Kelet-Magyarország, 1990. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
1990. március 13 Kelet-Magyarország 7 Kiskereskedők! Fagylaltpor felhasználók figyelmébe! Megrendelhető a Veszprém megyei Tejipari Vállalat által gyártott PRIM tej fagylaltpor. STABILIZÁLÓ és EMULGÁLÓ anyagokkal dúsított, ezért a legjobb minőséget biztosítja. Csokoládé: 132,20 Ft/kg. Vanília, puncs, eper, kiwi, mangó, ananász, narancs: 125,80 Ft/kg. A megrendeléseket rövid határidővel kiszállítjuk. Megrendelhető: Nagy Sándor Mátészalka, Dózsa György út 134. Telefonon: Fábiánháza 7. Telexen: 73-630. (932) MAGYAR—NYUGATNÉMET FREILAND Baromfitermékek KFT. KERES: ÜZEMVEZETŐT Automatizálási vagy villamosmérnök, üzemmérnök személyében. MŰSZAKI MUNKATÁRSAT erősáramú technikus, gyakorlott villamosszakember személyében. Továbbá várja szakács és hentes képesítésű férfi munkaerő jelentkezését. Jelentkezési határidő: 1990. március 25. írásban: 4600 Kisvárda, Ipari u. 9. Huszár István ügyvezető. (915) Mswga Szabolcs-Szatmár megyei lEpítő és Szerelő Vállalat felajánlja szabad kapacitását (közületek és magánszemélyek részére egyaránt) a következő területeken. — betonacél szerelés, — vasbeton termékek gyártása, — transzportbeton előállítása nagyob tételű betonigény esetén 5%-os időszakos árengedményt adunk 1990. március 31-ig. Érdeklődni személyesen vagy telefonon VERESS CSABA építésvezetőnél. Telefon: 10-822 27 mellék. Cím: Nyíregyháza, Káliói u. 4. (929) A ,,KELET” Vetőmagtermelő és Értékesítő KFT. jól jövedelmező szerződéses termeltetést ajánl: . Mezőgazdasági nagyüzemeknek QfiBKL-------- Farmergazdaságoknak ^&vet mag] Magántermelőknek Felvásárlási ár: Étkezési csíkos napraforgómag 2 000,— Ft/100 kg Ipari napraforgómag 1 400,— Ft/100 kg Étkezési borsó 1 100,— Ft/100 kg Fajtaborsó • 1 600,— Ft/100 kg Takarmányretekmag I. 1 700,— Ft/100 kg Tavaszi repcemag - 1 800,— Ft/100 kg Mustár 1 300,— Ft/100 kg Karósbab fehérmagvú fajták 9 000,— Ft/100 kg Uborkamag 35 000,— Ft/100 kg Sóska 20 000,— Ft/100 kg Virágmagvak: Szalmarózsa 35 000,— Ft/100 kg Búzavirág 40 000.— Ft/100 kg Menyecskeszem 20 000,— Ft/100 kg Kúpvirág 25 000,— Ft/100 kg Körömvirág 18 750,— Ft/100 kg Szerződéseink értékesítési biztonságot nyújtanak! NE BÍZZON A BIZONYTALAN SZÄRMAZÄSÜ VETŐMAGVAKBAN! A „KELETMAG” KFT. által forgalmazott, magas biológiai értékű, fémzárolt vetőmag garancia a fajtatisztaságra és a bő termésre. Szerződéskötésre várjuk Tisztelt Ügyfeleinket a „KELET” Vetőmagtermelő és Értékesítő KFT.-nél. Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VI. e. Körzeti üzemeinkben: Nyírbátor, Béke u. 1. Mátészalka, Sallai u. 30. Nyíregyháza, Tünde u. 20. (964) A gacsályi Dózsa Tsz tehenészeti telepén 700 darab szarvasmarha fér el. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat segítségével Rozsály, Méhtelek, Tisztaberek, Zajta és a Székely község gazdálkodóitól 3,5 millió forint értékű jószágot vásároltak fel. Szatmár- ban inkább a marhatartásnak vannak hagyományai. A lakosságra gondolva a tsz rendszeresen juttat takarmányt az állattartóknak kedvezményesen. (Molnár Károly felv.) Hamarosan minőségi változás következik be Szatmárban a sertéstenyésztés és -hizlalás területén azzal, hogy befejeződött a csengeri sertéstelepen a 15 milliós rekonstrukció. Korszerű technológiával, számítógépes vezérléssel válik modernné az egész tenyésztési folyamat. _________________________________ Kapitor Zoltán, a telep vezetője elmondta:* a csengeri üzem a húsipar egyik legnagyobb és legjelentősebb bázisa. HIREX VIDEOSZERVIZ — Videokészülékek garanciális, készpénzes és átalány- díjas javítása! — Üj és használt audio és video eszközök adás-vétele! OTP-hitelakció, ügyintézés a helyszínen! — Audio, video ékszíjak és közlőgörgők bármilyen méretben és mennyiségben! Utánvétes szállítás! 4400 Nyíregyháza, Damjanich u. 6. sz. Tel.: 18-894 HlREX VIEOSZERVIZ (935) Piaci körkép Az idén megnyílt budapesti árutőzsdén a takarmánygabona területén élénk az ajánlattétel, a vásárló azonban kevés. Búzát keresnek, kukoricát kínálnak. Két kisebb takarmánybúza-üzlet létrejött ugyan 7470 Ft/ton- na áron. ám a májusi 7450 Ft-os és a júniusi 5700 Ft-os ajánlatokra eladó nem jelentkezett. Takarmánykukoricát 7200 Ft-ért kínálnak azonnali szállításra, vevő azonban nincs. Májusi határidőre 6500—6800 Ft-os vevői ajánlatok vannak és szeptemberre is csak 6950 Ft-ot kínálnak egy tonnáért. A Bosnyák téri nagybani piacon a burgonyát 9—12 forintért, sárgarépát 13—25, petrezselymet 50—70, fejesés kelkáposztát 11—15, savanyított káposztát 17—18, vöröskáposztát 14—15 forintért lehet kínálni az eladás reményében. Az almáért 14— 38, a körtéért 55—60(!) forintot adnak fajtáktól, minőségtől függően. Az újhagyma csomója 6—14 Ft-ot ér. HOL A LEGDRÁGÁBB? A burgonya Veszprémben, Pécsett 12—16 Ft. A sárgarépa, petrezselyem Szombathelyen 25—30, illetve 45—70 Ft. A kelkáposzta Győrben (30—40), a káposzta fejesen és savanyítva is Pécsett (20 ill. 30 Ft) ér a legtöbbet. Almáért, dióbélért Szombathelyen (20—30 ill. 340—350 Ft), mákért Pécsen (100 Ft) adják a legmagasabb árat. HOL A LEGOLCSÓBB? A hagyma, petrezselyem Szolnokon (10 ill. 30—50 Ft), a sárgarépa, a fejes- és kelkáposzta Pécsett (15—20 ill. 20 Ft), a burgonya Debrecenben (10—12 Ft) kapható a legalacsonyabb áron. (Galambos Béla) ahol 1200 koca betelepítéséről kellett gondoskodni úgy, hogy a hármas fertSzésmentességet. annak feltételeit biztosítsák, minden fertőzéstől megóvják az állományt. A csengeri telep újratelepítését tavaly kezdték meg, s az idén ezekben a napokban fejezik be. Ezt megelőzte a szakszerű válogatás. Ki kellett választani azt a sertésfajtát. ami a jövőben Magyarországon piacképes lesz. Nyakukba vették az országot, s így jutottak el az ISV segítségével és közreműködésével az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Kísérleti Gazdaságába. Innen hozták a nagy magyar fehér hússertéseket, míg Jánossomorjónból a tsz-ből a lapáj fajtákat. E kettőből keresztezték Csengerben az F—1- est, amely ismert hibrid, jó tulajdonságokkal rendelkezik, piacképessége garantált. Ennek az előállítását 40 tenyészkan és 2100 darab 80—100 kilós süldő biztosítja. A teljes kocaállománytól februárban vettek vért. Most fog kiderülni amelyért küzdöttek: hármas fertőzés mentes lesz-e a csengeri sertéstelep? Bíznak benne, hogy igen. Ennek elérése sokszoros előnnyel jár a vállalatnak, a szatmári térségnek, de főképpen a kisgazdaságoknak hosszú távon. A hármas mentességre való igényt bejelentették a minősitő intézetnek, ahonnan éppen a napokban járt kint ellenőrizni az előkészületeket, az egész folyamatot Kürti László, az intézet főfelügyelője, aki bíztatónak ígérte az eredményeiket. A mentesség jogalap arra, hogy a csengenek darabonként 500—1000 forinttal magasabb áron értékesítsék az F—1-es te- nyészsüldőket. Az F—1-es te- nyészállománnyal az egész szatmári tájegységen jelentősen javul a tenyésztés és hizlalás minőségi feltétele, jövedelmi viszonyai. A csengeri sertéstelep sok száz kisgazdával van kapcsolatban, akiknek ebből a fajtából az idén már 800—1000 vemhes kocát juttatnak, s több- ezer F—1-es tenyészsüldőt is értékesítenek. Egyik leglényegesebb előrelépés az — hangsúlyozta Kapitor Zoltán —, hogy az általunk előállított F—1-es sertésállománnyal a kisgazdaságok fertőzés mentes sertéseket hizlalnak, kínálnak eladásra, vágásra. Egy másik jelentős eredménye az lesz az F—1-es tenyésztésnek, hogy hamarosan a kisgazdaságok előtt is megnyílik a lehetőség az exportra. Ott a sertések magasabb áron értékesíthetők. Legfontosabb teendő most és a jövőben, hogy Szatmárban a szigorú előírások megtartásával és megkövetelésével biztosítsák a hármas mentességet. Ezért mindent megtesznek, hogy e tájegységre sehonnan, egyetlen fertőzött sertés se kerülhessen be. Ezt állandóan ellenőrzik. F. K. Köszméte a házikertben Fajtaválaszték és faápolás Az .1989-es év jó példája volt annak, hogy termelők, s feldolgozók érdekei — egy kis jóindulattal — összeegyeztethetők. Köztudott, hogy a köszméte jelentős pektintartalommal rendelkezik, jól szállítható, tehát: ízek, zselék, befőttek készítésére, konzervipari feldolgozásra kiválóan alkalmas. Leleményes kertbarátok, még gyümölcsbort is tudnak belőle csinálni. Köszméte termesztésével ott érdemes foglalkozni, ahol nyirkos, középkötött talajok vannak, kissé párás, hűvös időjárási viszonyok uralkodnak. A köszméte vesszőinek csúcsrügyeiből tenyésztő hajtásokat, a hónaljrügyekből inkább termőhajtásokat nevel. A növények folyamatos megújulásánál a cser- jetörzsön található képletekből évről évre kellő számban fejlődő hajtásaival gondoskodik. A rövid termőhajtások, csúcsukon virágzatot fejlesztenek, s a hosszú-, ak, nagy leveleket és a fajtára jellemző tüskézetet növelnek. Az évek múlásával a hajtásokból vesszők, gallyak, majd ágak képződnek. A köszméte termése álbogyó, melynek belseje húsos, leveses, mintegy 40—50 magot tartalmaz. Gyümölcsei a fajtákra jellemzőek, így például a zöld óriás nagy, vagy igen nagy, kissé megnyúlt, gömbölyded, illetve gömb alakú, éretten sárgászöld bogyókat fejleszt. Húsa az érés előre haladtával egyre bőlevűbb, zamatos savanykás-édes íze kellemes üdítő hatású. A pallagi óriás a zöld óriás kiónja, tojás- dad alakú, nagy vagy igen nagy, középzöld színű bogyókat nevel. Gyümölcse nemcsak konzervipari feldolgozásra, hanem friss gyümölcsként, exportra (pl. NSZK-ba) is rendkívül alkalmas. A szentendrei fehér köszméte középnagy, csaknem szabályos gömb alakú, zöldes-fehér bogyóiról, bőlevű húsáról, valamint kellemesen édeskés-savany- kás zamatéról könnyen felismerhető. Mivel gyakorlatilag önmeddő, így a zöld óriással érdemes „keverten” telepíteni. A kertészek szerint a köszméte termését a 2—3 éves gallyakon levő termőrészeken hozza, így ápolása a bokrok, illetve fács- kák koronájának ritkításából, az elöregedett és gyenge sarjak, beteg, sérült gallyak eltávolításából áll. A köszmétefácskákról csak akkor nyerhetünk minden évben bő és kiváló minőségű termést, ha évenként kellő körültekintéssel végezzük el a koronaritkítást, illetve a vesszők gyenge visszametszését. Köztü- dott, hogy a köszmétefácskák törzse nem elég erős ahhoz, hogy egy nagyobb termést elbírjon, úgy szakszerűen elkészített támberendezésre van szükség. Dr. Széles Csaba Őszintén a hiokertészkedésröl . V egyszerekkel, mérgekkel tele világot élünk. Az ember saját védelmébe állította a kémiát — és ä csapdába maga esett bele. A növénynemesítés során igyekezett nagy termőképességű fajtákat előállítani, de egyúttal nagyon ritkán sikerült ezeket ellenállóvá is tenni a gabonakártevőkkel, a rovarok pusztításával szemben. Ma már se szeri, se száma a növényvédő szereknek, amelyek többsége, felszívódva a növényi sejtekbe, fejti ki pusztító hatását, de egyúttal károsítja a termést elfogyasztó embert is. Négy-öt évtizede annak, hogy számos országban felemelték szavukat egyes szervezetek a túlzásba vitt kemi- zálás ellen, tápanyag-utánpótláshoz a szerves anyagok, a növénybetegségek leküzdéséhez pedig a biológiai eredetű anyagok mellett. Hozzánk a különféle névre elkeresztelt újszerű gazdálkodás jó évtizede ért el, s biokertészkedésként került a kistermelők köztudatába. S, mint nyugaton, nálunk is divattá nőtte ki magát a biogazdálkodás, lényegében megmaradva a kisgazdaságok keretei között, így itthon piacbefolyásoló hatása lényegében nincs. A biokertészkedés természetesen több a hobbinál, de mi a realitás? — Nagyon leegyszerűsítve : a talaj szervesanyag-ellátásának a javítása, a talaj takarása, a szintetikus vegyszerek kiiktatása, és lehetőleg csak természetes ásványi anyagok pl. elemi kén alkalmazása a növényvédelemben, ha szükséges a növényi eredetű riasztó szerek mellett. Ezek viszont nem újdonságok! Idősebb emberek jól emlékezhetnek rá, hogy néhány évtizede a növényvédelmet mészkénlével, rézgáliccal, nikotinnal oldották meg. Műtrágya helyett az istállótrágya adta a talaj tápanyag-utánpótlását. Az ötvenes évek elején a megyében ismert két szakember — Ve- lich Sándor és Nagy Sándor sikeresen alkalmazta üzemi méretekben is a gyümölcsösök talajának takarását zöld- trágya-növényekkel. Ez lenne a lényege a biogazdálkodásnak is. Alapja a talaj humuszháztartásának a megjavítása, s ennek legjobb módszere a komposztálás. És a szerves anyagok komposztálásához aligha szükséges a kozmikus energiákat segítségül hívni, mert az nyilvánvaló, hogy a kvarcőrlemény, a zeolit, aztán a csalánlével, vagy cickafarklével locsolt szervesanyag-halomba kedvezőbb a komposztálódás folyamata. (Bár ott tartanánk, hogy a kertek hulladéknövényi anyagait halomba rakva hagynánk elkorhadni, és nem rendeznénk minden tavasz- szal, szinte szertartásos gazégetést — gyakran avartüze- ket okozva.) A talajtakarás, vagy más szóval mulcsozás mindenképpen előnyös á föld kiszáradása ellen, s ezek a szerves anyagok — lekaszált fű, kikapált gyomok, zöldtrágya- növények — végül is a talajt gazdagítják. A néhány centiméter vastag takaró alatt a gyommagvak elpusztulnak, a talajszerkezet nem romlik. Ismerjük a mondást: fűben, fában orvosság. Nagyanyáink diófalevelet tettek az ágyba, elriasztandó a bolhát. A biokertészetben van realitása annak, hogy pl. a zsurló kivonata, a benne lévő kovasavval, a csalánlé hangyasava, vagy a falusi kiskertekben közismert kenyér- morzsa, vagyis a pirétrum virágának az összemorzsolt pora hatékony permetező, illetve porzószer kórokozók, kártevők ellen. A biokertész- kedők előszeretettel alkalmazzák többnyire »rovarriasztóként a zöldségfélék vegyes ültetését. Védőnövényként leggyakrabban a bársonyvirág, vagy büdöske, fokhagyma és vöröshagyma, a sarkantyúka illóanyagaikkal jönnek számításba. Az érdeklődőknek hasznos a biofüzetek forgatása, a témában megjelent könyvek lapozgatása: egy-egy javaslat kipróbálása, saját ötlet megvalósítása, hiszen a növényi levelek, anyagok alkalmazása lényegében kárt nem okozhat, s egyik-másik sikeres próbálkozás közelebb viheti a kertbarátot a biogazdálkodáshoz. Samu András Fejőstehén a kisgazdáktól Startol az F—1-es CsenRerből Exportlehetőség a kisgazdaságoknak
