság, erkölcsi teherté­tel rendezése után léphetünk be, mert csak ezzel hitelesíthetjük a szabadságjogokra vonatkozó dek­larációink őszinteségét. Az FKgP az 1947-es tulajdono­si helyzetet tekinti tehát kiindu­lópontnak és az 1947. december 31-i földtulajdoni állapotok visz- szaállítását kívánja, a megvá­lasztandó Országgyűlés által, új földtörvénnyel. Hivatkozva a tu­lajdonjog elévülhetetlenségére azt követeljük, hogy a tulajdonjo­gukba visszahelyezendő volt földtulajdonosok, illetve törvé­nyes örököseik maguk dönthes­sék el: földjüket egyénileg kí- vánják-e megművelni; megfele­lő haszonbér ellenében és tulaj­donjoguk fenntartásával a kö­zösben hagyják-e földjüket; a szövetkezet vagy annak jogutód­ja társtulajdonosává kívánnak-e válni, a tulajdoni hányaduknak megfelelő részesedés (osztalék) ellenében és a végzett munká­jukért járó díjazás mellett; ki­vett földjüket farmerszövetkeze­tek létrehozásával társasán mű­velj ék-e; haszonbérbe adják-e; avagy valós értékén elidegenít- sék? Azokat a földingatlanokat, ame­lyekre nincs visszaigénylő, illet­ve amelyek a tsz-ek, állami gazdaságok feszámolása után felszabadulnak, a mezőgazda­sággal élethivatásszerűen fog­lalkozni kívánó, de földtulajdon­nal nem rendekező fiatalabb ge­neráció igényének kielégítésére kell fordítani, eladás vagy bér­let útján, amelynek hitellel való finanszírozását arra a létrehozan­dó gazdabankra kell bízni, amelynek feladata lesz a mező- gazdaság tőkével való szolgálata. A gazdabankok mellett olyan ag­rárbiztosító részvénytársaságot kell létrehozni, amelynek fel­adata a termelés biztonságának szavatolása, a termelők érdekei­nek figyelembevételével. (Folytatjuk) — Manapság sokat beszélnek a vallás és a politika viszonyá­ról. Van, aki a teljesen politi­kamentessé tett egyházban egyenesen a lelkiismereti sza­badság biztosítékát látja, má­sok, éppen ellenkezőleg, azt mondják: a Hegyi Beszéd párt­programnak (is) a legjobb. Ne­ked, mint lelkésznek és mint politikusnak, mi erről a véle­ményed? — Sok politikai mozgalom fel­használja a vallást, szüksége van rá, hogy politikájának misztikus távlatokat adjon. Hasonlít ez az igény a hívőére, akinek az es­küvőjéhez csak díszítőelemként kell a pap. Semmivel sfm jobb ez a politika, mint a régi MSZ­MP törekvése arra, hogy napi politikáját az „egyetlen tudomá­nyos világnézet” megvalósítása­ként tüntesse fel. Ha hite vezet el valakit a politikához, az nem zavarhatja a vallást, a baj ott kezdődik, ahol a politika keresi fel önigazolásért a hitet. — Nem tudok egyetérteni azokkal, akik hitbéli tanítást po­litikai programmá tesznek. Ho­gyan olvassák ők az frást? Hi­szen Krisztus a Hegyi Beszédet tanítványainak mondta el, nem szánta törvénynek, különösen nem azok számára, akik nem hisznek benne. A krisztusi em­ber számára a törvény betartá­sa teljesen magától értetődő. Akkor is ugyanúgy cselekedne, ha nem volna törvény. Azonban nem ismerszik meg, ki az, aki kormányozható az evangélium­mal, és ki az, aki csak tör­vénnyel. Luther példájával él­ve : A farkas megeszi a bárányt, hiába hirdetem heki az evangé­liumot. Be kell hát zárni a tör­vény ketrecébe. — A törvény az emberek kö- zötti rendet szabályozza, az pe­dig érdekek ütközéseinek kaval- kádja. A szabályok kialakítása emberi dolog, hiszen azért adta az Üristen az észt az embernek, hogy használja. Egy keresztyén képviselőnek azon kell fáradoz­nia, hogy a világ törvényes rend­jét helyreállítsa. Ha jó rend ér­vényesül a világban, betöltötte Isten akaratát. Sokat segíthet ebben az Írás, mint évezredes tapasztalatok hordozója. Igen fontosnak tartom a tízparancso­lat sorrendjét Is például. Az em­berekre vonatkozó törvények között előbb az élet, a közös­ségben való lét védelme és sza­bályai találhatók, a tulajdont védők csak azután. — Milyen szerep vár az egy­házakra és a hívő emberekre, hogyan találják meg helyüket az új Magyarországon? — A legfőbb dolog a hívő em­berek önbizalmának visszaadá­sa. Tudatosuljon bennük: nem másodrendű állampolgárok, hi­tük nem „hamis tudat”, veszé­lyes lenne azonban, ha az „ate­ista kurzus” után megtorlást kö­vetelne bárki, valamiféle „ke­resztény kurzus” nevében. A (Folytatás az 1. oldalról) A független jelöltek a napák­ban találkoztak Nyíregyházán, és egybehangzó volt a vélemé­nyük: nincs Igazi esélyegyenlő­ségük! A pártok jelöltjei kétsze­res. sőt háromszoros eséllyel in­dulnak a választásokon! Az egyéni választókerületekben fel­lépő pártielöltek szerepelnek a területi listákon is. egy részük pedig párj.1uk országos listáján Is. A független jelöltekre csak az egyén) listán lehet szavazni, míg a pártielöltekre a területi listán is. ugyanakkor a pártjelöltekre leadott .,Vesztes” szavazatok (ha az illetőt egyéni kerületében nem választják meg) a párt or­szágos listáján számítanak ér­vétkeket számon kell kérni, de ha nem következik be valamifé­le kíengesztelődés, ha nem le­szünk képesek a megbocsátás­ra, — amire persze senki nem kötelezhető — akkor igen nehéz helyzetbe kerül az ország. — Az egyházak helyzete bo­nyolultabb. Emberileg és anya­gilag egyaránt megnyomorított gyülekezetek előtt nyílnak meg nagy lehetőségek. Nincs elég lel­készünk, hitoktatónk. Az pedig nem megoldás, hogy jószándékú, de képzetlen emberre bízzunk ilyen szolgálatot. — Az egyházak kulturális munkájára Is igen nagy szükség lenne pedig. Az a kérdés, ho­gyan tudnak az egyházak karak­tert adni egy-egy iskolának, ho­gyan tudják beállítani az isme­reteket egy nagyobb körbe. Én az emberek, a közösség iránti felelősségérzésben megnyilvá­nuló hitet tartom a legfonto­sabbnak. Legyen a legfonto­sabb erkölcsi törvény, hogy tu­dásomat emberellenesen nem használhatom föl. A szaktudás önmagában, emberség nélkül pusztításhoz vezet. Sokat beszé­lünk a közösségek bomlásáról, de az egyéni lélek Is szétziláló- dott, elembertelenedett sokakban. Az egyházi Iskola a szaktudás emberséggel való használatára nevelhet, a hit által. — Az evangélikus hagyomány nagyra becsüli a műveltséget, z' vallás felvétele csaknem mindig Iskolaalapítást is jelentett. Nagy a világi hivatások rangja. Lu­ther példája szerint, ha egy cse­lédlány igazán sepreget, akkor valóságos istentiszteletet végez. — Nyíregyháza és Luther szelleme szorosan kötődik egy­máshoz, neked pedig, mint a szabaddemokraták megyei lis- tavezetőjének, aki az országos listán Is előkelő helyet foglal el, részed lehet — az országé mellett — a város jövőjének alakításában Is. Hogyan látod egyházad szerepét városod jö­vőjében? — Ha a régihez képest csen­desebben Is, részt vettünk a vá­ros életében. Régóta folynak — az országban egyedülálló módon — orgonakoncertek a templom­ban, testvérgyülekezeteink van­nak a finn Kajaanlban és Salo- ban, az erdélyi Nagykárolyban, Nagybányán. — De a kultúrán kívül is tö­rődünk a város gondjaival: sze­retetotthont, gyermekotthont tar­tunk fönn, most épült fel az új öregek otthona. Szívesen segíte­nénk szenvedélybeteg fiatalo­kon, beilleszkedési zavarokkal küzdő embereken, de a mai ke­retek között elérkeztünk teljesí­tőképességünk határáig. Ojra kell gondolni, hogyan tudjuk jobban szolgálni e célokat: na­gyobb nyilvánosságra lenne szükségünk, valamint a jogi korlátok föloldására, anyagi és emberi támpgatásra. Szeretnénk partnerévé válni a városnak. — Fontos tehát az evangélikus hagyomány Is, kialakult azonban a városban egy felekezeti egyen­súly, legalábbis a nagyobb tör­ténelmi egyházak között, az or­szágban szinte egyedülálló mó­don. Erre lehetne építeni a hívő emberek részvételét a város kultúrájában, közéletében. Én bízom az ökumenében. — Nem hatalom kell az egy­házaknak, hanem szabadság, hogy a békesség eszközévé vál­hassanak. Nem a hatalmi struk­túra ad erőt az egyháznak, ha­nem az, ha komolyan veszi Krisztustól való szabadságát. így lehet bármely egyház a megbé­kélés, a békesség eszközévé. A kérdéseket lejegyezte: Mester Béla vényesnek, tehát azokkal mégis be lehet kerülni a parlamentbe. Ez a helyzet mindenképpen visszás, hiszen abból, hogy az országban több mint 200 függet­len jelöltet állítottak a választók, kiviláglik: azokat a tömegeket képviselik, akik nem kívánnak egyik párthoz sem tartozni. Ezek az emberek vannak nagy több­ségben, hiszen a különféle pár­toknak például megyénkben alig pár ezer tagja van — összesen! A szabolcs-szatmár-baregl füg­getlen képviselőjelöltek egyetér­tettek abban: választóiktól azt kérik, hogy — bár nagyon so­kan megcsömörlöttek az utóbbi hetek pártviszályaitól, elfajuló, néha nevetséges torzsalkodásai­tól — minél többen menjenek el szavazni! A FIDESZ és a nyugdíjasok Jártunkban-keltünkben sok­szor találkozunk idősebbekkel akik elmondják, hogy mennyi­re szeretik a FIDESZ-t. s hogy minden bizodalmuk bennünk van. Vajon minek köszönhetjük ezt a bizalmat, ezt a támogatást? Jórészt talán annak, hogy ér­zelmileg kötődnek hozzánk. Ok igazán tudják értékelni azt a fia­talos. őszinte és következetes politikát, amit a FIDESZ- képvi­sel. Közel áll hozzájuk az a hu­mor. az a csintalan-kendőzetlen stílus, amely bizony sokszor for­mabontó volt a hivatalos politika területén. Szerethetik azt a bá­torságot is. amellyel hozzá me­rünk nyúlni a még kényes té­mákhoz is. A szimpátia másrészt talán annak is köszönhető, hogy élet- körülményeink lehetőségeink, reményeink egyikőnket sem ke­csegtetnek sok jóval. A nyugdí­jas társadalom, az öregek és a FIDESZ fiatalsága ugyanolyan siralmas helyzetben van, Így ro­kon lelki érzésekkel viszonyu­lunk a bennünket körülvevő vi­lághoz. A különbség talán csak annyi, hogy míg az időseknek már van fedél a fejük felett — bár a rezsit okszor már nem tudják állni —. addig a fiatalok igen nagy része égető lakásgon­dokkal küzd. Az idősek már jól- rosszul leélték életük nagy ré­szét. míg a fiatalok előtt ott áll még az élet java. (Vajon lehet-e „élet Javának” nevezni azt a most következő évtizedet, ami a fiatalok; előtt vrn?) Az öregek háta mögött álló év­tizedek — amelyet bizony rok esetben megkeserített a szocia­lizmusnak nevezett rendszer tör­vénytelensége és igazságtalansá­ga — után a nem ritkán har­minc-negyvenéves kemény munka „gyümölcse” sokszor a nélkülözés, s nem ritkán az éhe­zés lett. Mindehhez társul még az a tudat, hogy a helyzet nem­hogy javulni nem fog. de még rosszabbra is lehet számítani. Mit ígérhet ilyen helyzetben a FIDESZ, az a párt. amelyik ed­dig sem a felhőtlen ígéreteiről volt hires, hanem sokkal inkább a reáBs. megalapozott gazdasági törekvéseiről? Nem tudja Ígér­ni a FIDESZ, hogy a nyugdíjak emelése mindenki esetében kö­vetni fogja az áremelkedések ütemét. (Annál Is Inkább, mert nem értünk egyet a kiemelt nyugdijak eddigi gyakorlatával, s jómagam pedig a nyugdíjak maximalizálása mellett vagyok.) Amit mi akarunk, ser. egy olyan, a létminimumot minden­kinek garantáló népnyugdíj- rendszer kialakítása, amelynek összegét a mindenkori infláció ütemével korrigálnák. Ezen fe­lül lehetségesnek és kívánatos­nak látunk egy olyan, több faj­ta lehetőséget kínáló önkéntes nyugdíjrendszert, amely a szaba­don választott nyugdíjbiztosítá­sok alapján működne. (Aki a mindenkori létminimumnál na­gyobb nyugdíjra tart igényt, az keresetétől és akaratától függő­en nagyobb összeget fizet be az általa választott nyugdíjbiztosí­tóhoz. s ezért nyugdíj as. korában nagyobb összeget is kap.) A népnyugdíjrendszer működé­séhez meg kell Jegyezni, hogy csak a létminimum küszöbén élőknek tudnánk biztosítani az inflációs ütemmel megegyező ki­igazítást. s minél nagyobb va­lakinek a nyugdija, annál ki­sebb mértékben lehetne azt emelni. Ezt a lépést a gazdasági tényezők teszik szükségessé, ugyanis sajnos ma Magyarorszá­gon nem lehet minden nyugdíjas — egyébként többségében jogos — igényét kielégíteni. Szerintünk aki ezzel nem számol, az fele­lőtlen. demagóg Ígérgetéseket tesz, amit később — ha lehetősé­ge nyílna rá — nem tudna be­váltani. Hangsúlyoznunk kell ugyan­akkor — s ez az öregeket leg­alább annyira nyugtalanítja — hogy elfogadható szintre kell emelni és garantálni kell a köz­biztonságot. amelynek hiányától leginkább az öregek szenvednek. A biztonságos, nyugodt, békés- élethez szükség van arra. hogy az ember este is kimehessen az utcára, s ne kelljen állandóan attól félnie, hogy mikor ütik le, mikor fosztják ki. A bizalom a legdrágább kincs. Mi az öregek bizalmát szeret­nénk megőrizni, hátralévő nap­jaikat gondtalanabbá tenni, uno­káik sorsát jobbra fordítani. Re­méljük, hogy méltók leszünk megelőlegezett bizalmukra. Mádi László a FIDESZ nyíregyházi 2. sz. választókerület képvlselőjelöltie Miért vállalta a képviselőjelöltséget a Szocialista Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei terület listáján? Erre válaszol most BALOGH ZOLTÁN. Tisztelettel megköszönöm, hogy a Szocialista Párt területi listá­ján képviselőnek jelöltek. Nem tartom magamat tévedhetetlen­nek és prófétának, s azt is tu­dom, hogy a jelölésben benne foglaltatik a bukás lehetősége. Ezekkel együtt mondom, hogy megyénket, s az ügyet a legjobb tudásom szerint, eredményesen akarom képviselni. Én ebben a városban nőttem fel, s 1965, vagyis pontosan most negyedszázada dolgozom műszaki területeken. Bejártam a megyét a tervezőiroda, a lakásszövetke­zet munkatársaként. Részt vet­tem az ipartelepítés, a terület- rendezés, a közművesítés, a vá­rosépítés nem kis nyomokat ha­gyó munkálataiban, amellyel munkalehetőséghez, megélhetés­hez, új otthonokhoz Juthattak emberek, családok tízezrei. Tu­dom, hogy manapság nem an­nak éljük a divatját, hogy ezek­ről szóljunk, hogy a települések ma Is szüntelen formálódó arcu­latát vétessük észre. Tudom, hogy ezzel együtt minden családot nyomaszt valami, hogy napjain­kat együtt kell tölteni az apadni nem akaró gondokkal. S mégis azt mondom: én képtelen va­gyok kitörölni megyénk megvál­tozott képét az agyamból, az életemből, hiszen akkor a mun­kám, az életem és még sokak életének értelmét Is megtagad­nám. Amikor a Szocialista Párt meg­szólított: tudom-e vállalni a programját, arra gondoltam, hogy igen, vállalom és képvise­lem, mert e program erre érde­mes. Vállalnom kell az önhibá­jukon kívül szegények és eleset­tek felkarolását, a tisztességes munkában megfáradt, megrok­kant emberek sorsának jobbra fordítását. Már csak azért is, mert vállalatunk több mint tíz településen mintegy félezer, zö­mében csökkent munkaképességű embernek nyújt megélhetést. ■ teremt számukra közösséget. Az ő érdekükben akarunk olyan or­szágot, kormányzást, amely majd nem csökkenti, hanem növeli a népjólétre fordítható összegeket. Ez pedig baloldal nélkül Magyar- országon sem képzelhető el... Ne váljunk a pártok államává! A független képviselőjelölt mö­gött nem állnak pártok, kampá­nyához nem nyílnak meg párt­kasszák, nem reklámozza őket a tömegkommunikáció, s nem használhatja ki saját javára va­lamelyik ismert személyiség népszerűségét. A független kép­viselőjelölt mögött néhol nem pártjeUegű szervezetek állnak. De ezekkel nem áll közvetlen függőségi viszonyban. A parla­menti szavazás során nem párt- elitek kénye-kedve szerint, ha­nem belső lelkiismerete alapján dönt. amit csak és kizárólag az állampolgárok képviselete- ^uház rá. A pártoktól függetlenek mö­gött csak a választópolgár áll. — Mert a függetlenek lehetnek az ellensúly az új parlamentben, hogy amikor a pártok érdekhar­cukat vívják a demokrácia és a nép nevében, nem veszhet el az ember. — Mert nemcsak a „messziről jött ember” igazsága a fontos, hanem az itt élők jelene és jövő­je. — Mert nem szenvedhet újra, ismételten hátrányt a térség a „vízfej", vagv más terültt javá­ra. — Mert nem akarják, hogy a pártállam helyett, a pártok álla­mává váljon ez az ország. Várom azok szavazatait, akik egyetértenek velünk! Szakács István a mátészalkai választási körzet független képviselőjelöltje Választási hírek JAKAB FERENC, a Magyar Demokrata Fórum képviselője­löltje az 5-ös számú választóke­rület községei közül március 21- én 18 órakor a nagyhalászi kul- túrházban ismerteti választóival programját. GULYAS JÓZSEF, az Agrár- szövetség országgyűlési képvise­lőjelöltje március 20-án 17 órá­tól Ojfehértón a művelődési ház­ban tart választási gyűlést. PETHÖ LÁSZLÓ, az MSZMP képviselőjelöltje március 20-án 16 órakor Nyíregyházán a Szé­chenyi út 20. sz. alatti helyiség- ben. 18 órakor pedig a Cuszev- lakótelepi iskolában. 2l-én 17 órakor a Virág utcai általános iskolában választási gyűlést tart. VASAK A SZAKVAS UTCA 1—3. FÖLDSZINTJÉN! Kisma­mák. munkába indulók március 21-én, szerdán 10 és 18 óra kö­zött 30—40 százalékos enged­ménnyel vásárolhatnak női ru­hát. dzsekit, szoknyát, nadrágot, blézereket, szövet-pamut méter­árut bélésselymet. Megéri be­térni! Mindenkit vár a Szocia­lista Párt! ABRÖK IMRE. az Agrárszövet­ség képviselőjelöltje választási gyűlést tart március 20-án, ked­den Mándokon 18 órától a mű­velődési házban. 21-én, szerdán Nylrmadán a művelődési ház- ban 18 órától. PEKK ANTAL, az MDF 4. sz. választókerületi képviselői elöltj e március 20-án. kedden 18 órá­tól Nyírturán. a művelődési ház­ban választási nagygyűlést tart. GUTH ISTVÁN, a Keresztény- demokrata Néppárt képviselője­löltje március 20-án. kedden Ti- szavasváriban a Mesterek Há­zában. 21-én. szerdán Tiszalökön, a művelődési házban, 22-én. csü­törtökön Tiszán any falu ban a'z ál­talános Iskolában tart választást gyűlést — mindhárom helyen es­te 6 órától. SOMOS GÄBOR. a Vállalkozók Pártja képviselőjelöltje választó­gyűlést tart március 20-án. ked­den a sóstóhegy! általános isko­lában 17,30 órától, március 21-én. szerdán, ugyanebben az időpont­ban a HO-es sz. Szakmunkáskép­ző Intézetben. HORVATH LASZLÖ. a Vállal­kozók Pártja képviselőjelöltje ta­Mlndenkl két szavazólapot kap március 25-én. Az egyiken az egyéni jelöltek neve áll, közöt­tük a független jelölté. A mási­kon a pártok listái lesznek. A választók tehát támogathatják a listás lapon valamelyik pártot — ugyanakkor megválaszthatják a másik lapon a független jelöltet! Ha ez így történik, biztosíték lesz a parlamentben arra, hogy a pártok közötti hatalmi harcban a függetlenek ellenőrző szerepet játszhatnak, megakadályozhatják, hogy a pártok hatalmi érdekei fölébe kerekedjenek a választók Igazi érdekeinek — mivel a pár­toktól független képviselő kizá­rólag a választóinak tartozik el­számolással, nem pedig egy párt­vezetésnek. lálkozóra hívja a választópolgá­rokat március 20-Sit, kedden es­te 6 órakor az újfehértól műve­lődési házba. 21-én. szerdán dél­után 4 órára a nyírtéti általános Iskolába. A VÁLLALKOZÓK Pártja kép­viselőjelöltje, Varga Károly már­cius 21-én. szerdán Fehérgyar­maton. a KloSZ-székhózban délután 3 órakor. Berecz Miklós, Nagy László Piricse-Nyírpilisen a művelődési házban este 6 óra­kor, Heiner Ferenc Gégényben 18 órakor tart választási gyűlést. KISVARdAN 1990. március 21- én 18 órától a művelődési ház­ban, 20 órától Záhonyban a mű­velődési házban magyarnótaest lesz neves fővárosi színészek közreműködésével (Bessenyei Ferenc, Kalmár Magda Zental Anna, Kovács Apollónia) a Szocialista Párt szervezésében. A jegyek elővételben megvásá­rolhatók Kisvárda, Lenin u. 42. választási iroda és a helyszínen 20,— Ft-os áron. BERECZ JANOS, a 3. számú (Tiszavasvári) választókerület MSZMP-képvlselő jelöl tje márci­us 20-án 18 órától a tiszavasvá­ri művelődési házban, 21-én 19 órától a rakamazi művelődési házban, 22-én 18 órától az ib- rányl művelődési házban, 23-án pedig Gávavencsellőn választási ülést .tart. A választási kampány részeként március 21-én, szer­dán 16 órakor kezdődik Tlsza- vasváriban a Tiszavasvári Lom­bik és a Budapesti VcVán SC csapatainak barátságos labdarú­gó • edzőmérkőzése A progra­mokra minden érdeklődőt sze­retettel várnak. FIDESZ rendszer­búcsúztató KAMPÁNYKONCERT ma, 1990. március 20-án 17,00-tól a tanár­képző főiskola nagyelőadójában. Házigazda: „Márciusi Zászlók”. Fellépnek: Kretens, ICE BREAKERS (Ausztria), KAME­RA 06. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents