Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. február 26. Választási pártfórum Az itt közölt írások a pártok, szervezetek, moz­galmak véleménye, szer­kesztői változtatások nélkül. Az Agrárszövetség programja A parasztság rehabilitációja Az Agrárszövetség nem párt, nem célja a bársonyszékek meg­szerzése, de célunk, hogy részt- vegyen a hatalomban, hogy a vi­dékről, rólunk többé nélkülünk mások ne döntsenek. összefogásunk nem mások el­len irányul, de tudomásul vetet­jük, hogy a vidék felnőtt és ríem tűri tovább a modellszerű má- sodrendűséget. Mi a mezőgazdaság fő problé­mája? Eddig egyszerű volt a válasz: a fő gond az agrárolló kaszává tá­gulása, a termelői jövedelmek csökkenése, a termelési kedv és bizalom elvesztése. Ma már ezek mellé, sőt elébe tolakodik egy újabb ok: a félelem: Attól, hogy akik vetettek, nem lehetnek biz­tosak abban, hogy aratni is fog­nak. A baj az, hogy a pártok több­sége nem a termelők, a vidék összefogását hirdetik annak ér­dekében, hogy a termelők amúgy is rohamosan romló pozícióját megvédjék. Átgondolatlan vá­lasztási demagógiával, megala­pozatlan ígérgetésekkel úgy be­szélnek a jövőről, hogy a mát és a holnapot kihagyják. Az Agrárszövetség nem kerüli meg a kényes kérdéseket,-.sőt, ki­áll a földtulajdon rendezése, a paraszti rehabititáció mellett! De véleményünk szerint a jóvátétel elsősorban azokat illeti meg, akik minden megpróbáltatás ellenére megmaradtak a földön, a mező- gazdaságban és akik azóta is fo­lyamatosan megszenvedték az elmúlt évtizedek parasztellenes politikáját. Ez a parasztság volt a teherviselője annak a hamis szociálpolitikának, amely az ol­csó élelmiszer jelszavával a tönk szélére juttatta a mezőgazdasá­got. Nem a mi dolgunk a kárta­lanítás, hanem a paraszti munka becsületét manipuláló társada­lomé. Sokan hamar elfelejtették, hogy a városi üzletek polcain akkor is volt értéküknél olcsóbb élelmi­szer, amikor a termelő könnyes szemmel vitte az ölébe haza azt a keveset, amit munkaegység­re kapott. Ma nem az a gond, hogy nem jut földhöz, aki termelni akar. hanem az, hogy a tőidből,a ter­melő nem tud megélni! A tulaj­donviszonyokat a tényleges hely­zetre — és az eltelt negyven év­re — tekintet nélkül visszaállíta­ni akarókat többnyire nem a föld iránti vágy vezeti. Jelszavaik azt a szándékot takarják, hogy a föld mai művelői keservesen szerzett kevés jövedelméből részesedje­nek. Azokat akarják a „tulajdonren- •dezés” jelszavával elűzni a föl­dekről, akik ma még ott dolgoz­nak. Nem tartjuk magunkat alább- valónak társadalmunk egyetlen más ágazatában dolgozóknál sem. A mezőgazdaságban dolgozó az elmúlt 40 év nyomasztó irányí­tási rendszerében is kereste min­dig a megújuló, a szélsőségek nél­küli politikai és gazdasági rendszerváltást. Eredménye az élelmiszer bőség, az ágazatnak a világ élvonalába kerülése lett. Tisztelt Választópolgárok! Ne engedjétek, hogy a ma még az egyetlen működő ágazatun­kat és a vidéket tönkretegyék. Kérünk minden hazájáért, vi­dékéért, a mezőgazdaságért fe­lelősséget érzőt, hogy egyéni vá­lasztókerületük jelöltjére és lis­tánkra adott szavazataikkal erő­sítsék az Agrárszövetséget. Az Agrárszövetség Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Választmánya A Magyar Demokrata Fórum a földreformról Percenként éleződő politikai csatározásaink egyik kulcskér­dése a földreform. Pártok civa­kodnak fölötte, és ígérnek fűt- fát, toronyórát, talán olykor fe­lelőtlenül is, pedig* a jövendő Magyarország egyik legégetőbb és legsürgetőbb gondja lesz a földkérdés megoldása. Mert rop­pant szövevényes, majdnem ki­bogozhatatlanul bonyolult; mert nemcsak a parasztságot, az or­szág minden lakosát érinti, — csak felelősséggel, tapintattal és körültekintéssel nyúlhatunk hozzá, vallja meggyőződéssel • az MDF. A legfontosabb, hogy a ma­gyar történelem eddigi két nagy „agrárforradalmát”. az 1848-as jobbágyfelszabadítás és az 1945- ös földreform tapasztalatait és értékeit ne mellőzzük e kérdés megoldása során. 1848-ban a jobbágyfelszabadítás és az ősi- ség eltörlésével 'minden magyar állampolgár tényleges tulajdo­nosává vált birtokának, földjé­nek. Az 1945-ös földreform pe­dig a magyarországi tulajdon- viszonyok évezredes igazságta­lanságait hozta helyre Ennek a két történelmi igazságtevésnek a tapasztalatait és megoldásbeli módozatait jó lenne a remélhe­tőleg áprilisban összeülő új or­szággyűlésnek, addig pedig a képviselőjelölteknek is figye­lembe venni. Ebből pedig szükségszerűen következik, hogy elsőként nem a mezőgazdaság bármilyen rosszul funkcionáló szerkezetét kell egyik napról a másikra szétverni hanem előbb a tulaj­donviszonyokat kell rendezni. Ennek alapja pedig a kollekti­vizálás előtti polgári földtulaj­don kell legyen. Mindazok akik tsz-be léptek, vagy azok örökö­sei, illetve akiktől — természe­tes és jogi személyektől — az 1948 nyarán hatalomra került kommunista diktatúra kisajátí­totta a földet, vissza kell kapják tulajdonosi jogukat. A föld azonnali és korlátlan „szétpar- cellázása” azonban a káoszt ered­ményezne mind a termelésben, mind az ellátásban, item is szólva az élelmiszer-exportról. Ezért a tényleges tulajdonosi viszonyt még az 1990-es évben földtulajdon-kötvényekben cél­szerű visszaállítani. Ennek a lényege az lenne, hogy ki-ki az általa tsz-be vitt, avSfgy állami­lag tőle elsajátított földtulajdo­nának aranykorona értékéhez igazodó földtulajdon-kötvényt kapna, s ezt tetszés szerinti időben tényleges földtulajdonra válthatná, illetve mint szabad tulajdonát adhatná-vehetné. bérbe bocsáthatná. Az állami gazdaságoktól, termelőszövetke­zetektől pedig tulajdona haszná­latáért reális értékű földha- szonbért kapna. Ez a megoldás gyorsan és igazságosan rendez­hetné a tulajdonviszonyokat, s a jelenleg funkcionáló termelési szerkezetet sem Toppantaná ösz- sze katasztrofálisan. Egyben időt engedne mindazoknak, akik hosszabb-rövidebb idő alatt tud­ják csak megteremteni a csalá­di- vagy farmergazdaság alapjait képező technikai feltételeket. Ugyanakkor a földtulajdon-köt­vény szabad forgalma lehetősé­get teremtene arra, hogy a pa­rasztok, farmerek eszközellátott­ságukhoz, családi munkerejük- höz igazodó birtoktesteket ,.építhessenek” ki vásárlás vagy bérleti formában. Az elmondottakhoz szorosan kapcsolódik, hogy a földkérdés nemcsak tulajdonkérdés. A far­mergazdaságok haszonelvű, és termelékeny üzemeltetéséhez gépekre, mű- és szervestrágyá­ra, szakértelemre, növényvédő vegyszerekre, üzemanyagra, in­frastruktúrára. a farmerek esz­közállományát karbantartó szer- vízhálózatra, a megtermelt java­kat. értékesítő, feldolgozó, a me­zőgazdasági melléktermékeket hasznosító háttérág<azatokra van szükség. Mindezek megteremtése gyorsuló ütemben, nagy találé­konysággal, vállalkozó kedvvel fog megtörténni a garantált tu-c lajdon mellett, mégis úgy hisz- szük 2—3 évre minimálisan szükség van ahhoz, hogy az ér­tékesítő, eszközellátó hálózat maradéktalanul kiépüljön és a farmergazdaságok igénye sze­rint funkcionáljon. És az idő mellett tőkére is szüksége lesz a mezőgazdaságnak. Ezt a jelenle­gi hitelstruktúra képtelen lesz •kielégíteni. 20—30 százalékos ka­mat mellett mezőgazdaságba be- ruházni értelmetlen lenne. Ezért az infláció ■ visszaszorítása, az agrárolló becsukása mellett elen- gedhetetlen feltétele a rr^ezőgaz- dasági termelés struktúrájához, időszakos jellegéhez igazodó agrárbankhálózat, agrárhitel-in­tézmény hálózatának kiépítése. Mindezekkel együtt rehabili­tálni kell a falut is. Rangot ér­téket adni a vidéki • életnek. In­frastruktúrát teremteni az ag­rártermelésnek Kis kapacitású, minőséget és regionális jelleget hordozó 'félkész és konyhakész élelmiszeripari terméket előállí­tó vállalkozói szférát kell a földművelésre és állattenyész­tésre ráteléfcíteni. Nem százezer vagonos kapacitású tartósító- és konzervipari hálózatot, hanem néhány falu, egy-egy mikroré- gió termékeit magas szinten, vi­lágpiacon is keresett módon fel­dolgozó és csomagoló kisvállal­kozói hálózat, melyek közül ha egy-kettő tönkre is megy, he­lyébe áll azonnal a másik, és legfeljebb egy-két család mun­kaerejének az ideiglenes haszno­sítása okoz gondot a társada­lomnak, nem százerek munka- nélkülivé válása. Az elmondottak természetesen csak a jéghegy csúcsai. Mert hol van még a farmermintájú és igényű szakemberképzés, a me­zőgazdasági eszközök és gépek új típusú birtokstruktúrához igazodó gyártása, szervizelése, a farmhoz közeli üzemanyagtáro­lók hálózata, a kisgépeket óvó, rozsdásodástól, tön krém enéstől védő gépszínhálózat, a termékek tárolását biztosító raktártér, a szállítást könnyítő úthálózat, a falusi, vidéki életet elfogadható-2- vá tevő kereskedelmi, hírközlé­si szórakozási, egészségügyi, ok­tatási, nevelési infrastruktúra . . . És hol vannak a falusi három- generációs családok ... Hol van egyáltalán a falu?! Mind-mind megoldásra váró, felelősen ke­zelendő kérdés annyi mással etgyütt.. . Az MDF nyíregyházi szervezete fetási íré Dr. Hajnal Béla Nyíregyháza 1-es számú választókerületének független képviselőjelöltje, — akit a Független Magyar Demok­rata Párt támogat — megköszöni választóinak eddigi segítségét és továbbra is szoros együttműkö­dést kér. Kozma László, az SZDSZ kép­viselőjelöltje, az 5-ös számú vá­lasztókerületben 26-án, hétfőn 17 órakor Nyírkércsen, az általános iskola könyvtártermében bemu­tatkozik a választópolgároknak. Dömötör István, az SZDSZ 9. sz. választókerületi képviselője­löltje február 27-én, kedden 17,30- kor öpályiban, a művelődési ház­ban választási gyűlést tart. Iványi Tamás, az SZDSZ kép­viselőjelöltje a 8. számú választó- kerületben választási gyűlést tart február 27-én, kedden este 6 órától Mezőladányban, a műve­lődési házban. Világos beszéd Esélylatolgatás A választási küzdelem leple alatt — a párharcok által fe­dezve és részben még fedve is — súlyos atrocitások érik a Magyar Szocialista Pártot. Az utóbbi napok-hetek politikai csatáro­zásaiban egyre ieplezetlenebbül kerülnek felszínre egy politikai mozgalom megsemmisítésére, e mozgalom által felvállalt politi­kai képviselet ellehetetlenítésére irányuló erőszakos törekvések. A Szocialista Párt a békés átmenet biztosításának feladatát minden másnál fontosabbnak tekintve — gyakran saját pártpolitikai érde­keit félretéve — nagy önfegye­lemmel, a mások véleménye iránti megkülönböztetett figye­lemmel kívánt hozzájárulni egy demokratikus jogállam megte­remtéséhez. Politikai progra­munk ezt az elhatározást világo­san megfogalmazza, pártunk megalakulásának körülményei és az azóta eltelt idő hitelt érdem­lően kell, hogy bizonyítsák a polgárok előtt. Politikai ellenfeleink egy cso­portját azonban éppen ez a ma­gunkra kiszabott türelem felbá­torította arra, hogy kíméletlen és engesztelhetetlen nyílt üldö­zésünkre kezdjen. Sok tízezer baloldali társunk miatt is — ezt már nem hagyhatjuk szó nélkül. — Az egypárti diktatúra lebon­tásában szerepük volt. Az érdem kisajátítására tett minden kí­sérlet a tények meghamisítása. A politikai érdekegyeztető tár­gyalások során a stabilitás meg­őrzésének biztosítékát látták a pártok a köztársasági elnök népakarattal, történő megválasz­tásában. Az SZDSZ és FIDESZ által kierőszakolt választási „tra­gikomédia” ; során minimális többséggel a nép maga döntött arról, hogy ne dönthessen a köz- társasági elnök személyéről, elis­mervén ezzel saját kiskorúsítását. S még az a szégyen is megeshet, hogy ellenében cinikus kétarcú­sággal ugyanezek a pártok a megszavazott eredményt újra ki­forgathatják. Az SZDSZ, a FIDESZ nem köt alkut. Kijelentik, hogy semmi­lyen formában nem kívánnak a kommunista utódpárttal, annak képződményeivel együttműködni. Különösen összecsengésré talál a kitétel a Magyar Demokrata Fó­rum lapjában megfogalmazottak­kal: . Talán még tartja ma­gát az a vélekedés, hogy a re­formkommunistákra számítunk, véleményükre adnunk kell a de­mokrácia felé való átmenetben. Talán némi köszönettel tartozunk nekik az állhatatosságukért, ugyanakkor velük csillapíthatjuk a birodalom idegességét. Az átj menet készen van, a ledönthető falak és korlátok le vannak dönt­ve. A pártállam utódai a demok­rácia útja előtt téblábolnak. A helyükre kell tenni őket!” Hol a helyünk? Az MDF újság­írója — az MDF szervezete — szerint: „A szocialistáknak her­vadhatatlan érdemeik vannak a bálványrombolásban, mégis so­kuknak személyes tragédiaként kell megtapasztalniuk, hogy hosszabb időre, egyesek örökre el fogják veszíteni jussukat a magyar társadalom fejlődése be­folyásolására.” A „furcsa pár(t)” szerint tehát sem a szocialisták­nak, sem a kommunistáknak nincs helyük sem a hatalomban,' sem bármely olyan helyen, ahol „társadalomfejlődés” befolyásol­ható. Tagtársaink, baloldali elvbará­taink és minden demokráciát kí­vánó polgártársunk! Nem fogad­juk el a kirekesztő, módszerét tekintve a legsötétebb sztálini időket idéző törekvéseket. De­mokratikus jogállamban nem le­hetnek azok a hatalom aspirán­sai, akik egy jelentős politikai akaratképviselőt minden képvise­leti helyről kitiltanak. Nem fo­gadhatjuk el, hogy egyes pártok, miközben az emberekben lévő félelemben látják az apolitikus­ság egyik fő okát,* maguk félel­met keltsenek, volt vagy jelen­legi pártállásuk miatt szorongást ébresztenek az állampolgárokban vagy emberi méltóságukban alázzanak meg bárkit is. Legyen vége a leszámolással való fe­nyegetőzéseknek. Az utóbbi napok hírei között riasztó változatos­sággal jelennek meg az MSZP szervezetei, irodái, vagy utóbb rendezvényünkön jelen volt ál­lampolgárok elleni erőszakról szóló tudósítások. Követeljük e programszínezetű ellenséges ak­ciók kivizsgálását. A Magyar Szocialista Párt nyíregyházi szer­vezete szabad választásokat akar. Politikai pártként meghirdetett programja alapján, képviselői útján részt kér és vállal az előt­tünk álló kemény feladatokból, a törvényesség megtartásával a valóban demokratikus választá­sokon elért eredményei alapján. A Magyar Szocialista Párt nyíregyházi elnöksége Ki, mire számít? A Magyarországi Szociál­demokrata Párt a szavazatok húsz százalékának megszer­zését győzelemnek könyvelné el hangzott el szombaton a párt országos értekezletén. A Magyar Demokrata Fó­rum Győrött tartott nagygyű­lésén megalakították a Hit és politika munkacsoportot, amely a párton belül a ke­reszténydemokrata szervezet­tet képviseli. Antall József, az MDF elnöke kijelentette, hogy a leendő parlamenti de­mokráciában a jobbközép irányzatot képviselik majd. A Hazafias Választási Koa­líció országos elnöke. Aszta­los László szerint olyan koa­lícióra van szükség, amely kizárja a szélsőséges balolda­li erőket, és több új párt ra­dikális szárnyát is. Mindez a Nyíregyházán megtartott nagygyűlésen hangzott el. Az SZDSZ békéscsabai nagygyűlésén ifjú Rajk Lász­ló ügyvivő többi között az MDF-fel vitázva, a vezető­csere radikális végigvitelét és a jogi felelősségrevonást is szorgalmazta. Az SZDSZ hat­hatós inflációellenes progra­mot kínál, elutasítja az MDF árvalány haj as múlt századi elképzeléseit, ami alapján azok az ország kiárusításával vádolják a szabaddemokratá­kat. A régi telekkönyvekről A Magyar Néppártnak a lap 1990. február 16-án megjelent számában „1952 előtti tulajdoni állapotról csak újabban nem lehet kiadni telekkönyvi szemlét, vagy ez régebbi rendelkezés, és ha igen, akkor mikori?” címmel megjelent válaszom a következő: Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú tvr. alap­ján készített ingatlannyilvántartás hatálybalépése után a régi telekkönyvi betétekről a másolatok kiadását a törvényerejű ren­delet végrehajtására kiadott 27 1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet 143. § (2) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza: „Az ingatlannyilvántartás érvényessé válása ulán a telekkönyv­ről és az állami földnyilvántartási munkarészekről hiteles másod­lat — a hatósági, (bírósági, közjegyzői, ügyészi stb.) megkere­sés kivételével — csak a földhivatal vezetőjének engedélyével adható ki'” A földhivatalok dolgozói tehát az ügyfelektől a regi betétek má­solatáról szóló megrendeléseket elfogadják és — az ügyintézésre vonatkozó határidők betartásával — azokat szolgáltatják. Görömbei József a megyei földhivatal vezetője Méltóságot kínál és kér I (Folytatás az 1. oldalról) A nagygyűlésen bemutat­koztak a HVK képviselője­löltjei. 5—5 perces program­ismertetéssel. a következő sorrendben: X. Merza Ödön főagronómus, 2. dr. Bodnár Ákos főorvos (Nyíregyháza), ■ 4. (Nagykálló) Soltészné Pá­dár Ilona HNP megyei tit­kár, 5. (Baktalórántháza) Sza­bados József tanácselnök, 6. (Nyírbátor) Kith Károly mű­szaki főmérnök, 7. (Kisvárda) Sárosy Zoltán gimnáziumi igazgató (távollétében ismer­tették a programját). 8. (Vá- sárosnamény) Máthé-Tóth Árpád tanácsi osztályvezető, 9. (Mátészalka) dr. Vékony Miklós HNF-elnök, 10. (Fe­hérgyarmat) Kónya József református lelkész. MHSZ: Uj név, új elnök Tegnap a Magyar Honvédelmi Szövetség rendkívüli küldött­közgyűlésén társadalmi szerve­zetté alakult át, s felvette a Magyar Technikai és Tömeg­sport Klubok Szövetsége nevet. Új alapszabályt fogadtak el. s 11 tagú elnökséget választottak, amelynek társadalmi elnöke Farkas Lóránd. a Szellőző Mű­vek vezérigazgatója, ügyveze­tő elnöke Csepregi Oszkár alez­redes lett. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt február 24-én. az SZDP központjában országos pártértekezlctet tartott Petrasovits Anna. a párt elnöke vezetésével. Képünkön, az elnökségi asztalnál: Petrasovits Anna, Surdi Sándor, Heinz Fischer, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) alelnö- ke, a tolmács és Peter Theleen, a Fidrich Ebert Stiftung budapesti irodavezetője. Nem igaz... Január elején felkeresett előbb telefonon, majd szemé­lyesen a Magyar Néppárt egyik megyei vezetője, fel­ajánlva, induljak a Néppárt jelöltjeként. Nem kívántam sem a Magyar Néppárt, sem más közösség színeiben or­szággyűlési képviselőjelölt lenni. Megköszöntem a bizal­mat és nemet mondtam. A Népszabadság február 10-i számában viszont a 10-es szá- (mú körzet néppárti jelöltje­ként szerepeltem. Mindenki­nek nem mondhattam el, nem igaz e közlés. Február 18-án személyesen kértem a Nép­párt megyei ügyvezetőjét, he­lyesbítsék két sorban tévedé­süket. Ez a mai napig nem történt meg. A Néppárt leg­utóbb-etikai kérdésekről fej­tette ki véleményét. Ez egy „majdnem” képviselőjelölt- jelöttel szemben etikus? Molnár Károly Fehérgyarmat

Next

/
Thumbnails
Contents