Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-02 / 28. szám

2 Kelet-Mqgy »ország 1990. február 2. Nyíregyházi Kínáló Filmajánlat Mint koráb­ban mi is be­számoltunk ró­la, a nyíregyhá­zi Műsorkalauz februártól meg­szűnt. A több ezer példány­számban meg­jelenő műsortá- iékoztatót so- te- forgatták ha-, »imái. mert segítségével a szórakozási és művelődési ajánlatokban tájékozódhat­tak. Helyette most nyíregyházi Kí­náló címmel új tájékoztatót je­lentet meg a megyei műve­lődési központ A programfüzet kéthetente jele­nik majd meg, és a megye- székhely legfontosabb műve­lődési, szórakozási lehetősé­geiről kíván tájékoztatni. A szerkesztők ígérik, a Kínáló­ban éppúgy meg lehet majd találni a megyei művelődési központ műsorajánlatát, mint Igazi zenei csemegének le­hetnek a részesei a zeneked­velők Nyíregyházán a műve­lődési központ hangverseny- termében február 7-én. A Honey Singers énekegyüttes a 20-as évek amerikai zené­jéből ad Ízelítőt. Műsorukban a színházét, a mozikét, a kiál­lítótermekét:. az ifjúsági cent­rumét, a könyvtárakét és egyebeket. A Kínáló igyek­szik valamennyi kulturális eseményről tájékoztatni. Feb­ruártól tehát Műsorkalauz helyett Kínáló. spirituálék és dzsessz-számok mellett egyházi és komolyze­nei művek is elhangzanak. Az együttes jó idő esetén február 3-án a nyíregyházi sétálóutcában is fellép. Mű­sorukat szombaton 10 órától hallhatják az érdeklődők. A sok akció- és horrorfilm mellett a szabolcsi mozik feb­ruári kínálatában azért akad jó néhány olyan alkotás is, amelynek megtekintése az igényesebb mozilátogatók szá­mára is filmcsemege. A Beat­les együttes legendás tagjá­nak, John Lennonnak állít emléket az Imagine John Lennon című film. A nyír­egyházi Béke moziban febru­ár 8—10 között, Kisvárdán február 25-én és 26-án, Nyír­bátorban február 13—14-én, Mátészalkán pedig február 11—12-én látható. Két új magyar filmet is be­mutatnak a nyíregyházi Vi- deomoziban: az elhurcoltak- ról forgatott Malenki robot című kétrészes filmet február 22-én vetítik, míg a Tutajo- sok című. alkotás bemutatójá­ra február 24-én kerül sor. A nyíregyházi Móricz mo­ziban február 5-én és 6-án vetítik a Suttogások és siko­lyok című Bergman-filmet. Több alkotás utoljára látható a mozik műsorában, mint például február 15. és 21. kö­zött a Dzsungel könyve és február 24-én és 25-én a Flashdance. A tiszavasvári moziban február 8-án játsszák a Dió­törő és február 22-én a Ki­álts szabadság című filmet. Tárlat Kárpátalján készültek azok a népi szőttesek, kerámiák és képzőművészeti alkotások, amelyeket február 2-től lát­hatunk Nyíregyházán a Pál Gyula-teremben. A kiállítás 15 órakor nyílik. Koncert: Honey Singers Á művelődés! központok ajánlata A VASAROSNAMÉNYI művelődési központba látogai el Bálint György (Bálint gaz­da), aki február 6-án, kedden este fél héttől A korszerű kistermelés címmel tart elő­adást. Az intézményben a jö­vő héten egy kiállítás is nyí­lik, Heil József festőművész tárlatát február 5-től láthat­ják az érdeklődők. A MÁTÉSZALKAI műve­lődési központban vasárnap 6 órától társalgó várja a fia­talokat. Itt is nyílik egy ki­állítás: két kárpátaljai festő, Tóth Lajos és Kolozsvári László képei február köze­péig tekinthetők meg. AZ ÜJFEHÉRTÓI művelő­dési házban második világ- háborús emlékművek ma­kettjeit mutatják be. Színháznaptár Javában folynak a pró­bák, két új színdarab bemu­tatására készül a Móricz Zsigmond Színház. Február 3-án, szombaton Szabó Tün­dének, a társulat tagjának A küszöbön című drámáját lát­hatják az érdeklődők. A színmű a kábítósok, drogo- gosok világáról ad látleletet. A produkciót Mihályfy Imre, a tévéből ismert színházi szákember rendezi. A főbb szerepeket Bárány Frigyes. Gaál Erzsébet. Juhász György, Kocsis Antal, Máté Eta, Rékasi Károly és Zubor Ágnes alakítja. Az ősbemuta­tó a Krúdy Színpadon látha­tó. A jövő szombaton, febru­ár 10-én is lesz egy bemuta­tó, A sevillai borbély című darabot tűzi műsorára a szín­ház. A küszöbön című drámát február 3-a után 6-án (Bajor bérlet) 7-én, szerdán (Mol­nár-bérlet) láthatja a kö­zönség. Az Ivanov című produkció február IJ-án kerül színre (Széchenyi-bérlet). Nyírségi gála Tizenöt évvel ezelőtt ala­kult a Nyírség táncegyüttes, megyénk egyik legsikeresebb amatőr együttese. A táncosok sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint a számtalan díj, a kiváló és arany minő­sítések. Mint ismeretes, leg­utóbb az 1988-as Ki mit tud?- on szereztek első helyet, s né­hány napja például az Erkel Színházban rendezett Nép­tánc Antológiában mutattak be néhány táncot. Gyakran és sikeresen szerepel az együt­tes külföldön is. Nyáron Iz­raelben lépnek majd fel egy nemzetközi néptáncfesztivá­lon. A jubileumát ünneplő Nyírség táncegyüttes most látványos műsorral ad ízelí­tőt a magyar néptáncok gyöngyszemeiből, a Kárpát­medence tánchagyományai­ból. Dobbanások és csujoga­tások címmel, a Bujtosi Sza­badidő Csarnokban február 3-án szombaton 6 órától mu­tatnak be gálaműsort. A han­gulatosnak ígérkező műsor­ban az alapító táncosok is fellépnek, csakúgy, mint a legfiatalabbak, az utánpótlás, a Margaréta gyermek- és a Kabalás ifjúsági táncegyüttes. Kísér a Csürdöngölő és a Téglás zenekar. Alexander A. Arnot, az NSZK magyarországi nagy­követe lesz a vendége február 8-án a nyíregyházi megyei és városi művelődési központ­nak. A diplomata a népfőis­kolák negyvenéves történe­tét bemutató kiállítást nyit­ja meg öt órakor. A vendég részvételével nemzetközi külpolitikai fórumot tartanak szintén ezen a napon; a té­ma a magyar-nyugatnémet kapcsolatok jelene és jövője. A beszélgetést Nógrádi György politikus, egyetemi docens vezeti. A Kopernikusz kör tagjai február 3-án találkoznak. A növényvédő tanfolyam fog­lalkozását is szombaton tart­ják. A hétvége a diszkó je­gyében telik, pénteken és szombaton, nyolc órától vár­ja a fiatalokat a klubkávé- ház. A tánciskola követke­ző foglalkozása február 4-én lesz. A nosztalgia mozi feb­ruár 8-án vetíti következő filmjét. A pszichológus hét­főn és szerdán várja a ta­nácskérőkét. VÁLASZT kaptunk kérdésünk­re az adófelügyelőségtől: ők nem tudják, kinek mi a foglalkozása, ez nincs rajta a vagyonnyilatko­zaton, az adóhatóság pártsemle­ges. MONDJA A NÉPPART. hogy a válasz nem állja meg a helyét. A vagyonnyilatkozatra kötelező határozatokat nem találomra ad­ta ki az adóhatóság, és a sok száz vagyoimyilatkozó közül egyik sem volt vágy jelenlegi MSZ(M)P funkcionárius. A va­gyonnyilatkozatot — miként min­den adórendelkezést — ismét fegyverként használta az adóha­tóság a vállalkozókkal szemben — ennyiben még saját pártja (MSZP) politikáját is gáncsolva, akadályozva a vállalkozásélénkí­tést. oszlatva az ahhoz szükséges bizalmat. Hozzátesszük: tudtunk- kal egyetlen vállalati igazgató. Vagy szövetkezeti elnök sem tett ilyen, nyilatkozatot. (Eddig.) HANGOZTATJA a Hazafias Választási Koalíció, hogy 6 ha­zafias. Programjának 11. frontja szerint részt vállal a különböző nemzetiségek jogainak érvénye­sítésében. Álláspontunk a felelőtlenségről H ogy az ország működésképtelen — márpedig az, még­hozzá minden porcikájában —, annak egyik fontos oka a felelősségi rendszerünkben keresendő. Amit eddig megvalósítottak, az így jellemezhető; a kalap a tét. Vagyis ha egy vezető tönkretett vállalatot, életképtelenné nyomorított szövetkezetét, az utolsó gatyáig eladósított ál­lami gazdaságot, ha milliós, vagy akár milliárdos károkat okozott is — legföljebb vette a kalapját. (És rendszerint föl­jebb bukott, mert tőle megszabadulni akármilyen állásárt nem lehetett.) Kártérítés? Felelősségre vonás? Ugyan már! Még néhány havi fizetésének erejéig sem kártérítették, ha csak nem minősült fehér hollónak, büntető eljárás pedig csak azok ellen indult, akiknek a nyakát eleve ki akarta törni a hatalom helyi királya E z a felelősségi (felelőtlenségi) rendszer tökéletesen meg­felelt a magyar szocialista arisztokráciának, és csak­is ez felelt meg. Kizárólag ez biztosított büntetlensé­get és egérutat az arisztokrácia kényelmetlenné vált tagjai részére is. Tulajdonképpen mindent lehetett. Ez érvényes nemcsak a szabolcsi vezetésre, hanem az országosra is: e felelőtlenségi rendszer alapján lehetett hazánkat mérhetet­lenül eladósítani, hátrányos nemzetközi szerződéseket köt­ni, s társadalmunk valamennyi tégláját módszeresen por- lasztani. A kalap volt a tét. Kései történetírók alighanem levonják a tanulságaikat: ez az ország a társadalmi felelőtlensédbe rokkant bele. A felelősség kezelésének kérdése az, amely a Magyar Nép­pártot valamennyi párttól megkülönbözteti. A párt alap­elve: az állami vagyon kezelői korlátlanul (teljes vagyonuk­kal) feleljenek az általuk okozott esetleges kárért, és e va­gyonkezelőket évente és nyilvánosan el kell számoltatni. (Ugyanez lehet érvényes a szövetkezeti vezetőkre is, de ott az önkormányzatoknak is se kukra kell állniuk.) N yilvánvaló, hogy iu;i iulóan szigorú szabályozást igé­nyel az állami főtisztviselők felelőssége is (a háború előtt a köztisztviselők korlátlanul feleltek az általuk okozott károkért), itt csupán az a kérdés, hogy milyen szin­ten célszerű meghúzni a határvonalat. Enélkül ugyanis az ál­lami vagyonkezelők felelőssége írott malasz't marad — az államigazgatás (elsősorban a kormány) meg határozgathat úgy ahogy akar. ■Elég volt a felelőtlenségből! A Magyar Néppárt szerint az új társadalmi alapok nem épülhetnek a'mai, a vezetési fe­lelőtlenséget törvényerőre emelő fejetlenségre. És ez sürgős! Minden haladék, minden hónap és minden nap újabb óriási károkat okoz az országnak, s az ország népének. KÉRDEZZÜK viszont: Elég, ha csupán a név hazafias? Vagy ak­kor és attól hazafi, ha a magyar­ság önbecsülését nem is emlege­ti? Vagy pedig az oktatásiban minden fontosabb a hazafiságra történő nevelésnél, merthogy er­ről hallgat a fáma? Viszontválasz a tehénbiztosításról MONDJA A NÉPPART. hogy mindez úgy hangzik, hogy csak a proletár internacionalizmust keU melléje tenni, vagyis az e1- múlt négy évtizedben szokásos, félkézről kezelt hazafias jelleg uralkodik. Ez nem véletlen: h Hazafias Választási Koalíciónak nevezett csoportosulás ebben a kérdésben világosan tudtunkra adja: a koalíció az MSZMP egyik bomlási terméke, és foly­tatni akarja a hazaszeretettel kapcsolatos korábbi politika:, mint ahogy a Népfront tette — ugyanis az is hivalkodott haza- ■fias voltával. De csak hivalko­dott. HANGOZTATJA az Agrárszö­vetség. hogy célja nem a hata­lom, hanem a részvétel a hata- lomban. Átfogó, a földre is ki­terjedő tulajdonrendezésre van szükség. ^ KÉRDEZZÜK viszont, hogy ed- dig nem vettek részt a hata­lomban? Nem. volt eddig is né­hány tsz-elnök képviselő? Nem volt az túl sok? Vagy most má­sok kellenek? Vagy azokho' az Agrárszövetségnek semmi köze? £s nem kellene alaposabban ki­fejteni a földtulajdon reformját? Vagy úgy vélik, elég, ha Bodzás Árpád kifejtette? Hogy legyen azoké. akik „értenek hozzá”? Az agronómusoké? MONDJA A NÉPPART. hogy az Agrárszövetség programjában nem az az érdekes, amit elmon­danak (nem mondanak semmit), hanem az. amit elhallgatnak. A földtulajdonról szóló „állásfog­lalás” is ezért homályos: jobb. ha a választó polgárok (falusi lakosság) nem ismeri meg a szándékaikat. Magyarán: a sza­vak — leírva vagy elmondva — i;. '"‘zölni akarnak valamit, hanen. eltakarni a lényeget: a hatálmát mindenki úgy menti át. ahogy tudja. Márpedig itt erről van szó. Választ kaptunk az Állami Biztosítótól, amiért reklamálni merészeltük a háztáji tehenek biztosításában megtörtént,- az üzleti tisztesség határait messze meghaladó áremelését. A válasz szerint a tehénbiztosítás veszte­séges volt, a vezérigazgatónő pedig nem vett föl 8 és fél milliós prémiumot, csak $1 ezret. Ami az elsőt illeti: a vesztes­séget kapásból nem hisszük. Kacifántos elszámolás lehet az. ha képes kimutatni ilyen „veszteséget”. A prémiummal kapcsolatban pedig úgy látszik, tévedett a fél magyar sajtó, s tévedett az országos fölháboro- dás is — ami akkoron válasz nélkül maradt. Szó seih volt reklamálásról! Az újságok iga­zat írtak! A válasz nyomán két dolgot követelünk: l. Szívesen látnánk, ha az ügyészség kezdeményezné, hogy ?z arra illetékes bíróság vizs- ,álja meg az Állami Biztosító könyveit, és ha igazolódik a isztességtelen gazdálkodás, ak- .<or szabjon ki vele szemben gazdasági bírságot, tiltsa el a most követett drága gyakorlat­tól és kötelezze rá, hogy a károsodott tehéntartóknak kü­lön kérelem nélkül fizesse vissza a jogtalanul követelt biz­tosítási díjat. Ha az eljá­rás nem történik meg, a biz­tosítási üzlet szabad rablás ma­rad. 2. A biztosítók pénzintézetnek számítanak, és közvetlenül a- Pénzügyminisztérium felügye­lete alá tartoznak. Érdekes megfigyelni, hogy miközben a bankokban történő külföldi ré-' szesedésről, tőkebefektetésről komolyan gondolkodnak — amit egyébként a Magyar Nép­párt keményen ellenez —, ad­dig a biztosító intézeteknél a külföldieknek coki! (Pedig ilyen intézet külföldi által tör­ténő alapítását — hátha rést ütne az árkartellen — nem elleneznénkf) Hozzá kell ten­ni, hogy a tehenek biztosítása — egyes falvakat kivéve — kö­telező, Tehát a biztosítási díj adójellegű, és így is számít rá az állami költségvetés. Már­pedig ilyen, adójellegű kötele­zésre a biztosítónak nincs joga. Emiatt ismételten kérjük az Állami Számvevőszéket, szí­veskedjen megvizsgálni az Ál­lami Biztosító gyakorlatának törvényességét. összegezve: A Magyar Nép­párt szerint az Állami Biz­tosító lényeges kérdésekre nem adott választ, ezért közleménye elfogadhatatlan. Ezúton is tilta­kozunk a biztosítási díj emelése ellen, és követeljük annak visszavonását! Elég magas volt a/, már tavaly is! A Magyar Néppárt heti kérdése A KEMECSEI ÁLLAMI GAZDASÁG IGAZGATÓ­JÁHOZ: — ÖN EL TUDNA-E SZÁMOLNI AZ ÁLLA­MI VAGYON HÉTÉVES KEZELÉSÉVEL, ANNAK GYARAPÍTÁSÁVAL, ÉS TISZTA-E A LELKIISME­RETE A TÖBB SZÁZ DOLGOZÓNAK A KFT.-BE VA­LÓ BEVONÁSÁVAL KAPCSOLATBAN? Cigány tanulók segítése Torokszorító csend lesz, amikor Németh József, a Fel­ső-tiszai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság szb-titkára bejelenti: a vállalat vezér­igazgatója úgy döntött, hogy 150 ezer forintot —. amelyet át kell utalniok az oktatási alapra — ezúttal a szakmun­kásképző intézetekben ta­nuló cigány fiatalok oktatá- sára-nevelésére fordítják. Kérte a Magyarországi Cigá­nyok Kulturális Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei elnökségét jelölte meg, melyik intézménv részesüljön a „felajánlásból”. A vezérigazgatói döntés közlése 1989. december 1-jén a MCKSZ megyei elnökségi ülésén hangzott el. Ezt köve­tően felvették a kapcsolatot a megyei tanács illetékes fő­osztályával. javaslatuk alap­ján született a döntés. A 150 ezer forintot egyenlő arány­ban a nyíregyházi 110-es szá­mú Széchenyi István Szak­munkásképző Intézet, a fe­hérgyarmati 142-es Szakmun­kásképző Intézet és a 138-as mátészalkai Szakmunkáskép­ző Intézet kapja meg: a pén­zek átutalása megtörtént. A három iskolában tanuló csaknem száz tanulónak nyújtott támogatás üzenet azoknak is, akik valamivel többet tehetnének a szak­munkásképzőkben bizonyára leghátrányosabb helyzetű ci­gány fiatalok képzése érde­kében. Igaz, hogy a FIÍFAG veze­tőinek is jól felfogott érde­kük. hogy a szakmunkáskép­ző intézetekből a vállalatnál elhelyezkedő cigány fiatalok jól képzettek legyenek és megtalálják helyüket az élet­ben. Egyszerű lenne, most azt mondanom: azért döntöt­tek e segítségi forma mellett, mert a vállalat erdészeteiben, üzemeiben csaknem félezer a cigány munkavállalók szá­ma. Túlnyomó többsége be­csületesen helytáll, tagja a törzsgárdának. Az erdőgazdaság egyik fon­tos pártoló üzeme a szövet­ségnek a harminc közül Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, s más módszerekkel is ösztön­zi a cigányság felemelkedését a társadalomba való beillesz­kedését. életmódjának javítá­sát. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents