Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-15 / 64. szám
Márciusi Eltörölték a kamatadót Alkotmányellenesnek minősítette és teljes egészében megsemmisítette a kamatadót az Alkotmány- bíróság szerdai esztergomi ülésén. Ezért ezt a törvény t és módosított minisztertanácsi rendeletet teljes egészében megsemmisíti. A megsemmisített törvény és a minisztertanácsi határozat a Magyar Közlönyben való közzététele napján veszíti hatályát. Utoljára tanácskoztak a honatyák II parlament menköveti a nemzetet Ünnepi megemlékezés az 1848-as forradalomról szívdobbanás A március a naptár szerint a rügybontás hónapja. De hozzákapcsolódik az újrakezdés is, a hitben való gazdagodás fellobbanó lángja. Az első tavaszi virágot kedvesünknek nyújtjuk, hogy érezze: a bennünk lezajló megújulásnak ő is részese. Bizonyára a szükségszerűségekből születő véletlen, hogy 1848-ban éppen ebben a hónapban mozdult meg néhány fiatalember szívében Magyarország. Ennek a tömegeket mozgósító szívdobbanásnak forradalom volt a neve. A magyar történelem sajátos vonása, hogy később is, a nagy változások hirdetői a márciusi forradalom üzenetét hordozták magukban, őszintén vagy taktikai megfontolásból. Ehhez a nagy eseményhez mérték önmagukat, annak folytatói akartak lenni. A márciusi forradalom idézésével mindig nagy tömegeket lehetett mozgósítani, mert az emberek menekülnek a szürkeségtől, a feleslc- gesség érzésétől. Mindnyájan létünkben akarunk igazolódni. Itt és most. Hinni, hogy véletlenül, de nem hiába születtünk. Nem eltékozolhatóan feleslegesen. A márciusi eseményekre való hivatkozásban, az ünneplés perceiben átéljük az érvényes tett mámorosán gazdagító érzését. Pedig minden nemzedéknek sajátarcúan kell történelmét megélnie. Ügy, ahogyan ő képes, amilyennek önmagát megnyilvánítani akarja. Megfogalmazni a maga értékeit, vállalható gazdagságát. Legyen ebben minden, ami politikai sandaság nélkül folytatható, átélhető. Egyetlen nemzedék se legyen nemzete múltjának kizsák- mányolója, ne vesztegesse azt a népszerűség értéktelen f Móriéiért Rengeteg ma körülöttünk az árus. A sokféle portéka között bizony bőven akad bóvli, értéktelen kacat. Járkálnak a vásári kikiáltók, harsányak az újsütetű kereskedők: mindegyik a maga áruját akar ja eladni. De nem szemet gyönyörködtető vásári forgatag ez, amelyben végül az igazi érték gazdára talál! Itt még könnyű becsapni az ődöngő vevőt, aki most találkozik először ilyen választékkal, de aki megmaradt fillérjeit is szeretné jól elkölteni. A március a naptár szerint a rügybontás hónapja. Mostanában összekeverednek a hónapok. Tél helyett februárban késő tavaszi napsütés simogatta az arcunkat, voltak, akik már napoztak is. De vajon nem büntet meg bennünket a május? Nem mélyeszti fagykörmeit belénk a félelem? M árcius 15-én úgy szeretnék ünnepelni, hogy végiggondolom ennek a napnak a múlt századi krónikáját, az azt követő küzdelmes másfél esztendőt, a nyomában járó tragikusan fájdalmas sorokat. Nem engedem, hogy bárki is előírja, mi módon ünnepeljék. Kitűzöm a kokárdát, elsétálok a Kossuth-szoborhoz, és arra gondolok: mégis csak jó magyarnak lenni! Egyszerűen, frázisok, politikai csinnadratta nélkül. Testben is, lélekben is magyarnak. Nagy István Attila Rákóczi-emlékünnepség Vaján A vajai Vay Ádátn Múzeum Baráti Köre immár negyedszázada minden év márciusában megemlékezik a fejedelem születésének évfordulójáról. Az idén 17-én, szombaton 14 órakor kezdődik az ünnepség a múzeum udvarán, II. Rákóczi Ferenc szobránál. Ezt követően a múzeum melletti óvoda udvarén felavatják azt a parkot, amelynek mintegy 60 játékszerét Szabics Ferenc szentesi fafaragó művész tervezte és készítette el nyírségi akácból. A játszótér átadása után kiállítás nyílik a fafaragó művészházaspár munkáiból az idén 25 éves vajai múzeumban. Délután a község általános művelődési központjában folytatódik az ünnepi program. Utoljára ült össze szerdán az 1985-ben megválasztott Országgyűlés. A három hónap híján ötéves parlamenti időszak záróakkordjaként megtárgyalták a kormány gesztusértékűnek tekinthető előterjesztéseit: az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó négy országgyűlési határozat-tervezetet, továbbá a magyar állam- polgárságtól megfosztó határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló javaslatot. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartott expozét a tárgysorozatban szereplő két törvényjavaslatról, majd az Országgyűlés elfogadta a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a Szovjetunió bíróságai által elítélt és időközben bűncselekmény hiányában rehabilitált magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról; az 1945—1963 között személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek kárpótlásáról; az 1938—1945 közötti időszakban a faji vagy nemzetiségi hovatartozás, vagy a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált vagy egyéb hátrányt szenvedett személyek sérelmednek orvoslásáról; valamint a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról szóló határozatokat. Az első határozat szerint az Országgyűlés a jogállamiság eszméjétől vezérelve, a nemzeti megbékélés előmozdítása érdekében szükségesnek látja, hogy elégtételt szolgáltasson a Szovjetunióba jóvátételi munkára elhurcolt, valamint a szovjet bíróságok által elítélt és bűncselekmény hiányában felmentett magyar állampolgároknak. Ezek az intézkedések ártatlan emberek tízezreit fosztották meg szabadságuktól. Az Országgyűlés elhatárolja magát a jogtip- rás ilyen módszereitől, és a magyar társadalom nevében az áldozatokat megköveti. A határozati javaslatok elfogadását követően Németh Miklós miniszterelnök értékelte a kormány és a parlament együttműködését. Többek között elmondta: — önök most egy közel ötéves periódust zárnak le, mi így együtt — a parlament és kormánya — azonban csak egy 15 hónapos szakaszt. Önök több kormánnyal dolgoztak együtt, de csak az utolsót — ezt a mostanit — tekinthették úgy. hogy az teljes egészében és feltétlenül önöknek felelős. A továbbiakban jogosnak ítélte, hogy az elmúlt 15 hónapra úgy tekintsen vissza, mint az Országgyűlés és a kormány közös múltjára, amelyre mindannyian büszkén. mindenképpen tiszta lelkiismerettel és az elvégzett feladat felett érzett megnyugvással gondolhatnak. A parlament, a kormány, a pártok és a társadalmi mozgalmak együttműködése tette lehetővé, hogy Magyarországon egy csendes, de valóságos forradalom menjen végbe. Mi nem véres harcokban bontottuk le a pártállamot. Sokkal nehezebb feladatra vállalkoztunk: megszüntettük a diktatúrát, és megteremtettük a demokrácia alkotmányos rendjét. Alkotmányjogi úton — népi támogatást és egyetértést élvezve — építettük ki a demokrácia intézményrendszerét. A nép most szabad választáson döntheti el. hogy milyen tartalommal töltheti meg. azt. A továbbiakban szólt arról az örökségről, amelyet a parlament és a kormány maga után hagy. Egy dolgot mindenképpen bizonyítottak — s erre az egész világ felfigyelt —: az alkotmányos forradalom útja Magyarországon járható. — Szeretném önökkel együtt hinni: épülő új házunkban mindenki hazára talál. A miniszterelnök beszédét követően Fodor István mondott elnöki zárszót, részletesen értékelve az elmúlt csaknem öt esztendő parlamenti tevékenységét. Az ötesztendős munka- programot ezzel lezárván az Országgyűlés ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról Szűrös Mátyás ideiglenes köz- társasági elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta: — Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, Beregi ünnepi hét A vásárosnaményi művelődési központban tegnap ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a VI. Beregi Ünnepi Hetet. A köszöntő után írói szimpózium kezdődött, amelyen a család és társadalom kapcsolata témakörben írók és költők mondták el véleményüket. Szomszédos országokból érkezett vendégek is részt vettek az eszmecserén, Vásár osnaményban és több község iskoláiban már délelőtt is rendhagyó író-olvasó találkozókon vettek részt az alkotók. Ma színházi találkozóval és előadással folytatódik a rangos rendezvénysorozat. amikor a magyarság a progresszió élvonalába lendülve megújutóban van, és úttörő szerepet játszik Közép-Euró- pa politikai arculatának megváltoztatásában, a demokratizálódás jegyében. — 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása — szögezte le. — Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak lendülete akár a miénk is lehetne — bár a miénk lenne. Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte országnak és a benne élőknek. Nem mehetünk el szó nélkül ama fenyegetettség mellett, amely mára az országban kétségtelenül tapasztalható széthúzás nyomán kialakult. Mintha a magyar átok megint csak mérgezné az életünket, halványítaná reményeinket. Csendes forradalmunk mintha nem tanulna 1848 negatív felhangjából, üzenetéből. Ha sokan félnek is.kimondani, akkor is az ösz- szefogás lehet az egyetlen olyan nagy társadalmi erő, amely végigviheti a megkezdett folyamatokat; amely segíthet befejezni a művet. A továbbiakban — a csaknem ötesztendös ciklus záró ülésére utalva — köszönetét mondott a képviselőknek azért a történelmi jelentőségű munkáért, amelyet az átMárcius 14-én délelőtt ünnepélyes keretek között helyezték el a mátészalkai kórház új sebészeti tömbjének alapkövét. Az eseményen Győrfi István, Szociális és Egészségügyi Minisztériumi államtitkár mondott beszédet. Hangsúlyozta: az egészségügyi dolgozók bérének jelentős emelése, a változó szellemű egészségügy-politika, valamint az új ellátási rendszer alapjainak lerakása komoly sikernek minősül. A mátészalkai kórház nagyarányú rekonstrukciója fontos állomáshoz ' érkezett menet, a békés rendszerváltozás érdekében elvégeztek. — Higgadtságra és bölcsességre van a legnagyobb szükségünk, hogy meg tudjuk különböztetni a nagyvilág és szeretett hazánk történéseiben a lényegest a mellékestől, a törvényszerűt az alkalmitól — mondta beszéde végén. A leköszönő parlament március 15-i ünnepi megemlékezése a Kossuth téren folytatódott. Az ideiglenes államfő jelenlétével, katonai tiszteletadással, a Himnusz elhangzása közben ünnepélyesen felvonták az állami zászlót. Ezt követően az állami vezetők a Kossuth szobor előtt sorakoztak fel. Az 1848—49- es polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán A nap híre HRFE—Suzuki együttműködés A japán Suzuki, Naka nishi és Taiklsha cég szakemberei tárgyaltak hétfőn és kedden ; HAFE nyíregyházi leányvállalatánál festőberendezések és kon- vejor-rendszerek szállításáról az 1992-ben Esztergomban induló Suzuki autógyárhoz. A Nakanishi és a Taikisha lesz a két japán vállalat, amely a festőberendezésék és kon- vejorrendszerek gyártási jogát megkapta a Suzukitől, ehhez ők magyar beszállítókat keresnek. Az üzleti és kereskedelmi tárgyalások megkezdődtek, a tervek szerint a gyártás 1991- ben kezdődhet Nyíregyházán, míg a technológiai sort a nyírségieknek 1992- ben kell felépíteniük Esztergomban. — hangoztatta az alapkőletételnél az államtitkár. A közel 400 millióba kerülő sebészeti és diagnosztikai részleg várhatóan 1993-ban kezdi meg a munkát, s átadásával nemcsak a város, hanem vonzáskörzetének egészségügyi helyzete is javul. Győrfi István ezen a napon egy másik mátészalkai egészségügyi intézményt is felavatott. Az átalakított, s jelentősen kibővített tüdőgondozó intézet a betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatokhoz teremt ’kitűnő lehetőséget. XL.VII. évfolyam, 64. szám ÁRA: 5,30 FORINT 1990. március 15., csütörtök A felülbírált alkotmány (8. oldal) Ünnepélyes alapkőletétel Bővül a mátészalkai kórház
