Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám

1990. február 5. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Seres Ernő főmunkatárs az állattenyésztésről Sok olyan kérdést kaptam ezen a héten, amelyben in­kább több volt a hangulati elem, mint a konkrétum. Egy levélből idézek: „azzal kez­dem, ami a kistermelőknek nagyon fáj. Sertéstartó em­berek vagyunk, nagyon sze­rettük csinálni, de az utóbbi időben nagyon megutáltuk. Miért? A táp árát felemel­ték, (—) a hús árát felemel­ték, a csillagos égig, de a hí­zó árát csak 1—2 forinttal. Vakulj magyar, ne láss tót! Mit gondolnak, ki fog ezek után sertést hizlalni? (Balázs Péter Csenger.) Péter István és Kiss Mik­lós nyíregyházi olvasóink — telefonon közölték — nem foglalkoznak többet ser­téshizlalással, mert kész ráfizetés. Különben is miden- nek felment az ára, olcsó hús nincs, de a termelőt azzal is sújtják, hogy a leadott hí­zóért mindenféle kifogással kevesebbet adnak. A tarka- bőrű sertéseket például lemi­nősítik. Ha a sertésátvételnél van minőság szerinti ár, ak­kor a húsboltokban miért nincs első, másod-, vagy har­madosztályú karaj, comb és egyéb húsár? Amire mindenekelőtt vá­laszt kértem Ilosvai Gábor­tól, a Szabolcs Húsipari Vál­lalat osztályvezetőjétől, az az átvételi ár. Január elsejével megszűnt a minőség szerinti megkülönböztetés. Az átvéte­li ár a sertésfajtától, bőrétől függetlenül egységes, kilo­grammonként 65 forint. Ez az ár január 1-jétől március 31-éig érvényes. Áprilistól az ár az akkori körülmé­nyeknek megfelelően alakul majd. Nem szűnt meg az ár- differencia a súlykategóriá­ban. A hízott sertés átvételi ára 90—125 kilogramm között 65 forint. 126—150 kilogramm között 62 forint, 150 kilo­gramm fölött 61 forint. Ugyancsak 61 forint a 80—94 kilogrammos sertések átvéte­li ára. A selejtezett tenyész­állatok (koca és kan) átvételi ára 150 kilogramm felett, ki­logrammonként 63 forint. Volt olyan vélemény, hogy akadozik a hízott sertések felvásárlása. Az osztályveze­tő szerint a vállalat részéről nincs visszatartás, minden felkínált hízott sertést át­vesznek. Márton Sándorné mándi le­vélírónk közölte, hogy a Kis­termelők Lapja januári szá­mában olvasta, idén a vem- heskoca-akciő állami támoga­tást 2000 forintra növelila. Uj lehetőség a támogatási rend­szerben, hogy azok a kister­melők, akik az üszőborjút fel­nevelik és egyszer leelletik, tízezer forintban részesülnek. Xgaz-e ez, vagy csak ez Is olyan szóbeszéd, amelyből nem lesz semmi? A Kistermelők Lapjában valóban megjelent az emlí­tett írás. A húsipari vállalat illetékesei a konkrét vála­szért, a rendelkezést végre­hajtó utasításért már több­ször telexeztek a mezőgaz­dasági minisztériumba. Vá­lasz február elsejéig nem ér­kezett. Az állami támogatás gyors pontosítására azért is szükség lenne, mert a koca­kihelyezési akcióban azt a vállalat minél előbb érvénye­síteni szeretné. Egyébként a kocakihelyezés ellentétben a híresztelésekkel, nem szüne­telt és nem is szünetel. (Az állami támogatás sertésnél csakis a kihelyezett kocákra érvényes.) Labant Sándor kistermelő az iránt is érdeklődött, hogy kaphat-e Nyfrmadáról az ak­ció keretében vemhes kocát, mert ő ragaszkodik a Nyír- madán vemhesitett állatokhoz. Tapasztalata szerint az otta­ni kocák jobbak, a vemhesü­lés biztosabb. A nyírmadai vemheskoca- kihelyezés nem szűnt meg, csak csengeri telephellyel történik. Az igénylés módja, hogy a kistermelő a szándé­kát a lakóhelye szerinti vál­lalati kirendeltségen jelentse be. Körzeti kirendeltség van Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Fehérgyarma­ton. Boldizsár Mihály napkor! olvasónk kérdezi, kap-e ál­lami támogatást a kistermelő istállóépítéshez. A közelmúltban ezzel kap­csolatos rendelkezés nem je­lent meg. Hogy ad-e hitelt az OTP a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez, erre a válasz egy tömör igen. Végül arra a kérdésre vá­laszolok, amelyet Lukács Ta­más telefonon kérdezett. Mekkora az ország állatállo­mánya és igaz-e, hogy folya­matosan csökken? A legutóbbi állatszámlálás adatai szerint (1989 szeptem­ber) a szarvasmarha-állo­mány 1 millió 663 ezer. Nyolcvanháromezerrel keve­sebb, mint 1988-ban volt. A tehénállomány 645 ezer, az egy évvel korábbihoz képest 15 ezerrel csökkent. Szeptem­ber végén 9 millió 14 ezer sertést számláltak, 640 ezer­rel kevesebbet, mint 88-ban. A juhállomány 1 millió 325 ezer, az 116 ezerrel csökkent. Tyúkfélékből 63 milliót szám­láltak, ez 6,5 millióval volt kevesebb a korábbitól. Saj­nos a számok önmagukért beszélnek, de jó lenne, ha a folyamat megfordulna. Ehhez megfelelő érdekeltségre, ál­lattenyésztői, jószágtartói kedvre lenne szükség. Lépést tartani az áremelésekkel Nem félnek a bizonytalanságtól Mérki boldogulás a szövetkezeti földeken Bimbódzó barkák szegélyezik az utat, akármerre ve­tődjék a vándor, szerte a megyében. A szokatlanul lan­gyos tél további szembeötlő jeleivel is gyakran találkozni. Van, ahol örülnek neki, akad, ahol aggódnak: korai még, megbosszulhatja ipagát a jelenség. A mérki Kossuth Terme­lőszövetkezet földjeinek dű­lőútjain csigalassúsággal ha­lad velünk a Niva. Báthori István elnökhelyettessel nem csak a meteorológiai tavasz­ról. más változásokról is szót ejtünk. — Nagyon sok takarmányt spórol meg nekünk ez a vá­ratlanul jött jó idő — mutat a közelben bóklászó csordá­ra. — Megjáratjuk a marhá­val a kukoricatarlókat. Ha elmaradt csőre bukkannak, az csemege, de a szárról le­eszik a levelet, így az is hasznosul. Égett a láp Kőhajításnyira haladunk el az országhatártól, amit hevenyészett drótkerítés is véd. Vagy inkább azt akadá­lyozza meg. hogy a jószág át­tévedjen. Néhány éve jártam itt. az Ágerdőmajor melletti tanyán egy idős házaspárról írni. Akkor combig érő hófú­vásokat kerülgettünk. Most zöldell a rozs. a puszta me­zőn őzek kergetőznek. És ég a láp. — Kender volt ezen a da­rabon — adja magyarázatát vendéglátóm a ritka termé­szeti tüneménynek. — A gaz­dája kihasználva a ió időt, kijött elégetni a kórót. talán nem is gondolta, hogy nem az a tél a mostani, amikor az átfagyott felső talajréteg megakadályozza a tűz to­vábbterjedését. Kihoztuk a lajtkocsit és eloltottuk. így nagy kár nem lesz. Néhány éve itt égett ki néhány hek­tár. Bizonyságul megláthatjuk a maradványát, a téglavö­rösre pirult földet, amely különben feketébb a korom­nál. Távolabbról traktorzú­gást hoz a meleg szellő, fel­szántják, ami őszről maradt. Szép a határ, errefelé a láp szélén nagyon jó földek van­nak. Harminc aranykorona körüli az a tábla, amelyben tavaly sárgarépa volt a tagok háztájijában. Most paradi­csomot készülnek bele tenni, amely ugyancsak nagyon pénzes kultúra. Fontos a biztos havi fizetés — Ezeket a nagy jövedel­met hozó növényeket eddig is a háztájiba adtuk, ezután sem lesz másképp — ismer­teti az idei terveket Báthori István. — Ügy látjuk, hogy tagjaink nagy részének két dolog fontos: a biztos havi fizetés, ami lehetőleg ne le­gyen kevés, és a nem kevés­bé fix kiegészítő jövedelem. A háztáji mellé eddig is ve­hettek ki haszonbérletbe föl­det, ezután is megtehetik. — Végleg nem kérik visz- sza a földet? — Január elején minden tagunknak körlevelet küld­tünk ki. amely arra kéri fel őket. hogy ebbéli esetleges szándékukról értesítsék a ve­zetést. Február tizedikéig van lehetőségük meggondol­ni magukat, ezután nem sok­kal lesz a zárszámadás. — Mekkora érdeklődésre lehet számítani? — Eltelt ugyan már két hét, sőt több is, még senki sem jelentkezett. Bizonyára lesznek majd. akik élnek a lehetőséggel. Nem olyan do­log ez, amit egy-két nap alatt eldönt az ember. Egyenletes jövedelmezőségi szint A tsz-ben ennek ellenére folyik a tervezés, amelynek oroszlánrésze Báthori István­ra vár. Miközben elhagyjuk a halmostanyai utat és Ti- borszállásnak vesszük az irányt, ebből is elmond né­hány sarokszámot Művelőiési ház Záhonyban Három évvel ezelőtt kezdődött meg Záhonyban a művelődési ház átépítése, amit most fejeztek be. Az ünnepélyes átadásról ezúttal lemondtak, ahogy elkészült egy- egy épületrész, máris birtokba vették. Ezen a hét végén például, miközben még tart & költözködés, itt , a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának oktatási és művelődési köz­pontjában volt a közlekedési szakközépiskola végzőseinek szalagavatója. (Haraszto- si Pál felv.) — Az idén tízmillió forint körül lesz a nyereségünk, ami nem számít a legkiemel­kedőbbek közé. de a mi kö­rülményeink között elfogad­hatónak mondható. A készü­lő terv ugyanennyit irányoz elő. annak ellenére, hogy tíz­millión felül vannak azok az elvonási tételek, amelyek most léptek be. Gondolok itt a műtrágya- és más alap- anyagárak mellbevágó emel­kedésére legelsősorban. Kö­zel sem jelent egyensúlyozó tényezőt, hogy a mi termé­keink ára is emelkedett. Csak a termelési színvonalunk ja­vítása és ésszerűsítése egé­szíti ki a veszteségeket. Saj­nos ma már annyi bizonyta­lanság nehezíti a tisztánlá­tást. hogy nehéz jóslatokba bocsátkozni, mi ennek elle­nére bízunk abban, hogy megmarad az az egyenletes termelési és jövedelmezőségi szint, amihez hozzászoktunk itt Mérken. Á gépudvar példája Ma. amikor sok olyan in­formáció kering a köztudat­ban. ami a mezőgazdaság helyzetének bizonytalansá­gáról tesz tanúságot, érdekes adalék, hogy akad hely. amelyet nem érint olya: mértékben, mint másokat. A szomszédos Fábiánházán pél­dául idejövet láttam egy tá­gas gépudvart, ahol feltűnő­en nagy tisztaságban és rendben sorakoztak a gépek. Ez aligha tsz. mondtam ma­gamban. Ott más a helyzet, — kommentálták szűkszavú­an a mérkiek. Hogy mi, az már egy másik írás tárgya lehetne. Esik Sándor Az egyik jelöltet nem­csak személyesen is­merem. hanem sajnos hírből is ... A becsületet ne cseréld fel demagógiával, a vá­lasztási sikeredért!... Ahogyan a múltról és jelenről vitatkozol, ne fe­lejtsd. olyan a jellemed is. Te is többször tévedtél, ne csodálkozz hát. ha má­sok is tévednek ... A közönynél, az érdek­telenségnél, csak az árulás alábbvaló... A választások során a felismert igazság értékes, amely cselekvésre késztet. A hangoskodók. a kor- teskedők között az ember néha még azt is elfelejti, hogy mi az, ami nem jut az eszébe ... Gyűjtötte; Dragos Gyula SZERKESZTŐI Bombaüzlet Jön a barátom, üzletet ajánl. Nem is akármilyet, hanem bombaüzletet. Nem kell más hozzá, mint némi vállalkozókedv, no, meg egy kis befektetés. Azonban biztos a meggaz­dagodás, ráadásul kon­vertibilis osztrák schil- lingben vár rám a szebb jövő valamelyik bécsi bankban. Bizonyságként hirdetést lobogtat, külön­féle menedzser-tanfolya­mokról, de lehetek üzlet­kötő a biztosítási szakmá­ban — széles a skála. Az sem számít, ha éppen egy kukkot sem tudok néme­tül, elvégre üzleti tevé­kenységemet kis hazánk­ban kell folytatni a kül­földi fél megbízásából. Hallgatom a szóárada­tot, ismerős nevek röp­ködnek, olyan embereké, akik becsszóra meggazda­godtak a jó ajánlat révén. Nincs más tennivalóm ne­kem sem, mint csatlako­zom a jó üzletet ajánlók segédjei sorába s nézzem meg magam egy fél év múlva. Lelki szemeimmel már megnéztem magam, mi­lyen leszek fél év múlva Még azt sem vonom két­ségbe, hogy érdemes vál­lalkozni, nem árt a reális kockázat azért, hogy élőbbre jussak. Csak hát a szép mézesmadzag... Hallottam például, hogy 'vannak, akik a jól menő üzlet reményében most úgy érzik, mókuskerékbe kerültek. Ugyanis az oszt­rák fél sem esett a feje lágyára, az ajánlataival úgy igyekszik magához láncolni leendő magyaror­szági partneréit, hogy előbb — a mindenképpen szokásos tanfolyam cí­mén — némi készpénz- befizetést kér — termé­szetesen osztrák schilling- ben. (Arról már nem is akarok meditálni, milyen úton-módon lehet akár BC-számlára is nyugati valuták ezreseit befizetni, s onnan mint tiszta pénzt kivenni.) Azán az sem mindegy, hogy mint új­donsült üzletkötő, éppen én leszek az első ügyfél. Mégpedig olyan megol­dással, hogy tíz évig kell fizetnem, mert ha egy évet elhanyagolok, akkor ugrott az eddig befizetett, összeg. Ez tehát a mó­kuskerék, amelynél ott a tízéves csábítás: a végén tetemes summa ütheti a markomat. Nem tisztem ennek utá­na nézni, ezek a bomba­üzletek mennyire legáli­sak kis hazánkban. Nyil­ván lehet magyarázni így és úgy meglétüket. Azt sem kétlem, hogy valóban meggazdagodtak eddig rajta azok, akik az első kockázatot vállalták. Azt viszont már kétlem, hogy valamelyik szabolcsi szatmári kis faluban fel­adott hirdetés szerint le­het igazán megtanulni a menedzser-tudományt (Valahogy a térség fejlet­lensége nem mutatja az ellenkezőjét.) Vagyis olyanok ezek a bombaüzletek, mint az a bizonyos hólabda játék. Aki elsőnek beszervez valakit, az biztosan nyer. A másodikként ébredő sem fizethet rá. De aki sokadiknak következik a láncban... Lányi Botond „Kopogtató” gondolatok

Next

/
Thumbnails
Contents