Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
1990. február 5. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Seres Ernő főmunkatárs az állattenyésztésről Sok olyan kérdést kaptam ezen a héten, amelyben inkább több volt a hangulati elem, mint a konkrétum. Egy levélből idézek: „azzal kezdem, ami a kistermelőknek nagyon fáj. Sertéstartó emberek vagyunk, nagyon szerettük csinálni, de az utóbbi időben nagyon megutáltuk. Miért? A táp árát felemelték, (—) a hús árát felemelték, a csillagos égig, de a hízó árát csak 1—2 forinttal. Vakulj magyar, ne láss tót! Mit gondolnak, ki fog ezek után sertést hizlalni? (Balázs Péter Csenger.) Péter István és Kiss Miklós nyíregyházi olvasóink — telefonon közölték — nem foglalkoznak többet sertéshizlalással, mert kész ráfizetés. Különben is miden- nek felment az ára, olcsó hús nincs, de a termelőt azzal is sújtják, hogy a leadott hízóért mindenféle kifogással kevesebbet adnak. A tarka- bőrű sertéseket például leminősítik. Ha a sertésátvételnél van minőság szerinti ár, akkor a húsboltokban miért nincs első, másod-, vagy harmadosztályú karaj, comb és egyéb húsár? Amire mindenekelőtt választ kértem Ilosvai Gábortól, a Szabolcs Húsipari Vállalat osztályvezetőjétől, az az átvételi ár. Január elsejével megszűnt a minőség szerinti megkülönböztetés. Az átvételi ár a sertésfajtától, bőrétől függetlenül egységes, kilogrammonként 65 forint. Ez az ár január 1-jétől március 31-éig érvényes. Áprilistól az ár az akkori körülményeknek megfelelően alakul majd. Nem szűnt meg az ár- differencia a súlykategóriában. A hízott sertés átvételi ára 90—125 kilogramm között 65 forint. 126—150 kilogramm között 62 forint, 150 kilogramm fölött 61 forint. Ugyancsak 61 forint a 80—94 kilogrammos sertések átvételi ára. A selejtezett tenyészállatok (koca és kan) átvételi ára 150 kilogramm felett, kilogrammonként 63 forint. Volt olyan vélemény, hogy akadozik a hízott sertések felvásárlása. Az osztályvezető szerint a vállalat részéről nincs visszatartás, minden felkínált hízott sertést átvesznek. Márton Sándorné mándi levélírónk közölte, hogy a Kistermelők Lapja januári számában olvasta, idén a vem- heskoca-akciő állami támogatást 2000 forintra növelila. Uj lehetőség a támogatási rendszerben, hogy azok a kistermelők, akik az üszőborjút felnevelik és egyszer leelletik, tízezer forintban részesülnek. Xgaz-e ez, vagy csak ez Is olyan szóbeszéd, amelyből nem lesz semmi? A Kistermelők Lapjában valóban megjelent az említett írás. A húsipari vállalat illetékesei a konkrét válaszért, a rendelkezést végrehajtó utasításért már többször telexeztek a mezőgazdasági minisztériumba. Válasz február elsejéig nem érkezett. Az állami támogatás gyors pontosítására azért is szükség lenne, mert a kocakihelyezési akcióban azt a vállalat minél előbb érvényesíteni szeretné. Egyébként a kocakihelyezés ellentétben a híresztelésekkel, nem szünetelt és nem is szünetel. (Az állami támogatás sertésnél csakis a kihelyezett kocákra érvényes.) Labant Sándor kistermelő az iránt is érdeklődött, hogy kaphat-e Nyfrmadáról az akció keretében vemhes kocát, mert ő ragaszkodik a Nyír- madán vemhesitett állatokhoz. Tapasztalata szerint az ottani kocák jobbak, a vemhesülés biztosabb. A nyírmadai vemheskoca- kihelyezés nem szűnt meg, csak csengeri telephellyel történik. Az igénylés módja, hogy a kistermelő a szándékát a lakóhelye szerinti vállalati kirendeltségen jelentse be. Körzeti kirendeltség van Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán és Fehérgyarmaton. Boldizsár Mihály napkor! olvasónk kérdezi, kap-e állami támogatást a kistermelő istállóépítéshez. A közelmúltban ezzel kapcsolatos rendelkezés nem jelent meg. Hogy ad-e hitelt az OTP a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, erre a válasz egy tömör igen. Végül arra a kérdésre válaszolok, amelyet Lukács Tamás telefonon kérdezett. Mekkora az ország állatállománya és igaz-e, hogy folyamatosan csökken? A legutóbbi állatszámlálás adatai szerint (1989 szeptember) a szarvasmarha-állomány 1 millió 663 ezer. Nyolcvanháromezerrel kevesebb, mint 1988-ban volt. A tehénállomány 645 ezer, az egy évvel korábbihoz képest 15 ezerrel csökkent. Szeptember végén 9 millió 14 ezer sertést számláltak, 640 ezerrel kevesebbet, mint 88-ban. A juhállomány 1 millió 325 ezer, az 116 ezerrel csökkent. Tyúkfélékből 63 milliót számláltak, ez 6,5 millióval volt kevesebb a korábbitól. Sajnos a számok önmagukért beszélnek, de jó lenne, ha a folyamat megfordulna. Ehhez megfelelő érdekeltségre, állattenyésztői, jószágtartói kedvre lenne szükség. Lépést tartani az áremelésekkel Nem félnek a bizonytalanságtól Mérki boldogulás a szövetkezeti földeken Bimbódzó barkák szegélyezik az utat, akármerre vetődjék a vándor, szerte a megyében. A szokatlanul langyos tél további szembeötlő jeleivel is gyakran találkozni. Van, ahol örülnek neki, akad, ahol aggódnak: korai még, megbosszulhatja ipagát a jelenség. A mérki Kossuth Termelőszövetkezet földjeinek dűlőútjain csigalassúsággal halad velünk a Niva. Báthori István elnökhelyettessel nem csak a meteorológiai tavaszról. más változásokról is szót ejtünk. — Nagyon sok takarmányt spórol meg nekünk ez a váratlanul jött jó idő — mutat a közelben bóklászó csordára. — Megjáratjuk a marhával a kukoricatarlókat. Ha elmaradt csőre bukkannak, az csemege, de a szárról leeszik a levelet, így az is hasznosul. Égett a láp Kőhajításnyira haladunk el az országhatártól, amit hevenyészett drótkerítés is véd. Vagy inkább azt akadályozza meg. hogy a jószág áttévedjen. Néhány éve jártam itt. az Ágerdőmajor melletti tanyán egy idős házaspárról írni. Akkor combig érő hófúvásokat kerülgettünk. Most zöldell a rozs. a puszta mezőn őzek kergetőznek. És ég a láp. — Kender volt ezen a darabon — adja magyarázatát vendéglátóm a ritka természeti tüneménynek. — A gazdája kihasználva a ió időt, kijött elégetni a kórót. talán nem is gondolta, hogy nem az a tél a mostani, amikor az átfagyott felső talajréteg megakadályozza a tűz továbbterjedését. Kihoztuk a lajtkocsit és eloltottuk. így nagy kár nem lesz. Néhány éve itt égett ki néhány hektár. Bizonyságul megláthatjuk a maradványát, a téglavörösre pirult földet, amely különben feketébb a koromnál. Távolabbról traktorzúgást hoz a meleg szellő, felszántják, ami őszről maradt. Szép a határ, errefelé a láp szélén nagyon jó földek vannak. Harminc aranykorona körüli az a tábla, amelyben tavaly sárgarépa volt a tagok háztájijában. Most paradicsomot készülnek bele tenni, amely ugyancsak nagyon pénzes kultúra. Fontos a biztos havi fizetés — Ezeket a nagy jövedelmet hozó növényeket eddig is a háztájiba adtuk, ezután sem lesz másképp — ismerteti az idei terveket Báthori István. — Ügy látjuk, hogy tagjaink nagy részének két dolog fontos: a biztos havi fizetés, ami lehetőleg ne legyen kevés, és a nem kevésbé fix kiegészítő jövedelem. A háztáji mellé eddig is vehettek ki haszonbérletbe földet, ezután is megtehetik. — Végleg nem kérik visz- sza a földet? — Január elején minden tagunknak körlevelet küldtünk ki. amely arra kéri fel őket. hogy ebbéli esetleges szándékukról értesítsék a vezetést. Február tizedikéig van lehetőségük meggondolni magukat, ezután nem sokkal lesz a zárszámadás. — Mekkora érdeklődésre lehet számítani? — Eltelt ugyan már két hét, sőt több is, még senki sem jelentkezett. Bizonyára lesznek majd. akik élnek a lehetőséggel. Nem olyan dolog ez, amit egy-két nap alatt eldönt az ember. Egyenletes jövedelmezőségi szint A tsz-ben ennek ellenére folyik a tervezés, amelynek oroszlánrésze Báthori Istvánra vár. Miközben elhagyjuk a halmostanyai utat és Ti- borszállásnak vesszük az irányt, ebből is elmond néhány sarokszámot Művelőiési ház Záhonyban Három évvel ezelőtt kezdődött meg Záhonyban a művelődési ház átépítése, amit most fejeztek be. Az ünnepélyes átadásról ezúttal lemondtak, ahogy elkészült egy- egy épületrész, máris birtokba vették. Ezen a hét végén például, miközben még tart & költözködés, itt , a MÁV záhonyi üzemigazgatóságának oktatási és művelődési központjában volt a közlekedési szakközépiskola végzőseinek szalagavatója. (Haraszto- si Pál felv.) — Az idén tízmillió forint körül lesz a nyereségünk, ami nem számít a legkiemelkedőbbek közé. de a mi körülményeink között elfogadhatónak mondható. A készülő terv ugyanennyit irányoz elő. annak ellenére, hogy tízmillión felül vannak azok az elvonási tételek, amelyek most léptek be. Gondolok itt a műtrágya- és más alap- anyagárak mellbevágó emelkedésére legelsősorban. Közel sem jelent egyensúlyozó tényezőt, hogy a mi termékeink ára is emelkedett. Csak a termelési színvonalunk javítása és ésszerűsítése egészíti ki a veszteségeket. Sajnos ma már annyi bizonytalanság nehezíti a tisztánlátást. hogy nehéz jóslatokba bocsátkozni, mi ennek ellenére bízunk abban, hogy megmarad az az egyenletes termelési és jövedelmezőségi szint, amihez hozzászoktunk itt Mérken. Á gépudvar példája Ma. amikor sok olyan információ kering a köztudatban. ami a mezőgazdaság helyzetének bizonytalanságáról tesz tanúságot, érdekes adalék, hogy akad hely. amelyet nem érint olya: mértékben, mint másokat. A szomszédos Fábiánházán például idejövet láttam egy tágas gépudvart, ahol feltűnően nagy tisztaságban és rendben sorakoztak a gépek. Ez aligha tsz. mondtam magamban. Ott más a helyzet, — kommentálták szűkszavúan a mérkiek. Hogy mi, az már egy másik írás tárgya lehetne. Esik Sándor Az egyik jelöltet nemcsak személyesen ismerem. hanem sajnos hírből is ... A becsületet ne cseréld fel demagógiával, a választási sikeredért!... Ahogyan a múltról és jelenről vitatkozol, ne felejtsd. olyan a jellemed is. Te is többször tévedtél, ne csodálkozz hát. ha mások is tévednek ... A közönynél, az érdektelenségnél, csak az árulás alábbvaló... A választások során a felismert igazság értékes, amely cselekvésre késztet. A hangoskodók. a kor- teskedők között az ember néha még azt is elfelejti, hogy mi az, ami nem jut az eszébe ... Gyűjtötte; Dragos Gyula SZERKESZTŐI Bombaüzlet Jön a barátom, üzletet ajánl. Nem is akármilyet, hanem bombaüzletet. Nem kell más hozzá, mint némi vállalkozókedv, no, meg egy kis befektetés. Azonban biztos a meggazdagodás, ráadásul konvertibilis osztrák schil- lingben vár rám a szebb jövő valamelyik bécsi bankban. Bizonyságként hirdetést lobogtat, különféle menedzser-tanfolyamokról, de lehetek üzletkötő a biztosítási szakmában — széles a skála. Az sem számít, ha éppen egy kukkot sem tudok németül, elvégre üzleti tevékenységemet kis hazánkban kell folytatni a külföldi fél megbízásából. Hallgatom a szóáradatot, ismerős nevek röpködnek, olyan embereké, akik becsszóra meggazdagodtak a jó ajánlat révén. Nincs más tennivalóm nekem sem, mint csatlakozom a jó üzletet ajánlók segédjei sorába s nézzem meg magam egy fél év múlva. Lelki szemeimmel már megnéztem magam, milyen leszek fél év múlva Még azt sem vonom kétségbe, hogy érdemes vállalkozni, nem árt a reális kockázat azért, hogy élőbbre jussak. Csak hát a szép mézesmadzag... Hallottam például, hogy 'vannak, akik a jól menő üzlet reményében most úgy érzik, mókuskerékbe kerültek. Ugyanis az osztrák fél sem esett a feje lágyára, az ajánlataival úgy igyekszik magához láncolni leendő magyarországi partneréit, hogy előbb — a mindenképpen szokásos tanfolyam címén — némi készpénz- befizetést kér — természetesen osztrák schilling- ben. (Arról már nem is akarok meditálni, milyen úton-módon lehet akár BC-számlára is nyugati valuták ezreseit befizetni, s onnan mint tiszta pénzt kivenni.) Azán az sem mindegy, hogy mint újdonsült üzletkötő, éppen én leszek az első ügyfél. Mégpedig olyan megoldással, hogy tíz évig kell fizetnem, mert ha egy évet elhanyagolok, akkor ugrott az eddig befizetett, összeg. Ez tehát a mókuskerék, amelynél ott a tízéves csábítás: a végén tetemes summa ütheti a markomat. Nem tisztem ennek utána nézni, ezek a bombaüzletek mennyire legálisak kis hazánkban. Nyilván lehet magyarázni így és úgy meglétüket. Azt sem kétlem, hogy valóban meggazdagodtak eddig rajta azok, akik az első kockázatot vállalták. Azt viszont már kétlem, hogy valamelyik szabolcsi szatmári kis faluban feladott hirdetés szerint lehet igazán megtanulni a menedzser-tudományt (Valahogy a térség fejletlensége nem mutatja az ellenkezőjét.) Vagyis olyanok ezek a bombaüzletek, mint az a bizonyos hólabda játék. Aki elsőnek beszervez valakit, az biztosan nyer. A másodikként ébredő sem fizethet rá. De aki sokadiknak következik a láncban... Lányi Botond „Kopogtató” gondolatok
