Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-14 / 63. szám
1990. március 14. Kelet-Magyarország 3 Emelkedő nemzetté válhatunk Csurka István az MDF esélyeiről „A Kádár-korszak irodalompolitikája olyan súlyos kártevés volt, amihez hasonlót a magyar irodalom nem élt át, csoda, hogy fennmaradt a magyar irodalom” — jelentette ki a napokban a nyíregyházi tanárképző főiskolán mondott beszédében Csurka István író, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja. Ittjártakor adott választ lapunk munkatársának kérdéseire. O Csurka István a néhány hete elhangzott emlékezetes rádióbeszéde óta az egyik legnépszerűbb magyar ellenzéki politikus. Milyen volt az író és a korábbi hatalom viszonya? Az írók kezdettől „tüntettek” az irodalompolitika, a 'kultúrpolitika ellen, mert azok azt szolgálták, hogy az irodalmat, a (kultúrát leigázzák, a maguk szolgálatába állítsák. Tudat .alatt, lélekben a forradalomra készültünk, nem tudtuk hová tartunk, csák úgy éreztük, a fény felé megyünk. Tündökölt a páros ikercsiHag: Juhász Ferenc és Nagy László, mint Petőfi és Arany. 1956 szeptemberében jelent meg a Tűzugratás (Csurka István első önálló kötete), aminek az első kritikáját a gyűjtőfogházban olvastam. (Más információból tudjuk: Kist árosán egy megyénkbe való fogollyal volt közös zárkában.! Nem lehetett folytatás, az irodalompolitika szétverte a kísérleteket, pl. Tisza táj, Mozgó Világ. — Az Aczél-féle „bárom T” (támogatott, tűrt, tiltott) időszakban tűrt író voltam, már amdikor nem voltaim eltiltva. Mint tűrt író kaptam két József-At- tila-dájat, azt akarják most némely bértollnokok ellenem felhasználni. — Emlékezetes nap volt 1981. december 13., az írószövetség vezetőségválasztása. Az volt az utasítás, ha az írók nem engednek, fel kell oszlatni az Írószövetséget. Később bezárták a pénzügyi csapokat, a kommunista írókat, szerkesztőket kiléptették az írószövetségből. Az 1986-os közgyűlés idején — el voltam tiltva éppen — mondtam jelképesen: Ég az ecsedi láp. Arra válaszolta azt Berecz János: Nem ég az ecsedi láp. Aztán megtudtuk, hogy valójában tényleg égett... O Mi lehet az oka annak, hogy a sajtó, vagy egyes újságírók Csurka István szavait, kijelentéseit félreértik, félremagyarázzák? — amit ezúttal szeretnénk elkerülni. — Azért értik félre, mert egyértelműen fogalmazok, azt mondom ki, amit gondolok, és ennek megértésében nincsen gyakorlatuk. Ha köntörfalaz- *nék, azt megértenék, mert ahhoz vannak szokva. És szándékosan értik félre, mert félre akarják érteni — éppen ilyen okok miatt folytatnak most ellenem sajtóhajszát. Arról van szó, hogy személyemben a Magyar Demokrata Fórumot támadják. Ha a párt egyik vezetőjét sikerül be- mocs'köl ni uk, akikor az egész párt beszennyeződhet. O Forradalomban is hallgatnak a múzsák? — vagyis csak politizál, vagy készül az újabb irodalmi alkotás is? Miként látja most az irodalom szerepét? — Már régen nem tudok irodalmi tevékenységgel foglalkozni és az nagyon hiányzik nekem. Természetesen nem mondtam le és nem is akarok lemondani az írásról, de most annyi a politikai feladat. Nap mint nap úton vagyok, járom az országot, előadásokat tartok. — Az irodalom szerepéről azt hangsúlyoznám, hogy nem elég a bátorság, fontos a pontosság és a mélység. Most valami miatt, valamiért olvasunk, az információért, hogy le ne maradjunk az eseményekről. Nem fog bekövetkezni az együk pillanatról a másikra az örömért, az élményért való olvasás kora, de el kell jönnie, mert anélkül nem lesz irodalom. Csak a politikáért, csak a bátorságért nincs irodalom. És ha Isten engedi, még én is szeretnék újra „beszállni” az irodalomba ... O Hogyan látja az MDF esélyeit a választásokon, és hogyan képzeli el egy esetleges koalíció megalakítását, kik lehetnek az MDF partnerei? — Az MDF álláspontja: nyugodt erővel — megfontolt előrehaladás. Az MDF esélyeit jónak tartom, azt szeretném, ha abszolút győzelmet aratna egy erőteljes pozícióban és nem egy esetleges, hanem egy szükséges koalícióban. Ha sok kis párt maradna a színen, ha nem alakul ki egy nagy nemzeti centrum, ha 12 viszonylag egyenlő erő kerül ki a választások után (ez fizikailag lehetetlen) és 6—8—10 százalék vagy akörüli szavazatokkal rendelkező pártok alkotják a koalíciót, akkor közöttük az MSZP vidáman muzsikál, mit tyúk a kendermagban — hisz szinte minden állami helyen jelenleg is MSZP-s vagy volt MSZMP-s található. — Hogy mi az álláspontunk a nemzeti koalícióról arról már régebben is beszéltünk: az MDF a Kereszténydemokrata Néppárttal és a kisgazdákkal képzeli el az együttműködést. O Nyíregyházi találkozásai után mi a véleménye az itt tapasztalt közéleti etikáról? — Két kiváló embert ismertem meg a két nyíregyházi MDF-képviselőjelölt személyében. Az ő jelöltségük, személyiségük az én szememben garancia arra, hogy a magyarság a Németh László-i értelemben — az ő szavait használva — „emelkedő nemzetté” válhat. A nyíregyházi politikai rendezvények, a választási gyűlés, a viták hangulatából úgy éreztem, tiszta és kuruc a szellemiség, a teknő- nyi Magyarország legkuru- cabb vidékén vagyok a „kurucok győzelmének előhírnöke.” Baraksó Erzsébet Az állam mi leszünk A kormány 1989. december 1-jétől a gazdaság mellett a közigazgatásban is elrendelte a deregulációs program végrehajtását. Ennek eredményeként számos, az állampolgár mindennapi életét indokolatlanul megkeserítő kötöttség iktatódik ki. A deregulációs program legjelentősebb mérföldköve az Országgyűlés által a fébruári ülésszakon elfogadott deregulációs törvény. Az önkormányzat-barát jogi környezet kialakítását célozza, hogy a jövőben a Minisztertanács nem irányítja a tanácsokat, kompetenciája csak a törvényességi felügyeletre terjed ki. Ezzel összhangban kiiktatják a tanácstörvényből a végrehajtó bizottságok kettős alárendeltségét, és a felettes vb-k előtti beszámolási kötelezettségét. Kevesebb központi szabály Megszűnt a Hazafias Népfrontnak a tanácselnökök, illetve helyettesek megválasztására irányuló javaslattételi joga, s ez a jogosultság a végrehajtó bizottságok megválasztása esetében is elmarad. A kislétszámú, illetve az önállósuló társközségekben lévő tanácstestületek gondjain segít az, hogy a jövőben nem kötelező a számvizsgáló bizottság létrehozása és jogszabályok sem írhatják elő egyéb tanácsi bizottság megállapításait. ‘ Ezt követően bármelyik helyi tanács — a felettes szerv beavatkozása nélkül — dönthet a tanácselnöki tisztség társadalmi megbízatásban történő ellátásáról. A centralizáltság helyett a törvény a külkapcsola- tok létesítését is a tanácstestület kizárólagos hatáskörébe utalja. Maguk dönthetnek mindezen túl címer és zászló alkotásáról és használatáról, díszpolgári cím adományozásáról, az ügyfélfogadásról és a munkarendről. Sértette a közvéleményt Az ügyfél kiszolgáltatottságának csökkentése, megszüntetése érdekében számos területen kellett megteremteni az állampolgári jogvédelem garanciáit. Erre példa a kisajátítási rendeletek jelentős módosítása. Korábban társadalmi szervezetek és szövetkezetek is kérhették az állampolgár tulajdonában álló ingatlan kisajátítását, erre azonban a jövőben már nem lesz lehetőség. Az állampolgár érdekeit védi, hogy a kártalanítás során a teljes kártalanítást kell a tulajdonos részére megfizetni. Joggal sértette a közvéleményt az, hogy a közút építése, szélesítése céljából a hatóság ellenszolgáltatás nélkül bárkit megfoszthatott a tulajdonában lévő telek egyötödétől. Ezentúl viszont itt is érvényesül a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás alkotmányos követelménye. A jövőben nemcsak a kártalanítási összeg, hanem a kisajátítás jogalapjának bírósági felülvizsgálatára is lehetőség lesz. A szabálysértési törvény módosítása megszünteti a szabálysértések elzárással sújtható büntetését, ugyanis az állampolgári szabadságjogok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen, hogy államigazgatási hatóság döntsön független bírói kontroll nélkül a személyes szabadságot súlyosan korlátozó joghátrány alkalmazásáról. Továbbra sem kizárt azonban a jogerős határozatban kiszabott pénzbírság elzárásra átváltoztatása a teljesítés elmaradása esetén. Garanciális biztosíték ellenben, hogy az elkövető ilyen esetben is kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. Kiiktatni a szükségtelent A közigazgatási dereguláció egyik legfontosabb feladata, hogy a szükségtelen korlátozó rendelkezéseket kiiktassa a jogrendszerből. Indokolatlan az állami beavatkozás akkor, ha nem jár társadalmi haszonnal és az állampolgárok életviszonyai hatósági eszközökkel eredményesen nem befolyásolhatók. Így például a hatósági jóváhagyáshoz kötött életjáradéki és öröklési szerződések körében az élet nem igazolta az államigazgatási beavatkozást. Ezért megszüntették e kórben a hatósági beavatkozások lehetőségét — mindössze a tanácsi lakás- bérleti jogviszony folytatása ellenében vállalt tartás esetében hagyták meg —, mint ahogy megszüntették a fölösleges állami beavatkozást a magánlakások nem lakás céljára "történő hasznosításához előírt tanácselnöki engedélyezés eltörlésével. Lakossági engedélyhez kötötték eddig egyes kulturális tevékenységek folytatását, és ezekből a magánszemélyeket és társaságiakat eleve kizárták. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a kulturális tevékenységek sokfélesége miatt az engedély megadásához szükséges szakmai, műszaki feltételek köre nem határozható meg. S az előzetes engedélyezés intézménye is formális aktussá vált. Mindezek miatt a jövőben csupán bejelentési kötelezettség alá esik az üzletszerű műsoros filmszalag-, videokazetta-, videolemez-, hangszalag-, hanglemezgyártás, sokszorosítás és kiadás, filmforgalmazás, művészközvetítés, nyilvános videovetítés, mozi üzemel tété j és műsoros előadás rendezése. Nem lesz szükség a filmfelvevők, film- vetítőgépek bejelentésére sem, és megszűnik az egyes filmek beszolgáltatására vonatkozó kötelezés is. Az említett és a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő jogszabályok hatályon kívül helyezésével jelentősen csökken az államigazgatási ügyek és hatáskörök száma. Ritkábban kell ezentúl az állampolgároknak engedélyéri és igazolásért sorban állni a hivataloknál. Dr. Dudás Ferenc, a Közigazgatási Deregulációs Tanács titkára Akar-e ön vállalkozni? Gazdasági társaságok részére indít betanító tanfolyamot a MTESZ Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Szervezete. A tanfolyam megszervezését az tette indokolttá, hogy manapság gyorsan szaporodnak a kft.-k, . részvénytársaságok, vállalkozások, s az alapítók sokszor nincsenek tisztában az alapítás, működtetés jogi kérdéseivel, gazdasági ügyeivel. A 40 órás tanfolyam mindezekre megtanítja a vállalkozó kedvűeket. Ez a tanfolyam újdonságként jelenik meg az MTESZ tanfolyamai között, de ezen túl természetesen a már hagyományos egyéb tanfolyamokat — kazánfűtői, ív- és lánghegesztői, targoncavezetői, hűtőgépkezelöi, középfokú külkereskedelmi áruforgalmi, vámügyi, SZTK-ügyintézői stb. — is folyamatosan szervezik. Részletes felvilágosítás valamennyi tanfolyammal kapcsolatban az MTESZ-titkárságon személyesen, vagy levélben a Tudomány és Technika Háza, Lenin tér 10/a. III. emelet, vagy a 13-933-as telefonon. Hátizsákot, bőröndöt, sporttáskát készítenek a Budapesti Vaystor Bőrdíszmű Feldolgozó Kft. nyírparasznyai üzemében. A tervek szerint 15 ezer darabot varrnak évente. (Harasztosi Pál felvétele) — Vállalkozzunk! — mondom egyik este az asszonynak. — Ugyan, Józsi, ebben a korban? — fordult el pironkodva. — Bár. ha jól meggondolom, nem is jönne rosszul az a gyed, kihúzhatnám vele a nyugdíjig ... — Ejnye Amál, neked mindig csak ezen jár az eszed? Nem volt még elég a pelenkamosásból? — De, abból nagyon elegem volt. Minden kormány pelenkáját nekünk kéllett kimositi. Csak tudod ... engem meg mindig nagyon érdekeltek az újdonságok. Igaz, hogy újra megnyitják a nyilvánosházakat? — Butaságokat beszélsz! — mordultam rá. — A pártok székházait se akarják visszaadni, pedig az ellenzék ugyancsak veri érte a kerekasztalt! — Látod, ezen nem csodálkozom, hiszen ha több várt alakul, több. lesz a vezető is, Józsi! Azoknak is csak székelni kell vala•. hol... Viszont a nyilvánosházak előtt piros lámpa ég... És ha egyszer a tőkés oda beviszi a részesedését. lehet, hogy még az osztalékát is beruházza. Erre nem gondoltál? Korlátáink — Isteni ötletet adtál, anyukám! — nyomtam a homlokára egy baráti puszit. — Részvénytársaságot alapítunk, nyugati töke bevonásával. Mi adjuk a munkaerőt, meg a plac- cot. ők meg hozzák az állóeszközöket. — Aztán ha megbukunk, elviszi a végrehajtó a hűtőszekrényt... Nem, Józsi, ez így nem lesz jó. Én az állólámpához is ragaszkodom. — Ugyan már. miért buknánk meg? Az a frizsider meg már úgyis üres ... — Emlékezz, Józsi! Belebuktunk a Rákóczi szabadságharcba, a ’48-as forradalomba. elvesztettünk két világháborút, a fél országot, és még egy lovat se kaptunk érte __ Soroljam tovább? — Ne sorold. Amál. ismerem a korlátáinkat. — Na látod. korlátolt ember vagy. Józsi, vegyes vállalatot kell alapítanod: kft.-t. — Igazad van. anyukám! De hát mit ajánljunk föl kockázati alapnak? — Egye fene. ajánld föl azt az üres hűtőszekrényt. azzal már úgyse sokra megyünk. Az álló- lámpához viszont ragaszkodom! — Miért éppen az állólámpához? — Azért, mert a korgó gyomrunk már senkit se érdekel. Ennek a fényénél viszont legalább meglátják a csupasz hátsófelünket. T. Ágoston László
