Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. február 26. A megyében elsőként Nagydoktori a rákbetegségről Szatmári filbarmonikasoh Nyíregyházán Évek hosszú munkájának gyümölcse ért be: Juhász La­jos onkológus a napúkban védte nagydoktori disszertá­cióját, a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, ahol az or­vostudományok doktora cí­met kapott. □ Eredmények és tapasz­talatok a területi rákregisz­ter adatainak felhasználása kapcsán című előadás si­kert aratott a hallgatóság körében. Onkológusként nem véletlenül választotta épp ezt a témát. — Disszertációmban azo­kat az eredményeket és ta­pasztalatokat gyűjtöttem egy­be, amelyeket egy megyei, nemzetközi szabványnak megfelelő ráknyilvántartás létesítésével és működtetésé­vel értünk el. Ez a nemzet­közi szintű nyilvántartás im­már 16 év óta létezik, ami azért is jelentős tény, mert minden kutatás alapja a pon­tos adatbázis, a megbízható nyilvántartás. Segítségükkel elemezzük a rák előfordulá­sának adatait, tanulmányoz­hatjuk, hogyan alakul a ne­mek, illetve egyes rákfélesé­gek szerint. Beszámoltam pél­dául arról, hogy a férfiak kö­rében az elmúlt 25 esztendő alatt 50 százalékkal, nőknél pedig 31,3 százalékkal nőtt a rákos megbetegedések száma, s ezen belül is lényegesen nőtt egyes rákféleségeké. A férfiak körében a tüdő, a nők körében pedig az emlő­rák került az első helyre, amit a férfiaknál a vastag- és végbél-, a dülmirigy-, il­letve prosztatarák és a hó­lyagrák, nők esetében pedig a vastagbél-, epehólyag-, méh test- és, petefészekrák követ. .• Á regiszterben " meg­található" adatok’ segítettek abban is, hogy a leggyako­ribbnak számító gyomor- és emlőrákkal mélyebben és kö­rültekintőbben kezdjünk fog­lalkozni, s megvizsgáljak azokat a tényezőket, ame­lyek kialakulását segítik. □ Milyen megállapításra jutottak? —- Felméréseink eredmé­nyeként elmondhatom, hogy bár csökkenőben van, de még mindig évente közel 120 új gyomorrákot fedeznek fel megyénkben, s figyelemre­méltónak tartjuk, hogy a leg­utóbbi időben maga a csök­kenés is lelassult. Az ada­tokból egyértelműen kiderül, hogy jóval több a gyomorrák ott, ahol mindmáig magas és korábban is az volt az ásott kutak vizének nitráttartalma, a talaj agyagos, vályogos. Ki­derítettük azt is, hogy a gyo­morrák főképp a folyók men­tén élők körében gyakori. Megfigyeltük, hogy a rákbe­tegségek előfordulása foko­zott mértékben fordul elő el­ső fokú rokonok körében. Ez nem jelenti azt, hogy közü­lük mindenki rákos lesz, mindössze arról van szó, hogy rájuk jobban kell fi­gyelnünk, a betegség az ő körükben gyakoribb. □ Mint a betegségek leg­többjében, a rák esetében is a megelőzés lehet a leg­sikeresebb gyógymód. Le­hetséges egyáltalán? — Igen. Mindenekelőtt job­ban kell figyelnünk az előbb említett, nagyobb kockázat­nak kitett csoportokra, az ő körükben az átlagosnál is jobban forszírozni a szűrést, ellenőrzést. Mint például a nőknél első helyen szereplő emlőrák esetében tesszük. Az országban egyedülálló mó­don vezettük be az úgyneve­zett kötelező emlőkonziliu- mot, ennek köszönhetően e betegségben megyénkben az országosnál is jobb a túlélési arány. Az emlőrák veszélyé­nek leginkább a terméketlen nők, a 30 éven felüli hajado- nok, az első gyermeküket 26 év fölött szülők, illetve az emlőműtéten átesettek van­nak kitéve. Érdekes megfi­gyelésünk, hogy a prosztata­rák gyakrabban fordul elő az emlőrákos nők első fokú férfi rokonai körében, amit gene­tikai, hormonális Okokra ve­zethetünk vissza. □ A megye egyetlen on­kológus szakorvosaként ren­geteget dolgozik, nemzetkö­zileg is elismert tudomá­nyos munkát végez. Mikor és hogyan tud pihenni? — Csak ritkán és keveset. Tavasztól őszig a kerti teen­dők jelentik számomra a ki- kapcsolódást, de szeretem a kórusmuzsikát, s orvosi ja­vaslatra 55 évesen tanultam meg úszni. Ha nagyon elfá­radok, keresztrejtvényt fej­tek. Kovács Éva 4 Schlup *"■ visszatér? Több mint tíz évvel ezelőtt Nyíregyházán adta utolsó ma­gyarországi koncertjét a szat­márnémeti Állami Filharmó­nia, amelynek első útja most ismét hozzánk vezetett: a 61 tagú, román és magyar mu­zsikusokból álló, profi zene­kar —, amelyben még egy szerb muzsikus is játszik — a megyei művelődési köz­pont meghívására pénteken „Nagyfái“ nekünk nem kell... Esély a menekülésre A negyvenéves férfi tíz évvel ezelőtt kezdett el rendsze­resen szeszes italt inni, s arra mind jobban rászokott. Több­nyire sört meg pálinkát fogyasztott. A felesége néhányszor kórházba vitette, majd a gyerekekkel elköltözött tőle. Az illetőnek az italozás miatt' a munkahelyén fel-' mondtak. A szerencsétlen em­ber útja Nagyfára vezetett, ahol elmondása szerint a te­rápia lényege: az embert, mint hülye állatot hajtják a munkára. Ott a tevékenységé­vel elégedettek. Nagyfán hó­napokig nem iszik egy kor­tyot sem. Az intézménybeli klubéletbe beleveti magát. De úgy érzi, az arra érdemtele­nek munkáját jobban elisme­rik. Újra inni kezd. Amikor Nagyfáról hazajön, már szin­te újra alkoholista. Munkahe­lyet hiába próbál keresni, mindenütt azt mondják ne­ki: telt ház, sőt leépítés van, s ha nem így lenne „nagyfást” akkor sem vennénk fel. Ide-oda segélyért folyamo­dik — eredménytelenül. A fe­leségéhez nem mehet, a szülei sem fogadják be, barátai nin­csenek. Tíz fillérje sincs, az illető a padlón van, ahogy mondani szokták. Mi kellene, hogy onnan fel tudjon állni? — kérdeztem az egyiktől. 1. A család költözzön vissza. 2. Munkahely. 3. Boldog családi élet. Miután e kép összeállt, Dro- hos Ferencet, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Al­koholizmus Ellenes klubbi­zottság titkárát csupán egy kérdéssel kerestem fel: az ilyen emberekkel mit lehet kezdeni? — Leszögezem: a saját aka­rata ellenére senkit sem tu­dunk meggyógyítani — közöl­te Drahos Ferenc. — De aki­ben van jószándék, s meg bír­ja állni, hogy ne igyon, azt maximálisan segítjük. A szi­gorú absztinencia alapköve­telmény. Én lehetetlent nem ismerve, mindenkit a szak- képzettségének megfelelő munkakörben igyekszek el­helyezni. Több példa van rá, hogy a Nagyfáról szabadul­taknak két hét alatt találtam munikaihelyet. Köszönet érte a Dohányfermentáló Válla­latnak, a TAURUS Gumi­gyárnak, a Ságvári Tsz-nek, a konzervipari, illetve a hús­ipari vállalatnak, az egyhá­zaknak és másoknak. De saj­nos, arra is akad példa, hogy az illető — mivel újból a po­hár után nyúlt — csak két hétig állta meg a helyét. Az alkoholizmus ellenes klub Nyíregyházán, Tisza- vasváriban, Nagykállóban, Nyírbátorban, Mátészalkán, Vásárosnaményban, Kisvár­dán és Fehérgyarmaton mű­ködik. A tagokat bármelyik­be szeretettel várják. A me­gyeszékhelyi klub a KPVDSZ Művelődési Házban találha­tó, amely az összejöveteleit péntekenként délután öt órá­tól tartja. Többek között kul­turális és szakmai progra­mokat, kirándulásokat szer­veznek, miközben családi ba­rátságok kötődnek. A csopor­tok önrehabilitálók, a tagság önkéntes. — A nyíregyházi klubbal 1985-től 230 személy került kapcsolatba — említette Dra­hos Ferenc. — Van aki már nem jár oda, de a barátsá­gunk megmaradt, és az ille­tő három, öt, hét éve nem ivott alkoholt. Nem egy em­bert hozhatok fel példaként, aki amióta abszcinens, la­kást, bútort, autót vett, vagy­is anyagilag és erkölcsileg nagyszerűen boldogul. Ki me­rem jelenteni: aki a gyógy­kezelés után ismét inni kezd, az csak magát okolhatja. Ha az illető 18—21 napot kibír italfogyasztás nélkül, annak már az alkoholizmustól való megmeneküléséhez jók az esélyei. Gondolom, egyesek nem is akarnak meggyógyul­ni. Pedig mi sok mindent megteszünk értük. A titkár említi, hogy a klub­ban olyan jó közöségek ala­kultak ki, amely ha kellett, munkahelyet, sőt az első havi albérleti költséget is össze­dobta a rászoruló, s arra ér­demesnek. Cselényi György A dél-koreai köztársasági elnök ajándéka Szíaes tévé a hadász! gyerekeknek A dél-koreai emberek va­lószínű, sohasem halották a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Hodász község nevét. A térképek sem jelzik szembe­tűnő helyen településünket. A segítő szándék azonban nem ismer távolságot, or­szághatárokat. így történhe­tett, hogy különös öröm érte iskolánkat. A közelmúltban hazánkban járt dél-koreai Köztársasági Elnök ugyanis néhány színes televíziót ho­zott ajándékba olyan iskolák­nak, ahol szerény feltételek mellett is igyekeznek elisme­résre méltó eredményeket el­érni. Ezekből a televíziókból kapott egyet a hodászi álta­lános iskola. Ezúton is szeretnénk meg­köszönni ezt a gesztust a ho­dászi nevelőtestület és 410 tanuló nevében. Köszönet ér­te a nevelőtestületnek, amely a nagyon nehéz körülmények (49 százalék cigánytanulónk van) ellenére igyekszik min­dent elkövetni, hogy megfe­leljünk a társadalmi elvárá­soknak. Köszönet mindazok­nak, akik ezeket az erőfeszí­téseket, útkereséseket szá­mon tartják, azoknak az in­tézményeknek, amelyek a Művelődési Minisztériumnak javasolták iskolánkat erre a megtisztelő elismerésre, jól­eső érzés tudni, hogy mun­kánkat figyelemmel kísérik, értékelik, számon tartanak bennünket. Különösen nagy motiváló hatása van ennek ilyenkor félév táján, mikora pedagógusokon kezdenek mu­tatkozni a fáradtság első je­lei. A mindennapok siker- és kudarcélményei mellett egy ilyen elismerés szárnyakat tud adni egy iskolának. A hodászi nevelőtestület és 410 tanuló nevében Szűcs Sándorné igazgató Tiszavasváriban, szombat es­te pedig Nyíregyházán ven­dégszerepeit. A Románia legjobb vidéki zenekaraként számon tartott együttes igazán élményszám­ba menő előadásban szólal­tatta meg Bartók Hegedűver­senyét és Rimszkij-Korsza- kov Seherezádéját. Az előbbi mű bravúros szólistája Dani­el Podlovski, a iasl filharmó­nia jeles hegedűse, míg aSe- herezáde avatott koncert­mestere Tóth Lajos volt. Mi­vel a szatmáriak állandó kar­mestere nyugdíjba ment, így most, vendégként a kolozsvá­ri Román Opera kiváló diri­gense, Gheorghe Victor Du- manescu vezényletével ját­szott a valóban kiváló-együt­tes. A tervek szerint a zene­kar tavasszal visszatéf me­gyénkbe, ezúttal a mátészal­kaiak meghívására. (Harasz- tosi Pál felvétele a nyíregy­házi hangversenyen készült.) Fályidijak szerzőknek és előadóknak Kihirdették a Bessenyei Társaság által meghirdetett verspályázat eredményét. Alakváltozások című versé­vel Cselényi István Gábor költő-lelkész nyerte az első díjat. Második díjat kapott Nagy Éva főiskolai oktató a Több bölcsességet című köl­teményért, A rengeteghez cí­mű versével harmadik lett Béres Andrea főiskolai hall­gató. Szombaton a kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban volt a Szabolcsi Versek Ver­senye, amelyen 26 ifjú előadó vett részt. A Csikós Sándor színművész által vezetett zsűri végül Gulyás Zoltánt, a nyíregyházi Kossuth Gim­názium tanulóját találta a legjobbnak. Második helyen Makkai Erika, a mátészalkai Esze Tamás Gimnázium di­ákja, a harmadikon pedig Dienes Beatrix, a házigazda középiskola tanulója végzett. Szintén a Bessenyei Társaság szervezésében vasárnap dél­előtt a nyíregyházi temető­ben megkoszorúzták Besse­nyei György szobrát, és meg­emlékeztek a költő halálának 179. évfordulójáról. (Folytatás az 1. oldalról) — Igaz is, nem is... Igaz, hogy pályáztam, de nem egyedül, hanem a je­lenlegi gazdasági igazga­tóval, Mádi Zoltánnal kö­zösen. Elképzelésünk sze­rint ő lenne az igazgató, én pedig a művészeti ve­zető. Ügy gondoljuk, a mai, változó világban nem is biztos, hogy egyetlen em­ber kézben tudná tartani a művészi munkát és azt a bonyolult gazdasági szer­vezetet is, amit egy szín­ház jelent. Tehát ketten pályázunk, de mögöttünk egy team van: Gaál Erzsi, Gellért Péter rendező­ként, Bognár Róbert, aki többször dolgozott Nyír­egyházán, aztán egy na­gyon tehetséges fiatal író, dramaturg, színész, Zsótév Sándor, továbbá Bán Zol­tán. Ivó Krobottal is meg­állapodtunk, hogy leszer­ződne a színházhoz má­sodállásban, szintén rende­zőnek, művészeti tanács­adónak. — Visszatérési szándékát az is motiválja, hogy eset­leg mégsem érzi magát olyan jól a Radnóti Szín­házban ? — Nem, nem erről van szó. Hanem arról, hogy én ezt a várost nagyon sze­retem, apai ágon a csalá­dunk innen származik... Azonkívül engem a szín­ház egésze érdekel, és egy ilyen kihívás elől nem szabad kitérni. Nem gon­doltam, hogy ilyen korán lesz rá alkalom, úgy negy­venéves koromra tervez­tem, de ha most adódik lehetőség, most kell meg­próbálni. Székely Gábor, Kerényi Imre is ebben a korban kezdett színházat csinálni. És nekik egész jól sikerült. Ami pedig a gaz­dasági ügyeket illeti, sze­rintem legkevésbé innen fenyeget veszély, bízom Mádi szakértelmében és a város, a megye további jó­indulatában. — Ha nem titok, dióhéj­ban összefoglalná művészi elképzeléseinek lényegét? Vagyis milyen koncepció­val pályáznak? — Folytatni és fejleszte­ni szeretnénk az itteni ha ­gyományokat, megőrizni a műfaji sokszínűséget, maxi­mális tekintettel a közön­ség igényeire. A társulatot is szeretnénk megőrizni, illetve továbbépíteni, pó* tolni azokat, akiket Léner Péter nyilván elvisz majd magával. Ha sikerülne gyökeret eresztenünk, na­gyon hosszú távú elképzelé­seink lennének. Gönczi Mária Rendszeresen kap lapunk fényképes tudósításokat az Angliában élő, megyénkből elszármazott fotóművész­től. Puskás Lászlótól. Most a Yugo—55 „felöltöztetésé­ről'' küldött bírt. Látványos kiegészítőkkel teszik ugyanis szebbé, áramvonalassabbá az autókat, mint például ezt a belgrádi bemutatóra indulót.

Next

/
Thumbnails
Contents