Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

T990. február 7. Kelet-Magyarorszás 7 Felülvizsgálat A Szamos partján él egy nádvágó. Keménykö­tésű, egészséges ember­nek látszik, pedig a fagy, a nehéz munka a férfi­kor közepén megrokkan- totta. Három fiával, fele­ségével évekig nagyobb gondok nélkül eléldegélt, mert rokkantnyugdíját kipótolta a két kereső fiú. A falusi ház melege, az orvosi kezelések, a gyógy­szerek megtették a ma­gukét és a nádvágó a tavalyi felülvizsgálaton ötven százalékos munka- képességűnek ítéltetett. „Bánt a csúz, hasgatja az idő a csontjaimat, hú­zom a lábam, hogyan le­hetek én munkaképes?!’; — morgott az ember és megfellebbezte az orvosi bizottság véleményét. Ott­hon nyugdíjkor hiába várta a postást, nem nyi­totta rá az ajtót. „Nincs pénzed pajtás, nem vagy már rokkant” — mondta neki a postás. A nádvágó úgy gondolta, csak nem hagyják, hogy pénz nélkül éljen és várt; világéleté­ben türelmes ember volt. Ha asszony lett volna, ki- horcL 'ott és megszülhe­tett voi.ia egy gyermeket, míg behívták felülvizsgá­latra. Mondta is a doktor­nak, akik mosolyogva fe­lelték, hogy nem tehetnek róla. Tengernyi embert kell megvizsgálniuk, any- nyi a leszázalékolási kére­lem. Egyébiránt az ő álla­pota sokat javult, ezért ötven százalékos munka- képességű, rehabilitálható, vagyis könnyű munkát végezhet meleg helyiség­ben ... Ha nincs munka- lehetősége, kérjen rend­szeres szociális járadékot a megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóságtól. „No, és a kilenc havi pén­zem?” — kérdezte a nád­vágó. Azt felelték, vissza­menőleg csak hat hónapi járadékot fizethetnek ki. Bizony, ha szegény nád­vágó először kéri a szoci­ális járadékot — amikor megállapították, hogy öt­ven százalékos munkaké­pességű —, és csak utána fellebbezi meg az orvosi szakvéleményt, nem kel­lett volna kilenc hónapig fial pénzére szorulnia. Sajnos, áment mondhat három havi járadékára. A megyében sok százan vár­nak arra. hogy leszázalé­kolási kérelmükre, vagy fellebbezésük miatt orvosi bizottság elé kerüljenek. Gyakran hosszú hóna­pokig várnak kétségbees­ve, szorongva, félelmek­kel viaskodva, hiszen nem ismerik a saját jövőjüket! Ha pedig — hasonlóan a nádvágóhoz — pénz nél­kül maradnak, helyzetü­ket nem kell ecsetelni. Az árak emelkedésével együtt nehezül az életük, silá- nyodnak a körülményeik. Nagyon túlterheltek az or- . vosi bizottságok, de azért a felülvizsgálatra várók helyzetére, ami szándéku­kon kívül vált ilyenné, ta­lán jobban oda kellene fi­gyelni. És segíteni őket például a várakozási idő megrövidítésével. Bizo­nyára, ha több orvosi bi-" zottságot szerveznének, a leszázalékn'.ísükat kérel­mezők sorsa is hamarabb rendeződne... . V. .V.V.. Tóth M. Ildikó Panaszos levél nyomán Kiárusított örökség Libabokirban Tsz-földből víkendtelek... „Felháborodva írjuk a levelet, és kérjük, legyenek segítségünkre. A termelőszövetkezet eladja földünket, apai örökségünket” — olvastuk a libabokoriak sorait. Ez a Nyírturához tartozó tanyatelepülés most kapcso­lódott be az ország vérke­ringésébe. Szép környezet­ben lévő házait szinte lehe­tetlen volt télvíz idején meg­közelíteni, míg nem készült el a kövesút. A tanácstag nyári konyhájában ülünk le, s beszélgetőtársam hosszas unszolásra sem hajlandó be­leegyezni nevük közlésébe. Panaszuk közös, a libaboko­riaké, s véleményük is egy­séges, egyöntetű. Kövesutat kértek A történetünk 1961-ben kezdődött. Mint minden más vidéki településen, az agitá- lások hatására az itt lakók beléptek a termelőszövetke­zetbe. vagy ha nem, húsz ki­lométerrel arrébb kapták meg a földet. Ment a közös­be a tehén, a ló. csak a ház körül maradt meg egy kis parcella, „ahol a kotlós sem áll meg”. Kisebb-nagyobb botladozás után. mikor már megerősödött a gazdaság, összevonták Sényővel. A li­babokoriakkal alig törődtek, a dimbes-dombos föld minő­sége rossz volt. távol esett a központtól, a tagok nyugdíj­ba mentek, vagy meghaltak. S most mégis összeütközésbe kerülték az itt élők a veze­téssel, melyről így mesél az egyik fiatalasszony: — Húsz évvel ezelőtt beve­zettük a villanyt, már akkor aláírásokat gyűjtöttünk, és elindultunk a városba, a me­gyébe. sőt a minisztériumba a kövesút elkészítését kérve. Végül az elmúlt évben sike­rült elérni, hogy — főleg la­kossági hozzájárulásból — (6 —40 ezer forintig családon­ként) elkészült a bekötőút. Megkerestük a vállalatokat is, de a tsz-en kívül szinte senki sem járult hozzá. Az eddig értéktelen föl­dek egyből értékesek lettek. Felfigyelt erre a termelőszö­vetkezet vezetősége is. és közművesített . víkendtelek- ként eladásra kínálta. I tirviny betűje — A mi, saját földünket eladják idegeneknek — vág közbe egy idősebb férfi. — Én három holdat vittem be, és mit kaptam érte? 1900 fo­rintot. kifizettek aprópénzzel. Elvártuk volna, hogy meg­kérdezik a régi tulajdonoso­kat: tiétek volt, ti itt laktok, ki igényel belőle? Legalább annyi parcellát adjanak in­gyen. ahány gyermekünk van. mert most az a helyzet, amit tőlünk elvettek olcsón, csak drága pénzért (általá­ban 80 ezer forintért) akar­ják visszaadni. Igaz. hogy a közgyűlés döntött, de egy falubeli SSrr. V?1* °tt. nem volt. aki az érdekeinket kép­viselje. Elmondják azt is, hogy ír­tak a tsz vezetőségének, ők eljöttek,' • de • nem • született egyezség. A libabokoriak panaszával Meglecz Jánost, a sényői tsz elnökhelyettesét kerestem meg: —- Az a terület valóban nagyon kiesik — mondja az elnökhelyettes. — Gyakorla­tilag nagyüzemi művelésre alkalmatlan. A meglévő tel­kek és víkendtelkek közötti „zárvány” földekről van szó. A közgyűlés határozata alap­ján. a földhivatal engedélyé­vel, a jogszabály adta lehe­tőségek szerint parcellázási tervet készítettünk, a kiala­kított 1500—2000 négyzetmé­teres területeket 25—50 Ft/ négyzetméter eladási áron kínáljuk. Mit ir a jog? A panaszosok által elmon­dottakkal kapcsolatban a vé­leményem, hogy valamikor törvény kényszerítette a tsz-t a föld megváltására, ami valóban csak névleges összegű volt. A mezőgazda­ságban hiába van szabadár, a földek értéke nincs benne a termék eladási árában. Az országgyűlés döntése alapján — a tulajdonos vagy az örökös eladhatja, vagy kive­heti földjét. Az előbbi eset­ben a most jóváhagyásra ke­rülő alapszabály-tervezetünk­ben. az aranykorona-érték ötszázszorosát tudjuk fizet­ni. A jelenlegi jogszabályok szerint, amely földterületet megváltották, az a tsz tulaj­dona. Nincs rá lehetőség, hogy ingyen, visszaadjuk tag­jainknak. De mint volt tulajdono­soknak elővásárlási joguk van. s 20 százalékos enged­ményt és részletfizetési ked­vezményt tudunk adni ne­kik. A víkendtelkek kialakítá­sánál valóban előny a kö­vesút, de mi is hozzájárul­tunk pénzzel a megépítésé­hez. Dankó Mihály Panaszok, észrevételek A múlt hét elején édes­anyámmal elhatároztuk, hogy Budapestre utazunk, s mint máskor is, megváltjuk előre a jegyeket — írta Tóth Ju­lianna Nagykállóból. Január 29-én, hétfőn kimentem a he­lyi vasútállomásra, ami tő­lünk kb. négy kilométerre van, és február 2.-ra kértem gyorsvonati jegyet. A pénz­táros közölte, hogy ő most jött vissza szabadságról, nem tudja, milyen értékű jegyet adhat, mivel február elsejé­től a vasútnál is emelkednek az árak, de menjek vissza kb. két nap múlva, addig talán eldöntik, mi legyen. Január 31-én mentem legközelebb. Egy másik pénztáros közölte, hogy sem a régi, sem az új áron nem ad jegyet. Én hi­vatkoztam az aznapi Kelet- Magyarországban megjelent cikkre, amelyből egyértelmű volt, hogy január 31-én éj­félig megvehettem volna elő­re régi árán a jegyünket. Másodszori próbálkozásom is kudarcba fulladt, hogy meg­vegyem előre a jegyeket. Hangsúlyozom, édesanyám 90%-os utazási kedvezmény­re jogosult, nekem 50%-os kedvezményes utazásra szó­ló igazolványom van, tehát szó sem volt arról, hogy nyerni akartam volna az elő­re megváltott jegyekkel. Kedvenc lapjaimat, a szombati Esti Hírlapot és a Mai Nap című újságot újab­ban nem mindig kapom meg vasárnap a hírlappavilonok­ban. Hétfőn viszont már mit ér, hiszen így éppen a fris­sességét veszíti el tette, szó­vá P. L. nyíregyházi lakos. A nyíregyházi Hatzel téri élelmiszerboltot bezárják, olvastam a lapban — írta Tóthné, Nyíregyházáról. Ezen a környéken van még egy ilyen kis bolt, a Szilfa utcai, de itt sokszor még az alapve­tő élelmiszereket sem lehe­tett beszerezni, ráadásul hét­főn mindkettő zárva volt, il­letve van. Most két terület szabadult fel, az egyik a volt MÉH-átvevőhely. Körülbelül két éve üres a helye, rajta, méteres gaz burjánzik Régen itt volt a piaci „szabadtéri vécé”, most pedig a környék szemétlerakó helye. A másik felszabadult terület a piacé, innen elhordták még az asz­talokat is. Ügy gondoljuk, építhetnének ide egy ABC-t, vagy egy nagyobb élelmi­szerboltot, amely kellőképp ellátná ezt a városrészt éle­lemmel. Az Illetékes véleménye Az autóbusz-közlekedésről „Aranyoskám” címmel je­lentettük meg december vé­gén egy utas panaszát, aki a debreceni vonathoz igyeke­zett örökösföldről, de majd­nem lemaradt, mert a 6-os busz késiekedet az indulás­sal. Amikor ezt szóvá tette a buszvezetőnek, csak annyit mondott: „Aranyoskám, én nem tehetek róla”. Valóban ; nem tehetett ró­la, ez derült ki Erőss Ká- rolynak, a Szabolcs Volán Igazgatójának a leveléből. Az fa olvasó kérdez—a jigász válaszol Alap- és pótszabadság N agyáé, Cs. E. mátészalkai levélírónk gyer­mekgondozási szabadságának lejárta után munkahelyet szeretne változ­tatni. Hány nap szabad­ságra tarthat igényt? — kér­dezi. Munkajogi tanácsadónk, Nagy Mihály válasza szerint a szülési szabadság teljes tartamára (168 nap), a gyer­mekgondozási szabadság egy évére jár az alap-, és pót- szabadság. Az alap 15 nap. a pótszabadság többféle is lehet: minden, munkavi­szonyban töltött három év után (évente legfeljebb 9 nap) egy-egy nap, egy 14 éven aluli gyermek után 2, .két gyermek után 5, három gyermek után 9 nap. Ezen felül minden három 18 éven aluli, munkaviszonnyal nem rendelkező gyermek után 2, minden további ilyen gyer­mek után 2—2 nap (évente legfeljebb 12 nap) szabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadság először a szüle­tés évében, utoljára a 14., il­letve 18. életév betöltésekor jár egész évre. Mivel azon­Zsörtölődöm... ... mert állnak a fájós lábú, meggyengült szervezetű öregek a buszokon, az üléseken ifjú lányok és fiúk ter­peszkednek. Hiába minden kérő, figyelmeztető matrica, felírás a buszok belsejében, megrohanják a megállóba be­gördülő buszokat, divatos hátizsákjukkal feltülekednck, eszükbe sem jut, hogy orrba vágnak kicsit, nagyot, aki utánuk kapaszkodik. S azonmód elfoglalják az autóbusz belsejét, lehuppannak az ülésekre, csak a végcélnál áll­nak fel. A vak ember, a viselés asszony csak álljon, ka­paszkodjon! Aki megkockáztatja, hogy rájuk szól, arra a méltóságában megsértett ember pillantásával néznek — ba néznek. Mert legtöbbször közönyösen kibámnlnak az ablakon. Vagy magabiztosan közlik; „Én is megvál­tottam'a jegyet, jogom van ülni!” Valaha a szülők, az iskola szigorúan ügyeltek arra, hogy a gyermekek minden felnőttnél átadják a helyü­ket. Sőt a nebulók egymással veíélk^utek az udvarias­ságban, pedig a jutalom nem pénz, hanem „csak” piros pont, vagy dicséret volt. Ez S aaivuak, avíttnak tűnő módszer mégis kiváló yclí a Zzltzrz íasára. v ajon, ha öregen, megfáradt testtel kapaszkn'* _ nak majd a mai fiatalok a tömött buszokon, seken ifjak terpeszkednek, eszükbe jut-- “a „-e" régi önmagukat látják viszont?! ,e’ “ogy csnpan <tmi) ban levélírónk . semmiféle adatot nem közölt, pontos vá­laszt lehetetlen adni. Levélírónknak a gyermek­gondozási szabadság lejárta előtt a munkaviszonyával ösz- szefüggő kérdéseket rendezni kell. Ha áthelyezéssel létesít új munkaviszonyt, a szabad­ságot az új munkáltató ter­mészetben adja ki. Ellenkező esetben a jelenlegi köteles pénzben megváltani. A sza­badság pénzbe!' megváltását csak a munkr iszony meg­szűnését követően kérheti. A nyugdíjasok részére járó pótszabadságról, az arra vo­natkozó rendelet számáról, keltéről kért tájékoztatást „öszidő” jeligéjű olvasónk. A Munka Törvénykönyve 50. § (2) bekezdése értelmé­ben az öregségi nyugdíjjogo­sultság megszerzése után fi­zikai munkával, teljes mun­kaidőben dolgozók részére az első évben három, minden további évben öt nap pótsza­badság jár. Ez a rendelet 1982. január elsejével lépett hatályba, megtalálható az 1986. évben és az 1989. év­ben kiadott Munka Törvény- könyvben. Ez a rendelet is kiterjed minden olyan mun­kaviszonyra, amelynek alap­ján a munkát Magyarorszá­gon keli végezni. (MT, 6. § (1) bek.). A pótszabadságra való m gosultság feltétele ... •'J~ öregségi nvif*®. az érése - -euijkorhatar el- _, a fizikai állományba való tartozás, és a teljes munkaidőben való foglalkoz­tatás. A szabadság az alap- és pótszabadságon felül jár (MT. V. 51. § (1), melyet három évre visszamenőleg lehet kö­vetelni. (MT. 5. § (1) bek.). említett járat vezetője ugyan­is hirtelen rosszul lett. nem folytathatta a munkáját (saj­nos azóta is táppénzen van), viszont a tartalék autóbusz átcsoportosítása a másik szolgálati helyről, időbe ke­rült. A járat ezért indult tíz perces késéssel, emiatt utólag is az utasok szíves megérté­sét kérik. A nyíregyházi, örökösföl­di lakótelepen élők kérését — miszerint az 5-ös, 9-es, 17- es és 23-as járatok lehetőleg ne egy időpontban közleked­jenek. mert körülbelül húsz percet kell várni az újabb „autóbusz-sorozatra” — ja­nuár 10-én közöltük. A kéréssel kapcsolatban a Szabolcs Volán igazgatójá­nak az -a véleménye, hogy az írásban említett húsz perc nem felel meg a valóságnak. A reggeli és délutáni csúcs- forgalom idején az 5-ös já­rat tizenkét percenként, a 17-es járat tizenöt percen­ként, míg a 9-es és 23-as já­ratok a nyugati ipartelep üzemeinek műszakkezdésé­hez és végzéséhez igazodva közlekednek, így előfordul­hat, hogy öt-hat percen be­lül három autóbusz is indul, de az 5-ös járat már önma­gában is biztosítja a tizenkét perces követési időt. Rém lesz külön jelzőtábla Nyíregyházán, az Északi körúton az autósok többsége fittyet hány a közlekedési szabályoknak, ez nagyon ve­szélyes. Bizonyára egy se­bességkorlátozó tábla kihe­lyezésével megszűnne a ve­szély — írta december köze­pén egy olvasónk. A Nyíregyház .... , . . -“i Kozuíi Igazgató­_„oag tajekoztatasa szerint az Északi körúton nem kívánnak sebességkorlá­tozást bevezetni, ugyanis la­kott területen belül jogsza­bályi előírás alapján sebes­ségkorlátozás van, s ezt köz­úti jelzőtáblával nem szok­ták megerősíteni. (A szérk megjegyzése: Vajon ezt az előírást ismerik-e a szágul­dozó, rallizó autóvezetők?)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents